Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-15 / 216. szám

Majdnem sikerült... Dé'előtt 10 óra után állt el az eső szombaton Salgótar­jánban, de hiába sütött ki a • nap, a pályát nem tudta any- nyira felszárítani, hogy a csú­szósság ne zavarja a játékot. A tartalékmérkőzést ezért nem is a Kohász füves, na- ncm a Bányász távoli, régi, salakos pályáján rendezték meg. Az előjáték jól sikerült: ? tartalékcsapat Horváth Ernő és Szimcsák góljaival 2:0 arányban győzött. A főmérkőzésre igen gyér számban gyülekeztek a szur­kolók, s a szép fekvésű á- lya félig sem telt meg a kez­désre. A közönség hangerejé­vel azonban nem volt prob­léma, sőt, a diósgyőri fiata­lok piros-fehér zászlókkal és harsonákkal felszerelt cso­portja a találkozó nagy.'bb részében túlharsogta „ellen­felét”. Tehették ezt egyéb­ként azért is, mert a hazai közönségnek a sok bosszan- kodástól nem volt ideje és kedve csapatát buzdítani. A mérkőzés előtt — még a Karancs-szállóban — csapat- részenként^ folyt a szellemi felkészítés.’ a kitűzött cél megbeszélése. A beszélgeté­sek a győzni akarást tükröz­ték, de kimondatlanul is érezni lehetett: a legfonto­sabb a veretlenség megőrzé­se, s végeredményben ez okozta a vereséget. A játék ugyanis az egy pontra való törekvést tükrözte, s ez egy meggyengült védelemmel csak ritkán sikerülhet! A vé­delemre tulajdonképpen még­sem lehet panasz, hiszen ha játékuk színvonalában nem is, de a nagy akarásban egy­mást múlták felül. Kilencven perc kihúzásához azonban a középpályások, de főleg a csatársor aktívabb segítségé­re lett volna szükség. Végül egy szerencsésen visszapatta­nó labda, s az abból indított támadás végén küldött jó be­adás megteremtette a lehető­séget a berobbanó Kovács Áron számára. Lövése még így is Oláhon megpattanva jutott a hálóba. A mérkőzést salgótarjáni kollégám, Szokács László mellett ülve néztem végig, s ő már az első félidő közepén — látva a hazaiak gyatra próbálkozásait — egyetértett abban, hogy a DVTK-nak itt van keresnivalója. Különö­sen akkor lehetett volna, ha az első percben adódó gól­szerzési lehetőséget kihasz­nálják. Fekete üresen várta középen a labdát, de a jobb szélen elfutó Borostyán pon­>. i W£ ♦ Mint annyiszor a Salgótarján elleni mérkőzésen, most is a mezőny legjobbjáé, Verébé a labda. Arckifejezésük — mö­götte Kutasi áll — hűen tükrözi, milyen nehéz volt. (Szabó István felvétele) tosan azt »az egy szem védőt találta el a labdával, aki vissza tudott érni a hirtelen jött támadáshoz. A szünetben a tartalékcsa­patban kitűnően játszó Ha­jas Imre azt mondta, hogy „aki itt egy gólt rúg, az nyer”. Hetvenöt percig úgy nézett ki, hogy ez a két csa­pat mégegyszer ennyi idő alatt sem találna be a háló­ba. Különösen azután, hogy Marosok képes volt abszolút gólhelyzetből, 2 m-ről a jobb kapufa mellé fejelni! A pa­rádésan védő Veréb ekkor csak annyit tehetett, hogy a levegőbe ugrott örömében. Könnyű volna azt mondani, hogy Salamon kiválása miatt vesztett a csapat, de az igaz­ság az, hogy a védelem tu­lajdonképpen megtette a ma­gáét. Különösen Váradi ját­szott kitűnően, egyszer még a már vert helyzetben levő Veréb helyett is hárított a gólvonalon. A most is gyen­gén játszó Salgótarján elleni pontszerzés, ismétlem, „elöl” maradt el. A hazaiak ugyan­is többet támadtak, de — természetesen a gyenge szín­vonalhoz kénest — a diós­győriek játékában időnként még így is több volt a terv- szerűség. Ami a helyzeteket illeti, akadt olyan a DVTK számára nemcsak az első fél­időben, hanem például a 77. percben is, amikor a Kiss labdájával a balszélen hely­zetbe kerülő Borostyán 14 fii­ról nem a kaput, hanem az oldalhálót találta el. Na7 gyobb szerencséje lehetett volna Oláhnak is az utolsó percben leadott távoli nagy lövésével, de Szűcs a helyén volt. Mindehhez járult még az, hogy Tatár már az első félidő közepén, Tóth Lajos pedig a második félidő ele­jén megsérült. A helyettük beállók közül Egri igyeke­zeti, Theodoru —, aki élete első NB I-es mérkőzésén sze­repelt — viszont nem találta a helyét, hiszen a hátvédsor­ba Oláh húzódott hátra. A Fradihoz hasonlóan tehát a DVTK is elvesztette veretlensé­gét, s ráadásul úgy tűnik, hul­lámvölgybe is került. Mégis meg­maradhat az élbolyban, ha a most már egy hétnyi felkészülési időt megfelelően kamatoztatják a szombaton sorra kerülő DVTK— Szeged NB l-es labdarúgó-mér­kőzés előtt. A diósgyőriek Salgótarjánban a következőket szereoeltették: Ve­réb — Martis, Tóth (Theodoru, 58. p.), Váradi, Kutasi — Oláh, Tatár (Egri a szünetben), Cjörgei — Borostyán, Kiss, Fekete. HORVATH KALMAN Labdarúgás Az NB I 5. fordulója: SBTC—DVTK 1:0, Békéscsaba— Ferencváros 1:0, ZTE—Videoton 2:2. Kaposvár—Tatabánya 2:1, SZEOL—Vasas 2:2, Ü. Dózsa— Rába ETO 3:1. Bp. Honvéd—Ha­ladás 3:1, Csepel—MTK VM'1:0. A bajnokság állása: 1. FTC 5 4 _ 1 15- 6 8 2. Videoton 5 3 1 1 11- 6 7 3. Diósgyőr 5 3 1 1 7- 2 7 4. Bp. Honvéd 5 3 1 1 10- 8 7 5. MTK VM 5 3 — 2 9- 3 6 6. Kaposvár 5 2 2 1 8-7 6 7. Ü. Dózsa 5 3 — 2 10-11 6 8. Csepel 5 2 1 2 8- 8 5 9. SZEOL 5 2 1 2 7-14 5 10. Rába ETO 5 1 2 2 9- 9 4 11. Vasas 5 1 2 2 8-10 4 12. Békéscsaba 5 1 2 2 4- 7 4 13. Salgótarján 5 2 — 3 7-12 4 14. Haladás 5 1 1 3 10-11 3 15. ZTE 5 1 1 3 7- 9 3 16. Tatabánya 5 — 1 4 7-14 1 NB II 7. forduló: MÁV DAC—Volán 1:1, Dunaúj­város—KKFSE 0:0,. PMSC—Nagy­kanizsa 4:2, Várpalota—Bp. Spar­tacus 4:0. DVSC—FÖSPED 3:2, Dorogi AC—Nagybátonyi B. 3:0, V. Izzó—DVSC 0:1, Budafok— Szekszárd 3:1, SZMTE—Komló 1:2, Oroszlány—Bábolna 2:1. kamaz—Egri Dózsa 2:1. MVSC— Balmazújváros 4:1, Hajdú Vasas —Rudabánya 7:3, Egri Vasas— DMTE 1:2. Záhony—Borsodi Vo­lán 3:1. Nyíregyháza—Hejőcsaba 1:2, Sátoraljaújhely—Leninváros 3:1, SKSE—Kazincbarcika 2:2. A bajnokság állása: 1. Ózd . 15- 6 11 2. MVSC 16- 8 11 3. Rakamaz 13- 7 10 4. DMTE 19- 8 9 5. LMTK 12- 9 9 6. Borsodi Bányász 14-13 9 7. Egri Dózsa 12-7 8, 8. Egri Va­sas' 14-10 8, 9. Balassagyarmat 11-12 7, 10. Rudabánya 14-18 7, 11. Sátoraljaújhely 8—12 7, 12. Nyír­egyháza 19-12 6, 13. SKSE 21-16 6, 14. Hajdú Vasas 17-16 6, 15. Gyön­gyös 12-15 6, 16. Záhony 9-12 6, 17. KVSE 22-15 5, 18. Hejőcsaba 7-14 5, 19. Borsodi Volán!| 7—22 2, 20. Balmazújváros 7—38 2. Totó A bajnokság élmezőnye: 1. Budafok 7 6 — 1 17- 8 12 2. PMSC 7 5 1 1 17- 6 11 3. D.-újváros 7 5 1 1 16- 8 11 4. Várpalota 7 4 2 1 15- 9 10 5. Dorog 7 4 1 2 12- 9 9 NB III Északkeleti csoport, 7. forduló: Borsodi Bányász—Özd 1:0, Ba­lassagyarmat—Gyöngyös 3:0, Ra­Szolnoki MTE—Komló MÁV DAC—Volán Várpalota—Bp. Spart. DVSC—FÖSPED Dorog—Nagybátony V. Izzó—BVSC Borsodi Bányász—Özd B.-gyarmat—Gyöngyös Rakamaz—Egri Dózsa Hajdú V.—Rudabánya Egri Vasas—DMTE Saújhely—Leninváros Jánoshalma—SZVSE POTMERKOZES: :2 2 1 :0 :2 0 :l :0 :1 :3 1 2 :1 1 2 x 14. Kalocsa—Kecskeméti TE 3H> 1 Birkózás Két1 bronzérmet szereztek bir­kózóink az ez évi kötöttfogású világbajnokságon. Torna Mihály a 74, Ráczi László pedig a 62 kg- osak világbajnoki küzdelmében végzett a 3. helyen. Hegedűs Csa­ba a 82 kg-osgk versenyében a 4. helyet szerezte meg. Az érem­táblázaton Magyarország a 7., a ponttáblázaton pedig az 5. helyen végzett. Az MVSC szakvezetői még a mérkőzés előtt is nagyon mértéktartóan nyilatkoztak a végeredményt illetően, ám a Kubik lelátóin összegyűlt 2000 főnyi zöld-fehér érzelmű szur­kolósereg „gólözönt” várt a Kun — Hajdú, Locher, Leiszt, István — Szabó Gy„ Szilágyi (Dulibán) — Liptálc, Oláh, Gallő, Madarász (Lukács) összetételben pályára lépett hazai gárdától a sereghajtó ellenében. Nos, ezúttal a ve­zetők látták helyesen, mert a győzelem a vártnál nehezeb­ben született meg, s bizony, a „gólszüret” is elmaradt. Amint az a játékerő alapján várható volt, azonnal az MVSC lépett fel támadólag, és egyre- másra vezette huszáros rohamait a gyakran 10 emberrel védekező vendégegyüttessel szemben. A percek azonban gyorsan teltek anélkül, hogy a miskolci akció­kat siker kísérte volna, sőt, az első negyedórában Fortuna két­szer is segített Serfőzcnek! Az eredménytelenség fő oka az volt, hogy a vasutas támadók keveset mozogtak ,,üres” helyre, a kö­zéppályások pedig a felesleges labdacipeléssel időt adtak az el­lenfél védelmének a felzárkózás­ra. időnként ugyan ki-kiengedték az újvárosiakat, de a megszerzett labdákból történt rossz indítások következtében jó helyzet a 33. percig nem alakult ki-. Hajdú cselezgetett egy’ ideig, aztán Galló elé tálalt. A közép­csatár hirtelen lőtt, s a labda a kapu közepében kötött ki, 1:0. öt perc múlva újabb hálózörre- nés történt. Cseles szabadrúgás után Hajdú növelte az előnyt, 2:0. A vendégek nem adták fel. Bát­ran kitámadtak, és a félidő to­vábbi percei hullámzó játékkal teltek el. Alig indult a játék a második félidőben, amikor ' az MVSC is­mét növelte előnyét. Jobb oldali szögletrúgás után az előrehúzódott Locher fejelt a hálóba, 3:0. A gól után még nagyobb lett a hazaiak nyomása, s éppen ezért hatott hidegzuhanyként a vendé­gek szépítő gólja. A 60. percben a fellazult véde­lem .Jóvoltából” Orosz volt ered­ményes 3:1. Mindössze két perc telt el ez­után, mikor ritkán látható gól­nak örvendeztek a hazai nézők. Szabó Gy. bal oldalról rúgott szöglete érintés nélkül csavaro­dott a bal alsó sarokba, 4:1. A továbbiakban a mezőnyben hullámzott a játék határozott ha­zai fölénnyel. A támadók erély- telensége és a sok pontatlan lö­vés következtében az eredmény azonban már nem változott. A miskolci együttesből Locher, Leiszt és Szabó Gyula nyújtott ió teljesítményt. HEJÖCSABAI CEMENT SE— NYÍREGYHÁZA 2:1 (0:1) — Nem is nagyon merem az eredménnyel kezdeni — hangzott a telefonból Karetka László in­téző hangja —. mert még mi sem nagyon hisszük el. Pedig győz­tünk ! Valóban várakozáson felüli is az a siker, amit a HCM gárdája Nyíregyházán produkált, hiszen a sóstói stadionból igen kevés csapat utazik haza ..pontosan”, győztesként meg már jó ideje egy együttes sem! A csabai lab­darúgók bravúrja tehát tényleg elismerésre méltó. Már a mérkőzés kezdete sejtet­te. hogy meglepetés készül. A HCM gárdája lendült jobban tá­madásba, s az 5. percben a ve­zetést is megszerezhette volna. Lackó azonban jól végrehajtott csel.sorozata után közelről a ka­pusba rúgta a labdát. Aztán az első igazi hazai támadás gólt ho­zott. A 10. percben egy balról belőtt labdát többen is elrúghattak vol­na, ám az Teschmájer elé ke­rült, aki 10 m-ről nagy erővel lőtt a hálóba, 0 :l. Ezután a nyíregyháziak átvet­ték a játék irányítását és hatá­rozott mezőnyfölénybe kerültek. A csabaiak azonban jól szervez­ték védelmüket, s igazi nagy helyzet nem is alakult ki az egyébként biztosan védő Várnai kaouja előtt. Sőt, a HCM egyen­líthetett volna a 44. nercben, ha Vodicska beadását . Zajácz nem fejeli a kapus kezébe! A fordulás után megváltozott a játék képe. A csabaiak vették át az irányítást, és az 52. percben, majd alig két perc elteltével a maguk javára fordították a ta­lálkozó sorsát. Előbb Szabó István a felező­vonaltól indulva, nagy egyéni szóló után egyenlített, majd Kun­falvi átadását Krisztián — a ka­pust is kicselezve — helyezte a hálóba, 2:1. Röplabda Az egész délelőtt zuhogó hideg, őszi eső csak a mér­kőzés látogatottságának ár­tott — bár sokáig kétes volt a találkozó megrendezésének lehetősége is — a Kubikban levő röplabdapálya talajának azonban nem. A játék pedig? Nos, az teljes egészében megfelelt a rangadó jelleg­nek. Az ÓVBSE jórészt most is az NB i-et megjárt játékosokra épült, a MEAFC viszont a csa­patalakítás időszakát éli. Az első két játszmában ez ki is dombo­rodott, hiszen az Özd vidékiek aránylag könnyen rákényszerí- tették harcmodorukat a mindent csak lelkesedéssel megoldani aká- ró egyetemistákra. Mezőnymun­kában ugyan nem volt különb­ség a két csapat között, de a be­fejezésben, a helyezett ütésekben annál inkább az ÖVBSE javára. A 2:0-ás vezetés így nem is volt meglepetés. A harmadik játszmában — 12:9 után — úgy tűnt. hogy a MEAFC a maga javára dönti el a mérkő­zést. Hálójátéka nagyot javult, s okos ejtésekkel és pontos üté­sekkel szinte állva hagyta a ven­dégeket. A következő játékrész­ben is hasonló volt a helyzet, bár a hátsó harmadot gyakran Német nyelvtanárok figyelem! A nyergesújfalui Magyar Viscosagyár azonnali belépéssel felvesz két képesített német nyelvtanárt tolmácsi feladatok ellátására A munkakörrel és a fizetéssel kapcso­latos részletes felvilágosításokat a sze­mélyes megbeszélés során adja meg a vállalat személyzeti osztálya. Cím: MAGYAR VISCOSAGYÁR, 2536 Nyergesújfalu, Pf.: 1. „üresen” hagyták a miskolciak és csak jobb hajrájuknak kö­szönhették az egyenlítést. A befejező játékrész az idegek csatája volt. Együtt haladt a két csapat 9:9-ig, aztán lelassult a MEAFC mezőnyjátéka, de az ÖVBSE sem volt már idegileg friss. A hajrában azonban a ven­dégeknek sikerült az újítás, és több mint kétórás harcban meg­szerezték a két bajnoki pontot. ÖVBSE—MEAFC 3:2 (8, 9, —13, —13, 13) A két együttesből Fürjes, Pap- riczki, illetve Gulyás és Berndt játékát dicsérhetjük. A férfimérközés után le­játszott női meccs ugyan nem volt rangadó jellegű, de annál nagyobb meglepetést hozott: a listavezető MVSC simán kikapott az esélytele­nek nyugalmával játszó deb­receni együttestől! A találkozó pedig nem úgy in­dult, hogy ilyen gyászos ered­ménnyel végződik majd. A mis­kolci lányok szinte lélegzethez sem engedték jutni a tanárkép­zős csapatot, akik mindössze 4 pontnál tartottak akkor, amikor az MVSC már .befejezte az első játszmát. S talán ez volt’ a for­dulópont! A zöld-fehér együttes tagjai azt hitték, hogy a vendé­gek már fel Is adták a kilátásta­lan küzdelmet és csak úgy „tes- sck-lássék” játszadoztak. Amikor viszont „ébredezni” kezdtek; már késő volt. A lendületbe jött D. Tanárképző nem engedte ki kezéből a játék irányítását, s a görcsösen erőlködő piiskolciak kellő előkészítés nélküli támadá­sait könnyen hárították. Megér­demelten nyertek 3:l-re! A miskolciak közül senki sem nyújtott még átlagos teljesítményt sem. S. K. A harmadik Ügy véljük, most már nyu­godtan nevezhetjük ezt az esztendőt a miskolci kerék­párosok eddigi legsikeresebb évének, hiszen a két csapat­bajnoki aranyérem mellé most a harmadikat is meg­szerezték. A vasárnap lebo­nyolított országúti hosszú távú bajnokságon ugyanis a ni Ezután kitámadtak a hazaiak és időnként igen nagy nyomás nehezedett a HCM kapujára. A védelem azonban kitűnően állt a lábán, vagy Várnai hárított gyak­ran bravúrral. Hálójukat meg is őrizték a további góloktól, s ez­zel a forduló legnagyobb megle­petését okozták! A HCM Várnai — Eárczi, Nagy, Kuzma, Szabó I. — Kunfalvi, Te­mesvári (Szabó L.) — Zajácz, Vodicska (Jäger), Lackó, Krisz­tián összetételben küzdő és igen lelkesen játszó gárdájából is ki kell emelni várnai, Nagy, Szabó I. és Vodicska teljesítményét, ZÁHONY—B. VOLÁN 3:1 (1:1) Idegenben elszenvedett kétgólos vereség után nem nagyon szok­ták azt mondani, hogy „balsze­rencsésen” vesztett a csapat, most mégis ez az igazság a B. Volán esetében. Legalábbis ez derült ki a Záhonyból kapott tu­dósításból. A találkozó elejétől kialakult hullámzó játékra jellemző, hogy először Pálur előtt nyílott jó helyzet, majd röviddel ezután Körösi mentett „jégkorongozó” módjára a kapuja előtt. Hasonló esetek többször is előfordultak a 35. percig, amikoris két gól esett gyors egymásutánban. Előbb Pálur szerzett vezetést a Volánnak egy kapu előtti kava­rodás következtében, majd rö­viddel ezután a közlekedésiek el­len megítélt 25 m-es szabadrúgás pattant Lója válláról (!) Selmeczi kapujába, 1:1. Ungol. Kiegyenlített játék folyt ezután is hosszú időn át, s mindkét kaou többször került veszélybe. A 68. percben szerezte meg a ve­zetést a hazai csapat. Bal oldalról belőtt labdát Mező 20 m-ről bombázott a hálóba, 2:1. Kertész, Pálur és Kállai előtt is nyílt gólszerzési lehetőség, de mentettek a védők. A 76. perc viszont meghozta a végered­ményt. Babus kezére pattant a labda a 16-oson belül, amiért a -játékve­zető 11-est ítélt. A büntetőt Er­dei lőtte a hálóba. A B. Volán Selmeczi — Boko­ri cs (Farkas), Varga, Körösi* Previtzer — Fazekas, Petrovics, Kertész — Babus, Lója (Kállai)* Pálur összetételben játszó együt­teséből Selmeczi, Varga és Ker­tész teljesítményét dicsérhetjük, MONOSTORI GVULA 568 körrel Szabó Gyula ötödik A miskolci MHSZ-lövésa- klub olimpikon versenyzője, Szabó Gyula Münchenben, az általa is ismert olimpiai pá­lyán ezúttal „hozta önmagát”. Hiába lőtt azonban most 23 körrel jobbat, mint az olim­piai versenyen, 568 körös tel­jesítménye csak az 5. hely megszerzéséhez volt elegen­dő. A világbajnoki címet az akkor 4. helyen végzett szov­jet versenyző, Posztojanov nagy fölénnyel nyerte, hiszen eredménye 577 kör volt. Az olimpiai ezüstérmes Beling- rodt (Kolumbia) most is ezüst­érmes lett, de meglepetés az olimpián 10. helyen végzett olasz Mezani harmadik he­lye. A sportág fejlődésére jel­lemző, hogy amíg az olim­pián 569 körös új világcsúcs­csal nyerték a versenyt, s az ezüst-, illetve a bronzérem­hez 565, illetve 562 kör volt elegendő, addig most: 1. Posz­tojanov 577, 2. Belingrodt 569, 3. Mezani 569, ... 5. Sza­bó Gyula 568 körrel. bajnoki cím juniorok versenyében a 41 induló közül az MVSC ver­senyzője, Csató Tamás érke­zett elsőként a célba. A 175 km-es távot 4 óra 50 perces idő alatt teljesítette, ami nem egészen 14 perccel volt csak rosszabb idő a felnőtt bajno­ki címet megszerző Takács Andrásénál.

Next

/
Thumbnails
Contents