Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-18 / 41. szám
A város ötödik ötéves terve III. Bővülő kórházak, művelődésügyi beruházások Az ötödik ötéves terv egyik egfontosabb egészségügyi be- uházása a Semmelweis kór- íáz 1974-ben megkezdett re- :onstrukciójának a folytatá- a. A teljesen felújított bel- íyógyászatot márciusban már t is adják. Az év végére be- ejezik a szülészeti osztály ekonstrukcióját, melynek :eretében egy 44 ágyas pa- ilont építenek. Ezzel együtt 60 ágy áll majd rendelke- ésre. A korszerű műtő és a zülőszoba el is készült. vunalom a kismamáknak I c Eddig 14—16 ágyas szobák s voltak a szülészeten. Az új sztályon legfeljebb hat kis- namát fektetnek egy szobá- ia, de lesz több kétágyas zoba is a nyugalmat igény- ő betegeknek. Ugyancsak az idei év vé- ére készül el a sebészet égyemeletes épülete, amely sszekötő tag lesz a meglevő s a VI. ötéves tervben fel- pítendő 120 ágyas rész kö- ött. Az összekötő épületben rütök, röntgen- és gipszelő- zobák kapnak helyet. Köny- lyebb lesz végre a beteg- zállítás is, hiszen az új épü- etrészt lifttel is fölszerelik, i Semmelweis kórház kor- zerűsítési munkálatai között zerepel még a szemészet re- onstrukciója és a nővérott- on felépítése. Az utóbbit a zociális otthonnal közösen ózzák létre. Azokat a szak- özépiskolát végzett ápoló- löket helyezik el az 55 férő- lelyes otthonban, akik a két ítézményben szolgálatot tel- esitenek. Az üzemegészségügy bázisa Hozzálátnak a vasgyári :órház új, 120 ágyas sebé- zeti osztályának az építésé- iez is, ám ez a munka csak következő tervidőszakban ejeződik be. Üj gyógyszertá- at, kórbonctani osztályt és aboratóriumot is kap a vas- yári kórház, mely a fejlesz- ések eredményeképpen az zemegészségügy egyik me- yei bázisintézményévé válik. A másik bázis az ózdi kór- ázban lesz). Munkaalkal- rassági vizsgálatokat végezlek és a különböző foglal- ozási betegségeket gyógyítok majd itt. Említést érdemel még az gészségügyi fejlesztések kőül, hogy az elmeosztályt 60 ggyal bővítik. Szirmán pe- lig körzeti orvosi rendelőt és rvo6lakást építenek. A szir- naiak rendelője jelentős tár- adalmi hozzájárulással, részien bontási anyagból készül. A terv szerint 420-szal nö4é Az épülő Vasas Művelődési Ház. vélik a bölcsődei férőhelyek számát 1980-ig. E fejlesztések többsége az új lakótelepeken valósul meg. Gondoltak az öregekre is; 1977—79-ben két újabb napközi otthont építenek számukra. Csökken a lanlermek zsúfoltsága Egyebek között a belvárosban, az Avason s az összekötő városrészben építenek új általános iskolát, összesen 84 tanteremmel gazdagodik a város és a jelenlegi 42,5-ről 39,3-ra csökken az egy tanteremre jutó tanulók száma. Sajnos az utóbbi adattal sem dicsekedhetünk, hiszen rosz- szabb az országos átlagnál. Elsőként az új belvárosi iskolát látják el kis tanmedencével. Előreláthatólag az iskola átadása után egy évvel, azaz 1977 őszére készül el a gyakorlómedence. Valamivel biztatóbban halad a gyermekvárosi kis uszoda beruházása. Nem kevesebb, mint 1375 gyerek számára épül óvoda az ötödik ötéves terv időszakában, s ezzel az ellátottság mutatója 77,7 százalékra alakul. Ez nagyon jó aránynak mondható, 1980-ban gyakorlatilag minden olyan óvodás korú gyermeket el tudnak helyezni, akinek az édesanyja dolgozik. Inkább csak az okozhat gondot, hogy — mint a múlt években — a lakóházaknál jóval később készülnek el a gyermekintézmények. Társadalmi összeíosással Társadalmi segítséget is vár a város az óvodák építéséhez: az a cél, hogy legalább 400 férőhely az üzemek és a lakosság támogatásával jöjjön létre. Előreláthatólag 1977 szeptemberében adják át a 12 tantermes egészségügyi szak- középiskolát. Ugyancsak 1977 a befejezési határideje a Vasas Művelődési Háznak. A beruházási költség 85 millió forint, ebből 61 millió forintot a tanács ad, a többit a SZOT, a vasasszakszervezet, az LKM és a DIGÉP vállalja. A munkásnegyed művelődési házának berendezésére pedig a közművelődési alapból kapott a város 15 millió forint támogatást. (Holnapi számunkban a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről adunk tájékoztatást.) B. D. „Érezze magát fontos embernek a munkás” Aczél György a Diósgyőri Gépgyárban A Diósgyőri Gépgyárban tett