Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
Zenei világhét 1 Levágott fejek, gondolat-disznók A filmesztéták kedvenc történetei közé tartozik, hogy: volt, hol nem volt, valahol a brit gyarmatbirodalom egyik alki- rályságában, egy magas rangú tisztviselő, aki évekig nem tért vissza az anyaországba. Olyan sokáig volt távol, hogy közben megszületett, s általánossá lett a mozgókép. A tisztviselő természetesen értesült az uj találmányról távoli székhelyén, látni azonban nem láthatott filmet. Mikor aztán végre hazatért, s beült a moziba, semmit, de semmit nem értett abból, amit a vásznon látott. Pedig ugyancsak könnyű játékot vetítettek, amit. a mellette ülő gyerekek nagyon élveztek. Ha jól emlékszem, Balázs Béla ír arról az egyébként nagyon értelmes és fogékony falusi lányról, akit a moziban megrémítettek a „levágott” fejek, karok, lábak. A történeteken rnosolygunk, s tán hisszük is meg nem is. Pedig a magyarázat nagyon egyszerű. Példáink szereplői — sem a magasan kvalifikált brit férfiú, sem a falusi lány — nem tanulták, tanulhatták meg a film formanyelvét, alapvető technikai tudnivalóit, melyek a mozin nevelkedett gyerekek számára annyira természetesek. A történeteknek az lehet a természetes folytatása, hogy szereplőink a következőkben rendszeresen néztek filmelőadásokat, s egyre inkább élvezték az új művészetet. Ámbár az is előfordulhatott, hogy ócsárolni kezdték a mozgóképet, rS be nem tették a lábukat többé moziba. A második variáció teljesen hihetetlennek tűnik. Pedig, ha jól meggondoljuk, korántsem az. Az ismeretlen — érthetetlen — mindig bizonyos ellenérzést szül bennünk. Nem szívleljük, sőt nemegyszer ócsároljuk. A mozgókép önmagában ma már nem kelt ellenérzést, de bizonyos rendezők képi világa, filmnyelve annál inkább. Sokszor egyszerűen azért, mert nem vagyunk képesek követni sajátos gondolatmenetüket, képzettársításukat. Talán nincs magyar város, ahol ne keltett volna rosszallást az utóbbi évtizedekben egy-egy köztéri szobor, vagy emlékmű. Jórészt azért, mert nem felelt meg az alkotás a bennünk élő (naturalista, heroizáló, idealizáló stb.) szépségideáinak. Miért meztelen, miért olyan „elrajzoltak” a végtagjai, miért nincs arca? És sorolhatnánk tovább a kérdéseket. Hát még a versek... Bóka László ismét megjelent esszéjének (Gyorsuló idő sorozat) bevezetőjében olvasható, hogy 1927-ben így mert írni egy fiatalember mindenki megbotrán- koztatására: „... a rokonok úgy hívták r Többé itt ne lássam. / A görög-keleti vallásban / nyugalmat nem lelt, csak / papot — / országos volt a pusztulásban / no de hát ne búsuljatok.” Az olvasó tudja, hogy József Attiláról van szó, s talán •lekicsinyli a költő kortársait, Az elmúlt harminc esztendő ugyanis sok kalauzt adott József Attilához. Ugyanakkor talán kevésbé tetszik korunk poétája — aki éppen József Attila emlékének áldozva — így szólal meg: „Gondolat-disznók kanásza vagyok. / A rémek apró, göndör malacok.” Kevésbé tetszik (vagy tetszett húsz esztendeje^ mikor ez a Ratkó-vers megjelent), egyszerűen azért, mert másként volt szép, mint ahogyan az olvasó korábban megszokta, S ami másként szép, az talán nem is szép. Esetleg az már nem is művészet. Arról van szó, hogy a műalkotás élvezetéhez nem lehet hozzájutni bizonyos szellemi erőfeszítés' nélkül. S erre az erőfeszítésre sokan nem vállalkoznak. Ebből persze nem azt a következtetést akarom levonni, hogy egyik oldalon áll a művész, a maga eszmeileg kristályos, formailag tökéletes mondanivalójával, s a másik oldalon az értetlen tömeg. Erről szó sincs. De ha nincsenek eligazító ismereteink, ha nem szólal meg számunkra valamely alkotás, akkor könnyen összetéveszthetjük a jót a silánnyal, a károst a hasznossal. Ami könnyen érthető — nem igényli a megfejtés szenvedélyét —, az még nem biztos, hogy értékes. Afct a tételt, hogy a szocialista eszmeiségű művésznek a népről, a népnek kell szólnia, sokan úgy lovagolják meg (éppen a népszerűség, a popularitás védjegyét lobogtatva), hogy primitív, földhözragadt vagy érdekeskedő — az utóbbi még a modernség