Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-21 / 247. szám
Nehéz küzdelem Tanácsi határozat az alkoholizmus ellen A Miskolc városi Tanács legutóbbi ülésén foglalkozott az alkoholizmus megelőzésével és gyógyításával is. A be- • számoló fölött élénk vita alakult ki. Az első tíz orszáo közölt A három évvel ezelőtti statisztika szerint Magyarország az egy lakosra jutó abszolút alkoholfogyasztás alapján az első tíz ország között van. Tok Miklós, városunk tanácsának elnökhelyettese ehhez hozzátette: mintegy 125 000 olyan alkoholistánk van, akik orvosi segítség nélkül nem bírják abbahagyni az ivást. Az iszákosok száma azonban ennél jóval nagyobb. Az egyik tanácstag kérdésére válaszolva, Korózs András alezredes, a városi-járási rendőrkapitányság vezetője mondta el, hogy a közúti balesetek előidézőinek, vagy például a szabálysértési és büntetőeljárási ügyekben szereplőknek 50—80 százaléka alkoholos befolyás alatt cselekedett. A miskolci kijózanítóban, amely az ország második ilyen jellegű intézményeként létesült 1965 decemberében, 1966-ban 1264, tavaly pedig már 3007 személyt ápoltak... (S ez sem hű statisztikai adat, hiszen a kijózanítóba csak a nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen részeg szállítható, az otthon botrányt okozó például már nem.) Az alkoholizmus elleni küzdelem szerteágazó tevékenység, s ha még korántsem mondhatjuk is el, hogy mindent megtettünk volna, kezdeti eredmények már vannak. Igaz, sokszor működésbe lépnek a „fékező rakéták”, így egy-egy rendelet végrehajtásakor. Hároméves az a minisztériumi rendelet, amely a gyárak, bányák, üzemek környékén — 200 méteres körzetben — megtiltja a munkaidőkezdés előtti italmérést és -árusítást. Ezt a rendeletet azonban százféleképpen játsszák ki, s mint ahogyan ezt az egyik tanácstag mondotta felszólalásában, legfeljebb csak a nagyüzemek környékén ellenőrzik végrehajtását, a közép- és kisüzemeknél már nem. Lefoglalt pál'nka Az idén szeptember 30-ig a miskolci pályaudvarokon 1044 liter, zugpálinkafőzdék- ben pedig 1254 liter pálinkát foglaltak le arra illetékesek, 500 literrel' többet, mint tavaly. Ha ez így van — szólalt fel az egyik tanácstag —, akkor még gyakoribbá kellene tenni az ilyenfajta ellenőrzéseket, hiszen az adatok azt bizonyítják, hogy a pályaudvarokon, a gyárkapukban és a zugfőzdékben nagyon is van mit keresnünk ... Legfontosabb: a megelőzés Értünk el eredményeket az alkoholisták gondozásában és gyógykezelésében. Ez egyaránt vonatkozik az önkéntes kezelésen alapuló gyógyításra és az 1972. évi II. törvény alapján engedélyezett kötelező gondozásbavé- telre és gyógykezelésre. Ám a tanácsülés vitájában többen megfogalmazták, hogy a kötelező gondozás és gyógykezelés még nem eléggé széles körű. Mások azt hangsúlyozták, hogy körültekintést, felelősségérzetet igényel. — Nem mindenki alkoholista, aki iszik — mondta Tok Miklós. — Ezért nincs helye az alkoholizmus elleni küzdelemben a szélsőséges nézeteknek. Legfontosabb a megelőzés. Ezt a munkát már az iskolákban el kell kezdeni, de részt kell vállalnia belőle a családnak, s a munkahelynek is. S ha másképpen nem lehet megmenteni egy-egy embert a családjának, a társadalomnak, nem szabad megijedni az adminisztratív intézkedések meghozatalától sem, beleértve a kötelező gondozást, gyógyítást is. A városi tanács az alkoholizmus elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében határozatot fogadott el. Ennek szellemében — az állami, társadalmi és gazdasági szervek bevonásával — komplex intézkedési terv készül. Maradéktalan végrehajtása valamennyiünk ügyévé kell hogy váljon. NYIKES IMRE Szemünk a tetőn Beázik a Gyermek város Hazafias-honvédelmi nevelés Borsodi pedagópsok sikere Egy évvel ezelőtt — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére — az Oktatásügyi Minisztérium még három minisztériummal, a KISZ Központi Bizottságával, a Magyar Pedagógiai Társasággal és az Országos Pedagógiai Intézettel közösen pályázatot hirdetett „Szocialista építőmun- kánk eredményeinek és sikereinek felhasználása az általános iskolai tanulók hazafias és honvédelmi nevelésében” címmel. A zsűri nemrég értékelte a pályaműveket, s a többi közt megállapította, hogy jól tükrözték a jubileumi évforduló jelentőségét, szerzőik felhasználták az elmúlt három évtized eredményeit és tapasztalatait, a munkás- mozgalmi hagyományokat, helytörténeti emlékeket, s megfelelően határozták meg felszabadulásunk és mai valóságunk összefüggéseit. Megfelelő helyet kapott a pályamunkákban az MSZMP X. és XI. kongresszusa idevonatkozó határozatainak érvényesítése is. Sok Használható módszert tartalmaznak a pedagógusok számára, mindenekelőtt azzal, hogy szerzőik nem álltak meg a problémák felvetésénél, hanem önállóan keresték a minél jobb megoldás útját, lehetőségeit. A kiemelkedő pályamunkákat díjazták, s ezek közt kettő is van, amelyet borsodi pedagógus alkotott. A 3000 forinttal jutalmazott második díjas művet a mú- csonyi Beresnyák István írta, a 2000—2000 forinttal elismert öt harmadik díjas mű egyikének szerzője pedig Dobálc Józsefné miskolci tanítónő. Érdemes megemlíteni azt is, hogy néphadseregünk politikai főcsoportfőnöke a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésében huzamosabb időn át kifejtett kiemelkedő tevékenységéért dicséretben s jutalomban részesített 24 KISZ- és úttörő-aktivistát, illetve hivatásos katonát. Közöttük van Szalmás István, a leninvárosi úttörő- elnökség tagja is. T. I. Kollégiumi negyed Kollégiumi városrész épül Szombathelyen, a Perint patak partján. A vasi megye- székhely egyik régi, korszerűtlen, lebontott része helyén bontakozik ki az új diáknegyed. A Tanárképző Főiskola hallgatói után most a középiskolások foglalhatták el otthonaikat. A két épület mellett már készül a szakmunkástanulók kollégiuma. Ezt követően további diákszociális létesítmények épülnek. „A Gyermekváros beázásai” — ez olvasható a tömött dosz- szié tetején, s ez minden levélnek a tárgya, melyet a dosszié őriz. Van abban valami tragikomikus, hogy egy 53 millió forintos beruházással épült országos hirű létesítmény mennyezetén inyolc különböző helyen) esős időben ügy szivárog a viz a meny- nyezeten által, mint valami tépett tetejű viskóén. Szerencsére (ha egyáltalán lehet itt a szerencse szót alkalmazni) még a garanciális idő lejárta előtt jelezte dr. Dobos László, az intézmény igazgatója, hogy hiba van, amit sürgősen ki kell javítani. Az első levél — mely a szolgálati út betartásával, vagyis a Művelődésügyi Beruházási Vállalaton keresztül érkezett a kivitelezőhöz — keltezése 1974. február 18. Ezt a reklamációt 1974. augusztus 26-án. október 26- án és november 26-án újabb bejelentések követték. A dátumok jelzik, hogy az őszi esőzéseknek mennyire nem tud ellenállni a tetőzet. Az olvasó most nyilván arra gondol, hogy a beruházó ügyet sem vetett a bejelentésekre. Különben már régen kijavíthatta volna a hibát. Nem így történt. A BAÉV szakemberei többször is megvizsgálták, s javították a szigetelést, azonban minden erőfeszítésük eredménytelen maradt. Ezért született (1975. október 16- án) dr. Dobos László következő levele, melynek címzettje Szepesik Rezső, a BÁÉV főosztályvezetője: „Tisztelt Főosztályvezető Elvtárs! A miskolci Gyermekváros garanciális hibái között szerepel a tetőbeázás. Sajnos, a többszöri javítás a mai napig nem hozott eredményt. A különböző szakterületek egymásra hárítják a hiba forrásának okát. Ennek tulajdonítom, hogy jelenleg is kb. nyolc helyen ázik be az épület. Egyes hegeken oly mértékben, hogy a vakolat és a parketta teljesen tönkrement, s az épület állaga is nagymértékben károsodik. A felmerült károk anyagi értéke napról napra nő, s a felelősség kérdése hivatalosan is felmerül. Tisztelettel kérem főosztályvezető elvtársat, hogy a felmerült hibák kijavítása érdekében sürgősen intézkedni szíveskedjék, annál is inkább, mert az őszi esők beláthatatlan károkat okozhatnak az épületben, melyért az üzemeltető felelősséget nem vállalhat.” Dátum, aláírás. Ezúttal igazán nem lehet panasz a BÁÉV-re, mert a levél megérkezése után szinte azonnal (október 17-én) megjelentek a szakemberek a helyszínen. A többit már Molnár József építésvezető mondta el. — Elárasztottuk a tetőt vízzel, hogy egyszer s mindenkorra végére járjunk a Ikit HELYEN ELFÉR, \\UÜ TELJESÍTMÉNYŰ. II U^yOD OLCSÓ az.MPORTÄJcentrifuga. II ÁRA= 1150 Ft OTP-hitel CfAH o KÍRAVlUAAUraphoté. VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍT: Közönség, hol van? Pénteken délután felkerekedtem, hogy megnézzem egyik legtehetségesebb fiatal rendezőnk, Maár Gyula új filmjét. A „Déryné, hol van?” plakátjait, az előzetes reklámokat már hetek óta izgatottan fürkésztem. Biztos, ami biztos, előre félretetettem a jegyet, le ne maradjak e jelentős filmeseményről. Megint elkéstem volna? — nézem gyanakvóan órámat az üresen kongó mozicsarnokban és lépteimet megszaporázva, kettesével szedem a lépcsőket. — Csak nem a Hevesybe? — csapja össze kezét csodálkozva a jegyszedőnő. — Tudja, hogy egyedül lesz?... — Most magáért kell levetíteni a filmet —, szól utánam rosszallóan egy kékköpenyes néni. Ücsörgők a kényelmes fotelban. A szomszédból . harsány hahotázás hallatszik. Ott az „Egy tiszt n^m adja meg magát!” című filmet vetítik. A hangerőből arra következtetek: telt ház van. Végre, végre! Két félénk fiatalember érkezik. Hát együtt vágyunk mindnyáján. Számolgatom, mennyibe kerülhet a kópia, a személyzet, az áram és bizony elfog a szégyen. Az én tízforintos beugróm meg a másik kettő elképesztően kis hányada ennek az összegnek. Nemrégiben cikket olvastam megyénk irodaim’’ lapjában, a szerző Miskolc mozijainak állapotát kifogásolja A cikk talán megérdemelne egy folytatást. Tudom, a nag; konkurrens, a televízió elvonja a nézőket a filmszínházak tol. De pontosan a legjobb filmektől, és ennyire ...? V. R. A villanybúr ab an most éppen nincs viz, a mennyezett foltjai, a málló festékréteg azonban árulkodik. beázásnak. A tető azonban ellenállt a meglehetősen nagy vízmennyiségnek. Csak az úgynevezett ATTIKA fal locsolásakor észleltük, hogy — a locsolás helyétől mintegy 13 méterre — befolyik a víz. (Az építésvezető kimerítő műszaki indoklással szolgált, mi azonban erre nem vállalkozhatunk. Egyelőre el kellett fogadnunk azt a véleményt. hogy nem építési, hanem tervezési hiba következménye a beázás. Mint Molnár Józseftől megtudtuk. ő már az építés időszakában szóvá tette a tervezőnek a -konstrukciós hibát: tervkorrrekció azonban nem készült. — Abban gondolom egyetértünk, hogy az üzemeltetőnek, vagyis a Gyermekvárosnak ez gyenge vigasz. Mielőbb szeretnének száraz mennyezetet tudni a fejtik felett. Milyen megoldás kínálkozik? — Két megoldás is van. Az egyik, hogy speciális tömi tő anyaggal kitöltjük a vízjáratokat. Ez a munka pár napot vesz igénybe, viszont csak 90 százalékos biztonságot jelent beázás ellen. — Gyermekváros már eddig is éppen eléggé megsínylette a sok toldozgatást-foldozgatást. Nem gondolják, hogy végleges, s egészen biztonságos műszaki megoldást kellene találni? — Ezzel kapcsolatban csupán saját véleményem mondhatom. Megnyugtatóan csak nagyobb műszaki beavatkozással tudjuk a bajt orvosolni. Ennek a költsége mintegy 30 ezer forintra rúghat. Mi is csak a saját véleményünket mondjuk. Semmiféle további huzavonának nincs helye. Sem a Gyermekvárost. sem bennünket nem érdekeltek a tervező és a kivitelező közötti tárgyalások. esetleges nézetkülönbségek. A hiba kijavításának halogatása újabb anyagi károkat jelent A rengeteg bosszúságról már nem is beszélve. Mindaddig nem v.esz- szük le szemünket erről a tetőről, amíg valahol is átengedi a vizet. S azokról sem, akik engedik, hogy átengedje. (gyarmati) Ezüstvéső mesterek A Szovjetunió északkeleti részén fekvő Velikij Usztyug város messze földön híres nagy tehetségű ékszerészeiről, cizelláló mestereiről és fafaragóiról. Különösen régi hagyományai vannak itt az ezüstvésés művészetének. Utánozhatatlan szépség, aprólékos kidolgozás, kecsesség és tartósság jellemzi észak ezüstvésőinek munkáit, amelyek méltán vívták ki az első helyet a világon. Az usz- tyugiak számos remekművél a Kreml Fegyvertárában, s Moszkva: Történelmi Múzeumban és a Leningrádi Orosz Múzeumban is kiállították. Napjainkban mind tökéletesebbé válik ez az ősi művészeti ág. Amíg korábban az egyes darabokon az egyszerű díszítés dominál, most az egyre bonyolultabb formák és új témák kerülnek előtérbe. Velikij Usztyug emléktárgyait számos nemzetközi kiállításon és vásáron jutalmazták aranyérmekkel és oklevelekkel, többek között Montrealban. Delhiben. Dzsa- kartában, Athénben. Bécs- ben. Kairóban, Lipcsében és Párizsban.