látogatásának emlékére, díszes acéltőrrel ajándékozták meg a vendéglátók a Minisztertanács elnökhelyettesét. Aczél György, miután meglátta, hogy mit rejt a selyempapír, a szokásoknak megfelelően a zsebébe nyúlt és átnyújtott egy forintot a vezérigazgatónak — hogy ne szakadjon meg a barátság. Ez a kedves aktus jól jellemzi annak a találkozónak a légkörét, amelyen tegnap délelőtt magas rangú vendégünk részt vett. A találkozón a házigazdákat dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Deme László, a megyei párt- bizottság titkára, Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Dojcsák János, a Diósgyőri Gépgyár vezér- igazgatója, Juhász Barna, a nagyüzemi pártbizottság titkára, Benczkó Béla, a KISZ- bizottság titkára, Varga Barnabás szb-titkár, Hargitai Ágnes országgyűlési képviselő, a DIGÉP szerkesztő mérnöke, Matisz Ferenc esztergályos, Radványi Sándor lakatos, Tóth László lakatos. Kovács Mihály hőkezelő, Va- roch Lajosné esztergályos, Póta Józsefné esztergályos, Papp Lajosné daruvezető, Horváth József esztergályos és Solymosi József esztergályos képviselte. Nem árulunk el titkot, amikor elmondjuk, hogy a program elhúzódott, mert az eredetileg 11 órára tervezett üzemlátogatás csak 12 után kezdődhetett meg. Annyi volt az izgalmas kérdés — mindkét részről —, olyan sok közös megbeszélni való akadt, hogy senki sem nézte az órát. A találkozó a szokásos módon kezdődött, Dojcsák János vezérigazgató tájékoztatta a vendéget a borsodi nagyít- A város új gyermekkórháza megyei beruházás ugyan mégsem választható el a városi tanács fejlesztési tervétől Már csak azért sem, mert átadása után felszabadul a Csabai capui gyermekkórház épülete, melyben a Semmelweis kórház utókezelő osztályát helyezhetik el. (Solymos László felvételei) Felesleges készleteit vigye a börzére! Ezekben a napokban elegáns meghívókat kézbesít a posta. A feladó: az Országos Piackutató Intézet, a címzettek: 63 nagyvállalat és 12 ipari szövetkezet, köztük több borsodimiskolci üzem. A meghívó az újabb INTERKER börzére invitál, amelyet kétféle csoportosításban, március 8—12. és március 15—19. között rendeznek meg Budapesten, az Építők Székházában. Nem ez az első INTERKER börze. Ám ennek is ugyanaz a célja, mint a korábbiaknak: közvetíteni a vállalatok között a börzére benevezett cégek elfekvő anyagait, felesleges készleteit. A márciusi börzén — kimondani is sok — 1 milliárd forint értékű anyag keres majd új gazdát. Ezek között a vas. acél és színesfém éppúgy megtalálható, mint a szerszám.- a gép és műszer, a festék-, vegyi- és műanyag, az építési- és szerelési anyag. Az 1 milliárd forint értékű készlet egyik helyen teher, hiszen nincs rá szükség, másik helyen hiánycikk, hiszen lehet, hogy éppen azt keresik, csak nem találnak rá. Ezért jó a börze, ez adja nagy népgazdasági hasznát, ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet az Országos Piackutató Intézet kezdeményezése. A börzén minden eddiginél nagyobb számban „indulnak” megyénk és városunk vállalatai. így például ott lesz a börzén a felsőzsolcai MEZŐGÉP, a TVK. a Diósgyőri Gépgyár, az ÉÁÉV. és az Észak-magyarországi Vegyiművek is. Reméljük, hogy felajánlott felesleges készleteik, anyagaik vevőkre találnak. S reméljük azt is. hogy a következő börzére még több borsodi, miskolci vállalat figyel majd fel. Mert elfekvő készlet, felesleges anyag mindenütt található. Ny. I. üzem tevékenységéről. A részletes ismertetőben szó volt az üzem történetéről, politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről, az új ötéves terv célkitűzéseiről. A beszámoló ideje alatt Aczél György sűrűn jegyzetelt, egyre-másra teltek meg az oldalak a barna mappában. A vezérigazgató után a gyár párttitkára kért szót és elmondta, hogy milyen munkát végzett az elmúlt években a DIGÉP 2370 párttagja. Azt jelenthette az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, hogy a gyárban jó a hangulat, jó a munkások közérzete, és naponta tanújelét adja mindenki annak, hogy támogatja a párt politikáját, egyetért a XI. kongresszus célkitűzéseivel. Ezek után Aczél György tett fel kérdéseket. Érdeklődött az után, hogy hányán képviselik az üzemben az új munkásnemzedéket, sok-e a vidékről bejáró, milyen mértékű a fluktuáció, mennyi pénzt fordítanak kulturális célokra, hogyan támogatják a lakásépítési akciókat, és hogy mibe szólhat bele a munkás a Diósgyőri Gépgyárban. A beszélgetés további részének is ez maradt a témája. A válaszért nem kellett messzire menni, hiszen az asztalnál esztergályosok, lakatosok is helyet foglaltak. Valaki azt panaszolta, hogy jó néhány olyan ember dolgozik a gyárban, akiket nem érdekelnek az üzem közös dolgai... , — Ügy kell mindig fogalmazni, hogy abból minden munkás azt érezze: a gyár sorsa az ő saját sorsa is. A polgári államokban azt tartják, hogy az ÉLET a gyárkapun kívül kezdődik, vagyis életnek csak az étkezés, az alvás és a szabad idő számít. A mi társadalmunk attól is magasabb rendű, hogy a dolgozó megvalósíthatja önmagát. Olyan légkörnek, hangulatnak kell az üzemben lenni, hogy az emberek helyükön érezzék magukat a munkában, jól és szívesen csinálják azt, amivel foglalkoznak. Azaz, a münkás fontos embernek érezze magát. A legképzettebb mérnök fantáziája, találékonysága sem pótolhatja annak a munkásnak az eszét, aki hosszú esztendőket töltött esztergapadnál, aki a kis közösség, a műhely életét jól ismeri. Ma már kialakultak az üzemi demokrácia fórumai, és nem az intézményrendszer továbbfejlesztése a fő feladat, hanem az, hogy tartalommal töltsük meg ezeket. Az a célunk, hogy a munkás mindenről tudjon, ami a gyárban történik, és egyre nagyobb nyilvánosságot kapjanak közös dolgaink — mondta Aczél György. Élvezetes és elgondolkoztató volt hallgatni a kormány elnökhelyettesének szavait. Előadásába gyakran beleszőtt egy kis anekdotát, vagy egy- egy irodalmi idézetet. Áni'iak, aki a kulturális érdeklődés hiányát tette szóvá némelyeknél, Tolsztojjal válaszolt: — Egy vak embernek nehéz azt elmagyarázni, hogy milyen szín is a fehér. Ha azt mondom neki, hogy olyan, mint a fal, akkor ő azt kérdezi, hogy olyan kemény? Ha a cukorhoz hasonlítom a színét, akkor azt kérdezi, hogy olyan édes? Ha pedig azt mondom, hogy olyan, mint a víz, akkor azt kérdezi, hogy folyékony ... ? Azért nem tehetünk szemrehányást senkinek, mert nem olvas, vagy mert nem jár kiállításra. De azért igenis felelősek vagyunk, hogy mindenkiben — a tőlünk telhető módon — felkeltsük az igényt. És ez nemcsak az olvasásra értendő, mert épp olyan fontos felkelteni az emberek igényét az értelmes munka, a szocialista életmód iránt, mint arra, hogy beleszóljanak közös ügyeinkbe... Nemcsak az újságíró jegyzetelt egy fél füzetnyit, egyetlen résztvevő előtt sem maradt üresen a papír. Lesz miről beszámolni a munkatársaknak, hiszen szóba került még jó néhány kérdés, a művészeti élet pártirányításától kezdve a szocialista társadalom tulajdonviszonyainak alakulásáig. A beszélgetést a DIGÉP tanácstermében csak abbahagyni lehetett, befejezni nem. Az elhangzott gondolatok továbbgyűrűznek az üzemcsarnokokban, a rajzasztalok mellett, és alighanem a kormány elnökhelyettesének dolgozószobájában is. ERDŐS ÁKOS Aíadóáüomás épül Kazincbarcikán A terepadottságok következtében Kazincbarcika területének nagyobb részén nem vehető jól sem a tokaji, sem a miskolci televíziós adás. Ezért vált szükségessé, hogy úgynevezett átadóállo- mást építsenek a szocialista városban, A Kazincbarcikai városi Tanács Építőipari és Költségvetési Üzeme által a város egyik dombján emelt téglaépület tetején 30 méter magas torony készült a műsort sugárzó paneleknek. Az átadóállomás nem lesz különösebben feltűnő, mégis a város jellegzetessége lehet majd, akár a miskolci vagy a tokaji adó. Jól állnak a szereléssel, így minden bizonnyal nem lesz akadálya annak, hogy még az idén jól élvezhető kép jelenjen meg a képernyőkön a város mipden részén. Egyelőre mindez csak az I. műsor vételét érinti; a költségek miatt ugyanis a II. program műsorszórását még nem tudják megoldani. A szakemberek az átjátszóval csak a város területén garantálnak jó minőségű vételt, bár az sem elképzelhetetlen, hogy kedvező körülmények esetén a környező községekben is éles, jól kivehető kép jelenik meg a képernyőkön. Az adó műszaki érdekessége. hogy üzemeltetéséhez egyetlen emberre sem lesz szükség. A berendezések automatikusak, a tokaji adó jelére lépnek be, s műsorzárás után automatikusan kapcsolnak ki.
