Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-12 / 109. szám
Kifizették, de nem vitték / Hanyagok a Domus vevői? A nemrégiben átadott Domus bútoráruházzal több ízben foglalkozott már lapunk. Utoljára szombati számunkban irtunk a nyitás utáni gondokról, nevezetesen arról, hogy a megvásárolt bútorok elszállításánál sok probléma «adódik. Horváth Rezső áruházigazgató elmondta, hogy jelen- lég 40 vagon olyan bútor gyűlt össze a raktárakban, amit már kifizettek, de az elszállításról nem gondoskodtak a fogyasztók. A raktárban maradt garnitúrák vásárlóinak jegyzékért elsősorban ^vidéki címek találhatók — BS J. Szikszóról, L. S.-né Sajószentpéter- röl, T. J. Szirma besenyőről jött vásárolni —, de miskolci lakosók is akadnak a névsorban. * F. Gy. Szentpéteri kapui, 4. emeleti lakásában már helyére került az „Opal B” szekrénysor. — Az első napon. 30-án délben a legnagyobb tumultusban vásároltuk meg a bútort, ami sajnos néhány napig a raktárban maradt. Ottjártunkkor a pénztár mar nem győzte a forgalmat, az ünnep után kellett visszatérni, kifizetni az összeget. Akkor pedig sajnos, a bovszoi- gálat nem vállalta a szállítást, csak hétfőn tudták házhoz szállítani. Így aztán néhány napos késéssel, de szerencsére minden hiba nélkül megérkezett végre az új bútor. * D. F., aki az összekötő városrészben lakik, szintén a Domusban vásárolt az. új lakáshoz illő berendezést. A szobák egyelőre üresek a sarokba rakott könyvek, szobadíszek még nem találták meg végső helyüket. — Egy hete költöztünk be a lakásba. Amikor megvásároltuk a bútorokat, még a kulcsunk sem volt meg, óe igyekeztünk a nyitás utáni első napokban vásárolni, amíg mindenből nagy a választék. Hiába, éveken keresztül spórolgattuk a pénzt a lakásra, bútorokra, mindenből a lehető legjobbat, legizlésesebbet szerettük volna ... Sajnos, jobb megoldás nem maradt, néhány napig a raktárban kellett állnia a szekrényeknek. Mi szívesen kifizettük volna a „kényszerparkírozás” díját, mert a régi helyre már nem akartunk fölöslegesen bepakolni. Most végre hazaköltözik a bútorunk. Holnapra szabadságot kértünk a fiammal, s eljönnek segíteni a munkatársak is... V. R. Mit dúdolgat a kajakversenyzö? ■jf: Vass István Zoltán riportot készít Színész, újságíró, pszichológus Vass István Zoltán a népszerű rádióriporterek egyike, akit gyakran láthatunk a tévében is. — Hogyan kezdődött a pályája? — 19ü2-ben történt. A rádió a helsinki olimpia egyik döntőjéről tudósított. Egy távoli kisközségben hallgattam, a fűszeresék készülékén. Szepesi közvetített — övé a ..felelősség’, hogy idekerültem. Ugyanis akkor fogadtam meg, ha . törik-szakad, ezt a pályát választom. Apám kinevetett, s attól kezdve senkinek sem beszéltem róla. Húsz évvel később egy milánói szállodában meséltem el Szepesinek — akkor már kollégámnak. — A Tiszán innen — Dunán túr című vetélkedőben a Bács-Kiskun megyeiek amatőr riportert kerestek. Mivel más jelentkező nem akadt, a választás rám esett. Egy juhászt szólaltattam meg — iszonyú rosszul. A megye ettől függetlenül tovább jutott, megint csak adódott riporterfeladat, s mint előbb: ismét engem jelöltek. Egy külföldi turistával beszélgettem, s riportomat Cserés Miklós dr. megdicsérte. Ez * volt az első elismerés a rádiótól. Aztán levizsgáztattak. Szolnokon, majd Szegeden dolgoztam,1 összesen négy és fél évig. — És a régi álom? — Egy szép napon beállítottam a soortrovatba. hogy itt szeretnék tevékenykedni. Gátlásosságom ellensúlyozására ugyancsak nagy képet mutattam. Abban az időben tudósítgattam már körkapcsolásokban, de ez csak any- nyi volt, hogy bemondtam