Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-03 / 283. szám
\ Megszólító szobor A szobrot felavatták; Bláthy Ottó ' szakállas alakja — melyet mészkőbe formázott a művész — ezentúl elsőként érinti met; az iskola előcsarnokába lépő diákokat. Mindazok, akik a tudósról elnevezett iskolában tanítanak és tanulnak, kapásból képesek felsorolni a névadó életrajzi adatait, s meghatározni Blátiiy helyét a tudományos . életben. Már-már közhely-számba megy, hogy az 1860—1939 közötti időszakban élt gépészmérnök az elektrotechnika egyik magyar úttörője; a transzformátor megalkotója. Tisztelői tudják róla, hogy úttörő szerepe volt az erőművek berendezésének kialakításában, kiemelkedő eredményeket ért el a generátorok, turbógenerátorok és a nagy transzformátorok tervezésében is. Természetesen mindennek utánanézett Varga Miklós szobrászművész is, aki azt a feladatot kapta, hogy készítse el a tudós mellszobrát a róla elnevezett tanintézet fennállásának 25. évfordulójára. — Bláthy emberarcát nem olyan nehéz lemásolni, hiszen vonásait megőrizték az egykorú fényképek, festmények, faragások. A szobrász azonban nem elégedhet meg • azzal, hogy többé-kevésbé híven újrateremtse a híres ember arcvonásait. — Márpedig mégiscsak a korábbi ábrázolásokra van utalva a művész, aki nem ismerte Bláthy Ottót. — Valóban nem ismerhettem, helyesebben nem találkozhattam élő alakjával. De nem is ez a leglényegesebb. Bláthy életműve —, ha valaki kellő tisztelettel és érzékenységgel közelíti meg — szinte mindent elmond a tudósról. Igyekeztem őt megismerni, s hosszas „együtt- létünk” után korántsem látom olyan szelídnek, jóságosnak, idealizáltnak, mint ahogyan a XIX. század tudósait általában ábrázolni szokták. Bláthy Ottó — az én ismereteim szerint — kemény, , energikus ember volt, aki töretlen hittel dolgozott, hogy kielégítse önmagád s megajándékozhassa az emberiséget ... De semmiképpen sem szándékom, hogy én méltassam saját szobromat. A nézőnek, a közönségnek kell eldöntenie, hogy menynyire hiteles, tartalmas ez a portré. Szívesebben beszélek arról, hogy maguk a diákok kérték, követelték a szobrot. Napjainkban egyre több a jubileum. Díszes albumok, drága évkönyvek igyekeznek emléket állítani az elmúlt évtizedeknek. Szükségesek azek, De talán a képzőmül vészeti produktumok orientálhatnak legközvetlenebbül. A Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola mostani diákjai, s az utánuk következő nemzedékek naponként találkozhatnak majd a nagy tudós mellszobrával. Nagyon remélem, hogy megszólítja őket a -szobor... GyTalálkozás Bláthyval Karsai Elek Miskolcon Népi díszítőművészet A szirmai népi díszítőművészeti szakkör kiállítását nyitják meg ma délután 4 órakor a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Radnóti Művelődési Házában. Az érdeklődők kézi hímzéssel készült A népszerű történész, dr. Karsai Elek ma délután 5 órakor találkozik olvasóival a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. Az író—olvasó találkozóra — melyen ki-ki személyesen is kérdéseket intézbeszédnek, melyet a miskolci olvasók már évekkel ezelőtt megkezdték dr. Karsai Elekkel. A decemberi Napjaink Papp Lajos prózaverse vezeti be irodalmi és kulturális lapunk decemberi számát. A Vers nélkül című írás lírai vall nmás korunk emberének — gondolkodó, felelősséggel élő emberének — vívódásairól; mindig újra kezdő — újat kezdeni képes — optimizmusáról. Gulyás Mihály ismét tiszteletre méltó „rögeszméjéhez” tér vissza; az abaúji aprófalvak helyzetét, lehetőségeit elemzi. „A közgazdászok, demográfusok abszolúte kizártnak tartják az aprófalvak életképességét.” Az író. akit az abaúji táj szült, nem nyugszik meg ebben. Érveit ismerve, igazat kell adnunk neki. Százhetvenöt évvel ezelőtt. 1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály. Az évfordulóra jelent meg Laczkó András publikációja Kazinczy és Vörösmarty címmel...........az Auróra 1824. évi füzetét lapozgatva Kazinczy felfigyelt néhány versre, melyek írójának nevét eddig iy3m latta. Barátainál szóban ás levélben azonnal érdeklődött, ki ismeri Vörösmarty Mihályt”. Laczkó András írása izgalmas adalék, nemcsak Kazinczy és Vörösmarty kapcsolatának megértéséhez, hanem egy kor politikai és szellemi áramlatainak ismeretéhez is. Jeszenyin halálának 50. évfordulójáról is megemlékezik a Napjaink, s Fekete Sándor Köznapi dblgok idézése című írásával emléket állít a hatvan esztendős Benjámin Lászlónak. Olvashatjuk az irodalmi lapban Benjámin László Petőfiről című írását s a költő Köznapi dolgok igézete című versét. Minden napunk történelem címmel Juhász Béla írt Fekete Gyula újabb regényeiről. Az olvasótáborok hasznát és szükségességét Hor- pácsi Sándor méltatja. Nagy Gy. Margit és Varga Miklós kiállítását Végvári Lajos értékeli. Maróti János zenetudóssal pedig Koltai Gábor készített interjút: Tömegzene, népzene, táncházmozgalom címmel. A szovjet kultúra hetének filmjeiről (A kányafa árnyékában) Benedek Miklós ír. A lapban De- mény Ottó, E. Kovács Kálmán, Fecske Csaba és Pintér Lajos versei olvashatók és Ágotha Margit, Bognár Árpád, Bognár Zoltán, Csohány Kálmán, Gácsi Mihály, Len- key Zoltán és Pásztor Gábor grafikái, valamint Kis József fotóreprodukciói láthatók. Münchhausen báró szuloatvianab taiuia Molmerswende, a Harz- hegység lábánál elterülő, mindössze 440 lakosú falucska valaha csak az irodalomtörténészek számára volt nevezetes. Itt született ugyanis 1747-ben Gottfried August Bürger, a „Mün- chausen báró kalandjai” című híres könyv* szerzője. A községet ma már nemcsak az irodalomtörténet tartja számon. Itt, ahol 25 éve még nem volt sem autóbusz-, sem vasúti összeköttetés. alig volt közvilágítás, üzlet, nem volt vízvezeték, nem voltak szociális létesítmények, ma már mindez van. Ebben pedig a falu lakói játszották a legnagyobb szerepet. A „Csináld velünk” mozgalom nem üres szó náluk. Munka után, szombatonként együtt dolgoznak, építik,, szépítik falujukat. Óvodát, kultúrházat. vásár- csarnokot, szabadtéri színpadot építettek, az erdőszéli régi malomból turistaszállót, csinos kis házikókból nyaralótelepet. Ez évben elkészítik az uszodát is. Bürger szülőházát múzeummá alakították át. A falusi színjátszó csoport gyakran az ő műveiből állítja össze műsorát. A tanács pedig azok számára, akik sokat tettek a falu kulturális életének fellendítéséért. „Gottfried August Bürger-díj”-at alapított... SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: A szabolcsi alma. Gyulai György műsora. — 13.40: Népzene. — 14.00: A rut kis kacsa. Mese. — 14.30: Schumann: Manlred — kísérőzene — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Művelődéstörténet. — 15.50: Dalok. —16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: í'úvószene. — 1S.21: Sebestyén János csembalőzlk. — 16.48: Hangképek az v. Duna menti folklórfesztivalról. — 17.00: Hírek. — 17.05: Észak-afrikai pillanatok. — 17.35: Operettrészletek. — 18.15: Könyvszemle.— 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Népzene. 19.32: Megjelenés előtt... Adriai tengernek múzsája. — 19.56: Muszorgszkij: Hovanscsl- na. ötfelvonásos opera. • Közben 20.43; Kis magyar néprajz. — 20.48: Hírek. — 22.00: Hírek. — 22.15: sport. — 22.20—22.30: Lengyelországi levelek. Ütijegyzet II. — 23.36: Népdalok. — Közben 24.00: Hírek. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Barlay Zsuzsa és Udvardy Tibor énekel. — 13.10: Fúvószene. —13.10: kel. — 13.10: Fúvószene. —13.30: Hírek.. — 13.33: „A gyermekeknek irta Bartók Béla.” — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Diáktarisznya. Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Közgazda- sági ismeretek — alapfokon. — 18.10: Népdalok. — 18.30: Hírek. — 18.33: Dupla vagy semmi. Chopin és kora. — 19.33: Jó estét. gyerekek! — 19.38: Novemberben hallották először . . . Tánczene. — 20.00: Ez is, az is ... Hámori Éva műsora. — 22.00: zenekari muzsika. — 22.30: Hírek. — 22.33: A Hanglemez- bolt könnyűzenei újdonságai. — 23.00: Operetfészletek. — 23.42: Lukács Pál brácsázik. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Nagyüzemi mezőgazdaságunk. Hírek megyénk mezőgazdaságából. Bemutatjuk a Miskolci Húskombinátot. — 17.15: Nőtacsokor. — 17.25: Női dolgok, női gondok: Asszonyok, lányok a városért. — 17.35: A megye sportéletéből. — 17.40: Sanzonok és hangszerszólók. — 18.00: Borsodi Tükör. — a stúdió krónikaműsora. — 18.15; Előadó: a a szerző! — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 16.30: Női kézilabda VB. Magyarország— Dania. — 17.15: Hírek. — 17.20: Portrefilm egy belgrádi príma- balerinarol. — 17.55: Embereket nevelnek.'.. 1. A pálya vonzásában. — 18.35: Messzi Észak. Klsfilm. — 18.45: Együgyű ének. József Attila ifjúkori verseiből — halálának évfordulóján. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hlradó. — 20.00: A tenger titkai. Jacques Cousteau sorozata. 1. rész: A jégkorszak nyomában. — 20.50: Lengyel rövidjátékfilmek. — 21.45: Maurice Ravel. Emlékmúsor a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. — 22.30: Tv-hlradó 2> Televízió, Z. műsor: 20.00: Músqrismertetés. — 20.01—23.05: Othello. Shakespeare tragédiájának tévéfilmváltozata. — Közben 21.25: Tv-híradó 2. Miskolci Nemzeti Színház (5): Optimista tragédia. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX ' században. — Kondor Bé- la-emiékkiállítás. — Herman Ottó -emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—15): A diósgyőri vár története. — Miskolci Galéria (10—18): Grafikai Biennále, — József Attila Klubkönyvtár (12— 20): Jugoszláv művészek bemutatója. FILMSZÍNHÁZAK BEKE: térítőkét, különböző kézimunkákat, subaszőnyegeket és egyéb alkotásokat láthatnak. hét a történészhez — a belépés díjtalan. A mai találkozó folytatása annak a párKmetty János öröksége Partizánok Szí. jug.—amerikai film Kezdés: n4. f6 órakor Kivándorlók Szí. svéd film Kezdés- 8 órakor Az idők kezdetén a címe annak az új magyar filmnek, melyet holnaptól mulat be Miskolcon a Béke mozi. A forgótőke lyvet Hollós Ervin novellája alapján Küllő Miklós és Kényt Tamás írta. A film a történelmi vajúdás időszakát (1946 márciusát) eleveníti fel. A régi rend képviselői még tartják állásaikat, az új rend hívei pedig most indulnak harcba az ország forradalmi átalakításáért. Izzó politikai harc ez, a „ki kit győz le” időszaka. Az idők kezdetén című film (rendező Fényi Tamás) három eseménydús napot elevenít fel Deák Zoltán — a főhős — életéből. Zoltán harcát az ellenséggel s az övéivel, s futó szerelme jól érzékelteti az embert próbáló kor nehézségeit. , Miket is rajzolt-festeti nekünk Kmetty János, akit a kubizmus magyar úttörőiéként tartanak számon, tehát egy olyan irányzat képviselőjeként, mely a felszíni látvány helyett a dolgok rejtettebb összefüggéseit kutatva gorombán tagadta a polgári akadémikus művészetet és valami újat, szebbet, jobbat, igazabbat akart? Kmettyvel kapcsolatban, aki először a reneszánsz művészeknél keresett ihlető útmutatást s aki az avantgárdot is a . maga képére formálta- oldotta — elsősorban nem annyira témákra emlékszünk (bár különös önarcképei, csendéletei mellett például a Görbe utca című képe a puttonyos asszonnyal nehezen feledhető alkotás), mint inkább színekre, a szürkéket-barnákat megolvasztó kékre), a Kmetty-képeknek erre a sajátos kötőanyagára, a Mindehségnek erre a szerkezeteket- festőiséget összekötő bonyolult-finom erezetére-szövetére, melyet a Mester a Cézanne-i kékből, s a kassáki vers-kékekből, a kék pérspéktívából, meg a kékaranyból és a Duna kékjéből és a Miskolc alatti szilvafák szilváinak hamvas kékjéből s az apai nagyapa, a falusi kékfestő mester „kék”-jéből ötvözött össze ... Jó lenne, ha a derűs-szigorú férfiasságnak ez a tiszta kékje megindítaná a fiatal miskolci írók, költők, képzőművészek, szociológusok, történészek, tanulmányírók szivét- lelkét és kézbe vennék Kmetty Jánosnak, a város szülöttének az életművét s tennének érte, hogy ez az életmű méltó módon feltárulhasson. Nagyon elkelne egy gyűjteményes emlékkiállítás, mely a tizes évektől napjainkig összefoglalná Kmetty művészi alkotótevékenységét. Jó lenne, ha ez a kiállítás Miskolcon nyílna meg, ott, ahol Kmetty János 1910-ben először jelentkezett képeivel. Szükség volna azután egy megfelelő Kmetty-monográfiára, mely feldolgozná a művészi életpálya főbb stációinak — Miskolc—Kassa—Párizs—Kolozsvár—Budapest—Szentendre — történetét; a főbb kiállításokat: 1917 — Nemzeti Szalon. 1924 — E rnst-múzeum, 1937 — Frankel Szalon. Fontos Kmetty János szerepe a Képzőművészek Üj Társaságában és nem kevésbé fontos részvétele az 1919-es Művészeti Direktóriumban és az 1945 utáni Művészeti Tanácsban. Nem hagyható ki ebből a monográfiából Kmettynek a fasizmus nehéz évei alatt tamisított emberséges magatartása, mikor segített a megszorultakon, amiről Oelmacher Anna írt szép sorokat a Magyar Nemzetben. Ugyancsak Oelmacher Anna ír itt valami olyasmiről, hogy Kmetty János monumentalitásra törő életműve a reakció évtizedeiben nem talált megfelelő lehetőségekre; felszabadulás utáni pedagógusi munkássága pedig mintha gátolta volna abbah, hogy ez a monumentalitás a jobb. új viszonyok között realizálódhasson. Jeles kitüntetésekben részesült Kmetty János — 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság nagy- díját, a felszabadulás után pedig számos kimagasló kitüntetésben részesült. Véleményeket hallatott-mondott kulturális életünk dolgairól — mindezek kellő feldolgozásra szorulnak, mint a szocialista magyar képzőművészet fontos fejezetei — a Nyolcak történetével és az Aktivisták körével, melybe Kmetty tartozott. BERECZ MIKLÓS HÍRADÓ MOZI: Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: de. 9—10 óráig. Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH: Legenda a nyúlpaprikásról-Szí. magyaf film Kezdés: f3 hn5 órakor Az Anderson-magnószalagok Felemelt hely ár! Szí. amerikai film Kezdés- 7 órakor SÁGVARl: Piedone, a zsaru Szíj olasz film Kezdés: 7 órakor SZIRMA: Várakozók Színes magyar film Kezdés: f7 órákor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Mesterségünk címere. A Gyermekrádió műsora. — 9.17: Zenekari muzsika. — Közben 10.00: Hírek. — 10.05—10.30: Iskolarádió. — 11.00: Pedagógiai kísérletek. Jegyzet. — 11.15: Saint —Saéns: Sámson és pelila — szerelmi kettős a II. felvonásból. — 11.34: Ä szép szó: ..testet öltött érv”. Tózsef Attila versteremtő elvei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben — 8.20: Lengyelországi levelek. Ütijegyzet n. — 8.30: Hírek. — 8.33: Nótacsokor. — 9.30: Hírek. — 9.33: Irodalmi évfordulónaptár. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30: és 11.30: Hírek. — 11.55: Gyermekek könyvesoolca. Televízió: 8.05—8.35: Magyar irodalom — 9.00: ÉnekeMünfc együtt! — 9.05—9.25: Környezetismeret. — 11.55—12.25: Földrajz. I