Déli Hírlap, 1975. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-04 / 181. szám

% A Miskolci Galériában látható anatóliai szőnyegek minden darabja ritkasug Az ország nagy múzeumainak anyagából Vendégszereplő gyűjtemények Anatóliat szőnyegekből nvüt a Miskolci Galériában a műit hét végén egy olyan kiállítás, amelv a maga nemében párat­lan. De ezzel egyidőben a Her­man Ottó Múzeumban is ha­sonlóan egyedülálló bcmuta.0 látható: az Elefántcsont- és puszpángfaragványok. Azonkí­vül, hogy mind a kettő nagyon szép, van még egy közös tulaj­donságuk: az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből valók. A sornak egyébként nincs vége. Dr. Szabadfalvi Józsefet, a Her­man Ottó MUzeum igazgatóját kérdeztük: mi az oka, hogy Miskolc közönségét ilyen szép bemutatókkal örvendeztetik meg? — Az Iparművészeti Mú­zeummal az utóbbi időben nagyon jók a kapcsolataink, vagy inkább (mint a galéria- beli kiállítás is mutatja) a város kiállítási intézményei­nek a kapcsolata. A tőlük kapott anyagból rendezett eddigi két miskolci kiállítást még az ősz elején követi a harmadik. Habán kerámia lesz a címe; ez a múzeumi hónapot megnyitó időszaki kiállításunk. Az, hogy test­vérintézmények ritkán látha­tó, vagy valamilyen szem­pontból érdekes anyagot át­adjanak egymásnak, külön­ben egyáltalán nem új. Csak a szándékoknak kell talál­kozniuk, és meg kell hogy le­gyen a kiállítás fogadásának minden feltétele. — Vagyis, hogy szívesen ad­ják és szívesen várják az anya­got. — Alapvető követelmény, hogy a tulajdonos intézmény megbízzon a másik félben, hogy biztonságban, jó körül­mények között tudja, amit kölcsönöz. Mert ahogy mi is szívesebben látjuk a múzeum gyűjteményeit kiállítótermek­ben. mint raktáron, az ország nagy gyűjteményei is arra valók, hogy közönség elé ke­rüljenek. A fővárosi múzeu­mok ugyanezt az elvet vall­ják. Annál is inkább, mert korlátozottak a kiállítási le­hetőségeik. A Népművészeti Múzeumnak például több mint tíz éve nem volt Pes­ten kiállítása, mert nincs megfelelő bemutatóterme. Mindemellett pedig • a gya­korlat is az, hogy az állandó kiállításokat saját anyagból az intézmény munkatársai állítsák össze, az időszaki be­mutatók pedig legyenek moz­gékonyabbak. Itt lásson mást, egyébként nehezebben elér­hető ritkaságokat is a közön­ség. f * — Az említett Habán kerá­mia című bemutatón kívül mi­lyen „vendégszereplések" vár­hatók a jövőben? — Az Iparművészeti Múze­ummal egyezségünk van rá. hogy a következő öt evben legalább tízféle gyűjtemé­nyüket bemutatják Miskol­con. Szó van róla. hogy a Budapesti Történeti Múzeum anyagából is lesz kiállítás. Szeretnénk vendégül látni a dunántúli testvérintézménye­ket mondjuk egy, a római kori kultúra Magyarországon témájú kiállítás keretében. Egészen biztos, hogy lesz be­mutató a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiből, és folytat­juk azt a Népek művészete című sorozatot is, amelynek első része tavaly a szlovák népművészet bemutatása volt. (M-) Tegnap hallottuk a rádióban Az ifjúsági szálloda 13:1 a Szovjetunió javára * Szabad idő és amatőr művészet Esztétikai nevelés A bolgár Művészeti és Kul­turális Bizottság országos programot dolgozott ki az esztétikai nevelés elmélyíté­sére. Lényegében egy olyan folyamatról van szó. amely­nek