Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-10 / 263. szám
Mit látott az Idegenforgalom szakírója? Tapolcai talányok Az idegenforgalom akadályozta az idegenforgalmat. Erre a furcsa következtetésre jutott az Idegenforgalom című folyóirat szakírója a Gondok és lehetőségek Miskolc-Tapolcán című cikkében. Minden zsúfolt Nézzük, mi rejlik az első olvasásra bizony meghökkentő konklúzió mögött. Tapolcán a nyáron minden várakozást . felülmúló vendégsereg keresett felüdülést. Túlzsúfolt volt a strand, a barlang-, a termál- és a tavi fürdő, az éttermekben úgyszólván csődöt mondott a kiszolgálás, a kempingekben, a* szállodákban, a turistaházakban — de még a fizetővendéglátásban is — gondot okozott a vendégek elhelyezése. Az Idegenforgalom megállapítása — bármennyire fájó is ezt bevallani — jobbára igaz. A jelek szerint hirtelen megnőtt az érdeklődés Tapolca iránt. Ez érthető is, hiszen itt megtalálhatók az összes, úgynevezett vonzási tényezők. A kirándulók számára itt a Bükk, a pihenni vágyók, a gyógyulást keresők pedig a gyógyhatású tapolcai fürdők vendégei. Tapolcán jelentkezik talán legélesebben a borsodi-miskolci idegenforgalom nagy ellentmondása: a komoly vonzerő és a kevés szálláshely. Sátorral is Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az állandó túlzsúfoltság ne riassza el a Tapolcára érkezőket? A válasz kézenfekvőnek látszik: több szálláshely és több étterem kell; szét kell húzni az idegenforgalmi szezon határait úgy, hogy ne csak nyáron legyen vendége Tapolcának. Tapolcán sok jó dolog történt az utóbbi időben. Megépült Magyarország egyik legszebb szállodája, új ÁBC- áruházat avattak, javult a közlekedés; és ami a legújabb: épül az Eden kempingtelep. Ez lesz a következő esztendők legfontosabb itteni beruházása. A tervek szerint 1980-ig mintegy 13 hektáros területen alakítják ki a kétezer férőhelyes kempingkomplexumot. Az első faházak már megérkeztek, és májusra már száz szállóvendégnek adhatnak otthont. Emellett lesz helyük a sátorral és a lakókocsival érkezőknek is. Sajnos, még egyetlen vendéglátó vállalat sem tett ígéretet arra, hogy étterme is lesz az Édennek. Pedig nagy szükség lenne egy olcsó, önkiszolgáló bisztró-étteremre, mert a strandbüfét már régen kinőtte Tapolca. ...és a propaganda? Európában egyedülálló, rendkívüli érték és érdekesség a hármas fürdő: barlang-, termál- és tavi fürdő- medencék. Ezek lehetővé tennék, hogy az üdülőhely idegenforgalma ne kötődjék a főidényhez, mert Tapolca minden évszakban kellemes, gyógyhatású fürdői egész évben rendelkezésre állnak. Idézzük az Idegenforgalom megállapítását, amelyhez nem szükséges kommentár: „Sajnos a hiányos propaganda folytán erről nem sokan tudnak sem hazánkban, sem .határainkon túl.” Tapolcán tehát elérkezett a továbblépés ideje. Nemcsak propagandában, hanem a különböző fürdőattrakciók i fejlesztésében is. A strand öltözőit egyszerre 5800 vendég veheti igénybe, de nyáron 13—15 ezer fürdőző is megfordul itt naponta. Űj medence kellene, a régiék víz- tisztítása is megoldatlan. Nem soroljuk tovább a teendőket, csupán mo6t, két idegenforgalmi főszezon között szerettük volna felhívni ismételten az illetékesek figyelmét: eljött az ideje annak, hogy az eddiginél gondosabban foglalkozzunk az ország egyik legvonzóbb üdülőhelyével. A feladatok — tudjuk — meghaladják Miskolc anyagi lehetőségeit, de az Észak-magyarországi Intéző Bizottság ülésén elhangzottak azzal biztatnak: az országos szervek is felismerték azt. hogy Tapolca nem csupán helyi jellegű üdülőterület. Így talán eljutunk majd oda, hogy az idegenforgalom nem akadályoz- ni fogja az idegenforgalmat, hanem serkenteni... E. A. Színe és FOCI-TITOK Az ünnephez ünnepi sportműsor illett. A televíziós program diszkréten csak any- nyit árult el, hogy „közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésről”. Az avatott néző viszont e mondatból, továbbá abból a tényből, hogy a meccset Vitray közvetíti, mindent megtudhatott. Megtudhatta, hogy nem a Dózsa-meccset közvetítik, mert az csak később kezdődött. Megtudhatta, hogy most kivételesen nem konzerv-ké- pét láthat, hanem élőt, mert hiszen — kettő kivételével — minden mérkőzést 13 órára tűztek ki. Megtudhatta, illetve sejthette, hogy a tévékamerákat a Hungária körúti pálya szélén állították fel, mert a Fradi vezeti az NB I-es mezőnyt, s ugye ünnepen a legjobbak találkozóját Illik közvetíteni. Akkor hát miért volt a titkolózás? Vicces dolog lenne most a mérkőzések látogatottságára és a televíziós közvetítések kapcsolatára hivatkozni. A Fradi—MTK-VM mérkőzést 15 ezren szurkolták végig a lelátón. Egyenes közvetítés ide, titkolózás oda: a szombati forduló legtöbb nézőt vonzó találkozója a Hungária körúti meccs volt... A HALAK NEM FAZNAK Lehet-e ünneprontással vádolni azokat a társadalmi ellenőröket, akik az ünnep előtt ellenőrző körútra indultak? A válasz helyett nézzük a tényeket! Az ellenőrök először betértek a lillafüredi ajándékboltba. Pénztárcát, könyvjelzőt, fasípot vettek. Próbavásárlás gyanánt. Megállapíthatták, hogy semmi hiba nincs, s a jegyzőkönyvhöz mellékelhették azt az igazgatói levelet is. amelyben a vállalat első embere elismerését fejezte ki a bolt dolgozóinak a pontos, figyelmes munkáért. Az ellenőrök betértek a vasgyári piac csarnokába is. Legfontosabb megállapításuk korántsem kereskedelmi jellegű. korántsem fogyasztói érdeket sértő. Annál inkább „sérti”, illetve bosszantja a kereskedőket. A csarnokban ugyanis hideg van. Fűtés nincs, a hősugárzót nem Lehet használni. Legjobban még a kenyeret árusító eladó jár. Ha kemence-forró a kenyér, akkor az elárusító sem fázik. A „piindennapi” melegíti a nem ' mindennapi modor hűvös eladóteret. A vásárcsarnoki hűvösnek talán egyedül a halárus örül. A pontyok, harcsák, keszegek nem igénylik a szoba- hőmérsékletet. Pláne, ha az örök halászmezőkre kerülnek. Ilyenkor aztán szinte mindegy, hogy a hűtőszekrényben vagy pedig a pulton várják, hogy a háziasszony kosarába kerüljenek. LAKAT A KILATON Az ünnepen vendégeim voltak, s mivel szépen sütött a nap. elcipeltem őket várost nézni. Megnéztük a Mun- kácsy-kiállítást. a Kondoremlékszobát: ingyen. Fölmentünk az Avasra is: gyalog és ingyen. A kilátót ^azonban zárva találtuk. Bár a torony teraszáról kitárulkozó város látványa is ingyenes. a vasrácsos ajtókat öklömnyi lakat béklyózta. Nem azért a húsz fillérért: de miért tilos az, az ünnep idején, ami egy kisebb forgalmú hétköznapon szabad és ingyenes? (brackó) A Borsodi Hőerőmű teljesítette Határidő előtt teljesítette negyedik ötéves tervét a Borsodi Hőerőmű Vállalat. A Kazincbarcikán több mint 20 éve üzemelő villamos erőmű a negyedik ötéves terv eddigi időszakában 5,3 millió megawattóra elektromos energiát termelt. A vállalat 1975. évi termelési tervét várhatóan december első hetében teljesíti. Kábelgépek külföldre A Diósgyőri Gépgyárban hozzákezdtek a kábelgép- j program második szakasza- > nak megvalósításához. A ’ KGST keretében létrejött szakosodás értelmében a diósgyőriek az eddig is világszínvonalon készített kábelgépek továbbfejlesztését és a termelés dinamikus növelését tűzték ki célul. A színesfémhuzalok húzására szolgáló berendezések, illetve lágyító gépsorok, gyorssodró és ösz- szecsapógépek, telefonkábelérszigetelő és sodróberendezések gyártását az V. ötéves tervidőszak végére megháromszorozzák a DIGÉP-ben. Honvédelmi szabadakadémia • Az Ady Endre Művelődési Ház az idén is megszervezte a honvédelmi. szabad akadémiát. Mai összejövetelükön a haditechnika fejlődéséről hallhatnak előadást a fiatalok. A rendezvény helye a 114. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet ifjúsági klubja; időpontja este 7 óra. A téli divatot is Ruházati termékekből nyílik kiállítás ma délután 2 órakor a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubjában. A téli divatot is bemutató kiállítást november 15-ig naponta délután 2-től este 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Veszélyes mozdulatlanság Elgondolkoztam egy francia írónőnek azon a mondatán, amelyben így jellemzett valakit: „Az illetőt szilárd elveket valló embernek tartották, valójában azonban csupán lusta volt ahhoz, hogy változtassa nézeteit.” Az idézett szavak annyira mai csengésűek, hogy megérnek egy rövid meditációt. Szilárd elvi alapokon álló ember nyilvánvalóan nem váltogatja nézeteit, miként a nyakkendőjét. De valóban szilárd-e elvileg az, aki makacsul ragaszkodik olyan, többnyire önmaga alkotta nézetekhez, amelyek ellentétbe kerülnek az elvből fakadó alaptörvényekkel? Jól képviseli-e, gyakorolja-e a politikát, aki azért nem enged nézeteiből, mert azt hiszi, akkor az elveiből is engedne? Semmiképpen sem. Az elvet, mint alaptörvényt, összekeveri a nézettel, amely többnyire szubjektív töltetű s amit mindenkor a társadalmi szükségletek szerint — nem ellentétben az elvvel! — kell formálni, éppen a cselekvés helyes irányítása végett. Gyakran állít bennünket az élet olyan feladat megoldása elé, amely eleve nézetmódosítást kíván. A belső konfliktus általában azért keletkezik, mert a nézetváltozás — tehát a megítélés, a hozzáállás — nem marad meg a fejben: formát ölt vagy a szó, vagy a cselekvés által. Kérdéses: milyen hatást vált ki? Jót-e vagy rosszat? Elvetendőt avagy társadalmilag hasznosat? Tehát bizonyos „kockázattal” jár. Vállaljam-e a kockázatot vagy maradjak veszteg, a megszokott - ság nyugalmában, elhatárolódva a belső vagy külső indítéktól ? Embere válogatja. Lehet, hogy valakit csakugyan a lustaság fékez meg abban, hogy megmozgassa agyát. Az is lehet, hogy a kényelem, a tekintélyféltés, a bátortalanság, a kezdeményezőkészség hiánya és így tovább. De mi köze mindennek a szilárd elviséghez? Az égvilágon semmi. Mi a fejlődés? Állandó, szüntelen változás. Körülöttünk is, bennünk is. A megmerevedés, a mozdulatlanság irgalmatlanul visszaüt. S nem nézi, hová. Sajnos az is megérzi néha a vessző csípését, aki nem érdemli meg. Jogom van-e hát rá, hogy — az imént említett „okok” egyike, másika miatt — betokosodjam s nézeteim mozdulatlanságával terheljem a többieket? Az az igazán szilárd elvű ember, aki — a tévedés jogát is fenntartva! — mozdít a nézetén, ha kell. Egy-két évvel ezelőtt voltak — s még vannak is — olyan nézetek, amelyek megkérdőjelezték a munkások részvételét az igazgatói tanácsokban. A minap Matisz Ferenccel, a Diósgyőri Gépgyár köszörűsével, az igazgatói tanács egyik munkástagjával beszélgettünk. „Amióta részt veszünk a tanács munkájában, azóta győződtem meg róla, hogy szükség van ott ránk, korábban magam se nagyon hittem...” — mondotta. így lesz a nézetváltozásból összérdekű haszon. Mert igaz. Matisz Ferenc nem ért mindenhez, ami ott elhangzik, de például őszintén szól az üzemi demokráciáról, ha úgy adódik, s tessék elhinni, ez legalább olyan fontos, mint az export. Azaz, lehet-e elválasztani a termelést a közérzettől, az üzem- és munkaszervezéstől és így tovább! ? Mi történne, ha megmerevedne a munkás nézete is? Megteremthetnők-e a korszerű és eredményesebb gazdálkodás feltételeit, amelyekre pedig oly nagy szükség van? A nézetváltozás, vagy mondjuk ki végre: a szemléletváltozás eleve feltétele az előbbre jutásnak. Azt mondjuk: az elavult gépeket cseréljük ki. Hogy miért, az nyilvánvaló. De mit érünk ezzel, ha a gondolkodás mechanizmusa nem oldódik fel a sablonoktól, nem akar változni, hogy a változtatás révén egyengesse a fejlődés útját... Néztem szombaton este A Hét műsorát. Arról volt szó: több történelemórát kellene tartani a múzeumokban. Látva a múltat, alaposabb lesz a megértés. Mit gondol erről a tanár? Izgultam, maid megkönnyebbültem a válaszon: jó gondolat, de... de előbb nekünk is meg kell tanítani, hogy így taníthassunk. A nézet, a szemlélet lehetett volna önérzetből, hiúságból, eltitkolásból fakadó is. De nem. Rugalmasan igazodott az élet által felvetett szükséghez. Ez az, amit nem nélkülözhetünk. Az elvet akkor szolgáljuk igazán, ha nézeteinket igazítani tudjuk ahhoz, amihez kell. S ha ez megtörtént, a gyakorlat majd igazolja, hogy helyén való-e vagy sem. Természetesen a meggondolatlanság mellőzendő, mert veszélyes. De nem kevésbé a mozdulatlanság! S hogy rizikóval • jár? Igen. Minden, ami valamelyest is eltér a régitől, a megszokottól — azzal jár. De ha csak egy kicsivel is sikerült eltéríteni attól— följebb, akkor máris jobb annál. És erősíti az elv igazát. CSALA LÁSZLÓ Minket nem fenyeget Járványos ,.\7 Egészségügyi Világ - szervesét felhívásban figyelmeztetett a járványos agyhártyagyulladás világméretű elterjedésének veszélyére. A szakosított világszervezet véleménye szerint növekvő nyugtalanságra ad okot az, hogy a világ több részén jelentkezik ennek a Járványnak a veszélye.” — Ennyit tartalmazott a napihir. amelv a WHO — múlt heti, genfi ülésén megfogalmazott — felhívásról tájékoztatott. Részletesebb Információért dr. Takács Sándorhoz, a KÖJAT megyéi Igazgató-főorvosához fordultunk. — A WHO hetenként érkező tájékoztatóiból tudunk róla, hogy januárban Belgiumból jelentettek agyhár- tyagyulladásos eseteket. Náluk már 1973-ban 418 esetet jegyeztek fel, ami százezer lakosra 4,28 megbetegedést jelentett. Áprilisban Argentína közölt adatokat; 1974- ben már 2144 agyhártyagyul- ladásos betegük volt, százezer lakosra átszámítva 8,3. Angliában — az Egyesült Királyság területén — 1974- ben 1091 ilyen betegség foragyhártyagyulladás dúlt elő, idén — az első 19 héten — azonban csökkent náluk a járvány; a múlt év hasonló időszakához képest majdnem feleannyi a megbetegedés. — Milyen betegség: az agyhártyagyulladás? Mi okozza, mik a tünetei? — Viszonylag jóindulatú, légúti fertőző megbetegedés. Az úgynevezett meningokok- kusz baktérium okozza, amely az orrban, a torokban, a garatban, és a szájüregben található. Tünete a magas láz, a bőrön vöröses kiütések; feifáiás. hányás nyak- és válltáji fájdalom. Az angolok vizsgálták, hogy mire érzékenyek a betegség náluk kimutatott kórokozói. Azt tapasztalták hogy a szulfonamidok jó hatásfokkal gyógyítják. Egyébként halálesetről nem érkezett hír. — Nálunk előfordult-e az utóbbi időbén agyhártvagyul- ladasos megbetegedés? világszerte — Tavaly Borsodban és Miskolcon összesen két eset volt, az idén — eddig — öt. Egyébként országosan is igen szerencsés helyzetben vagyunk. Egy évtized alatt is csökkent a megbetesedé6ek száma. Tavaly például — százezer lakosra számítva — 0,5 eset fordult elő. Ez azt jelenti, hogy az egész országban 55 járványos agy- hártyagyulladásos beteg volt. — Mit tehet a lakosság a megelőzés érdekében? — A légúti fertőzések elkerülésére vonatkozó, s már * az influenzajárványok időszakaiból jól ismert szabályokat kell betartani. Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőt használjunk, s gyakorta mossunk keze* — fejezte be a tájékoztatást dr. Takács Sándor igazgató-főorvos. R. E.