látszatát is kelti — produktumokat sóznak ránk. Mindebből következik, hogy nemcsak az alkotónak — a befogadónak is fel kell készülnie a művészetben való találkozásra. Persze felkészültség és fogékonyság nélkül is lehet véleményt mondani; ez azonban nem több, mint néhány demagóg szólam, ami senkinek sem használ. Legkevésbé köz-, illetve művészeti életünk tisztaságának. Egyszóval, ha nem értem, hogy „mit mozognak ki” azok a képek, mit mintáz a kő, a bronz, mit jelentenek a „gondolat-disznók” — újból és újból be kell ülni az értelmezés és a képzelet „mozijába”. (gyarmati) „Az igazság, mely a világ niindeii népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg a közönségnek, képessé tesz bennünket arra. hogy egyetértésre jussunk egymással.” (YEHUDI MENUHIN) A Nemzetközi Zenei Tanács javaslalara ez ev szeptember z9-eval zenei világhét Kezdődött, s enneK csúcspontja a nemzetközi zenei nap, Oktober 1. Ma — eloszor az emberiség történetében — iskolákban, énekkarokban, opera- es hangversenyelő- aaasokon, a rádió és a televízió műsoraiban megemlékeznek a népeket összefogó, nemzetközi nyelvről: a zenéről. Szerte a világon arról a művészetről szólnak, amely ma már nélkülözhetetlen közkincs, alkotó életünk része. Ma először, s ezután műiden évben, október első napján fejet hajtunk a lelket szépítő, embert formáló zene előtt. * A zenei világhét megnyitásaként kedves barátokat köszönthettünk varosunkban, a Kassai (szimfonikus Zenekart, Karnagyuk, Bystrik Kezucha már lad-ban szerepeit Miskolcon, együttesét azonban most hallottuk először. Jó képességű zenekar, melynek különösen a vonós- gárdáját, rézkarát kitűnő muzsikusok alkotják. Kár, hogy Kezucha nem fektet elég gondot a hangzásará- nyok megteremtésére. Dvorak IX, szimfóniájának („Az új világból”) előadása elég harsányra sikerült. Talán ezért kaptuk a legjobb benyomást a nyugalmasabb, bánatos hangulatú Largo-tól, amely mentes volt az erőszakolt játékmódtól. A kortárs Jozef Gresák Ameben című műve nem rosszabb, mint amit ebben a műfajban írni szoktak. Fő alkotóeleme a ritmus, melyet Gresák számos ütőhangszer és a zongora segítségével tesz intenzívvé. Mendelssohn e-moll hegedűversenyét Andrea Sestáko- vá interpretálta. A hegedűművésznő robbanékony temperamentummal, jó technikai adottságokkal rendelkezik. Ennek ellenére nem születhetett művészileg hiteles produkció Sestáková és a zenekar társulásából. A kíséret nem alkalmazkodott (talán nem is alkalmazkodhatott) a szólista egyénieskedő játékához. A felfokozott, kiegyenlítetlen tempók, a bizonytalan intonáció, a túlzottan romantikus felfogás nem egyezik a Mendelssohn-koncert- ről bennünk őrzött művészi képpel. BARTA PÉTER Magyar munkásmozgalmi dokumentumok az USA-ban Tanuló nélkül 41 szakma Negyvenhét szakmában valamivel több mint másfél ezer szakmunkástanulót vettek fel az, idén a kisiparosok. A fiatalok közül mintegy 270-en a> szobafestő, csaknem 200-ah a kőműves szakmát tanulják, megközelítőleg 300-an a női fodrászoknál, 170-en pedig női szabóknál kezdték meg tanulmányaikat. Az utánpótlás gondjait jelzi, hogy 41 szakma tanuló nélkül maradt, egyáltalán nem volt felvétel például a galvanizáló, mű- és géphímző, kelmefestő és vegytisztító, valamint a tetőfedő szakmában. További 24 szakmára tíznél kevesebben jelentkeztek, a KIOSZ által társadalmi ösztöndíjjal támogatott szakmákra 25 szerződést kötöttek. Csaknem 800 kisiparos felvételi szándéka ellenére sem jutott tanulóhoz. A magyar Tanácsköztársaság időszakára vonatkozó, rendkívül értékes eredeti forrásokra talált a kaliforniai Stanford egyetemen Vass Henrik, az MSZMP Párttörténeti Intézetének igazgatója. A Tanácsköztársaság leverését követően Budapesten működött amerikai misszió egyik történész tagja magával vitt sóik okmányt, s azokat most a Stanford egyetemen őrzik. Közöttük van például a tanácskormánynak az ellenforradalom szervezkedését leleplező Fehér könyve kézirata. A kötet már nem jelenhetett meg nyomtatásban, a kézirat az egyedüli példány belőle. Ugyanitt találhatók Kun Bélának a Leipziger