Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-07 / 157. szám

az iskolában A megyei tanács mellett működő koordinációs bizottság a napokban azt vizsgálta meg, hogy mennyire szereznek ér­vényt Borsodban az iskoláztatási törvénynek; hogyan alakul­nak a tankötelezettségi arányok. Már Varga Gáborné elnök- helyettes bevezetőjéből kiderül, hogy Borsodban a tankötele­seknek csak 72 százaléka végzi el az általános iskolát, s így az országban az utolsó helyen állunk. Az is nyilvánvaló, hogy ennek oka a megyében élő nagyszámú cigánylakosság. (A ci­gányok a megye össznépességének 6,2 százalékát teszik ki, ez körülbelül 45 ezer embert jelent. Az általános iskolai tanulók 22 százaléka cigány,) Bujdos János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a továbbiakban számos statisztikai adattal bizonyí­totta, hogy milyen súlyos terheket rónak ránk az iskolába rendszertelenül vagy egyáltalán nem járó cigánygyermekek. Hogyan növeli ez a nem jelentéktelen tömeg az analfabéták, a félanalfabéták és az általános iskola nyolc osztályát el nem végzettek számát. Kétségtelen, hogy ez az — országos mezőnyben megállapí­tott — utolsó hely nem válik dicsőségünkre. Rendkívül nagy hiba lenne azonban — példaként más megyéket, vagy a fő­várost felsorakoztatva — elmarasztaló ítéletet mondani a bor­sodiak felett. A következő példából bizonyára nyilvánvalóvá lesz, hogy miért. Jártam hazai községben, ahol egyetlen ci­gánycsalád sem lakott; évtizedek óta nem engedtek letele­pedni cigányokat. így hát az úgynevezett cigánykérdés sem érintette, izgatta az ottaniakat. A borsodiakat izgatja. Mint kötelességet vállaljuk a cigányokkal való foglalkozást! A rész- eredmények sok törődésről, munkáról, humanitásról árulkod­nak. Jóllehet, a fejlődés nem nagymérvű, de azért statiszti­kailag is kimutatható, hogy egyre több cigánygyerek vesz részt iskolaelőkészítő tanfolyamokon, mindig többen járnak óvodába (hogy mennyien laknak gyermekotthonban, s ké­szülnek igen jó lehetőségek között az életre, arról most nem is beszélek), többen szereznek végbizonyítványt az általános iskolában, találunk cigánytanulókat az ipari tanulók között és a legjobbak eljutnak a középiskoláig. Figyelemreméltó adat, hogy a 22 ezer cigány származású felnőttből 1600-an ta­nulnak általános, illetve szakmaszerzö iskolában. A gondok azonban nem csökkennek. Annál is inkább, mert a Magyar Tudományos Akadémia felmérése szerint a cigány- lakoság szaporodási rátája 32—35 ezrelékes, szemben az or­szág többi lakójának 13—15 ezrelékes szaporodási rátájával. Sürgős feladat tehát, hogy — a lehető legszélesebb társadal­mi összefogással! — segítsük elő a cigányok iskoláztatását. Leginkább ezzel könnyíthetjük meg a társadalomba való be­illeszkedésüket. Rendkívül nagy hiba, ha bármi módon sza­badulni akarnak az iskolák a túlkoros, vagy a nehezen be­illeszkedő cigánygyerekektől. Nem egy példa volt arra, hogy egyetlen tollvonással a gyógypedagógiai alanyok közé utalták azokat a gyerekeket is, akik pedig nem voltak szellemileg fejletlenek. (A következőkben tanulókat gyógypedagógiai in­tézetbe áttelepíteni csak a megyei áttelepítő bizottság jóvá­hagyásával lehet.) A megyei tanács széles körű intézkedési tervet készít a ci­gánylakosság iskoláztatása érdekében. Ezt a tervet azonban csak úgy lehet végrehajtani, ha az oktatási szakembereknek jó partnerei lesznek a társadalmi és tömegszervezetek— a lakóhely egész közössége. A cigánylakossággal, s ezen belül a gyerekekkel való foglalkozásnak már számtalan módszerét ismerjük és alkalmazzuk. Fontos azonban — mint alapelvet — leszögezni, hogy nem elkülönítésük (sem a lakóhelyen, sem az iskolában), hanem beilleszkedésük elősegítése a cél. (gyarmati) Soltész András rajza A Föld mozgása A Föld mozgása a Nap­rendszerben címmel a nagy- közönség számára tartanak előadást ma este 7 órai kez­dettel az Uránia csillagvizs­gálóban. Az előadást távcsö­ves bemutató követi, melyen a Vénus és az Uranus boly­gókat láthatják az érdeklő­dők. Bolgár amatőr műrészek Idén 25 bolgár öntevékeny művészegyüttes vesz részt kü. lönféle nemzetközi versenye­ken és fesztiválokon. Egye­bek között az írországi Cork- ban, az angliai Llangollen- ben, az ausztriai Spitalban, végül Tallinban lépnek fel; az említett versenyek közül a spitali fesztivál az egyet­len, amelyen eddig még nem nyertek díjat a bolgár művé­szek. A plovdivi úttörőház vonós zenekara a belgiumi Neerpeltben, a szófiai egye­temi kultúrház táncegyüttese pedig a Zakopánéban meg­rendezésre kerülő versenyen vesz részt. A magyarországi, lengyel- országi és jugoszláviai nem­zetközi folklórfesztiválon, va­lamint a hagyományos nizzai folklórheteken is fellépnek bolgár amatőr tánckarok. Nem első ízben szórakoztat­ják majd az amszterdami, billinghami (Nagy-Britannia), kremsi (Ausztria) és messi- nai folklórfesztivál közönsé­gét sem. Az idén az NDK-ban, Cseh­szlovákiában és Lengyelor­szágban nagyszabású nemzet­közi versenyeket rendeznek a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulója tiszteleté­re. A rendezvénysorozaton Bulgária öntevékeny művé­szete is képviselteti magát. A bolgár esküvői népszoká­sokról összegyűjtött kollekci­ót kiállítják Brüsszelben, az „Európai népek élete” kiállí­táson. Sárospataki Zenei Napok A Sárospataki városi Ta­nács művelődési osztálya, több intézménnyel közösen, az idén is megrendezi a vá­ros nyári művelődési életé­nek jelentős eseményét, a Sárospataki Zenei Napokat. A középkori, kitűnő akuszti­kájú, korabeli állapotban helyreállított vártemplomban tegnap tartották meg a nyi­tói! angversenyt. Kitüntették Greta Garbót Elévülhetetlen színművészi érdemeinek elismeréséül Gre­ta Garbónak adományozták a nyugat-berlini filmfesztivál alkalmából a művészet és az irodalom filmművészeti ter­jesztésével foglalkozó nem­zetközi bizottság aranyérmét. A magas kitüntetést koráb­ban megkapta Louis Lumiére, Charlie Chaplin, Abel Gance és Walt Disney is. Dalszerző: a számítógép mm Ottonnás ecset ♦ „A vadonban”. Ez a címe ennek a grafikának, amelyet egy komputer készített. Bizonyos Claude Shannon, amerikai matematikus, a sta­tisztikai információelmélet megteremtője volt az első, aki a számítógépet először használta fel zeneszerzésre. Cowboydalokat gyűjtött, meg­állapította statisztikailag jel­lemző tulajdonságaikat, s ezek alapján már az ötvenes évek elején új cowboydalo­kat állított elő. Gép-komponálta zenét — tudtommal — még nem hal­lottam, láttam viszont tucat­nyi grafikát, amelyet kompu­ter készített. Művészben, lai­kusban egyaránt felmerül a gyanú: nem kóklerség-e a gépzene, a gépkép? Nem szentségteleníti-e meg a mű­vészet felszentelt templomát a mechanikus instrumentu­mok jelenléte? Több-e a gé­pi produkció az állatok em- bert-utánzó, ösztönös „alko­tásainál”? A kérdésre elfogadható, ha nem is mindenki számára megnyugtató választ ad Pe­ter Goldsceider és Heinz Ze- manek könyve (A számító­gép, az információfeldolgozás eszköze. Statisztikai Kiadó Vállalat 1975). „A számítógé­pes művészet nem azért jött létre, mert van elektronika, hanem azért, mert a számí­tógép képes folytatni és to­vábbfejleszteni mindazt, amit enélkül — és róla tudomást sem szerezve — már elkezd­tek.” Gondoljuk csak meg! A zene absztrakt és matemati­kai jellege megkönnyíti a számítógépbe való betáplálá­sát, és — utalva Claude Shannon géppel szerzett cowboydalaira — kellően sok számú variáns és az alap­képlet ismeretében a kompu­ter száz dalból biztosan komponál egy 101.