az eredményt, a góllövőt. Aztán egy alkalommal Roska Miklós beleszólt az utasítóba: közvetíts! Néhány hónap múlva már a sportrovatnál voltam. — Kialakulhat-e a sport- riporter .egyéni stílusa? — Általában két iskolát ismerünk: a közép-európai szenvedélyesebb hangvételűt és a hűvösebb angolt. Magam is az előbbinek vagyok híve. Valamennyien Szepesitől tanultunk, az ő tudása, tapasztalata. iskolateremtő képessége lenyűgöző, mindegyikünkben mély nyomokat is hagy. de azért nem válunk epigonokká. Közvetítéseim során igyekszem belebújni a játékosok bőrébe, beleérezni lelkiállapotukba. Előzőleg sok adatot kérdezek tőlük, s azokat igyekszem jól felhasználni. A magasugróval elmeséltetem, hogyan kezdte otthon, hogyan méricskélte a mamája naponta a teljesítményét, megtudtam. hogy mielőtt nekifut. lepergeti magában, az ugrás egész menetét. A kajakos elmondta, milyen dallam ritmusára forgatja az evezőt a futam során. Igyekszem azon is, hogy a közvetítést valamiféle dramaturgiával építsem fel. Elmondom a tragédiákat is: a négy éve sérült, végre felépült játékos nem sokkal a kezdés után ismét megsérül; de nem feledkezem meg a humorról sem: a labda a pocsolyába ragadt, de senki sem veszi észre, csak rohannak előre. Fontos az ellenponlozás. melyet a hang modulálása is segít: suttogásból hirtelen felerősödés, lassításból gyorsítás, oktávos ugrások stb. — ön szerint milyen a jó riporter? — Színész, újságíró és pszichológus egy személyben. Nél)a percek alatt kell utat találnia egy emberhez. S aztán úgy tálalni mondanivalóját, hogy abból érződjék tájékozottsága, hozzáértése; de élvezetes előadás is legyen a hallgató számára. SIMON EMIL Az orenburoi vezetiéottők otthonai Mutatványos muzsika A Rádió május 25-énr a gyermeknap alkalmából sugározza a Mutatványos muzsika című vidám, ünnepi összeállítást 8—10 éves gyermekek számára. A stúdióban is ennek a korosztálynak a képviselői foglalnak helyet. Vásári forgatagot, kikiáltót, mutatványosokat idéznek a zeneszámok és a versek, s maguk a gyermekek is közreműködnek a vidámság megteremtésében. Az Iparterv dolgozói elkészítették a KGST-országok közös beruházásával létesítendő oren burgi földgázvezeték csaknem 600 kilométeres magyar szakaszának építésén dolgozók szállástelepeinek műszaki dokumentációját. A tervek szerint a magyar építési központok dolgozói a Balaton-parti motelekhez hasonló. könrí%űszerkezetes elemekből összeállított, általában 45 személyes munkásszállókban kapnak helyet, A központi fűtéssel és hidegmeleg vízzel ellátott legényszállásokban. leányszállások- ban háromágyas szobák, a házaspárok családi szállásán pedig előtérrel., külön zuhanyozóval kiegészített kétágyas szobák állnak rendelkezésre. Ezenkívül az egyik építési bázison központi rendelőintézetet létesítenek 20 ágyas kórteremmel, fektetővel. Munkahelyi konfliktusok A konfliktus baljós hangzású szó. A józan ember kerüli, inkább a bölcsebbnek tűnő kompromisszumot választja. S valóban sok konfliktus el is kerülhető. De nem mind! Különösen nem a munkahelyen, ahol is az egyének között, de az egyén és a szervezet között is támadhat ellentét. Dobossy Imre, (a Kossuth rádióban hallhattuk előadását) óva int ' attól, hogy minden, konfliktust eleve károsnak, kiküszöbölhetőnek és kiküszöbölendőnek tartsunk. Rossz a munkahelyi légkör ott ahol a kis, az egyéni konfliktusok, torzsalkodások akadályozzák a munkát. Itt a vezetőnek egyértelműen be kell avatkoznia, meg kell szüntetnie a rendbontást. Van azonban az ellentéteknek egy másik változata, amelyet a marxizmus klasszikusai is a fejlődés motorjaként jelölnek meg: amely a munka, a továbbhaladás érdekében, az új és a régi szemlélete,' erői között támad. Vannak emberek, akik szakképzettségük vagy éppen fiatalságuk, frissebb szemléletük miatt összeütközésbe kerülnek a munkatársakkal, nem egy esetben a vezetőkkel is. Nagy hiba lenne ezeket az embereket a vélt vagy rosszul értelmezett békesség, harmónia mindenáron való megóvása érdekében elhallgattatni vagy félreállítani. Az alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy el kell fogadpunk a rosszat vagy elavultat, amely már az egész érdekét is sérti. Vannak emberek, akik vállalják ezeket — az újért, a közösség vagy a szervezet érdekeiért is — a konfliktusokat. A vezetőnek ilyenkor mérlegelnie kell, hogy itt nem az egyén érdekeiről, „összeférhetetlenségről” van szó, nem azzal csorbul a vezetői presztízse, ha a racionális érveket elfogadja. Sőt! Mert — s erre is kitért Dobossy Imre — sok a presztízskonfliktus, amikor az alá- és fölérendeltségi viszonyban nem az össztársadalmi érdek érvényesül, hanem az egyéni hiúságé vagy éppen hatalomféltésé. A konfliktusokat akkor küszöböljük ki helyesen, ha az ellentéteket problémamegoldó helyzetekké alakítjuk át. A jó vezető jelzésként fogja fel az ellentéteket, amelyeket nem elfojtani, hanem megoldani kell. Nem akkor teszünk jót. ha ezeket eltagadjuk vagy elnyomjuk, hanem ha ezek előbbre vivő felhajtóerejét az egész társadalom szolgálatába állítjuk. Ügyelve persze mindenkor arra, hogy az egyén szabadsaga, önmegvalósítási, kibontakozási lehetőségei ne csorbuljanak (mindenki megtalálja a képességeit, teljesítményét megillető helyét, el »is érje azt); de arra is, hogy senki egyéni érdeke ne nyomhasson el más egyéni érdekeket vagy éppen ne károsíthassa a közösség a társadalom érdekeit!' (horpécsi) t anyai könyvtárak Kohászok r »fi r • újítási versenye .Újítási versenyt szervez a Lenin Kohászati Művek a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. az Országos Találmányi Hivatal es az illetékes ágazati minisztériumok közreműködésével. A ver- senyidőszak 1975. december 31-ig tart. Céljául azt jelöltek meg, hogy az újítók a szocialista brigádok keressék az anyag- és energia- költségek csökkentésének lehetőségét. a vállalati munka- és üzemszervezés javítását, fejlesztését, valamint foglalkozzanak a gazdaságos megoldások bevezetésével. A célirányos feladatokat az LKM 1975—76. évi újítási ffcladatteirve tartalmazza. Az újítási versenyidőszak alatt benyújtott újításokat soron kívül bírálják el és az ebben az időszakban elért eredményeket 1976 első negyedévében értékelik. A legeredményesebb fizikái és műszaki újítókat, szocialista brigádokat. -gyáregységi kollektívákat megjutalmazzák. Virágzik a császárfa Virágot bontott — bár csak keveset — Tatabánya-Újvárosban a Hunyadi tér 2. számú ház mögött álló császárfa, latin nevén paulownia tomen- tosa, amelyről nem tudni, hogyan tévedt a tömbházak közé. Feltehetően akkor is ott állt, amikor 24 évvel ezelőtt megkezdték a városrész építését. Hatalmas koronája ma már a második emeletig ér. Úgy tűnik azonban, hogy a tavaly őszi rendkívül mostoha időjárás nem kedvezett az áltálában csak arborétumokban élő fának. Sorra szűnnek meg a bodrogközi tanyavilágban a kis iskolák, s az általános iskolai diákok egy-egy jól felszerelt körzeti iskolába járnak autóbusszal. Ezért a tanácsok a külterületeken megüresedő épületekben klubokat és fiókkönyvtárakat rendeznek be, hogy ilyen módon biztosítsák az itt élő lakosságnak a közművelődésbe való bekapcsolását. A fiókkönyvtárak állományának időnkénti fel- frissítéséről a községi, városi, járási könyvtárak gondoskodnak. Cikkünk nyomán Földrajzlecke és természetvédelem A Déli Hírlap 1975. április 21-i, hétfői számának első oldalán „Üdülőtelep a Hegyközben” cím alatt megjelent cikkben az alábbi olvasható: „A Kékes után hazánk második legmagasabb hegye a határszéli Nagy- Milic, a maga 896 méteres csúcsával”. Az üdülőtelep létesítése a Nagy-Milic közelében rendkívül örvendetes dolog, csak a fenti mondat mellett nem mehetünk el szótlanul, mert esetleg félrevezetheti a földrajzban nem elég jártas embereket és iskolásokat. Ugyanis hazánkban egé^sor magasabb hegy van, mint a Nagy-Milic, amely csak a Zempléni hegységnek a legmagasabb csúcsa hazánkban. A Kékes (1015 méter) után a Galyatető következik (Mátra, 965 méter), majd az Istál- lóskő (Bükk, 959 méter), Bálvány (Bükk, 956 méter), a bükki Kukucsóheg.v és Tarkő (950 méter), majd a Piszkéstető (Mátra, 946 méter), a Csóványos (Börzsöny, 939 méter), aztán ismét a bükki Háromkő (901 méter), s csak ezután következik a magassági sorrendben a Nagy-Milic. Szólnom kell még egy természetvédelmi ügyben is. hogy az illetékesek figyelmét felhívjam, amíg nem késő. A minap kerestük fel a Bükk egyik nevezetes, ősember-barlangját, a Súoa- lyukat. Köztudott, hogy ebben a barlangban az ásatások neandervölgyi típusú ősembermaradványakat, java moustiéri és késő moustiéri kultúrát képviselő ősemberi eszközöket, a neandervölgyi ősember eszközeit hozták a felszínre, sok jégkorszaki ősállat csontmaradványával egyetemben. A 80—100 ezer éves leletek hazánk egyik legrégibb ősember-leletanya- gát alkotják. Nem vitás, hogy a barlang maga, ahol a neandervölgyi ősember élt, egyik páratlan értékű műemlékünk! S mit látni ma a déli Bükk egyik legszebb sziklás szurdokvölgyében, ahol a Subalyuk húzódik? A szemközti oldalon a kőbánya már a barlang előtti részig terjeszkedik, sőt a barlang oldalán, tőle délre szintén megkezdték a kőbá- nyászatot. Néhány év. és e1- érhetik a barlang tájékát >s. Nyilvánvalóan kőre, mészre is szükség van. De miért nem lehet a Subalyuk oldalát és a szemközti Perpácot eredeti szépségében megőrizni és a kőbányát egv közömbös helyen, például a sziklaszorostól északra levő Fénvkő, vagy Kupán-hegv oldalában megnyitni, ahol mellesleg még jobb minőségű követ is kaphatnának? A jelenlegi bontott részen ugyanis nagyon silány, agyagos a mészkő. A Hór völgye déli része talán nem fog beletartozni a Bükki Nemzeti Parkba, de mégis kívánatos lenne, ha az ottani százezer éves műemlékeink védelmien a Subalyuk, a kecskésgallyai barlang és a kis-farkaskői barlang, valamint az Odorvár sziklás, cseppkőbarlangos területét — mint kisebb csatolt részeket — szintén védelembe helyeznénk és megőriznénk magunk és az utókor számára. DR. GALLI LORANT * H. Szabó Béla, a Borsod- Abaúj-Zemplén megye természetvédelmi főfelügyelője dr. Galli Lóránt észrevételeire nyilatkozott lapunknak. — Hazánkban minden barlang külön védelmi határozat nélkül védelem alatt áll, a természetvédelemről szóló jogszabályok értelmében. így az említett suoa- lyuki, kecskésgallyal, kls- farkaskői és az odorvárí is. Fokozott védelmüket 2lőse- gíti a Bükki Nemzeti Park megalakulása 1976-tól. mivel mind a négy — több más, jelentős barlanggal együtt — ennek a területén található. A BNP egyébként délen a Hór-völgyet is magába foglalja, így kőbánya nyitásáról a Fénykő vagv a Kupán-hegy térségében már szó sem lehet, a Subalyuk oldalán és közelében levőnek a megszüntetésére is sor kerül. Mészégetésre követ csak a szemközti, régi bánya területén lehet maid ternrvlnl, a ff.emzeti park területén kívül.