Volkszeitung szerkesztőségéhez küldött táviratai és sok más értékes magyar munkásmozgalmi dokumentum. Feldolgozásra vár Jászi Oszkárnak, a radikális polgári mozgalom kimagasló alakjának hagyatéka, teljes levéltára is. Ez a berlini egyetemről — ahol Jászi a két világháború között tanított — került a New York-i Columbia egyetemre. Ugyanott található Bédi Schwimmer Rózsának, a magyar nőmozgalom megszervezőjének, a Károlyi-kormány svájci követének levelezése, amely szintén igen értékes adatokkal szolgál a munkásmozgalom története kutatóinak. Vass Henrik a washingtoni amerikai nemzeti levéltár vezetőivel arról tárgyalt, hogy a m§gyar történészek megkezdhessék az ott őrzött, a trianoni békeszerződéssel, illetve a húszas évek magyar bel- és külpolitikájával kapcsolatos okmányok tanulmányozását.-jr Dariday Róbert, Csorba Ilona és Varga Gyula egyik jelenete az előadásból (Kerényi László felvétele) Reneszánsz komédia Suppé muzsikájára ' Boccaccio Hol van az a világ, ahol bambák a férjek, csalfák a nők, a legtisztesebb polgárokat tehetetlen, vén öszvéreknek titulálják és ahol az megy főbenjáró vétek számba, ha egymás kedvesét csábítgatják? Suppé Boccaccio című nagyoperettjének pénteki premierje előtt nem ne- héz a válasz: a Miskolci Nemzeti Színház színpadán. Ezekben a napokban már a főpróbák folynak: Bor József rendező a nézőtérről figyeli az előadást. — Ritka pillanat, hogy a rendező is mulat. Látom, élvezi a játékot. — Suppé Boccaccio ja jó játék, a klasszikus operettek között is az egyik legjobb darab. Az előadás egész népes társulata nevében mondhatom, hogy nagyon szeretjük. Jó a szövegkönyve és remek, igényes a zenéje. Nem is operett ez, hanem (eredetileg is így nevezték) vígSZERDA Kossuth rádió: 12.OO: Déli Krónika. — 12.210: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.03: Éneklő Ifjúság. Budapesten. — 14.30: Nőkről nőknek. ,,Csak azért is...” — 15.00: Hírek. — 15.10: A költőtől av olvasóig. — 15,50: Pazeller: Rózsakirálynő — keringő. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Respighi: Római ünnepek — szimfonikus' költemény. — 16.30: A világgazdaságban történt. — 16.45: Nemzetközi kupanap. Jelentés a La Valetta (Málta)—Szombathely és a Vasas—VÖEST Linz kupamérkőzésről. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Huszka Jenő operettjeiből. — 17.48: Nemzetközi Kupanap. — 18.03: Zenei világnap. Fiatal művészek felvételeiből. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Nemzetközi Kupanap. — 19.35: Népdalest. — 20.24: Kritikusok fóruma. — 20.34: Giuseppe Di Stefano énekel. — 21.00: Hírek — 21.03/ Egy asztal mellett — folytatjuk a beszélgetést a művelődésről. — 21.33: 5 zeptemberben hallották először. Tánczene. — 22.00: Hírek. — 22.15: Nemzetközi Kupanap. — 22.25: Zenei világnap. UNESCO-díjas magyar művek. — 23.12: Zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Behár György operettjeiből. Petőfi rádió: 12.00: Kínai népi dallamok. — 12.12: Igor herceg. Részletek Borodin operájából. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Hírek. — 13.03; Ádám éneke Évához. Földeák János versei. — 13.08: Mendelssohn: D-dúr vonósnégyes. — 13.40: Orvosok a mikrofon előtt. — 13.45: időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Szórakoztató antikvárium. — 17.03: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Nemzetközi Kupanap. — 18.30: Edith Piaf énekel. — 19.00: írószobám. — 19.55: Jó estét, gyerekek! — 20.OO: Esti Krónika II. — 20.20: Nemzetközi Kupanap. — 20-45: Kis magyar néprajz. — 20.50: Neil Young: Eper és vér — Denn a folyónál. — 21.00: Üj könyvek. — 21.03: Pege Aladár triója játszik. — 21.15: Nemzetközi Kupanao. — 21.45: Zenei világnap. — 22.25: Nóták. opera. Ezt bizonyítja a zenei „felállás”, amely alaposan igénybe veszi a színészeket. — A zene ismerős, a történet kevésbé. A szövegkönyvből mennyi Boccaccio? — Zell és Genée nyomán a prózát Farkas György írta, a verseket Róna Frigyes. Az író eredeti műveit szó szerint nem használták fel, csak — ha fogalmazhatunk így — a szellemét. A Deka- meron néhány alapnovellájának sztorijával is találkozhatunk, de egészében inkább az a fontos, hogy a szövegkönyv megengedi: reneszánsz komédiát játszhassunk belőle. Nagyon őszinte, felszabadult, az életet szerető emberek mozognak Suppé muzsikájára, — Igaz is, mozgás. A koreográfia Itt nem táncbetétekből áll.., — A zene sem aláfestő és betétszámok összessége. A — 22.45: Zenepalota. — 23.00: Hírek. — 23.15: Fényes Szabolcs szerzeményeiből. — 24.00: pírek. Miskolci rádió; 17.30: Műsorismertetés, — hirek. — 17.35: A borsodi üzemekben.. Eredmények, gondok, tervek. (Hogy halad az uj Tiszai Hőerőmű építésé?) — Filmzene. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.16: Sanzonok. — Női gondok, női dolgok: (A házasélet „ábécéje” II. rész.) — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! — 18.55: Hírösszefoglaló. Televízió 1. műsor: 16.18: Műsorismertetés. — 16.20: Hirek. — 16.25: Vasas—VÖEST Linz UEFA- Kupa labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. — 18.20: Az alánok táncai. NDK rövidfilm. — 19.00: A költészet percei. Szergej Jeszenyin (1895— 1925). — 19.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Budapesti művészeti hetek. János király. Tévéjáték. — 21.35: Riporter kerestetik! — 22.05: Tv- híradó 3. — 22.15: Telesport. Labdarúgó Kupanap. — Ali—Frazier ökölvívó VB-döntő. Televízió 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: A sokarcú India. NDK dokumentumfilm. — 20.35: Loía. Angol tévéfilm. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Mary Ross műsora. Zenés film. Szlovák televízió: 17.20: Ifjú szemmel. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Az átültetett agyú férfi. — 19.25: Derby County—Slovan Bratislava BEK labdarúgó-mérkőzés. — 21.20: Híradó. — 21.40: Püblicisztika. Miskolci Nemzeti Színház (7): Őszinte részvétem. Lehár és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka — Herman Ottó-emlékház . (10— IS): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10— muzsikának olyan dramaturgiája van, amit csak ki kell használni. Lehetőséget ad rá, hogy a darab (ha már a műfajok között válogathatunk) musical formájában kerüljön színre. Ezen igyekeztünk és Suppé jó tanító hozzá. Miután pedig a muzsika is szerves egészet képez a játékkal, előreviszi a cselekményt, ehhez igazodik a színpadi mozgás is. Somoss Zsuzsa koreográfiájának szintén helyzetet, jellemet ábrázoló szerepe van. *• A reneszánsz-kori Firenzét Gergely István díszletei idézik, a jelmezeket Hruby Mária tervezte. Suppé muzsikáját a bemutatón Mura Péter Liszt-díjas vezetésével szólaltatja meg a zenekar. A címszerepet Rózsa Sándor enekli-játssza. (makai) 18): A Magyar festészet a XX. században. *- Herman Lipót-em- lékkiállítás. *1 — Rónai Sándor Művelődési jközpont (10—18): Országos egészségügyi kiállítás és divatbemutató. — Kossuth Művelődési Ház (10—18) r Képzőművészet a bélyegen. — Bartók-hang- lemez- és -kottakiállítás. — Miskolci Galéria (11—19): Fiatal Képzőművészek síúdiója rajzpá- lyázatának kiállítása. — Miskolci Képcsarnok (9.30—18): Szentgyör- gyi Kornél festőművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Ostromállapot , Mb. szí. francia film Kezdés: f4, hn6 és 8 orakor HÍRADÓ MOZI Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: 9—10 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH A túsz Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3 és hn5 órakor Mackenna aranya Felemelt hely ár! Szí. amerikai flirr, Kezdés: 7 órakor SAGVARI Orpheusz az alvilágban Szí. NDK film Kezdés: 7 órakor SZIRMA Nem adom a lányom Mb. szovjet film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: A mai nap kulturális programiából. — 8.22: Slágerműzeum. — 8.52: Titkon innen — titkon túl. Szomszédságban a gyógypedagógiával. — 9 27: Népdalok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Kari Ridderbusch énekel. — 11.04: Gondolat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Szimfonikus zene. — 10 00: A zene hullámhosszán. — 11.50; A ..megbántottak’”. Balia Anna írása. A kassai szimfonikusok koncertje
