Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-07 / 157. szám
— Miért vállalta? — Meggyőződésből nek, hogy szükség esetén segíthessenek. Színe és i # A hatalmas kamionok naponta többször is megfordulnak a Miskolci Hűtöházban. A szezon idején legtöbbjük a leszüretelt málnát, meggyet hozza a hűtőháziaknak, de nem távoznak üresen, ugyanis a hűtőtárolókból a dobozokba csomagolt, gyorsfagyasztott vagy mélyhűtött gyümölcs kerül a beérkezett szállítmányok helyére. (Kerényi László feli'.) A Borsodi Szénbányák Vállalatnál Kazincbarcikán és Farkaslyukon működik bányamentő állomás. Előírás, hogy 45 perc alatt valameny- nvi termelőegységet el kell érniük, ha a helyzet úgy kívánja. A bányamentők létszáma 350, csaknem négyszerese a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség által megkö- veteltnek. Podhorányi László parancsnok elmondta: a borsodi bányászok áldozatkészek, fizetség nélkül végzik önként vállalt szolgálatukat. Három- négyhavonta beköltöznek egy hétre a bányamentő állomásra, s amíg le nem telik az ügyeleti idő, ki sem mozdulhatnak az épületből. Számukra a húsvét, a karácsony is munkanapnak számít, őrködBolgár bemutató „Bolgár nap” volt tegnap a Pécsi Ipari Vásáron, ahol első ízben rendezett be pavilont a Pécshez testvérszálakkal fűződő bulgáriai Szliven város, amely az azonos nevű megye legfontosabb termékeivel mutatkozott be. Délelőtt, a vásár dísztermében, a Szliven-pavilon kiállítói vendégül látták Baranya és Pécs párt-, állami vezetőit. A bolgár „házigazdák” bemutatták 20 vállalat munkáját reprezentáló cikkeiket. Közöttük látható a Zsiguli- programban gyártott gépkocsi-alkatrészek, esztergapadok, háztartási gépek, szövetek, ruházati cikkek, szőrmék, turisztikai s üdülési kedvet felkeltő anyagok, amelyek együttesen méltán nyerték el a vásár egyik nagydiját. Egyik olvasónk a következőket panaszolta: lakónegyedükben egymáshoz közel két különböző vállalathoz tartozó, de hasonló profilú bolt működik. Amikor az egyiket leltározták, a másik akkor is korán bezárt — mint más napokon — és készletét sem töltötték fel olyan cikkekkel, melyek rendszerint a szomszéd boltban kaithatók. Olvasónk a két cég vagy legalább két bolt együttműködését elvárta volna, mondván: ilyen esetekben félre kellene tenni a vállalati sovinizmust, ,a környéken lakó vásárlók érdekében. ö és még sokan mások, a kérdéses napon távolról szerezték be a napi szükségletet, a zsúfolt járműveken cipelték a teli szatyrokat. Igazat kellett adni a panaszosnak, s őt bizonyára az sem vigasztalja, hogy olyan vállalatok sem működnek együtt sokszor — a köz érdekében —. akik nem konkurálnak egymással. Lapunkban is szóvá tettük, hogy a Vörösmarty utca mentén folyó építkezésen egymás után többször is feltépték azt a vezetéket, ami a kazánház és a már lakott bérház között húzódik. Emiatt aztán több napon keresztül nem volt melegvíz-szolgáltatás. A vezetékromboló földgép kezelője arra hivatkozott, hogy nem bocsátottak rendelkezésére olyan közműtérképet, melyről leolvashatta volna, hol húzódik a vezeték. No \ de térkép nélkül is lehetett volna tájékozódni, hiszen nem egy hosszan elnyúló, bonyolult rendszerről van szó, a kazánházat és a bérházat szinte csak méterek választják el egymástól. Elég lett volna talán az is, ha az építők és a távfűtés üzemeltetői szóban megbeszélik a teendőket. Ez a beszélgetés azonban elmaradt, és több száz ember mérgelődhetett amiatt, hogy a hét végi fürdéshez, mosáshoz fazekakban kellett melegíteni a vizet. A Szabó Lajos utcán a közelmúltban forró aszfalttal öntötték be a kátyúkat. A javítások helyét azonban nem jelezték a járműveknek, nem tettek ki terelőkorlátokat és ennek az lett a következménye, hogy a kerekek órák alatt kipasszírozták a gödrökből a még folyékony burkolóanyagot. Lehet kezdeni elölről az egészet. Társadalmi munkában készítettek hintát, libikókát és más eszközöket az egyik új lakótelep játszóterére nagyüzemi dolgozók. Már régen elkészültek a játékok, a teret azonban még mindig nem lehetett igénybe venni. Hogy miért? Azért, mert akik felmérték és kijelölték a terepet, valamiről megfeledkeztek. Valamiről, amit az ÉMÁSZ bármelyik szakembere azonnal megmondott volna nekik: a számításba vett terület fölött magas- feszültségű villamos vezeték laiálkórnál soron kívül húzódik, ez alatt pedig tilos játszóteret kialakítani. A probléma természetesen megoldódik előbb vagy utóbb minden bizonnyal új területet keresnek az illetékes tanácsi szervek és a társadalmi munkát vállalt nagyüzemi dolgozókat nem bosszantja tovább a huzavona. Még mindig a társadalmi munkánál maradva ... Előfordult az is. hogy az egyik kerületi tanács ■ szépszámú ! fiatalt toborzott össze parkosításra. A gyerekek megjelentek, ám a kertészeti vállalat megbízottja nem. Dol- gavégezetlenül oszlott el a társaság, és nyilván eloszlott a lelkesedés is. Azokat, akik egyszer hiába jelentek meg, legközelebb nehezebb lesz mozgósítani hasonló feladatra. A rossz szervezésnek a következményei gyakran anyagiakkal is mérhetők. (Útburkolás, vezeték felszakítás stb.) De legalább ilyen súllyal esik latba a morális kártétel. Ha szervezésről, koordinálásról van szó, általában legyintünk egyet és keserű öniróniával azt mondjuk: ezt nem a magyaroknak találták ki. Szép az önkritika, de jó lenne, ha — kis és nagy dolgokban egyaránt — változtatnánk a helyzeten és nem nyugodnánk bele, hogy a szervezetlenség új morbus hungaricus, azaz magyar betegség. (békés) Az Állami Biztosító évente mintegy ezer úgynevezett „totálkárt” térít meg a gépkocsi-tulajdonosoknak. A totálkárok többségét — 1974- ben közel 800-at — cascobiz- tosítás alapján fizetik ki, mert ezeket a súlyos baleseteket többnyire az autósok maguk okozzák. Az is nemegyszer előfordul, hogy ellopjak a gépkocsit, annak csak roncsait találják meg, vagy egyáltalán elő sem kerül többé. Ezekben az esetekben a •gondot még az is súlyosbítja, hogy a megszokott közlekedési — esetleg munkaeszközt jelentő gépkocsi helyett az újhoz csak hosszas várakozás után jutnak a károsultak. Ezt a problémát oldja meg az a megállapodás, amelyet most kötött az Állami Biztosító és a MERKUR Személy- gépkocsi Értékesítő Vállalat, Ennek értelmében 14 napon belül vásárolhatnak új gépkocsit azok, akiknek kocsiját az ÁB kárszakértői totálkárosnak minősítik és a kárt cascobiztosítás alapján térítik meg. A soron kívüli kiutaláshoz szükséges igazolást az Állami Biztosító adja ki. A megállapodás, mely már életbe lépett, nyugati márkájú, Trabant és Wartburg személygépkocsi kivételévei. valamennyi gépkocsira érvényes. Ezek helyett soron kívül csak más gépkocsit kaphatnak azok, akik erre a megállapodás értelmében jogosultak. A bányamentők a legkiválóbb bányászott is egyben, kisujjukban van a szakma minden fortélya. Képzésük napjainkban már teljes munkaidő-kedvezmény mellett történik. Megismerkednek a bányában előforduló mérgező és íojtógázokkal, a jellem ♦ Készülékes gyakorlat a föld alatt — Miért vállalta a bánya- mentést? — Meggyőződésből — válaszolta röviden Müller Antal rajparancsnok. — A mi munkánk nehéz, veszélyekkel terhes. Egymásra vagyunk utalva. Ma másoknak, holnap talán nekem lesz szükségem segítségre. És a család valamennyiünket hazavár... (kolaj) # A „bevetés” előtti pillanatok ző tulajdonságaikkal, az elsősegélynyújtás tudnivalóival, a mentő- és lélegeztető készülékekkel, jártasak a külön féle tüzek eloltásában, a beömlő víz útjának elzárásában. Félévenként kell részt venniük készülékes gyakorlaton. Korántsem valamiféle játszadozásról van szó. Harminc- tokos melegben, 98 százalékos relatív páratartalmú levegőben, több mint 20 kilogrammos teherrel csúszni- rnászni. súlyokat emelgetni nem éppen leányálom. Az elvégzett munka — két óra alatt — 30 ezer méterkilogramm. természetesen füstben. gázban, bányabeli körülmények között. Megkóstoltuk Miskolcot IV. Mit mo as igazgató? Tíz vendég közül legalább hét á Miskolci Vendéglátóipari Vállalat valamelyik üzletébe tér be. Ez pedig azt jelenti, hogy a városban a mindenkori színvonalat ennek a vállalatnak a színvonala, teljesítménye határozza meg. Az alapellátás gondja és felelőssége a város nevével jegyzett vállalaté. Dr. Makai Tibor igazgató érzi a felelősséget, ismeri a gondokat. A tejivö deficites — A vendéglátás gondjai nemcsak miskolciak. Bár ez gyenge vigasz — általánosak a tünetek. A pénzügyi szabályozó rendszer olyan, hogy saját erejéből képtelen a vállalat lépni, fejleszteni. Masokra vagyunk utalva... És gyakran másra, mint amit szeretnénk, mint amit az ész- szerűség, a kereskedelem alaptörvénye megkövetel. A nagy alapterületű vendéglátóhelyek, amelyek nem a centrumban, hanem az alvó városrészekben, a lakótelepeken épültek, kihasználatlanok. Némelyik deficites is. A Katowice, a Tokaj példája ismert. Ráfizetésesek a tejivók is. Ki reggelizik ma — leszámítva a turistákat — ebben a rohanó, zaklatott világban? És ki lesz ma pincér, kézilány? A szakma krónikus utánpótlási gondokkal küzd. Akár hiszik, akár nem, gebines állások is vannak betöltetlenül. Az igazgató egy pillanatig sem vonja kétségbe a szombati ellenőrzés megállapításait, s megtoldja még egy statisztikával. Az elmúlt évben 2800 ellenőrzést tartottak a vállalat belső ellenőrei. Tizenöt-húsz százalékban találtak rendellenességet. A vállalati fegyelmi ügyek háromnegyed részét saját hatáskörben kezdeményezték... Az utóbbi években senkit sem bocsátottak el azért, mert két éven belül háromszor kapott fegyelmit. IVem szakma— hivatás! Szebeni Zalán, a HUNGÁRIA Szálloda és Éttermi Vállalat miskolci önálló egységének igazgatója találóan fogalmaz. — Első osztályú helyre első osztályú emberek kellenek. Ilyen nem sok van a vállalatnál. Sajnos. Továbbképzéssel próbálkozunk, nyelvtan- folyamot szervezünk ... Tudom, nem minden dolgozónk érzi azt a felelősséget, amelyet ez a kényes, a közfigyelem kirakatában zajló szolgáltatói munka megkövetel. Én azt vallom, hogy ez a mesterség több, mint szakma. Hivatás. De ezt a hivatássze- retetet számon kérni többnyire csak anyagilag, erkölcsileg becsült emberektől lehet, olyanoktól, akiket nem csábit a könnyű pénzszerzés lehetősége. És mit lehetne tenni a fogyasztói érdekek fokozottabb védelméért? Milyen fix fizetést kellene adni a felszolgálónak, vagy a pultosnak, vagy hogyan kellene módosítani a nyilvántartási, elszámolási rendszert, hogy a kedves vendég ne gyanakodjon? Hogy az ellenőrzési jegyzőkönyv tiszta legyen, hogy a féldeci féldeci legyen?! Például az adagoló dugó Dr. Makai Tibor: — Az üzletvezető egyetemlegesen felel mindenért. Kötelessége, hogy ő legyen az első számú ellenőr. A fogyasztói érdekeket vedené a gépesítés, az automatizálás, az ipari csomagolású termékek fokozottabb forgalma. Külföldön már általánosan használt az úgynevezett adagoló dugó. Ha a csapos kevesebbet tölt fél decinél a pohárba, akkor lezár a dugó. ...És hadd mondjam el, de korántsem a kevesebbet mérő, a vendéget megkárosító pincérek, csaposok védelmében: néha bizony nehéz különbséget tenni a szándékos csalás és a vétlen tévedés között. És szeretném, ha a vendéglátó szakmát, e szakma becsületes szakembereit nem az ügyeskedők tettei alapján ítélnék meg. (brackii—erdős) {