végső célja annak a ké­pességnek a kialakítana, hogy az ember a .munka, az élet­mód. a kölcsönös emberi kap­csolatok és a művészet vala­mennyi területén felismerje, becsülje és védje a szépet és az értékel. A program kötelező iskolai oktatást irányoz elő. Mélyebb ismereteket lehet majd sze­rezni például a zene történe­téről és jelenlegi helyzetéről, avagy a képzőművészetről. Az esztétikai nevelés eszkö­zei között első helyen a tele­vízió. a rádió, a film és a sajtó áll, de nem lebecsü­lendő az úgynevezett hagyo­mányos intézmények — a könyvtárak, színházak, mű­velődési otthonok — szerepe sem. Az emberek pihenésre, for­dított idejének szervezésé­vel kapcsolatos kérdésekről cseréltek véleményt szakem­berek a napokban, a Moszk­vában tartott háromnapos nemzetközi tanácskozáson. A szoviet emberek ma he­ti 40—45 órát fordíthatnak pihenésre, de a ielek szerint a nem is olyan távoli jövő­ben a szabad idő eléri az 55 —60 órát. Tekintélyes „tő­ke” ez, amelyet ésszerűen — erkölcsileg, szellemileg és fizikailag gadagító tevé­kenységgel — kell kamatoz­tatni Érdekes e szempontból az összehasonlítás a két világ- rendszer vezető államai kö­zött: a Szovjetunióban 25 eves korig a férfiak átlago­san 2.5-szer. míg a 25—29 év közöttiek kilencszer több időt fordítanak önképzésié, mint az USA-ban. A nőknél ez az arány 13:1 a Szovjetunió ja­vára. Amerikában viszont a nők több időt fordítanak ol­vasásra az „erősebb nem” képviselőinél (mindössze másfélszer kevesebbet, mint szovjet társnőik). Férfiaknál ez az eltérés ötszörös — szintén a szovjetek javára. A Szovjetunióban a töme­gek pihenésének szervezői a szakszervezetek, amelyek központilag és vállalati szer­vezeteiken keresztül is nagy összegeket fordítanak e cél­ra. Moszkvában például az 1-es számú csapágygyárnak: három könyvtára van — 294 ezer kötetes állománnyal. Ezenkívül van itt gyártör­téneti múzeum, stadion, sí­telep. üdülő és tornaterem is. Az üzemi kultúrhazban kezdő irodalmárokat, mozi- és színházkedvelőket, szen­vedélyes vitázókat, vadászo­kat. horgászokat, fotósokat egyesítő — egyszóval az em­berek érdeklődésének meg­felelő klubok működnek. A kultúrház 30 amatőr mű­vészcsoportjában és az itt működő színjátszóknál 1500 munkás és alkalmazott vesz részt a munkában. S hogy mennyire eredményesen, azt az is bizonyítja, hogy két gyári amatőr elnyerte az OSZSZSZK érdemes művé­sze címet, ami a hivatásosok közül is kevésnek jut osz­tályrészül. A Szovjetunióban gyakor­latilag minden vállalatnál működnek hasonló közpon­tok. amelyeket a lakosság­nak közel 70 százaléka láto­gat rendszeresen. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Banda Fde gordonkázik. — 14.40: Jó­zsef Attila műhelyei. — i5.10: Éneklő világ. — 15.31: A becsü­letes megtaláló. Darvas Ferenc— Hajnal István zenés játékából részletek. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Mozart: d- moll zongoraverseny. — 16.35: Duga Ilona népdalokat énekel. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: Hol járt, mit csinált? Dr. Entz Bélával, beszélget af­rikai útjáról Sárkány Vera. — 17.55: Sajtókonferencia. — 19.30: A Rádió Kabarészínházának kü­lönkiadása. 30 éves a Ludas Matyi” — I. rész. — 20.55: Fjo­dor Saljapin énekel. — 21.30: szikusai. — 14.00: Kettőtől hat­ig. . . 