-et. A szá­mítógép a szokásos felhasz­nálók számára praktikus szerszám. A festő számára egy öt tonna súlyú, ötezred milliméter átmérőjű ecset. Ismert, hogy a véletlennek milyen nagy szerepe van a művészetben. A véletlenre való hivatkozás azoknak a véleményét erősíti, akik nem tartják arcátlanságnak, a művészet arcul csapásának a komputerrel írt szonettet, a gép készítette szobrot, vagy a nem ember alkotta zene­művet. * A gépi művészetnek sok úttörője, propagátora van. Szép számmal akadnak el­lenzői is. A vita azon dől el, hogy a mérnököket, tech- niaki szakembereket fantá­ziában, előrelátásban mindig is felülmúló írók, költők, fes­tők elfogadják-e partnerül a számítógépet... B. I. Az iskolában kell kezdeni Esztétikai nevelés az NDK-ban Az NDK oktatási törvénye figyelembe veszi, hogy az esztétikai nevelés nagy sze­repet játszik az általános műveltség megszerzésében. Ezért az iskolákban nagy súlyt helyeznek a zene, a rajz, a művészeti ismeretek, a nyelv és az irodalom oktatá­sára. S hogy a tanulóifjúság a szabad idejét is színvonalas szórakozással töltse, az or­szágban öt gyermek- és ifjú­sági színház áll rendelkezés­re, amelyek repertoárját a különböző korosztályoknak megfelelően állítják össze. A zenei oktatás tanterve kimondja, hogy a 10. osztály elvégzéséig a tanulóknak több mint 60 dalt kell megtanul­niuk, azaz gyermekdalokat, szocialista ifjúsági dalokat, a német és a nemzetközi mun­kásmozgalom dalait, népda­lokat és szolidaritási songo­kat. A zenetanárok akkor tart­ják a zenei oktatást eredmé­nyesnek, ha elérik azt, hogy a tanulók maguk igényeljék, szeressék a zenét. A zenei oktatást jól egészítik ki az NDK majdnem valamennyi városában megtartott ifjúsá­gi hangversenyek. Halléban például tavaly 16 kamara­koncertet rendeztek a ta­nulóifjúságnak, hallei filhar­monikusok diákhangverse­nyein több mint 20 000 fiú és lány vett részt. A művészeti nevelés kere­tében a tanulók ismereteket szereznek a képző-, az ipar­és építőművészet kiemelkedő alkotásairól, fejlődik a rajz­és modellezőkészségük. Az esztétikai nevelést szol­gáló tantárgyak oktatását megkönnyítik a kiváló grafi­kai és audiovizuális segéd­eszközök. Ma már az NDK minden 10 osztályos általá­nos iskolájában két-két tele­vízió- és egy rádiókészülék, három magnetofon, két dia­vetítő, két lemezjátszó és két filmvetítő található. A tanulók számának meg­felelően minden iskolában elegendő számmal állnak rendelkezésre a tanuláshoz szükséges gyermekkönyvek, drámák és regények. Az Ok­tatásügyi Minisztérium és a kiadók között létrejött szer­ződés eredményeképpen a kö­telező olvasmányokat külö­nösen kedvezményes áron hozzák forgalomba. Egy má­sik egyezmény folytán az NDK televíziója gyakran megismétli a tanulók számá­ra a különböző klasszikus művekről készült műsorait, ez igen kedvez a nagyváro­soktól távol levő települések tanulóinak. Az NDK-ban körülbelül négy éve működik egy, az iskolai ifjúság kulturális-esz­tétikai nevelését irányító bi­zottság, amelynek tagjai a különböző minisztériumok és művészeti szövetségek képvi­selőiből, pedagógusokból és ifjúsági vezetőkből tevődik össze, elnöke pedig a nép­művelési miniszter egyik he­lyettese. A bizottság azzal kezdte működését, hogy nyílt levelet intézett az összes mű­vészeti egyesületekhez, mű­vészekhez. Felhívásának ered­ményeként a művészek pat­ronálják az iskolai önképző­köröket, részt vesznek az is­kolai vetélkedők zsűrijében. nrann HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: A Belügyminisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. — 14.10: Mozart: A- dúr szimfónia. K. 201. — 14.34: A magyar könyvkiadás műhe­lyei. — 15.10: Mikrobi, a cselszö­vő. V. rész. — 15.50: Jack Grunsky énekel. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Nép­dalok. — 16.48: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.05: Külpoli­tikai figyelő. — 17.20: A hét rá­dióhallgatója. — 17.40: László Margit operettdalokat énekel. — 17.55: Sajtókonferencia a nyug­díjasokról. — 19.30: A Magyar Rádió Karinthy-színpada. — 20.43: örökzöld dallamok. — 21.30: Mikrolánc. — 22.20: Gyöngy­halászok. Részletek Bizet operá­jából. — 22.50: Találkozás a vo­naton. Elbeszélés. — 23.13: Meló­dia és ritmus. — 0.10: Magyar művek rézfúvókra. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 12.43: Színházi pano­ráma. — 13.03: A zenekari mu­zsika folytatása. — 13.40: Roman­tika. Nikola J. Vapcarov versei. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Ka­landozás. Darvas Iván és Tamás- sy Zdenkó beszélgetése, — sok zenével. — 19.24: A rock meste­rei. — 88. rész. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Wilhelm Furt­wängler vezényli a Berlini Fil­harmonikus Zenekart. — 21.21: Rádiószínház. — 22.17: Népdalok. — 23.15: Kórusmuzsika. — 23.30: A hét zenemüve. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Em­berek, utak, járművek — közle­kedési magazin. Imreh József összeállításában. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései — jegyzet. — (Könnyel­mű vezetés) — életveszély. — Megyei sporteredmények. — Slá­gerkoktél. — 18.55: Hírösszefog­laló, idő járás jelentés. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Nagyvárosi fények Amerikai film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Eltűnt nyolc űrhajó Szí. szovjet—bolgár film Kezdés: f3 órakor Ludwig I—II. Dupla helyár! Mb. szí. olasz—francia film Kezdés: 5 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Vörös sivatag 16 éven felülieknek! Szí. olasz film Kezdés: f5 és f7 órakor ART-KINO A KOSSUTHBAN Keresztesek I—II. Dupla helyár! Szí. angol film Kezdés: este 8 órakor FÁKLYA A mostohaanya Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, f6 és f8 órakor PETŐFI Két balláb az ezredben Szí. angol film Kezdés: f5 és í7 órakor SZIKRA A nagy zsákmány Felemelt helyár! Mb. szí. francia—olasz film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS A négy muskétás újabb kalandjai Szí. francia film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT Apacsok Mb. szí. NDK film Kezdés: f9 órakor SAGVARI Osceola Mb. szí. NDK film Kezdés: 5 és 7 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRÖMOZI Osceola Mb. szí. NDK film Kezdés: 4 órakor A fogoly ítéletre vár Mb. olasz film Kezdés: 6 órakor HÁMOR A négy muskétás Francia film Kezdés: 6 órakor PERECES Lányok az aknamezőn Szovjet film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Madaras Gábor és az OTP Bartók Béla kamarakórusa népdalokat énekel. — 8,51: Harsan a kürtszó! — 9.27: Gluck: Orfeusz. — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyerekeknek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Beethoven: Prométheusz — balettzene. — 9.00: Hírek. — 9.03: Slágermúzeum. — 9.50: Kritiku­sok fóruma. — 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek. — 11.45: Baba­szerviz.

Next

/
Thumbnails
Contents