Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-01 / 281. szám
A cementfelhasználás témáját az a cikk dobta fel, amely ,.A betontechnojógia fejlesztésének épitöanyagipari követelményei” címmel egy szaklapban jelent meg. A sajtóban azóta napvilágot látott sok cikk és a televízió riportfilmje azt a benyomást kelti, hogy pazarló nagyvonalúsággal bánunk a cementtel. jfc Tíz perc (Solymos felv.) BrigÉetiei a ßVK-ban A Borsodi Vegyikombinátban több mint félszáz sz dialista brigád jelentkezett a Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett politikai vetélkedőre. A vállalati elődöntők után 17 csapat jutott be a december 8-án sorra kerülő vállalati döntőbe. Az itt legjobbnak bizonyulok képviselik-á Borsodi Vegyikombinát kollektíváját az ágazati versenyen. Így van-e? A nemzetközi összehasonlító statisztikák ezt látszanak igazolni. A hazai tudományos kutatók szerint indokolatlanul sok cementet fogyasztunk, a felhasználó vállalatok szakemberei viszont tiltakoznak a gyanúsítgatás ellen, mondván, hogy a cementfelhasználás és a gazdaságosság között nem feltétlen egyenes arányú a kapcsolat. Sok, vagy kevés? Kerek számokban számolva, Magyarországon az egy esztendei cementfelhasználás ötmillió tonna körül van. A tavalyi import megközelítette az egymillió tonnát. A hazai termelés és fogyasztás egyensúlyba kerülése (és ez nép- gazdasági szempontból indokolt) a cementgyári kapaci-' tás növelésével, illetve a takarékosabb. ésszerűbb fel- használással érhető el. Az Építéstudományi Intézet becslései alapján egy köbméter beton átlagos cementtartalma nálunk 380—420 kilogramm között van, 200 ki. lopond négyzetcentiméiere% betonszilardság mellett. A nyugat-európai átlag 220 ki- lopond négyzetcentiméteres betonszilárdság mellett 280 kilogramm. Azaz: Magyarországon — az összehasonlító adatok szerint — másfélszer, kétszer annyi cementet használunk fel egy köbméter beton elkészítéséhez, mint amennyit a fejlett nyugati országokban. A' Beton és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában ez év első három negyedében egy köbméter betonhoz átlagosan 311 kilogramm cement kellett. Sok ez, vagy kevés? Korompai Iván főmérnök: — A kilók önmagukban semmit sem mondanak. Bár egy évvel ezelőtt még 327 kilogramm cement kellett minden köbméter betonhoz. A kérdést nem lehet leszűkíteni csak a cementre. A betonszilárdságot tartani kell, a cementnorma — éppen a biztonsági előírások miatt — nagyon szigorú. A jó betonhoz nemcsak jó cementre van szükség, hanem első osztályú homokra és kavicsra. Ha a homok és a kavics nem első osztályú — és általában nem az —, akkor az előírt biztonság elérése érdekében cementtel kell ellensúlyozni az adalékanyagok minőségi hiá nyosságait. • • Ötszázas, hatszázas A cement-felhasználási átlagot természetesen le lehetne szorítani, de kérdés, hogy nekünk megéri-e. A Szovjetunióban például olcsó elektromos energiával szilárdítják a betont, s ezzel cementet takarítanak meg. Ugyanez a hatás gőzöléssel is elérhető, de az a kérdés, hogy melyik olcsóbb: a méregdrága auto- klá^vok beszerzése • >y pedig a cement. Jav' a statisztikát, ha a g le-csak magas minőségi nondjuk 600as cementet használna fel. Je. Színe és AZ ÉN FEJEMMEL VAN BAJ? Néha már azt hiszem, hogy rohamos romlásnak indultak a szellemi képességeim, mert egyre többször hallok, olvasok olyat, ami magyarul van ugyan mondva, írva, mégsem értem. Mindjárt idézek is két példát, próbaképpen. Ha Önök értik, akkor haladéktalanul értesítsenek (aki hallja, adja át!), mert ez azt jelenti, hogy az en fejemmel van baj, s az SZTK-hoz kell fordulnom. Az egyik: „Dinamikus szintentartás”. A másik: „A bejelentés arra irányult, hogy Bükk- szentkereszt húsellátása nem kielégítő. A vizsgálat ezzel szemben megállapította. hogy a kereskedelem részéről hetente beérkező igényeket a húsioar teljes egészében kielégíti. A község egyébként is az önellátó települések közé van sorolva.” Az előző példához, azt hiszem, nem kell hozzáfűznöm semmit. Az utóbbival kapcsolatban azonban elmondom, amit nem értek. Ha egy község önellátó, akkor miért kell neki hús? Fordítva: ha kell neki hús, akkor miért van az önellátók közé sorolva? Végül: miért panasz';^ iák a bükk- 6zentkereszti ek, ha egyszer minden igény ki van elégítve? Szóval, ez nekem magas! AZ A FRANYA KAPACITÁS Vannak olyan szavak, fogalmak, melyeit hosszabb vagy rövidebb időre divatba jönnek. Én ezek közé sorolom a kapacitást. Különösen gyakran fordul elő a magyarázatokban, a „bizonyítvány-magyarázatokban”. Ha valami nem készül el időre, vagy elkészül, de rossz a minősége, akkor előkapják a mindenre jó „Jolly Jokert”, a kapacitást. De hogy ne a levegőbe beszéljek: a kéményseprő vállalat sátoraljaújhelyi üzeme cserépkályhák átépítését vállalta. Ám a munkát csak egyéves késéssel volt hajlandó elvégezni. Amikor megkérdezték az igazgatót, mit gondolnak, mit válaszolt? Természetesen azt, hogy létszámgondokkal küzdenek, és a kályhacsempéket sem kapták meg a gyártó vállalattól. Szóval szűk volt a kapacitás a kéményseprőknél is, s a téglagyárban is. Ilyesmi persze előfordul. De miért nem a munkák elvállalása előtt derül ez ki, miért mindig akkor döbbennek rá különböző vállalatok, hogy szűk a kapacitás, amikor már magyarázkodniuk kell? Alig hiszem egyébként, hogy a kéményseprő vállalat magyarázata —bármilyen meleghangú volt — pótolni tudja a cserépkályhákat egy teljes éven át. TAPOLCAI ÖTLETEK A tapolcai lokálpatriótákról rosszindulattal sem lehet elmondani,- hogy nincs fantáziájuk. Nem kevesebb, mint 32 pontban foglalták össze azokat az ötleteket, javaslatokat, melyek megvalósítása szerintük múlhatatlanul szükséges az idegenforgalom fejlesztéséhez. Sajnos — hely hiányában — mindössze két ötletet tudok itt megemlíteni: csillagvizsgáló létesítése a fürdő fölötti hegyoldalon; úszó komp a csónakázótóra. Olyan komp, melyen zenés műsorokahle- het rendezni. Nem akarom elszomorítani a derék tapolcaiakat, de megkockáztatom a jóslatot: a közeljövőben aligha valósulnak meg a dús fantáziával alkotott ötletek. Hogy miért? A magyarázat nyilvánvaló: nincs rá kapacitás. Az ilyesmire tényleg nincs! NEM VAGYUNK AZ ERDŐBEN? Ha valaki kultúremberhez nem méltó módon viselkedett egykor, akkor így intették: „Hogy viselkedsz? Nem vagy az erdőben!” Egy környezetvédelmi tanácskozáson hallottam: valahol a borsodi hegyek között tengelytörésig megrakott teherautóval találkozott a természetbarát. Hogy mi volt a rakomány? Üres olajoskanna, használt gumiabroncs, fiákon, tejestasak stb. A gépkocsi úticélja, azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló. És hány. de hány ilyen gépkocsi térül- fordul a városok és a közeli erdők között! Rá kellene már végre szólni ezekre a környezetet piszkító, romboló emberekre: „Hogy Viselkedsz? Az erdőben vagy!” ♦békés) íj ritmusban „Hazánkban jelenleg a további gazdasági, fejlődés döntS feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az állő- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg a fokozott takarékosság az energia- és anyagfelhasználásban.” A Központi Bizottság november 26—27-i üléséről szóló közlemény sommázza így az V. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatait. Nem valamiféle vadonatúj feladatok ezek, hisz mindenkori fejlődésünk gyakorlatából, az eredményekben köszönnek vissza. Az új a hangsúlyozott módozatokban van: jobban, gyorsabban, erőteljesebben kell tenni dolgainkat. S nem véletlen, hogy most is, mint mindig — a dolgok rendjéből fakadóan — a párttagság felelősségére számít elsősorban a Központi Bizottság: „A gazdasági építőmunkában, céljaink egységes képviseletében és megvalósításában nagy felelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tagjaira. A kommunisták képviseljék következetesen a párt gazdaságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytállással mutassanak példát a munkában.” Személyes helytállásra, példaadásra szólít tehát a közlemény, s ezzel kinek-kinek konkrétan, teljesítményekben mérhetően megszabja feladatát: egy fokkal magasabb mércét állít a párttagok elé, mint amilyet más állampolgárok elé. Elsőrangú politikai kérdés ma már, hogy minden egyes párttag személyes ügyének érezze gazdasági építőmunkánk céljait, s ennek megfelelően vegyen részt a megvalósításban. Nincs munkahely, ahol ne állna a figyelem középpontjában a párttag magatartása. Munkaaktivitása sarkallja környezetét, példája magával ragad, s ezen keresztül neveli a körülötte élőket. „A társadalomért önként, áldozatkészen végzett munka, a meggyőződéssel vállalt pártfegyelem az a többlet, ami a párttagot egyebek között megkülönbözteti más állampolgároktól. Ez a különbség azonban nem társadalmi elválasztó tényező, hanem éppenséggel biztosítja, hogy az élen haladó kommunisták mind szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a pártonkívüliekkel” — hangsúlyozta Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára a közelmúltban elhangzott beszédében. Joggal várja — elvárja! — a pártonkívüliek sokasága ezt a bizonyos többletet a kommunistáktól. S különösen most, amikor a „jobban, gyorsabban, erőteljesebben” fokozatait keli „begyakorolni” egyénenként és közösen. Népünk érdeke, nemzeti ügyünk, hogy az új, fokozott ritmus beidegződ- jék valamennyiünkben. S mihamarabb. A vezetőknél a határozott döntésekben nyilvánuljon ez meg: tudjanak igent és nemet mondani időben. S a végre- Fajtásban résztvevőknél — a fegyelemben: megtartani és megtartatni mindazt, amit a közös érdek megkövetel. Meg kell értetni mindenkivel: az eddiginél intenzívebb, összefo- gottabb, átgondoltabb, céltudatosabb munkát követel az V. ötéves terv. És ez magától nem megy. Az iramot — a hogyant és a mikéntet — párttagságunknak kell elsőként megmutatnia. K. A KISZ. városi bizottságának ülése lenleg csaknem kizárólag 50Ó-assal (az új szabvány szerint 350-essel) dolgozunk. Ha a jobb minőségűből kevernénk a betont, akkor a ce. mentmegtakarítás (a mennyiségi megtakarítás!) 15 százalékot tenne ki. De 600-as cementet nehéz beszerezni, még a HCM sem gyártja. A recept nem kötelező A főmérnök véleményének ismeretében úgy tűnik, hogy túlságosan is egyoldalú csak az egy köbméter betonhoz felhasznált cement kilóit számon kérni a nap- ipari felhasználóktól. A biztonsági követelmények szigorú szem előtt tartásával a gazdaságosságnak kell eldöntenie azt, hogy mi a sok és mi a kevés. Az azonban csaknem bizonyosra vehető, hogy a kisfogyasztók — és ezt támasztják alá a felmérések is — általában kétszeres cementmeny- nyiséget használnak fel ugyanolyan szilárdságot adó betonhoz, mint a nagyvállalatok. A szakértelem hiánya és a túlbiztosítás sok ezer, felesleges tonnával növeli meg az építőanyag-eladási helyek forgalmát. A kiskereskedelem tavaly 1,2 millió tonna cementet értékesített. A teljes hazai fogyasztás egynegyedét. Ha valósnak fogadjuk el a felmérés megállapítását, akkor minden második zsák felesleges volt, akkor minden második zsák cementet meg lehetett volna takarítani... A fogyasztó viszont azt vesz a pénzéért, amit akar, és a betonkészítés leggazdaságosabb receptjét a családiház-építő; víkendház- húzó ember nem köteles ismerni. De jó volna, ha ismerné. B. I. Túlteljesítik vállalásaikat Jól dolgoztak a Tiszai Vegyikombinát kollektívái a most záruló IV. ötéves tervidőszakban. Ezt igazolja, hogy öt éve 16 milliárd 510 millió forint értékű termék előállítását tervezték, s ezzel szemben várhatóan 16 milliárd 745 millió forint értéket érnek el. Holnap reggel 8 órától, a városi pártbizottság III. emeleti nagytermében ülést tart a KISZ Miskolc városi Bizottsága. A testület tagjai tájékoztatót hallgatnak meg a KISZ Központi Bizottsága november 12-i üléséről, valamint városunk KlSZ-szervei- nek és -szervezeteinek a KISZ IX. kongresszusára történő felkészüléséről. Meghallgatják a KISZ Borsod megyei Bizottságának kiegészítését a KISZ Központi Bizottságának 1976/77. mozgalmi évre szóló akcióprogramiához. A bizottság jelentést fogad el a KISZ városi - bizottsága. valamint az irányított KISZ-szervek és -szervezetek érdekvédelmi tevékenységéről. különös tekintettel a családalapítás és a munkahelyi beilleszkedés kérdéseire. A A Miskolci Műanyag-feldolgozó Vállalat évente körülbelül 600 fékj terméket gyártanak. Az idén ismét újabb műanyag háztartási tárgyakkal, virágalátétekkel és kosarakkal jelentkeztek. Az új műanyag virágkosárból 100 ezer darabot adnak át december végéig a kereskedelemnek. Gondot jelent a vállalatnak, Irogy a virágcserepek nincsenek szabványosítva, ezért számos méretben kell gyártani az alátéteket, hogy alkalmas darabot találjanak a vásárlók. Lobogózzuk fel az éníiíeteuet! Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a város lakosságát, az Szemek, intézmények. vállalatok vezetőit, hogy december 3-a, a város felszabadulásának 31. évfordulója tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz december 3- töl 4-ig köszöntse az ünnepet. 4utók árok Az átlagosnál több balese- tes gépkocsit jeleztek a múlt héten az Állami Biztosító gépjármű-kárrendezési csoportjánál. Egy hét alatt 223 baleset történt. Ebből kb. 50 a nagy kár és öt a totálkár. Betonba a cement Hány zsákkal keli?