18.05: Külpolitikai fig>elő. — 18.20: Kalandozás. — 19.24: A rock mesterei. 92 rész. — 20.13: Színes népi muzsika. — 20.48: Nyári vidámságok. Kisfaludy Karoly vígjátékának rádióválto­zata. — 22.00: Jörg Demus és Norman Shatler Beethoven négy kézre irt műveiből zongorázik. — 22.30: A hét zenemüve. — 23.15: Harangozó Teréz, Horváth Attila es az Illés együttes fel­vételeiből. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Em­berek, utak, jármüvek. Közle­kedési magazin. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. A magazin. — 20.00: A rakétamű- velet. Tv-filná. 1. — 21.40: Euró­pa válaszúton. Kiállítás: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Jubileumi karika­túra-kiállítás; Mécs Ernő fotói. filmszínházak.: BÉKE Sivatagban, őserdőben I—n. Dupla heiyar! Mb. szí. lengyel film Kezdés: f4 és 7 órakor KOSSUTH Kettős bűntény Hamburgban Felemelt helyári Szí. olasz—NDK film Kezdés: f3 és hn5 órakor Cható földje 16 éven felülieknek! Szí. amerikai film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Fmitai Szí. szenegáli film Kezdés: f5 és f7 órakor Búcsú Lengyel Józseftől Három hete halt meg Len­gyel József, aki (a nemrég elhunyt Németh Lászlóval és Nádass Józseffel együtt) ahhoz az írónemzedékhez tartozott, amely még a „nagy” Nyugat-nemzedék: Ady, Babits. Kosztolányi, Móricz, Tóth Árpád fényko­rában és „ellenében” indult, de formában és tartalomban is új hangot hozott. Nádass József és Lengyel József is annak a Kassáknak a lapjá­ban publikálnak először, aki éppen a Nyugattal szemben, a Nyugathoz képest mert és tudott új hangot megütni. Ezeknél az íróknál megha­tározó élményt jelentett 1919, a munkásság forradal­mához fűződő viszonyuk. Lengyel József fiatal költő­ként éli át ezt a forradal­mat, s aztán mint prózaíró­nak egy életen át meghatá­rozó élményt és kimeríthe­tetlen témát jelentett számá­ra (csak néhány címet idé­zünk itt, pl. a Visegrádi ut­ca, Prenn Ferenc hányatott élete. Üjra a kezdet stb.). A Lengyel József-i élet­mű tengelyében a kor leg­nagyobb témája: a forrada­lom áll. Ez a forradalom tu­lajdonképpen Petőfi nagy gondolatánál?, álmának (vi­lágforradalom”) a lehetővé válását, részben megvalósu­lását is jelentette. (1917, 1919) Megvalósulása során azonban óhatatlanul is meg­sérti olykor az egyén érde­keit. Lengyel József nagy­sága: az emberé, az íróé. a kommunistáé is az, hogy el­viselte a sérelmeket, de azt soha nem a forradalom ro­vására írta, — emberi túlka­pások voltak azok —, nem húzódott félre sértődötten, mert „a sérelmek és szenve­dések nem tették sértetté”. Egész élete során kereste a harmóniát a forradalom cél­jai és eszközei között. Élete célját és értelmét abban lát­ta-írta a műsorban is hallott Huszadik születésnapomra c. versében, hogy „betűkben ossza szét”, életben tartsa, a maga eszközeivel erősítse is a humanizmus gondolatát. Kitűnő író volt, maradt még akkor is, amikor a körül­ményei nem engedték, hogy írjon. A magyar irodalom egyik csodálatra méltó, rend­hagyó jelensége volt, hiszen pályája jószerivel akkor in­dul, illetve bontakozik ki igazán, amikor szerencsésebb pályatársai már túl vannak főműveik megírásán. Mert ne feledjük el, hogy a mél­tán megbecsült műveit az ötvenes—hatvanas—hetve­nes éveit taposó megörege­dett, de soha meg nem fá­radt, lendületében, hitében meg nem tört ember írta! Sőt! Fiatalokat megszégyení­tett, egyszersmind példát is mutatott azzal a halála pil­lanatáig eleven, mert aktív közéleti, de ízig-vérig írói érdeklődéssel, amellyel az élet „kis” és nagy dolgait szemlélte. Puritán volt és szenvedélyes, az igazság szenvedélye fűtötte. Ez élet­műve legértékesebb tanul­sága, ez a hagyatéka. / (horpácsi) 25-én zár Július 7-én alakították át a központi leánykollégiumot Express ifjúsági szállodává. Az augusztus 25-ig szállóként üzemelő kollégiumban jelen­leg 300 vendég tartózkodik, elsősorban belföldi kirándu­lócsoportok. Mikrolánc. — 22.20: Régi ma­gyar dalok és táncok. — 22.40; Klasszikus angol költők versei. — 23.00: Századunk zenéjéből.— 0.10: Operettdalok. Petőfi rádió: 12.03: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának felvételeiből. — 12.43: A magyar nyelv tanárai vendégtanfolyamon. — 13.03; A szimfonikus zene folytatása. — 13.35: Az európai széppróza klasz­stúdió krónikaműsora. — 18.15: Kórusmuzsika. — Napjaink kér­dései. Jegyzet. — Megyei sport­eredmények. — Slágerkoktél. — 18.55: Hírösszefoglaló, időjárás­jelentés, műsorismertetés.\ Szlovák televízió: 16.50: Hírek. — 16.55: Kerületeink életéből.— 17.30: Tv-hiradó. — 17.45: A Z— 75 hullámon. — 18.00: Körhinta. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv- híradó. — 19.30: Mezőgazdasági Gyermeknevelés, ó! Barátom gondterhelt, elégedetlen, ömlik belőle a panasz: — Tegnap, mire hazamentéin, Dodi fiam kirámolt mindent a szekrényekből. Minden létező szekrényt és a szekrényekben letezö minden holmit kirámolt. Egyetlen-kegyetlen nagy kupacban hevert a konyha padlóján az egesz lakás: fehérneműk, edények, ócska új­ságok, üvegbe belepenészedett befőttek és rothadó főzeléktökök. „Ha szabad érdeklőd­nöm, fiatalúr — szóltam hozzá finoman —. miért művelted ezt itt...?!’’ Tovább nem folytathattam, mert feleségem önagysaga be­lerobbant a mondandóm kellős közepébe. „Mi az már megint?! Nem tudsz meglenni békében ettől a gyerektől?! Alig jössz haza, alig lépsz be az ajtón, máris belekötsz. Csak ordibálsz vele és sosincs hozzá egy kedves, jó szavad, mint más rendes családapának..," Erre nem tudtam mit válaszolni, befaroltam hát a mellékhelyiségbe és magamra zártam az ajtót. •» Százszor, ezerszer megfogadtam már, hogy nem fogok szólni semmiért, hiszen nekem úgy sincs igazam soha. Tavaly is mi történt, ugyebár... Dodi fiam, a szomszédék Zsom­bor nevezetű csemetéjével, hordágyra rakott egy hóembert és besétáltak vele a lakásba. Csendesen és igen türelmesen, természet- tudományos alapon igyekeztem megmagya­rázni nekik, hogy az ember és a hóember között van bizonyos biológiai különbség. De nem juthattam magyarázatom vegére, mert feleségem önagysaga ezúttal is közbeavatko­zott, hogy minek piszkálom a gyereket foly­ton, miért nem férek meg tőle, miért üldö zöm a saját véremet, satöbbi, satöbbi. Nem szóltam semmit, csak némán és sokaimon- dóan a szétfolyó hólére mutattam. „No és! Amikor te betrappolsz ide csatakos cipővel, azt lehet csinálni, az nem baj. ugye?!” Dodi fiam fölényesen mosolygott, és nekem kel­lett feltörölnöm a hólevet is. mivel felesé­gem őnagysága ilyesmire nem vállalkozott. Még meg is sértődött: „Hülye vagy, hogy engem bolondnak nézel?!” Es hogyan jártam valamelyik este... A jól nevelt tv-bemondónö szépen mosolygott a képernyőről és elbúcsúzott: „Szervusztok gyerekek, jó éjszakát!” Dodi fiam is szépen mosolygott és meg sem mozdult a helyéről. Felesegem őnagyságát már előbb elnyomta a buzgoság, ruhástul feküdt a rekamién és aprókat horkantott. Izgalmas krimit közve­títettek, teljesen lekötötte figyelmemet a cse­lekmény. így csak tíz óra körül döbbentem rá. hogy Dodi fiam még ébren van, kime­redt szemmel figyeli, hogyan metszi el a gyilkos egy beretvával a megunt szeretője nyakát. „Fiacskám, ideje volna lefeküdnöd — szóltam rá, s aztán, hogy ne tűnjek túl­ságosan szigorúnak a szemében, mókásan hozzátettem: — Jóból is megárt a sok, hát még a tv-ből.” Ekkor azonban feleségem őnagysága abbahagyta horkantgatásait a re­kamién. szavaimra felriadt jó két órát tartó tv-álmából, s menten rámförmedt: ..Már megint a gyerekkel van bajod?! Ha álmos vagy, feküdj le és aludj. Dodi úgyis kikap­csolja a készüléket, ha vége az adásnak." Ismételten örök fogadalmat tettem: nem szólok! Történjen akármi, én észre nem ve­szem. néma maradok. Ne szólj szám. nem fáj fejem. Ahogy a bölcs közmondás tartja, ugyebár... Apropos!... Fejfájás! Dodinak is megfájdult a feje. Belázasodott, ágyba dugtuk. „Vedd be szépen a gyógyszert, ki­csikém...!” — kérlelte nejem Dodi fiacská­ját. Erre Dodi kifricskázta a tablettát anyja kezéből: „Vedd be te!" Feleségem erre a pi­masz magatartásra nagyon dühbe gurult és rögtön rám támadt: „Micsoda apa vagy te?! Te. te!!! Sose szólsz rá erre a gyerekre, csak folyton máléskodsz. Hát minek vagy te?! Most nyisd ki a szádat és csinálj valamit!!!’’ És én kinyitottam a számat, és csináltam vaalmit. Bevettem szépen az orvosságot. Én! Hát tessék, mondj valamit, tiéd a szó... PATAKY DEZSŐ ART-KINO (Kossuth moziban) Germinal 16 éven felülieknek! Francia—magyar film Kezdés: 20 órakor FÁKLYA Hét tonna dollár 16 éven felülieknek 1 Szí. magyar film Kezdés: f4, f6 es í8 órakor PETŐFI Apacsok Mb. szí. NDK film Kezdés: fä es f7 órakor SZIKRA Alfrédo, Alfredo: Mb. szí. olasz—francia film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS Az inkák kincse Mb. szí. bolgár film Kezdés: 3. 5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT Ne hagyd magad, Pitkin! Angol film Kezdés: f9 órakor SAGVARI A hölgy nem iszik. nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg! Mb. szí. francia film. Kezdes: 5 és 7 órakor HÁMOR A gyanU Mb. csehszlovák film Kezdés: 6 órakor IFJÚSÁGI ÉS CTT0RÖMOZI A Saturnus csapdájában I—n. Szovjet film Dupla helyár! Kezdés: 4 órakor PERECES Enyém, tied — kié? Mb. szí. olasz—francia film Kezdés: 6 órakor SZIRMA A gyanú Mb. csehszlovák film Kezdés: f7 órakor STADION KERTMOZI Santa Vittória titka Szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor IFJÜSAGI PARKMOZI (Gárdonyi Müv. H.) A dunai hajós Szí. magyar film Kezdés: 8 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.50: A fősze­repben: Joan, Sutherland. Hoff­man meséi. Opera. — 10.05: Me­sélő Magyarország: Makó. — 10.30: Az operaközvetítés folyta­tása. Petőfi rádió: 8.05: Zenekari muzsika. — 9.03: Népdalok. — 0.50: Kritikusok fóruma. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents