Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-10 / 289. szám

Alkalmi te«zt gimnazistáknak Hány macska tarka kell, hoqya Hold érjen? Feltételezve azt, hogy a gyerekek a Zabhegyezőn kí­vül mást nemigen olvastak Salingertől, a fogós-cseles- ravasz feladvány reményé­ben tehettem föl az „Alpári történet,.buta-bohókás kérdését: Hány macska far­ka kell, hogy a Holdig ér­jen? Mi? Meddig? Macska far­ka? Komoly kérdezz-feleiek ez, vagy játék? Megnyugtat­tam őket: ez is, az is. Alkal­mi benyomások szerzésére elégséges: egy gondtalan, habkönnvű órácskához sok is; az általánosításra viszont kevés. Az egyik miskolci gimnázium elsősökből, máso­dikosokból és néhány har­madikosból álló KLSZ-alap- szerve^etén^k tagjait faggat­tam. Huszonötén válaszol­tak. Melyik kenyeret? Hány macska farka kell? Sok; egymillió; annyi macs­ka nincs is a világon; utá­lom a csillagászatot... Egy nyilvánvalóan állatbarát ke­gyetlenségnek tartotta levag- rtalni és összekötözni a macs­kák farkát, mondván, hogy a cicákért kár lenne, olyan aranyosak. A Salinger szerint is he­lyes. logikus választ öten ta­lálták el. Hány macska far­ka kell, hogy a Holdig ér­jen? Egy, de jó hosszai... A második feladvány; friss kenyeret viszel haza, de látod, hogy még van a tegnapiból is. Melyikből eszel? A ropogós újból, vagy a száraz tegnapiból? Sebté­ben rótt, kusza sorok sor­iáznak az alkalmi tesztlapo­kon: a tegnapiból, mert nem szeretek pazarolni; csak a frissből, mert a szárazát nem szeretem; először a szá­razabbat, mert a pocséklása mai világban nagyon nagy mértékű; a kemény kenyér javítja a rágóizmokat... A praktikus: a frisset bable­vessel, a tegnapit tojással. A filosz: nem biztos, hogy a mai azért jobb, mert friss ... Forint, Tapolca, Drink-bar Mit és mennyit tud egy miskolci középiskolás Mis­kolcról? A kérdésre, hogy hányán lakják a várost, a huszonötből hat volt a he­lyes válasz: kétszázezren. Volt, aki hetvenezerre tippel­te a miskolciak számát. Volt, aki háromnegyedmillióra. Mi jellemző a városra? A legtöbben a környékére es­küdtek: Tapolca, Lillafüred. Sokan pontosan fogalmaz­tak: a tapolcai fürdő, az Anna-bál (?), a Drink-bár, a Forint (azaz a Széchenyi ut­ca). Aztán egy vallomás: „Bár nekem szülővárosom, de nem mondhatom rá azt, hogy szép.,..” A világuni­kumnak számító mésztufa- barlangot senki sem említet­te. A vasat, az acélt, a diós­győri nagyüzemeket sem ... És a huszonötből egyetlen­egy sem tudta, hogy ki a város tanácselnöke. Mondtam két szót: háború és béke. Néhányan Tolsztoj­ra, csak Tolsztojra gondol­tak. A legtöbbnek egy má­sik szópárt juttatott eszébe a háború és a béke. Például: múlt — jelen, sírás — J>j;í>m,, halál — élet. A háború: em­berek felelőtlensége. A béke: megvalósítható álom. A há­ború: por, piszok, káromko­dás. A béke: állandóan poli­tikáról beszélünk, ünnepsé­geket rendezünk. Szecessziós injekció Megkérdeznem azt, amiről naponta hallanak. Legalább néhány jó választ reméltem. Mi a nemzeti jövedelem? Mennyi az ország nemzeti jövedelme. Senki sem tudta. Kértem, hogy írják le a kenyér, a cukor és a tej árát. Alig akadt, aki a fillé­reket elhibázta. Megkérdez­tem, hogy véleményük sze­rint egy ember, egy hónap­ban, mennyi pénzből élhet jól. Aki viccelt, az az ötös lottón alul nem adta. A romlatlan idealisták a köz­mondást idézték: a pénz nem boldogít. A többség két- és háromezer forintban jelölte meg azt az összeget, amely­ből egy ember, egy hónapig gondtalanul élhet. A legszebb választ ide másolom: „A jó élethez nemcsak pénz kell. Nálunk anya vezeti a háztartást.” Akadt persze néhány ka­pitális baklövés is. A költő- író-festő Kassák Lajost va­laki humoristának vélte. Más a szecesszió értelmi hüve- lyezése kapcsán valamilyen injekcióra gondolt. A giccs jelentését feszegetve, újra visszakanyarodtunk a macs­kához. A giccsről minden második gyereknek a gombo­lyaggal játszó cica jutott az eszébe. A dolgozatíró, nyelv- öltögető komolyság rögtön visszatalált a kezdeti öröm parttalan medrébe. Nevet­tek, nevettünk. Hány macs­ka farka kell, hogy a Holdig érjen? * •• ■ - ..,V.r BRACKÖ ISTVÁN Fenyves a romlott erdő helyén Fával üzennek jó karácsonyt — Hányán dolgoznak? — Most vagy ötvenen... — Meddig tart a szezon? — December 20-ig negy­venezer kis fenyő a penzum. Egymás mögött három gépkocsi is áll, valamivel odább három gépkocsi vezető veszekszik, kér, alkuszik ... — Hány helyre szállíta­nak ? — Tíz nagyobb cégnek. Miskolcra az Agrakonzum- nak, az ÁFÉSZ-nek, de jön­nek fáért Pest megyéből, Szolnokról, Hajdú megyéből. A mennyiséggel nincs gon­dunk, csak az idővel. Ez a karácsony előtti roham ... Buns László, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság erdőművelési műszaki vezetője Répáshután, nem él most nyugodt napokat: — Ezt a területet az egész országban ismerik. Romlott gyertyános volt azon a he­lyen, ahol most hatvan hek­táron fenyvesünk van. — A karácsony az erdész­nek szomorú ünnep lehet. Ez a tömérdek kivágott fenyő­fa ... — Nem kell feltétlenül szomorúnak lenni. Nem fogynak el a fenyők. A te­lepítések sorban különböző idősek. Három-négy-ötéve- sek. És szépek. Kapnak elég műtrágyát, jó a hely nekik. Ha nem lenne soha kará­csony. akkor is ritkítani kel­lene. — A kivágott kis fenyők helyén tehát fenyves lesz? — Igen. Írhatnám, hogy fejszecsat­togás veri fel az erdő csend­jét, de hát ez nem lenne igaz, A kitermelők, szinte valamennyien nyugdíjasok, erdőt értő emberek. Egy fa halála egyetlen mozdulat... — De élet a többinek — Fürjes bácsi már jócskán túl van a hetvenen, de mond­ják róla, hogy munka köz­ben negyvennek se látszik. Kis fenyőt mutat: -t Látja! Meggyötörte a szarvas . . . És mesélik már többen is: a szarvasok haragszanak minden újféle fára. Megke­resik ... Bántják. Fa védi hát a fát. — Mi lesz a gallyakkal? — Szinte egy ág se ma­rad. Visszük a virágüzletek­nek ... Tavaly az erdészet 16 fo­rintért adta méterét a fá­nak. Most 18-ért. A város­ban tavaly húsz forint volt a fa, most huszonöt. Tavaly ilyenkor már sorbaálltunk, ahogyan most két héttel ka­rácsony előtt megint sorba- állnak. — Mondják meg odalent, hogy lesz elég ... ■ ■ Fordul egy tömött teher­autó. Kilencszázhuszonegy fával visz ugyanennyi ott­honba örömet. Az irtáson pe­dig nőnek tovább a legszeb­bek ... Amiket a holnapnak kiméit meg a fejsze. B. G.-#• Atadom-átveszem. Darabszámmal és méterekkel is számol az erdész.., — FORGALMI IRÁNY II ÜTEM FORGALMI IRÁNY III. ÜTEM + A gömöri felüljáró építéséhez már hozzákezdtek. A vasút és az országút kereszteződé­sének kétszintesre való átalakítása sokat segít majd a város közlekedési gondjain, hiszen ezzel párhuzamosan rendezik a Búza téri csomópontot is. Ám amíg a munkálatok folynak, bizonyos kényelmetlenségeket is kell vállalni. E térkép azt szemlélteti, hogyan terelik el a járműveket a munkálatok három ütemében. V////A FORGALOM ELŐL TERUttr ................ FORGALMI IRÁNY ÜTEM A DH várospolitikai fűroma Zebrából is megárt a sok •• Összegezzük a közlekedési ankét gondolatait Harmadízben foglalkozunk a szerkesztőségünkben ren­dezett közlekedési ankét gondolataival. Mai várospo­litikai fórumunkat arra szán­juk, hogy ismertessünk még néhány véleményt, javasla­tot, majd megpróbáljuk ösz- szegezni az eszmecserén el­hangzottakat. Emlékeztetőül ennyit: a beszámoló elsőkét folytatásában főleg a Szé­chenyi úttal foglalkoztunk, pontosabban azzal, hogyan lehetne enyhíteni a belváros zsúfoltságát. Automatika vagy ember? Maradjunk még egy kicsit a Széchenyi úton, hiszen közlekedési ankétünk ven­dégei is főleg ezzel foglal­koztak. Fülöp Géza villa­mosvezető egy hosszú gon­dolatsort indított el azzal, hogy szóvá tette: — Szerintem meg lehetne gyorsítani a járművek áram­lását, ha a reggeli és dél­utáni csúcsidőszakban nem gép, hanem ember irányíta­ná a Szemeiénél levő ke­reszteződésben a forgalmi lámpákat. Egy gyakorlott forgalmi rendőr ugyanis — belátva a terepet — meg tudná előzni, hogy egyik vagy másik oldalon hosszú gépkocsisorok torlódjanak össze. A javaslattal egyetértett ankétünk legtöbb résztvevő­je, sőt Gergelj/ László, a vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztályának helyettes vezetője ki is egészítette Fü­löp Géza javaslatát: — Egyébként is célszerű­nek látszik felülvizsgálni a „villanyrendőr” működését, s több variáció kipróbálása utfin esetleg módosítani le­hetne a programozást. Ér­demes lenne foglalkozni az­zal is, hogy célszerú-e — egyes debreceni csomópon­tok példájára — átlós irány­ban is engedélyezni a gya­logosok átkelését, Elhangzott még egy érde­kes javaslat: gyorsítaná a forgalmat, ha a keresztező­désben jobbra kis ívben nem lehetne bekanyarodni. Ez is munkaerő­kérdés Hever István alezredes, a megyei rendőr-fökapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetője munkatár­saival együtt nagy figyelem­mel hallgatta a javaslatokat. Ám nem mindegyiket tar­totta megvalósíthatónak. Hangsúlyozta, hogy a Sze­mere utqai kereszteződésnél csúcsforgalmi időszakoban általában tartózkodik rend­őr, ám erejükből nem futja többre, mint az ellenőrzésre és — esetleges zavar esetén — az intézkedésre. Szerin­tük arra nincs lehetőség, hogy — mint a villamosve­zető javasolta — az egyre hosszabbra nyúló csúcsidő­szakokban kézi vezérléssel irányítsák a forgalmi glám- pákat. (Magyarán mondva: kevés a közlekedési rendőr). A lámparendszer progra­mozását szerintük is felül lehet vizsgálni, de a gyalo­gosok átlós irányú közleke- •dése ebben a csomópontban nem célszerű. Az sem bizo­nyos, hogy ha megtiltanák a jármüvek jobbra kis ívben való kanyarodását — akár­csak a Széchenyi útra, illet­ve a Széchenyi útról —, ak­kor gyorsítanák a forgalmat. Véleményünk: a kereszte­ződés forgalmi rendjét való­ban célszerű felülvizsgálni, de alapos mérlegelés (jár- müszámlálás stb.) után le­het dönteni az említett ja­vaslatokról. Jaj9 az a Zó ja tér!... A Miskolci Közlekedési Vállalat autóbusz- és villa1- mosvezetői egyhangúlag vall- .ják, hogy a Széchenyi úton túl sok a zebra, s ez jelen­tősen lassítja a tömegközle­kedési eszközök mozgását. E véleménnyel tökéletesen egyetértett ankétünk minden résztvevője és a rendőr-fő­kapitányság közlekedésren­dészeti osztálya is. Várható tehát, hogy rövid időn belül megszüntetnek, illetve ösz- szevonnak néhány gyalogát­kelőhelyet. Az máris bizo­nyos, hogy a Centrum Áru­ház, illetve a Szemere'kö­zött a jelenlegi kettő helyett csak egy gyalogátkelőhelyet hagynak, s ez körülbelül a Divatháznál keresztezi majd az úttestet. Kolozsvári István, az MKV megbízott főmérnöke vála­szolt azokra á kérdésekre, melvek a Zója tér forgalmi rendjével kapcsolatban hang­zottak el. A dolgok jelenlegi állása szerint valószínűleg a következő ötéves terv idő­szakában sem valósul meg a régesrégen húzódó terv: a Tiszai pályaudvar, ezzel együtt a tér teljes átépítése. A jelenlegi helyzet viszont tarthatatlan, éppen ezért — átmeneti intézkedésként — megszüntetik a buszok tola­tását, s gyalogos-átkelőhe­lyet jelölnek ki a villamos- megálló és a pályaudvar fő­bejárója, valamim aluljáró­ja között. Gergely László egyetértett azzal, hogy — bár az utób­bi időben nagyobb gondot fordítanak erre a kertészek — a Győri kapu és a Marx tér közötti szakaszon több helyen zavarja a közleke­dést az út melletti bokorsor. Biztonsági okokból célszerű alacsonyabb növésű, „átlát­ható” növényeket telepíteni ide. Az első ajtó szimpatikusabb? Soltész József, a városi pártbizottság várospolitikai osztályának vezetője több­ször is hangsúlyozta a ta­nácskozás során hogy bár nem mondhatunk és nem is mondtunk le a város közle­kedési helyzetét alapvétőért javító beruházásokról (észa­ki tehermentesítő út stb.), ha ésszerűbben közleked­nénk, csökenne a zsúfoltság. És nem csupán a közlekedé­si ankéton javasolt, s ezek­hez hasonló intézkedésekre van szükség, hanem arra is, hogy például a gyalogosok végre megértsék: ha féke­zésre kényszerítik a zebrák előtt újra meg újra a zsú­folt villamosszerelvényeket, buszokat, akkor — azon ki- vül, hogy testi épségüket ve­szélyeztetik — sok ember utazását késleltetik. Az is érthetetlen, hogy mindenki a villamosok első ajtaján akar felszállni, s tülekedés, tü­relmetlenség tapasztalható a megállókban altkor is, ha erre nincs különösebb ok. Tehát okosabban, udvaria­sabban. kulturáltabban kell közlekednünk! BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents