Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

Egy kisiparos — több községben Kiváltiák az ipart a szerencsi tatárak A KIOSZ Szerencs körzeti Irodájának Irányítása alatt 405 kisiparos végzi munká­ját. Huszonhárom községet, hét nagyközséget látnak el, nagy részük lakossági szol­gáltatást végez. — Sajnos, kevesen va­gyunk — mondja Majoros Árpád körzeti titkár. — Fel­mérésünk szerint legalább 200 kisiparos hiányzik a kör­zetben a 17 főszakmában. Igaz, a nyugdíjasok bevoná­sának lehetősége valamit enyhít a hiányon, ám a kon­tárok viszonylag nagy száma ugyanakkor további gondo­kat támaszt. A közelmúltban felmérést végeztek Szerencsen és a KIOSZ szerencsi körzetéhez tartozó községekben, a járási NEB bevonásával. Kiderült többek között, hogy Szeren­csen a kisiparosmunkát két­harmad részben kontárok végzik! Nem jobb a helyzet a körzetben sem. — Pontosan 180 kontárt kutattunk fel — mondja Ma­joros Árpád. — Beszélget­tünk velük, s ennek hatására eddig 45 volt kontár váltot­ta, illetve váltja ki az ipar- engedélyt. Természetesen, akik nem hajlanak a szép szóra, komoly büntetésre szá­míthatnak. Tudják Szerencsen is, hogy mind a 180 kontár „megté­résére” nem számíthatnak. Ezért is keresik a módját a hiányzó 200 kisiparos pótlá­sának. így például már 54 kisiparos kapcsolódott be — a körzeti iroda felkérésére — az átjárásos mozgalomba, amikor egy kisiparos több község ellátását is vállalja. # Tetőszereid (haczó felv.) Hejőcsabán és a Iíomlóstetőn Társasházak, munkásoknak védnökséggel A Diósgyőri Gépgyár ká­belgépei számos országban üzemelnek, s egyre nagyobb irántuk az érdeklődés. A termelést 1980-ra csaknem a négyszeresére növelik. Ez a nagyméretű bővítés égy sor rendkívüli intézkedést is kí­ván. Ezek megszervezését, Százezer óra Egy emberélet mintegy százezer munkaórát tartalmaz. A gazdasági-társadalmi haladással ez a szám mindenképpen csökkenni fog, hogy több legyen a szabad idő, hogy több jusson a tanulásra és a pihenésre. Ennek azonban az az ára, hogy az egyre fogyó munkaidőben a munkás többet produ­káljon, megteremtve ezzel a feltételét a több szabad időnek. Parkinson szerint egy bizonyos fajta tevékenységhez (mondjuk munkához) szükséges idő nem a tevékenység bo­nyolultságától függ, hanem a rendelkezésre álló időtől. Az immár klasszikussá vált példa szerint egy nyugdíjas néniké­nek fél napra való programot ad egy levél megírása, míg másnak tíz perc is elegendő rá, éppen azért, mert az írásra több idő nem áll rendelkezésre... A dolog természetesen nem ilyen egyszerű, de hogy szűkében vagyunk az időnek, az olyan bizonyos, mint a műszakváltást jelző dudaszó. Más szakmabeliek ilyenkor az építőiparra hivatkoznak, felemle­getve' az ácsorgó, lapátnyelet támasztó emberek látványát. Néha-néha még fölemlegetik a három, három és fél napos­nak vélt munkahetet, de hát az ugyanolyan legenda, mint az, hogy ma Magyarországon a munkaidő minden percét kihasz­náljuk. (Egyébként az egy építőipari munkásra jutó termelés egy esztendő alatt 7,3 százalékkal nőtt...) Ä teljes munkaidőt kitöltő munkára nemcsak a bérezés, nemcs’ak a futószalagszerű termelés ösztönöz, hanem a tu­dományos munka- és üzemszervezés sok-sok tippje is. (£s persze a munkásöntudat, a munkamorál, a virtus is, amely nemcsak üzemenként, hanem emberenként is más és más lehet.) Gyakran, ha a munkaidő jobb kihasználásáról, az egy életen át rendelkezésre álló százezer óráról van szó, hajla­mosak vagyunk csak a dologtalanokra, csak a lapátnyelet támasztékra, csak a gyárkapun belül lézengőkre gondolni. Nem róluk, az elenyésző kisebbségről van szó. Őket köny- nyebb jobb belátásra téríteni, hiszen a nyilvánvalóan mu­lasztókat adminisztratív eszközökkel fegyelmezni, büntetni, elbocsátani lehet. A munka- és üzemszervezés javítását célzó határozatokat nem azoknak kell végrehajtani, nem azokkal kell végrehaj­tatni. akik mindig is a könnyebb végén fogták meg a dol­got. Azokra a százezrekre számítanak az okos tervek, és javaslatok, akik eddig is becsülettel tették a dolgukat, akik­nél eddig sem volt egy óra a félórás ebédidő. A munkaszér- vezés. a perc jobb kihasználása, a termelés hatékonyságának növelése mást jelent, többen jelent, mint néhány lógós mun­kára fogását, mint a folytonos leállást okozó, bosszantó anyaghiány megszüntetését. Mint ahogy az új helyzet szülte követelmények sem arra köteleznék, hogy kétszázszor üssön az, aki eddig egy műszak alatt százszor sújtott a vasra. Üssön továbbra is százszor, de egyszer se mellé, hanem éppen oda. ahová kell, és ne jobban, ne gyengébben, hanem éppen olvan erővel, amilyennel kell. L. 1. Utasellátósok tapasztalatcseréje (Folytatás az 1. oldalról) A munkáslakás-építést ösz- szehangoló tanácskozáson Szekrényt Jenő. a 'Miskolci Beruházási Vállalat igazga­tója arról számolt be, hogy a Komlóstetőn ez év tava­szán megkezdték a terepren­dezést s e munkát rövide­sen befejezik azon a terüle­ten, ahová a jövő évben fel­vonulnak az építők. Közmű-gondok A Miskolci Építőipari Vál­lalat vezetői szerint a blok­kokat szállító debreceni ipari szövetkezettel kötött szerző­désük garantálja: falazó­anyagban nem lesz hiány a következő öt évben. Ám — mint minden nagyobb épít­kezésen — számos probléma is jelentkezett. Ezek közül az egyik az, hogy az ÉMÁRZ 20 kilovoltos vezetéke az építé­si terület fölött húzódik. Az ÉMÁSZ képviselője meg­nyugtatta a koordinációs ta­nácskozás résztvevőit: az ala­pozást máris meg lehet kez­deni, s a vezetéket még eb­ben az évben áthelyezik. A gázelosztó hálózat ter­vei elkészültek, de a gáz- nyomás-szabályozó szállítását csak 1977-re igazolták visz- sza. Vélemények hangzottak el — pro és kontra — ar­ról, hogy vajon érdemes-e — átmenetileg — hagyomá­nyos fűtésre berendezkedni a jövő évben tető alá ke­rülő lakásokban. Végül tisz­tázódott a kérdés: nincs szük­ség átmeneti megoldásra, a TIGÁZ ugyanis vállalta, hogy az 1976-ban elkészülő lakások gázzal való fűtését megoldja. A szennyvíz elve­zetéséhez átemelőt kell épí­teni, és úgy tűnik, elkészül a kíván» időre a vízvezeték is. Gáz csak később Látva a komlóstetöi épít­kezés kezdeti nehézségeit, a tanács mindenképpen garan­ciát akart arra, hogy 1976- ban elkészüljön legalább száz lakás. Ezért megbízta az ÉSZAKTERV Vállalatot, hogy egy — a gáz kivételével — közművesített területre: a hejőcsabai Templom utcára tervezzen hat darab, egyen­ként 16 lakásos házat. A szá­mításba vett két építési te­rületen valóban elkészülhet legalább száz munkáslakás jövőre. A Miskolci Építőipari Vál­lalat ennél többet is össze tud szerelni, ám szakipari kapacitásából legfeljebb száz lakás befejezésére futja. Ezért kérte Székely László, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek és a Diósgyőri Gépgyár szakemberei segítsék a be­fejező munkálatokat. A Templom utcai építke­zéssel kapcsolatban Horváth István, az ÉSZAKTERV fő­mérnöke elmondta azt is, hogy a négyszintesre terve­zett házakba beépítik ugyan a gázszerelvényeket, de kez­detben kályhával fűthetnek a lakók, mivel e területet csak néhány év múlva kapcsolják be a gázhálózatba. Hozzávetőleges számítás Az LKM és a DIGÉP kép­viselői azt kérték a tanács­kozáson, hogy mielőbb kö­zöljék velük, mennyibe ke­rülnek majd a munkáslaká­sok, hiszen a szervezést csak ennek ismeretében lehet megkezdeni. Mivel a költségek a laká­sok méretétől is függnek, tegnap csak átlagszámot tud­tak közölni velük — a ter­vezők adatai alapján. Ezek szerint átlagosan 460 ezer fo­rintba kerül egy otthon a Komlóstetőn, ám ebből száz­ezer forintot a tanács vál­lal magára azzal, hogy köz­művet, utat épít. Átlagosan 360 ezer forinttal lehet tehát számolni. Bár erről a tanácskozáson így nem esett szó, az OTP szakembereinek segítségével egy kis kalkulációt végez­tünk. (Számításunk hozzáve­tőleges, vagy ahogy monda­ni szokták: nem hivatalos.) Tételezzük fel tehát, hogy 360 ezer forintba kerül egy kétszobás lakás. Ha a mun­káscsaládnak két gyermeke van. vagy 35 évnél fiatalabb a házaspár és a meglevő mellé még egy gyereket vál­lal, akkor 60 ezer forint szo­ciálpolitikai kezdvezményben részesülhetnek. Az úgyneve­zett munkáskedvezmény ösz- szege ugyanennyi. Marad te­hát 240 ezer forint. Ennek 10 százalékát, azaz 24 ezer forintot kell befizetnie a csa­ládnak. A 240 ezer forint 20 százalékát, azaz 48 000 forin­tot a vállalat hitelezi szá­mára — az órszágos gyakor­lat szerint — 18—20 évre. A fennmaradó összeget az OTP folyósítja hosszú lejáratú — maximálisan 35 évi — köl­csönként. így tehát havonta körülbelül 700 forintot kell törlesztenie a családnak, azon túl, hogy az induló tőkét be­fizette, Nagyobb lakás ese­tén még nagyobb a részlet és a fenntartás is pénzbe kerül. A kedvezmények mel­lett is jelentős anyagi terhet jelent tehát az akcióban való részvétel. Ám figyelembe kell venni azt is, hogy nem szö­vetkezeti, hanem társasház­építésről van szó! * A tanácskozáson elhang­zottakat ‘ összegezve azt mondhatjuk, hogy a munkás, lakás-építés ügye sokat ha­ladt előre az elmúlt hóna­pokban. Akkor is igaz ez, ha a — cikkünkben is érzé­keltetett — problémák meg­szüntetéséért van még mit tennie a tervezőnek, beruhá­zónak, kivitelezőnek egy­aránt. Az importált gyógyszerek egy meghatározott részéhez eddig kizárólag a budapesti Rákóczi úti nagy gyógyszer- tárban lehetett hozzájutni. Ez az egy kijelölt gyógyszer- tár azonban az igények nö­vekedése miatt nem győzi a különleges külföldi gyógysze­rek országos forgalmazását. E gyógyszerek beszerzése a vidéki betégek számára igen körülményes volt, és a postai utánvét költségét is a beteg­nek kellett megfizetnie. Az Egészségügyi Minisztérium ezért újra szabályozta a kül­földi gyógyszerek forgalma­zását. A miniszteri utasítás érteimé­ben a budapestiek a lövőben — az eddigi egy helyett —; négy illetve végrehajtását és az ebben való közreműködést ígérték meg a gépgyári ifjú- kommunisták a napokban közzétett védnökség! válla­lásukban. Több kapor kell Ötven vagon kaprot dolgo­zott fel az idén a Kalocsa vidéki Konzerv- és Fűszerpap­rikaipari Vállalat. A külföl­dön is keresett fűszernövényt a Kalocsa környéki mező- gazdasági üzemek termelik, s a gyár szárítja, maid érté-1 kesíti. A rostált levélzúzalé­kot Angliába, az NSZK-ba és Hollandiába szállítják, ahol ételízesítésre és különleges halkonzervek fűszerezésére használják. Jövőre a keres­letnek megfelelően növelik a i kapor termőterületét, ugyan- í is az eddiginél többet igé- j nyelnek a hazai savanyító | üzemek is. ‘ főváros! gyógyszertárban szerez­hetik be a jogszabályban felso­rolt import-gyógyszereket. Ugyan, akkor valamennyi megyeszékhe­lyen is kijelöltek egy-egy gyógy­szertárat e készítmények forgal­mazására. A jövőben ezért a ki­jelölt fővárosi gyógyszertárak vidékre már nem küldenek pos­tán gyógyszert. Akiknek viszont gondot okoz, hogy a megyeszék­helyen személyesen szerezze be a számára felírt külföldi gyógy­szert, „receptjét” a megyeszék­hely kijelölt gyógyszertárába to vábbra is elküldheti, s az eeldi- gickhez hasonlóan — utánvéttel — kapja meg gyógyszeréi. Pos­tán a jövőben tehát csak a te­rületileg illetékes gyógyszertár szállítja a jogszabályban felso­rolt külföldi gyógyszereket. A szocialista országok gyógy­szerkészítményei az eddigieknek megfelelően továbbra is csaknem minden gyógyszertárban besze­rezhetők. A tőkés országokból származó gyógyszerek nagyobb részéhez = amelyek a miniszteri Módszertani tapasztalat- cserén jártak a napokban az Utasellátó Vállalat miskolci területi igazgatóságának ve­zetői a Komárom, a Nógrád és a Pest megyei területi igazgatóságon. Különös fi­gyelemmel tanulmányozták a kiskereskedelmi egységek szervezetét, forgalmát. Gon­dosan megfigyeltek mindent, A baranyai kertekben itt is, ott is akkora termést hoz­tak a különböző növények, amire ritkán van példa. Nyil­vánvalóan az idei rendkívüli időjárásnak köszönhető ez: nyáron a bőséges csapadék növelte, ősszel a sok nap­fény és meleg érlelte az óriásokat. Rab Lajos nyugdí­utasítás „listáján” nem szerepel­nek — az egyes területi, illetve járási gyógyszertárakban lehet hozzá jutni. A külföldi gyógysze­rek jelentős része azonban olyan készítmény, amelynek adagolá­sát a beteg adottságainak, egyéni tűrőképességének megfelelően pontosan be keli tartani, s ehhez számos esetben állandó labora­tóriumi, vagy egyéb ellenőrzés szükséges. Ezért továbbra is ér­vényben marad, hogy e gyógy­szerek alkalmazását és rendelé­sét csak a fekvőbeteg-gyógyinté­zetek, illetve a szakrendelők or­vosai javasolhatják, Írhatják fel. Az import gyógyszerek beszer­zési lehetőségeiről és a megha­tározott külföldi készítmények forgalmazására kijelölt gyógy­szertárakról valamennyi gyógy­szertárban megadják a szükséges tájékoztatást. A változásokról részletes információkkal rendel­keznek az orvosok is. ami az üzemeltetés, az áru­ellátás és a választék szem­pontjából hasznosítható le­het. Az utasok ellátásának további javítását szolgáló tapasztalatokat már a közel­jövőben hasznosítják. Októ­berben a meglátogatott me­gyék Utasellátó-vezetői jön­nek Miskolcra. jas pécsi bányász kertjében például 5 kiló 35 dekás ka­ralábé termett, ötszöröse a normális meretnek. Horváth István sásdi lakos kisvárdai Rózsa-burgonyái között egy­kilós példány is akadt. Nagy- pallcm szokatlanul súlyos pa­radicsomokat „szüretelt” Be­nedek Lajos: az egyik 92 de­kát nyomott. Különlegesség­nek számít az is, hogy Vida Attila pécsi kertész édesne­mes fűszerpaprikájának egyetlen tövén 54 darab pap­rika fejlődött ki. Parasztblúz, in» váll és kékfestő Az idei nyáron a hímzett parasztblúz volt a sláger a hölgyek körében. A miskolci népművészeti és háziipari bolt sok száz hímzett matyó ingvállat és furtai hímzéses blúzt adott el. A kékfestő ruhák szintén nagy népszerű­ségnek örvendtek, körülbelül ezer méter festett anyag ta­lált gazdára az idei nyáron. BÉKÉS DEZSŐ l Minden megyeszék helyen egy patikában Ljra szabályozták a külföldi gyógyszerek forgalmazását T" ' ——— Zöldségrekordok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents