Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-05 / 30. szám

a miskolciaké a szó Politikai dalfesztivál a stadionban A Volcín válasza: azonnal intézkedtek A január 12-i számunkban ,A Volán segítségét kérjük” ummel megjelent észrevé­telre az alábbi választ kap­uk: „A dolgozók szállításával capcsolatos rendszertelenség negszüntetését, a menetrend jetartását a leninvárosi fő- lökségvezető, személyes in- ézkedéssel, azonnal biztosí- otta. Meghibásodás esetén a zemély szállító autóbuszok avítását végzik el elsősor­ban, biztosítva ezzel az erőmű lolgozóinak szállítását. Nagy István főosztályvezető Volán 3. sz. Vállalat Miért Pesten javítják? Négyszemélyes Autopress ká- éfőzőt kaptam ajándékba ja­guár elején. Sajnos, az első érctől kezdve rossz. Visszavit- sm az üzletbe, de elutasítottak zzal, hogy nem rájuk tartozik. Umentem a Gclka-központba, íajd a selyemréti javítószerviz- e, végül sikerült megtudnom, ogy a főzőt csak Budapesten, Frangepán és a Pozsonyi ut- ai AUTOFÉM szervizben javít­ok. (Igaz, ez a jótállási jegyen el van tüntetve, s emellett még z is szerepel a szövegben, hogy eklamáció esetén a blokkot is satolni kell.) A blokkal nem rendelkezem, íert a kávéfőzőt ajándékba aptam. Viszont a vásárlás hí­rességét — napját — éppen a ötállási jeggyel tudom igazolni. Nem tartom helyesnek, ho$y z ország minden részében vá- árolható árut csak egy helyen, fővárosban javítják. Nem le- etne a nagyobb vidéki váro- okban is? Ha ez lehetetlen, ak- or az az üzlet, amelyik árusí- Dtta, gondoskodhatna a cseré- 51, illetve a hibás áru kijavít- itásáról — tette szóvá P. Ilona, liskolc, Eperjesi utcai lakos. Huzatos a pingyomi vóróhetyiséu Tavaly a pingyomi — vagy .hogy a kisgyőriek és a larsányiak mondják: kutya- acki — buszmegállóban váróhelyiséget” létesítenek, ái, az itteni kertszövetke- et gazdái, hálásan gondol­unk az illetékesekre, amiért ánk is gondoltak. Baj azon- ian, hogy nem is helyisép.- ől, hanem egy tetőről van zó, s bizony, ki kell alóla önni, ha csak kevéssé is fúj szél, mert akkora a huzat. Így gondoljuk: nem nagy eszegbe kerülne, ha a he- yiség oldalát és hátulját is negcsináltatnák, hogy a lé- esítmény megfeleljen ren- teltetésének — írja a kert- zövetkezet több gazdája. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNÉ TELEFON: 18-221 A Szinvában láttuk # Úgy látszik, hasztalan járják a várost a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat szemétszállító gépkocsijai. Aki kiskorában megszokta a rendetlenséget, azon felnőtt korában sem lehet segíteni... Ezt példázza itt közölt képünk is. A víz színéből látható, hogy a Szinva medre milyen tiszta (lenne), ha — egyebek között — az ünnepek maradékait, a fenyőfákat nem bíznák a hullámokra. (Sz. Gy. felv.) V iszotitagságos utazás Január 26-án, hétfőn, Mezőkö­vesdre kellett utaznom. A Ti­szai pályaudvar várócsarnoká­ban a szintén utazni akarók hosszú sorokban nyomultak a pénztárablakok felé, s ki-ki d vérmérséklete szerint adott kife­jezést annak, hogy miért csak három helyütt lehetett jegyet váltani A védtelen pénztárosok­nak volt mit hallgatniuk, red'g azokkai kellett volna „elbeszél­getni”, akik nem tartózkodtak a helyükön, vagy azzal, aki úgy rendelkezett, hogy hétfőn dél­előtt, csúcsforgalmi időben csak három pénztár „üzemeljen”. Ne­kem is csaknem kevésnek bizo­nyult az a 25 perc, amit a vo­natindulásig a jegyváltásra „elő­legeztem”. Kérdezem: nálunk az idő nem pénz? Mezőkövesdről hazafelé igye­kezvén, volt még időm a mis­kolci vonat indulásáig, be akar­tam hát menni a váróterembe. A helybeli ismeretlenek a jegy­kiadóval együtt azonban lebe­széltek szándékomról. Ennek el­lenére elbukdácsoltam a préri­ken felállított kalyibákat is megszégyenítő füstös, piszkos helyiséghez. Megdöbbentem. Me­zőkövesd nemrég lépett városi rangra — ám a legeldugottabb falvainkban is különb a vasút­állomás környéke, mint itt. A Hatalmas utasforgalomra, a für­dőbe és a fürdőből igyekvő ez­rekre senki sem gondol? Ha a MAV-nak így is jó, az új város gazdái már észrevehették volna az itteni áldatlan állapotokat. Amikor egyébként délután há­romnegyed öt körül utasok nél­kül az orrunk előtt ment el egy vonat Miskolcra, s kérdé­semre azt válaszolták, hogy ez csak Miskolctól Mezőkövesdig szállítja az utasokat, visszafelé nem, — már meg sem döbben­tem. Már azon sem, hogy vé­gül többedmagammal fiiietl^n kocsiban érkezhettem vissza vá­rosunkba Ügy döntöttem: egészségem, idegrendszerem megóvása érde­kében — a hóakadályok elle­nére is — a következő utamat autóstoppal kísérelem meg. Cs. É. A KISZ Borsod megyei Bizottsága 1976—77. évi ak­cióprogramjának elkészítése­kor gondolt arra: fel kell éleszteni a megye fiatalságá­nak körében a mozgalmi és politikai daltannlás, éneklés hagyományait. Május 9-én a DVTK-stadionban politikai dalfesztivált rendeznek, ahol mintegy 25 ezer fiatal rész­vételére számítanak. A prog­ram-ól dr. ,Tárai Jánost, a KTSZ megyei bizottságának titkárát kérdeztük: — A politikai dalfesztivál céljául azt tűztük ki, hogy februártól a KISZ IX. kong­resszusának befejezéséig mi­nél több ifjúkommunista is­merje meg és énekelje a po­litikai, mozgalmi dalokat. A i május 9-i megyei rendez­vényt február-márciusban megelőzik az alapszervezeti rendezvények; a szervezett Ijjísjts állítható tanulóasztal A hagyományos könyvtári berendezések és irodabúto­rok gyártása mellett újfajta bútorok előállításával is kí­sérleteznek a szőnyi Tö- VÁLL-nál. Tavaly készült el az egyszemélyes tanuló- asztal terve, az idén pedig már 4000 darabot készítenek belőle. Az asztal lapja ferde szögbe is állítható, ez bizto­sítja az egészséges testtar­tást. Állíthatósága miatt raj­zolásra is alkalmas. Az asz­tal lapjára speciális sziva­csos réteget ragasztanak, en­nek felületét kemény mű­anyag réteg borítja, amelyre jól tapad a rajzlap. Az ötödik... Túlóra és létszámhiá Ma Magyarországon mint­egy százezer betöltetlen munkahely van. Nincs em­ber, azaz nem is az ember kevés, hanem az elosztás rossz. A III. ötéves terv során még 350 ezerrel nőtt a fog­lalkoztatottak száma. A ne­gyedik ötéves terv időszakán ban már csak 120 ezerrel. Az ötödik ötéves tervre vonat­kozó munkaerőprognózis az aktív keresők számának nö­vekedését hatvanezerre teszi. Karakas László munkaügyi miniszter írta nemrég egyik cikkében: „A foglalkoztatás, a munkaerőgazdálkodás te­rületén olyan mennyiségi és minőségi feszültségek alakul­tak ki, amelyek zavarják a gazdálkodást. Több területen, tevékenységi körben a folya. matos munkát gátló munka­erőhiány van ... Ugyanakkor a népgazdaság minden terü­leté.. jelentős a ki nem hasz­nált belső munkaerő-tarta. lék.. A DIGÉP csökkenő lét­számmal produkált többet; de a legutóbbi pártbizottsági ülésen az egyik felszólaló „nagyon csúnyának” nevezte azt a statisztikát, amelyik a túlórákról árulkodott. Az LKM-ben 1974-ben kilenc, százezer volt a túlórák szá­ma. Ennek egy része nyil­vánvalóan indokolatlan volt, hiszen a következetes szigor 1975-re több mint harminc százalékkal szorította ezt 4e -- Mit bizonyít ez? A ki nem használt lehetőségeket, a szunnyadó tartalékok feltá­rásának szükségességét. Ai afcUv kcm051ti »inak ft *0 053*3 U0 0C0-149 000 tó uoooo-noooo tó Erre ösztönöznek egyéb­ként — a létszámfelvételi zárlat rendelkezései mellett — az új közgazdasági szabá­lyozók is (az élő és a holt munka értékelésének ará­nyát a bérjárulék tíz száza, lékos növelésével változtat­ták meg, azaz „megdrágítot­ták” az élőmunkát), s nem utolsósorban az éxténzív fej­lesztés lehetetlenségének kényszere. További tartalékot jelent a törvényes munka- időalapnak az az egyötöd— egyhatod része is, amelyet — okkal, ok nélkül — mással töltünk ki. Nem azzal, ami­ért a fizetést kapjuk, hanem ügyes-bajos dolgainkat in­tézzük, különféle megbízatá­sokat teljesítünk. A munkaügyi miniszter egyértelműen fogalmazott: „Egyértelművé kell tenni mindenki számára, hogy a dinamikusan fejlődő ágaza­tok és vállalatok, valamint a lakossági szolgáltatásokat ki­elégítő tevékenységek terüle­tén jelentkező létszámszük­ségletek — különösen Buda­pesten és az ipari centru­mokban — csak akkor elé­gíthetők ki, ha más munka- területeken céltudatosan és tervszerűen csökkentjük a foglalkoztatottak számát.” Az LKM vezérigazgatója a kérdésre, hogy nem fél-e a borsodi nagyberuházások, kü­lönösen a Bükki Energetikai Kombinát építésének a kohá­szati dolgozókat csábító le­hetőségeitől, így válaszolt: A kohászatnak nemcsak ..a- gyományokban gazdag múlt­ja. hanem megtartó jelene is van, és — az acélgyártás kö­zeli fejlesztésének biztos tu­datában — könnyebb,mun­kát, biztos megélhetést ígérő jövője is lesz... A korszerű­sítés persze megkérdezted velünk, hogv kell-e 18,5 ezer ember egymillió tonna acél­hoz ... • Manner a vehető: csütörtökön • Pol-beat esxüttesek külföldről fiataloktól azt kérjük, hogy minél többen, minél több po­litikai, mozgalmi dalt is­merjenek meg. Ehhez segít­séget adunk a nyomdából a napokban kikerült dalosfü­zetünkkel, s azzal, hogy a Miskolci Rádió csütörtöki, ifjúsági adásaiban bemuta­tunk egyet a füzetben meg­jelent szerzeményekből. Ezt akár magnetofonszalagra is rögzíthetik az alapszerveze­tek, klubok, a könnyebb ta­nulás érdekében. A második szakaszban a járási és a vá­rosi KISZ-bizottságok bemu­tató programokat szervez­nek, ahol énekkarok, pol- beat együttesek, énekesek és népi zenekarok mutatják be műsorukat. Célunk az, hogy a közönséget is megénekel­tessék a dobogón levők, s ezt szeretnénk május 9-én Is. Ekkor a DVTK stadionjá­ban a 25. Színház művészei állnak a közönség élére. Mel­lettük olyan ismert kül- és belföldi együtteseket igyek­szünk szerződtetni a műsor­ra, akiknek pol-beat számai, produkciói művészi színvo­nalúak. Szeretnénk, ha ezen a napon — amely várhatóan a KISZ kongresszusának elő- napja lesz — 25 ezer borsodi fiatal , énekelne a dobogón álló énekessel, együttessel együtt... (tóth) Előadások, ásóbemutató Mezőgazdasági könyvhónap A mezőgazdasági könyvhó­napot immár tizenkilencedszer rendezik meg hazánkban (az országos megnyitó január 30- án volt Debrecenben, a Bor­sod megyei pedig február 2- án, Ede ényben), s a mező- gazdasági szakkönyvek nép­szerűsítése végett városunkban is különböző rendezvényekre kerül sor. Első pillanatra úgy tűnik, hogy csupán a „mi se marad­junk ki belőle” gesztusról van Szó, hiszen Miskolc ipari település, munkásváros. Va­lójában fontos szükséglet ki­elégítését segíti a rendez­vénysorozat, mivel több ezer­re rúg a kiskertek tulajdo­nosainak száma, akik nyilván nem érthetnek úgy a mező- gazdálkodáshoz, mint az ab­ban nevelődött földművelők, sőt számosán egyáltalán nem is értenek hozzá. Ezt tartották szem előtt a különböző szervek — a vá­rosi tanács, a Hazafias Nép­front városi bizottsága és né­hány mezőgazdasági szakkör —, amikor elhatározták a könyvhónap megrendezését, ügyelve arra, hogy az elő­adások tematikájában is el­sősorban a kiskertekben vég­zendő munkák ismertetése szerepeljen. A rendezvénysorozatot — a terrex-ásó (rugós ásó) hasz­nálatának bemutatását köve­tően — ma este 6 órakor az Ady Endre Művelődési Ház­ban Szuchy Róbert, a Haza­fias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára nyitja meg, majd Csáti László, a Kertészeti Egyetem dócénse „A házikertek és hétvégi ker­tek tervezése” címmel tart előadást. A művelődési ház­ban még többször lesz más­más tematikájú előadás, s a többiben — a Gárdonyiban, a Rónaiban, a szirmai Rad­nótiban —, valamint a gö- römbölyi klubkönyvtárban, a Budai József, illetve Mathiász János nevét viselő mezőgaz­dasági szakkörökben úgy­szintén. Az előadások színhelyén a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvvásárt, a vá­rosi könyvtár pedig a könyv­hónap folyamán- a fiókkönyv­tárakban mezőgazdasági szak- könyv-kiállítást rendez. Síi mire kíváncsi Sárospatakon ? Több mit kétszázezer lá­togatója volt az elmúlt évben Sárospatakon a Rákóczi- várnak és a benne működő múzeumnak, képtárnak. A múzeum vezetősége az ide­genforgalom szempontjából legfontosabb két hetet kivá­lasztva, felmérést végzett an. nak megismerésére, hogy kik honnan érkeznek és mire kí­váncsiak Sárospatakon. Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a látogatók túlnyomó többségét a 40 évesnél fiatalabbak alkotják, elsősorban a 18—30 év közöt­tiek. Viszonylag kevés az 50 éven felüliek száma. Ami az egyes foglalkozási kategó. riákat illeti, a látogatók 00 százalékát a középiskolát, egyetemet, főiskolát végzet­tek teszik ki, míg az általá­nos és középiskolás diákok 23 százalékban szerepelnek. Örömmel vennék, ha a ven­dégek között az eddiginél több ipari és mézőgazdasáqi dolgozónak mutathatnák meg a pompás Rákóczi-vár kiállítási termeinek érdekes anyagait. A Rákóczi-vár és múzeum országos jellegű intézmény, így érthető, hogy a közönség nagy része az egész ország­ból érkezik. Míg a helybeli­ek csak 3 százalékot, addig például a budapestiek 19 százalékot tesznek ki. A vi­déki városokból és községek, bői érkezők ará.. a egyfor­mán 38—36 százalék, a kül­földieké 6 százalék. A me­gyék közül természetesen Borsod-Abaúj-Zemplén all az első helyen, azután Sza­bolcs. Heves. Nógrád követ­kezik. A látogatások indító okául legtöbben azt jelölték meg, hogy hasznos ismereteket kívánnak szerezni, és meg akarják tekinteni a várhoz, a Rákóczinkhoz és az ősi kollégiumhoz fűződő tárgyi emlékeket, ezenkívül meg akarnak ismerkedni a várós más nevezetességeivel és a környező táj természeti széö- ségeivel. A pedagógusok ál. falában azt is megjegyezték, hogy ezekkel a helyszínen szerzett történelmi ismere­tekkel a tanításukat kíván­ják odahaza élménvszerűb. bé tenni. Elenyészően kevés azok­nak a kirán ’ulóknak a szá­ma, akik pusztán időtöltés­ből vagy szórakozásból lá­togatnak el a nagy múltú Sárospatakra. B. I. H. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents