Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

t # Salakmotoroxás VB-döntcsök Vasárnap délelőttre — kü­lönösen« ha ilyen marad az idő — Ismét sok ezer embert várnak a Borsodi Volán sa­lakmotoros szakosztályának vezetői a népkerti sportpá­lyára. A miskolci közönség már jól ismeri a csehszlovák, az osztrák, a jugoszláv és a magyar válogatott részvételé­vel, hagyományosan lebonyo­lításra kerülő versenysoroza­tot, s így nem kell különö­sebben bizonygatni, hogy mi­ért érdemes 28-án fél 1'1-kor felkeresni a népkerti pályát. Ezúttal azonban az átlagos­nál is nagyobb vonzerejű le­het a Szomszéd Kupa mis­kolci záró forduló ja, hiszen a mezőnyben a nemrég lebo­nyolított páros világbajnok­ság döntőjének két résztve­vőjével is találkozhatunk. A salakmotorozás kedvelői még emlékeznek rá, hogy Mariborban egy osztrák pár ütötte el ver­senyzőinket, a Szőke—Sziráczky párost a döntőbe jutástól. Sze- recz és Funk volt a két ver­senyző, akik most Grubmüller és Haider társaságában Ausztria vá­logatottjának tagjai lesznek. MISKOLCI BÁNYÁSZ—SZEGEDI VASÜT 6:2 (5215—1929) Egyre jobban játszik az NB I- es perecesi gárda az egri pá­lyán, most már valóban „hazai” a bérelt négyes tekecsarnok. So­rozatban ötödik győzelmét arat­ta a Bányász, s a mostani volt a legbiztosabb. Egyénileg: Kiss 897, Székely 891, Balázs 886, Szecsődi L. 878, Futó 854, Szecsődi J. 809. MÉMTE—ÓZDI SPARTACUS 7:1 (2748—2339) Az első párban Zambó — mindössze 1 fával elmaradva az 500-tól — 131 fás előnyt szer­zett, s ezzel már gyakorlatilag apróhirdetés alias Takarítónőt vagy segédmun­kást (nőt) felvesz a Fogtechni­kai Vállalat (Miskolc, Bottyán János u. 1.). Állandó szabad szombat. A Csavaripari Vállalat 2. sz. gyára azonnali belépéssel felvesz KAZÁNFŰTŐKET, ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT Továbbá: különböző sajtoló és forgácsoló betanított munkakörökbe munkavállalókat, valamint segédmunkásokat anyagmozgatói munkakörbe. Jó kereseti lehetőség! Jelentkezés: kedden és pénteken a gyár munkaerö-oazdálko- dásán 7—10 óráig. Ér­deklődni lehet: 17-641/127 telefonszámon. A jelent­kezők térítésmentesen ve­hetik igénybe a Tiszai pá­lyaudvarról 9 órakor induló járatunkat. A versenyben jelenleg vezető csehszlovákokról közismert, hogy az európai élvonalba tartoznak, s ráatlásul „személyes ismerő­söket” is találunk közöttük. A Miskolcon szereplő csehszlovák csapat tagja lesz például Jan Holub, aki 1971-ben megnyerte a miskolci VB-elődöntőt. Ugyan­csak ismerősként hangzik Önd- rasik, Vobornik, Dominik és Mi- narík neve is. Jugoszlávia válo­gatottjában három jól ismert és két újonc versenyző szerénél. A már Miskolcon is szerepelt Ké­kéé, Fleten és Francsics mellett Tribovsek és Kocuvan mutatko­zik maid be a jugoszláv válo­gatottban. A magyar együttes összeállí­tása a következő: Sziráczky I., Szőke, Mészáros, Perényi, vala­mint a tartalék Jakab. Ismeretes, hogy a Szomszéd Kupa ez évben nyolc verseny keretében kerül eldöntésre úgy, hogy minden ország két egy­mást követő napon, két-két ver­senyt rendez, s az ezeken szer­zett pontokat összeadva döntik el a helyezéseket. Hazánkban ebben az évben a két utolsó for­duló kerül megrendezésre. Szom­baton Debrecenben a Szőke, Sziráczky, Berki, .Perényi össze­tételű együttes indul valamelyes hátránya csökkentéséért, s azt követően kerül sorra a befejező verseny Miskolcon, vasárnap dél­előtt 10.30 órakor. (horvátit) eldőlt a mérkőzés. Ezután Ku- bacsek következett, a szokott­nál kissé halványabb teljesít­ménnyel. Németh egyéni csú­csot javított a harmadik párban, majd Szomorú is győzött, de eredményével nem tudott pontot szerezni. Mátyás ezúttal közepes teljesítményt nyújtott. Pinczés viszont kitűnően hajrázott. Egyénileg: Zambó 499, Németh 480, Kubacsek 469, Pinczés 456, Mátyás 431, Szomorú 413. Tegnap azt bizonygattuk, hogy nemcsak az osztrákok­nak, hanem nekünk is fon­tos a tegnap este Budapes­ten, a Népstadionban leját­szott Európa bajnoki labda­rúgó selejtező mérkőzés. Fontos a jövő szempontjá­ból. Legközelebbi nagy nem­zetközi lehetőségünkre, 1978- ra, az argentínai VB-re gon­dolva. Így is néztük, mond­hatni: 1978-as szemüvegen vizsgálgattuk a teljesítmé­nyeket. A mérkőzés egészét te­kintve 50 százalékos ered­ményt kaptunk. Az első fél­időben ugyanis úgy játszott a magyar válogatott, ahogy szeretnénk, s ahogy — a má­sodikban is szerettük volna látni. Sietve közbevetjük: a második félidőben előjött régi magyar „betegség”, a kiengedés különösebben nem hangolt le bennünket, hi­szen ez csak a csapat na­gyobbik részét kitevő „öre­gekre” volt jellemző, a fia­talok ekkor is jól küzdöt­tek — gondoljanak Rabra, Nyilasira —, dehát a régiek voltak többen ...! Nagyszerű volt az első gól. Fazekas, Kocsis volt a labda útja a 3. percben, s a jól beívelt labdára Nyilasi min­taszerűen ugrott fel, s az eredmény: gól, a jobb felső sarokban. A 18. percben egy „fölösleges” (!) 11-es után ugyan kiegyenlítettek a ven­dégek, de a játék alapján nyugodtan lehetett bízni az újabb magyar gól megszü­letésében. Erre a 30. percben — némileg szerencsés körül­mények között — került sor. Kocsis bal oldali beadásába az egyik osztrák védő bele­nyúlt, így a betörő Pusztai elé pattant a labda, s ő kö­zelről lőtte bé a győztes gólt. Sok-sok szöglet,, még né­hány nagy lehetőség jelle­mezte az első félidőt, ami­nek azonban nem követke­zett folytatása. Jórészt azért, mert a végre a válogatott­ban is kitűnően játszó Ko­csis, aki ekkor még „fazont” adott a csapatnak, később „megelégelte”. A második 45 percben még így is -több jó perce volt, mint korábban egy egész rriérkőzésen. Visz- szavetette a magyar váloga­tott lendületét az is, hogy féloldalas lett a támadósor Nagy kiválása után. hiszen Váradi csak egyet bizonyí­tott: azt a rengeteg fejcsó- válást, ami jelölését kísérte! Legyőztük az osztrákokat, az „új” csapat jól mutatko­zott be, s ezek nyomán elé­gedettek lehetünk Baráti el­ső lépéseivel. Mert az ter­mészetesen nehezen vitatha­tó, hogy a csapat további frissítésre, építésre szorul. Mert a győzelem sem ho- mályosíthatja el a bajnoki rajt előtti sajtótájékoztatón elhangzottakat: „új csapatot kell építeni, s tudomásul kell venni, hogy a „régi” gárda többre nem képes, sem szakmai, 6em emberi szempontból”. Kívánjuk a vitathatatlanul jól indult ka­pitánynak, hogy munkáját töretlenül folytassa tovább. Az Ausztria elleni EB-se- lejtezőn 2:l-re nyerő válo­gatott: Kovács L. — Nagy 111., Bálint, Rab, Lukács — Nyilasi, Kocsis, Tóth A. <Pintér) — Pusztai, Fazekas, Nagy (Váradi). 1 h. k. Atlétika Csupán az idő volt az, ami­nek igazán örülhettünk a Ku- bik jól előkészített pályáján megrendezett megyei serdülő váltóbajnokságon. Ugyanis a 10 egyesület által indított csa­patok teljesítményét értékel­ve igazán jó eredményt egyiknél sem találunk. A színvonalra egyébként az is rányomta bélyegét, hogy jó néhány iskola együttese az őszi társadalmi munkák miatt nem vehetett részt a bajnok­ságon. A fiúk versenyében — mint az várható is volt — a leg­több sikert a DVTK csapatai aratták. A lányoknál viszont !a KVSE jeleskedett! A fiú bajnokság aranyér­mesei: 4x100 m A kategória: DVTK 47.4 mp. 4x100 m B: KVSE 51.9 mp. 4x400 m A: DVTK 3;43.6 p. 4x800 m A: DVTK 8;57.2 p. 4x800 m B: KVSE 10;07,7 p. 4x1500 m A: DVTK 18;44.6 p. 4x1500 m B: ÓKSE 19;00,1 p. A leány bajnokok, 4x100 m A: ÓKSE 52)8 mp. 4x100 m B: KVSE 56,1 mp. 4x300 m A: ÓKSE 2;56,1 p. 4x300 m B: KVSE 3;15,3 p. 4x600 m A: Szikszói G. 8;49,5 p. 4x600 m B: KVSE 8;16,6 p. Sportot űz az ivásból A detroiti Ford Művek egyik igazgatóját elbocsátot­ták, arra hivatkozva, hogy alkoholista. A bíróságtól nagy összegű kártérítést követelt, és így védekezett: „Az egész valójában foglalkozási árta­lom. Én ugyanis public re- lation-nel foglalkozom és a hivatásommal jár, hogy egyik koktélpartiról a másikra menjek. Nem részeges alak vagyok, hanem a munka mártírja!” Könnyű győzelmek A VOLÁN 3. sz. Vállalat Miskolc, József Attila u. 70. szám alatti telephelyén D V • r n vizsgás autóbuszvezetői tanfolyamot szervez 1975. október 1., november 3. és december 1. indítási idővel, melyen minden olyan gépkocsivezető részt vehet, aki a következő feltételnek megfelel: betöltött 21 éves életkor, legalább 8 általános iskolai végzettség, legalább 2 éves tehergépjármű-vezetői gyakorlat. A tanfolyam időtartama 1 hónap. A tanfolyam vizsgadíja 4100 Ft. A VOLÁN 3. sz. Vállalatnál elhelyezkedők kiképzési költségét és vizsgadiját a vállalat fedezi és a tanfolyam időtartamára havi 1800 Ft bért biztosit. Jelentkezni lehet munkanapokon 8—12 óra között, az irodaház III. emelet 316. sz. szobájában. 4 Megfáradt kezek (Laczó József felvétele) Influenza ellen Több országban próbáltak ki eredményesen egy influ­enza elleni újfajta védőol­tást, melyet orrosep’pek alak­jában juttatnak a szervezet­be. Az oltóanyagot két belga orvos, Abel Prinzie és Cons­tant Huygelen fejlesztette ki. Öt-öt csepp az orrlyukakba juttatva — egy-két hét lefor­gást alatt — elegendő ahhoz, hogy egy évre védetté tegye a szervezetet az influenza el­len. Az NSZK-béli Gyógysze­részek Munkaközösségének közleménye szerint, több mint háromezer kísérleti sze­mélyen végzett klinikai kí­sérlet eredményeként az ol­tóanyag „hatékonynak és jól el,viselhetőnek” bizonyult. Tisztaság jegy Érdekes közlekedési újdon­ságot vezettek be Adma-Atá- ban, Kazahsztán fővárosá­ban. Minden gépkocsivezető köteles állandóan magával hordani egy „tisztaságje­gyet”. A szervizállomásokon kiállított kartonlapocska ta­núsítja, hogy a gépkocsi ki­pufogógázában az egészségre káros anyagok aránya nem haladja meg az előírásokban rögzített mértéket. A „tisztaságjegy” fél évig érvényes, ezt követően a gép­kocsi-tulajdonos ismét köteles ellenőriztetni autója műsza­ki állapotát. Alma-Atát magas hegyek övezik, s így önmagától igen nehezen tisztul meg a leve­gő. A hatóságok az utóbbi években számos intézkedés­sel igyekeztek megakadá­lyozni a komolyabb levegő­szennyeződést. A padlóváza Pitvarjas Géza, hi­vatásos családfő me­séli: — A múlt hétfőn kezdődött a mi tra­gédiánk. Akkor szü­letett az az ötletem, hogy imádott felesé­gemet, az én drága Erzsikémet, születés­napjára padlóvázával lepem meg. Kedden meg is ejtettem a vá­sárlást, sikerült egy különlegesen hatal­mas példányra szert tennem — nagy aján­dék, nagy öröm. És tényleg, mikor más­nap átadtam, Erzsi ujjongva ugrott a nyakamba: — Nahát, Gézukám, te a gondolataimban olvasol! Mindig egy ilyen pompás padló­vázára vágytam, jaj, de szép, jaj, de jó, ugye nem volt túl drága? Férfiember erre csak azt felelheti, hogy: „Használd egészséggel!” — Viseld egészség­gel! — mondtam, és az egész család meg volt hatva tőlem, ki­véve Lórit. — Rá se ránts! — vigasztalt az asszony. — Tudod, hogy a pa­pagáj a legcinikusabb állat a világon. Hát nem aranyos? így tréfál, viccelődik velem, mint egy sze­relmes kislány egy szerelmes kisfiúval Koccintottunk párat, a gyerekek is bele­nyaltak a pohárba, aztán Józsika — lát­szólag jóindulatú ár­tatlansággal — meg­kérdezte: — Hová tesszük? Üj fejezet kezdődött az életünkben ezzel a kérdéssel. — Tegyük a tükör elé! — javasolta Er­zsi, és én gyanútla­nul odacipeltem a vá­zát. — Jaj, ott mégsem lesz jó, mert ha a fotelban ülsz* nem tudod kinyújtani a lábad. Drága asszony! — Legfeljebb ar­rébb tesszük a fotelt — mondtam. — Akkor az asztalt is arrébb kellene ten­ni. I — Próbáljuk meg! Megpróbáltuk. Az asztalt a cserépkály­ha elé húztam, kicsit el is fordítottam, és elégedetten ültem le: —- Na, most már nyújtózni is lehet. . . Te: Hogy fogunk tü­zelni? Az asztal ott nöf- feszkedett a kálvha- ajtó előtt, se szén he. se hamu ki. — Hát majd átépít­jük a kályhát — ne­vetett Erzsi, és én nem tudtam megáll­ni, hogy meg ne csó­koljam. — Tudod mit? Az asztal maradjon ott, ahol volt, a vázát oedig tegyük a másik sarokba, a szekrény mellé. — Nem jó! — fon­toskodott A°i. — Fel­borul a szoba. — Mond valamit a gyerek — ráncolta Erzsim azt az okos homlokát. — Mit szól­nál hozz*, ha az író­asztalt átvinnénk a másik szobába, a té­vét pedig behoznánk ide, és akkor az ál- lólámpa átkerülne az ágy másik oldalára, a televízió az ablak elé, a ... — Jó, és hol lenne a váza? — Azt még nem tu­dom ... Nekem is támadt egy ötletem: — A varrógépet kö­zelebb toljuk a tál­hoz, az íróasztalt az ablak alá tesszük, az ablakot pedig ... Il­letve az ágyat a szek­rénybe . . . Vagyis a rádiót a frizsiderbe. Egész éjszaka ren­deztük a lakást, hogy annak a nyomorult padlóvázának helyet csináljunk. A három- ajtós szekrényt négy­szer vittük ki a fo­lyosóra, míg végül ötödszörre már nem fért vissza. A mosó­gépet valahol elvesz­tettük, ennek ellenére a kádnak még min­dig nem találtunk helyet. Jelenleg az anyósomékná! la­kunk és csak estén­ként járunk haza, hogy megpróbáljuk helyreállítani a ren­det. Eddig minden ilyen irányú kísérle­tünk kudarcot val­lott. ★ — És most hol van a váza? — kérdez­tem kíváncsian. — A váza? Az még az elején összetört — felelte Géza, és zakó­zsebében hangosan felröhögött a papa­gáj. SZABADOS GABOR ) Egy félidei jó jáíck eléi* volt... Magyarország- Ausztria 2:1 (2:1) Tegnap azt bizonygattuk, nyúlt, így a betörő Pusztai

Next

/
Thumbnails
Contents