Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-05 / 30. szám

I Oregfiúk magukról, s a labdarúgásról latrai Sándor (FTC, alsi csak ireaflú Mátrai Sándor 80 válogatottsá­gával cpp hogy csak lcszorult a dobogóról: a válogatottban legtöbbször szerepeltek listáján — Bozsik, Grosics és Puskás mögött — ő a negyedik. Négy beszélgetőpartnerünk közül a legidősebb, 1932. november 20-án született. Tizenegy évet töltött — 1956-tól 1967-ig — a labdarúgó­válogatottban, s a klubja szinte mindvégig a Fradi volt, csak „búcsúzóul” játszott még egy kicsit a VM Egyetértésben. Ki­tűnő interjúalany, mindenről eszébe jut valami. Egyébként ugyanazon kérdéseket tettük fel neki, mint Göröcsntek. Az „alap­állás” — mint kiderül első vá­laszából — mégis más, hiszen Sanyi ma csupán a szívével, Fradi-szeretetével kötődik a lab­darúgáshoz, csak öregfiú, sem­milyen funkciója nincs. — Egy presszónak vagyok a vezetője, egyébként csak a meccsnézés és az öregfiús focizás köt a labdarúgáshoz — mondotta. — Tudná-e, akarná-e a je­lenleginél intenzívebben, mond­hatnám, hivatalosan is szolgál­ni a magyar labdarúgás ügyét? — NB-s csapatra nem is mernék gondolni, bár ko­rábban volt ilyen tervem. És ha nem edzőként?... Volt idő, amikor Orosz Pali hívott, segítsek neki a szak­osztály vezetésében, de azt mondtam: vagytok ti ott ele­gen ... — Ügy véljük, a mai MLSZ minden feltételt megteremtett a fellendüléshez. Miért lassú mégis a fejlődés? — Ami most van, az egé­szen más, mint amit mi csi­náltunk. Akkor a játék do­minált, most a küzdelem. A több erő, a hajtás __Lehet, hogy Puskás ma nem volna olyan futballista, mint volt annak idején. Rákosi, ő már igen! Szóval: ma sokkal na­gyobbak a követelmények, s ez igencsak megnehezíti a ..játékosan” nevelkedett szak­vezetők, labdarúgók dolgát. Egyébként talán egy kicsit már sokat is futnak — leg­alábbis labda nélkül. És: ta­lán több szellemi energiát kellene fektetni a megérte­tésbe. Nemzetközi találkozókkal bővült a diósgyőri labdarú­gók felkészülési programja. Tegnap két szlovák együt­tessel sikerült megállapodni­uk, aminek értelmében az NB I-es VSZ Kosice és a volt csehszlovák bajnok —• jelenleg a második ligában küzdő — Tátrán Presov lesz egy héten belül a DVTK el­lenfele. A VSZ Kosice elleni találkozóra — a gyepszőnyeg kímélése végett — a Vörös Csillag pályáján kerül sor e hét szombatján 14 órakor, míg a Tátrán Presovot a jö­vő héten, csütörtökön 14 óra 30 perckor látja vendégül a DVTK. Ez utóbbi találkozó színhelye is valószínűleg az említett pálya lesz. Mindkét mérkőzésre érvé­nyesek a múlt évben kiadott bérletek! apróhirdetééj dl 9 CBS» Munkásokat alkalmazunk az alábbi munkakörökben: takarí­tó, autószerelő, karosszériala­katos, autóvillamossági szerelő, villanyszerelő és segédmunkás. Tájékoztatást az ÉMÁSZ üzem- igazgatóság munkaügyi csoport­ja ad, Miskolc, Patak u. 7. szám. Az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Kazincbarci­kai üzemigazgatósága felvesz villanyszerelőket és segédmun­kásokat hálózatszerelői munká­ra. Jelentkezés: Kazincbarcika, Dimitrov út 41. Szerelési osz­tály. — Miért nincs tehát most „54-es”, vagy „62-es” csapatunk? — Lehet, hogy elfogult va­gyok, de az a 62-es nagyon jó csapat volt! Óriási pech­je volt Lajos bácsinak, hogy annyi balszerencse jött ösz- sze. Pedig ott voltunk a tűz közelében. Ha akkor tudunk EB-t nyerni!... Vagy a 66- os VB-n! Évek óta nem ját­szottunk olyan gyenge szov­jet csapattal, mint akkor. Azután azonban nagy elég­tétel volt nekem, amikor a Kijev megverte a Bayernt, megnyerte a Szuper Ku­pát ... Visszatérve a kérdés­re: részsikereink voltak, de akkor nem volt szerencsénk. Ma csapatunk nincs, s hogy miért... ? — A miskolci focifarsangon szereplő 15 fiú közül miért nem működik most senki sem az élvonalban? — Hozhattunk volna olya­nokat is, de ők most a csa­patokkal készülnek. Termé­szetesen nem előfeltétel, hogy kiváló edző egyszer­smind egykori jó labdarúgó is legyen. Egyébként az az érzésem, hogy nálunk elég­gé nagy „háború” dúl — bár én kívülálló vagyok — a Zalka Bandi vezette tábor, a testnevelő tanárok és az egykori játékosok között az eltérő szemléletük miatt, hi­szen előbbiek a fizikális kép_ Atlétika Évadnyitó Az év első borsodi fedett­pályás atlétikai versenyét a hagyományokhoz híven a vasgyári sátorban rendezték meg. A megyei ifjúsági baj­nokság volt e viadal, melyen 13 egyesület közel 200 ver­senyzője indult. A sátorcsarnok ezúttal szűk­nek bizonyult, s a párhuzamo­san indított versenyeknél (pl. távolugrás — 3000 m-es futás) többször okozott problémát a „pálya”. A meglehetősen ke­mény és néhol göröngyös tala­jon azért így Is született néhány jobb eredmény; a verseny egé­szét tekintve azonban még ki­ütközött az év eleji „forma”. A bajnokságot két kategóriában (az 58-as és 59-es születésűek- nél) rendezték. A viadal egyik meglepetése volt, hogy a női magas-, illetve a férfi távol­ugrásban a fiatalabb korosztály tagjai értek el jobb eredményt. A leány bajnokok az 1959-es korcsoportban, 40 m: Nyitrai' (Mezőkövesdi MSE) 5.9 mp; 600 m: Plósz (MVSC) 2:01.4 p. Ma­gasugrás: Pásztor (Szikszói G.) 150 cm. Súlylökés: Majoros (Szerencsi G.) 8,85 m. Az 1958- as korcsoport aranyérmesei, 40 m: Fodor (LMTK) 5,8 mp. 600 m: Baranyi (Mezőkövesdi MSE) 1:58,7 p. Magasugrás: Brindza (DVTK) 145 cm. Súlylökés: Tus­kán (KVSE) 9,27 m. A fill bajnokok az 1959-es kor­csoportban : 800 m: Csipkó (DVTK) 2:18,2 p. 3000 m; Bri- dinszky (KVSE) 9:50,8 p. Súly­lökés: Fehér T. (DVTK) 13,65 m. Távolugrás: Nagy (DVTK) 602 cm. Az 1958-as korcsoport aranyérmesei: 800 m: Soltész (MVSC) 2:10,8 p. 3000 m: Ta­kács (DVTK) 9:32,8 p. Súlyiö- kés: Tóth F. (DVTK) 11,45 m. Távolugrás: Fehér (Szerencsi G.) 548 cm. B. I. zést, az utóbbiak pedig a já­tékosságot helyezik előtérbe. Szerintem akkor lehetne iga­zán előbbre lépni, ha a két tábor meg tudna egyezni, s megtalálnák az „arany kö­zéputat”. Ha elismernék egymás „létjogosultságát”. Ez a válaszom a korábbi kérdésre is. És: a fiatalok­hoz olyan szakvezetők kel­lenek, mint Rákosi Gyuszi, akinek munkáját, módszere­it csak csodálni tudom . .. — Ott leszünk Argentínában? — Nagyon nehéz erre vá­laszolni .... És itt ismét a válogatottal kapcsolatos problémáink jutnak eszem­be. Utánpótlás együttesünk megnyerte az Európa-baj- nokságot. Élvezet volt nézni a srácokat; úgy hajtottak a pályán, hogy azt mondtam: na, ez igen, végre foci, vég­re ismét szeretnek játszani! És? Ugyanezeket a fiúkat láttam Bécsben nagyválo- gatottként. Hajaj! Egészen más emberek voltak. Nyoma sem volt annak, amit három héttel előbb produkáltak. Nem volt tét, nem lettek oroszlánok. Nem tudom meg­érteni. Pedig elég sok jó ké­pességű játékosunk van. Nemcsak a „kovácsoknál” — az eredmények kovácsainál — látom a bajt, hanem a „fújtatóknál” is. Sőt, jobb „levegő” is kellene. Szóval, legyen erősebb az edző hát­tere. — Végül; ki nyeri a bajnok­ságot? — Az FTC lendületben van, volt -V de egy törés mindig bejöhet. Egyébként a Fradinak most még nem is volt célja a bajnokság megnyerése. De ha már így fordultak, a szurkolók most már igencsak várják a tró­feát. Pedig még sok minden lehet. Sok a fiatal a csapat­ban. Különben ha nem megy, ne csináljunk belőle „ka­tasztrófát”. Ám én is na­gyon várom a Fradi bajnok­ságát. HORVÁTH KÁLMÁN Jó formában a perecesi tekézők Egymással játszott előkészüle­ti mérkőzést kedden délután a perecesi tekepályán városunk két NB Il-es tekecsapata: a Miskolci Bányász és a MÉMTE. A hazaiak — a várakozásnak megfelelően — biztos győzelmet arattak, a faarány 2497—2284 volt. Az egyéni eredmények kö­zül Szecsődi L. 440, Szecsődi J. 430, illetve Zambó 418, Németh 405 emelkedett ki. A tavaly még NB I-es Miskolci Bányász ed­zője, Szelekovszki Ferenc sze­rint szorgalmasan készül az új idényre a perecesi gárda. Senki sem távozott el a szakosztály­ból, így most 13 tagú keret ké­szül együtt. A tartalékcsapat já­tékosai is az első csapattal ké­szülnek, ők a megvei bajnok­ságban vesznek részt, amely március 7-én kezdődik. N. Z. Tegnap délután Debrecen­ben, a játékot teljesen irre­álissá tevő sáros pályán ját­szott Felszabadulási Kupa. mérkőzést a DVTK NB I-es labdarúgó-csapata. A mérkő­zés a 75. percben dőlt el, Fekete gyors elfutás végén lőtt a hálóba. Sajnálatos ese­ménye volt a találkozónak Váradi kiállítása — egy ma­gas lábemelésért. A DVTK- ban a következők szerepel­tek: Veréb — Tamás, Vára­di, Hajas, Martis — Oláh, Tatár Görgei — Koleszárik Magyarország—NSZK Teniszezőink ismét városunkban Kedden ismét Miskolcon járt Debreczeni József, az OTSH főelőadója, aki a te­niszezők Király Kupa csapa­tának ügyeit intézi a hazai mérkőzéseken. Beszélgeté­sünket szemrehányással kezd­te, mondván: nem adtuk át a csapatvezetők hivatalos kö­szönetét a miskolci közönség­nek azért a figyelemért, buz­dításáért, együttérző szurko­lásáért, amiben Taróczyék- nak itt részük volt. Azonnal meg kellett ígérnünk, hogy ezt pótoljuk, hiszen arra nem hivatkozhattunk, hogy a mis­kolci mérkőzésről szóló tu­dósítás végéről ez a nagyon is kiérdemelt köszönet — terjedelmi okok miatt — le­maradt. Amikor egyébként a kö­zönséget hozta szóba, azt hittük, hogy a teniszhez il­lőbb magatartásra akarja kérni lapunkon keresztül a közönséget, erről azonban szó sem volt. Ha lett volna, akkor is csak azért, hogy ez­zel se adjunk lehetőséget az ellenfélnek! Az ilyen szinten teniszezők — lásd a példát a Mottram—Taróczy fővárosi mérkőzésen — minden alkal­mat megragadnak, hogy ki­zökkentsék ellenfelüket egy- egy jó sorozatból. Néhány tiltakozás a közönség „sport­szerűtlen” magatartása ellen, s a nyilván ideges ellenfél máris kibillent', egyensúlyá­ból. Hát csak ezért is érde­mes a labdamenetek alatt, s az adogatások megkezdése előtt „halálos csendben” ma­radni. A szurkoló azonban nyugodtan szurkoljon, az ováció a labdamenet végén még „taktikai okokból” sem tilos... Ma délután Strassbourg- ban a franciákkal játszik vá­logatottunk, s nagyon remél­jük, hogy Miskolcra is ve­retlenül érkeznek. Az NSZK ellen nagyon nehéz mérkőzé­sük lesz, hiszen a miénkhez hasonlóan a Fassbender— Pohmann pár az első öt for­dulóban veretlen maradt. Azaz: jó lenne már a két egyesben eldönteni a vasár­nap 14 órakor kezdődő Ma­gyarország—NSZK tenisz Ki­rály Kupa mérkőzést — a miskolci városi sportcsarnok­ban. h. k. Egy 10 éves iskolásfiú, Ni­gel Short szimultán mérkő­zésen legyőzte a legutóbbi világbajnoki döntő résztve­vőjét, a szovjet Viktor Korcs- nojt. A verseny szervezői és a szakemberek szerint is e fiatal gyerek nagy tehetség és véleményük szerint 21 éves korára már akár nem­zetközi nagymester is lehet, akárcsak a jelenlegi világ­bajnok Karpov. (Borostyán, majd Salamon), Kiss, Fekete. A második cse­re után természetesen átren. deződött a csapat, és Sala­mon természetesen nem jobbszélsőt játszott. Ma 14 órakor a DVTK— Egri Vasas, holnap — szin­tén Diósgyőrben — a DVTK —Hejőcsaba edzőmérkőzés következik. Mivel a VSS Kosice elleni mérkőzésre szombaton 14 órakor kerül sor, az MVSC elleni „visz- szavágót” délelőtt 10 órai kezdettel játszák le. Az FK-ban: DVTK—DMTE 1:0 (0:0) Gyerekszáj Az alábbi két kis történetet Végh Györgyné miskolci olvasónk küldte. A kis Péter ezelőtt négy évvel látta meg a napvilágot. Szülei kislányt szerettek volna, egyedül a nagyapa várt le­gényt. Az ö boldog­sága határtalan volt, amikor értesült Pé- terke világrajöttéről, s a későbbiekben is boldogan hangoztat­ta, hogy íme, az ő akarata érvényesült. Az évek gyorsan mentek, s Péterből nagy csibész lett. Egvre több rosszaság terhelte, s mikor egy újabb csíny után az édesanya kifakadt, hogy inkább tíz lá­nya lenne, mint egy fia, Péter komolyan megjegyezte: — Én nem tehetek róla, hogy fiú let­tem. Nagyapa a hi­bás — ö akarta. ★ Péter notórius gyógyszerszedő. Ha orvosságot rendel a doktor bácsi, ő fi- gvelmezteti édesany­ját, hogy még nem kaoott belőle. Kiköveteli, hogy óvodába is vihessen. Kedvenc gyógyszere a C-vitamin, mert ezt betegség nélkül is szedheti. Nem is feledkezik el róla egy alkalommal sen Egyik reggel, mj közben édesanyj Peti nyolchónapc kishugával volt e] foglalva, Péter bo] dogan szaladt be szobába, s elújsá golta, hogy heve három C-vitamin Sajnos, három ere nyugtató volt, am C-vitaminnak hit így gyomormosásr került sor. A gye mormosás után r< mek étvágya lett, mikor szülei kishug étvágytalanságáról beszélgettek, ő tudf lékosan közbeszólt: — Mossátok ki Jutka gyomrát c majd jó étvágya les neki is! A sáncon (Mező István rajza A kiéhezett tumor Kaliforniai orvosak, mér­nökök és fizikusok kidolgoz­tak egy módszert, amelynek segítségével lezárják mind­azokat a véredényeket, ame­lyek vért szállítanak a tu­morokba. Ezzel arra kény­szerítik a ’ rákos sejteke hogy „kiéhezve” elpusztulja nak. W. Rand idegsebész ez zel a módszerrel három mű tétet végzett rákos betege ken, mégpedig kiváló ered ménnyel. Farkassal sétált A müncheni állatkertből megszökött egy másfél esz­tendős farkas. Harminchat rendőr indult a felkutatásá­ra. Mekkora volt a meglepe, tésük, amikor az egyik ut­cán megpillantották a fene­vadat, amint éppen békésen sétált egy asszony mellett. „Pont ilyen otthon a ku­tyám” — mondotta az asz- szony egykedvűen a . rend­őröknek. A farkasra speciális fegy vérből altatót lőttek és a állatot visszavitték az állat kertbe. „A nőnek — mon dotta újságírók előtt az ál latkert igazgatója — óriás szerencséje volt. Az egyetle: magyarázat arra, hogy a fe nevad ilyen jóindulatú vol hozzá: úgy látszik, valahc sikerült megreggeliznie...” Vigyázat: szuperkomfort! Az NSZK autókonszernjei versenyre keltek egymással melyikük tud több új kényelmi berendezést szerelni a sze mélygépkocsiba — ami persze az autók árának növeléséve i-s Óár. A reklám hatására és presztizsokokból sok nyugat német autós törekszik arra, hogy valamilyen hajmereszti újdonságot szerezzen be autójába. Müller-Liemroth, a neves nyugatnémet munkapszichológu a közelmúltban speciális tanulmányt tett közzé, amely óvt inti az autósokat attól, hogy kocsijukat „szuperkomfortossá’ tegyék. A tudós úgy vélekedik, hogy egy bizonyos határol túl az autóba szerelt kényelmi berendezések veszélyezteti} a közlekedés biztonságát. „A divatos zenés szolgáltató be­rendezések a kocsiban lehetővé teszik a közlekedési balese­tek számának növekedését — írja a professzor. — Az autói ugyanis megfeledkezik arról, hogy a volán mögött ülvt tulajdonképpen a munkahelyén van.’’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents