Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-12 / 109. szám

a miskolciaké a szó Ezt mondja a jogszabály MI TARTOZIK A HÁZASSÁGI KÜLÖNVAGYONBA? A családjogi törvény a há­zastársak vagyoni jogviszo­nyai rendezésének alapjául a teljes egyenjogúság elvé­nek megfelelően a házastár­si vagyonközösséget teszi. A vagyonközösség útján kelet­kezett közös tulajdon egyen­lő (fele-fele) arányban illeti meg a házastársakat. A házastársi közös vagyon tárgya bármi lehet, de külön vagyon csak az, amit a tör­vény kifejezetten annak mi­nősít. A házastárs különva­gyonához tartozik: a házas­ságkötéskor megvolt vagyon­tárgy; a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szer­zett vagy ajándékba kapott vagyontárgy; a személyes használatra szolgáló és szo­kásos mértékű, illetve meny- nyiségű vagyontárgy; a kü­lönvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Ez azt jelenti, hogy a há­zastárs különvagyonához tar­tozik mindaz, amit a házas­társ már akkor megszerzett, mielőtt , házasságot kötött volna; ha természetesen a házasság megkötését nem kö­vette életközösség, vagyon­közösség sem jött létre és így előfordulhat, hogy a há­zasság megkötése után is különvagyonba kerültek a megszerzett vagyontárgyak. A személyes használatra szol­gáló és szokásos mértékű vagyontárgyakhoz tartozik a ruházat, óra, ékszer és egyéb, kizárólag a személyes hasz­nálatra szolgáló vagyontárgy, de csak a szokásos mérték­ben vagy mennyiségben, mint pl. a ruha, de az értékes szőrmebunda már' nem. A különvagyon értékén meg­szerzett vagyontárgyakhoz tartozik pl. a szekrény he­lyett szerzett szekrény vagy autó stb. A különvagyonba tartozó tárgyak ezt a jellegüket mindvégig megtartják. Ha viszont olyan különvagyoni tárgy helyébe, amely a kö­zös életvitelt szolgálta, egy másik tárgyat vásároltak azonos rendeltetéssel, az új vagyontárgy, közös vagyonná válik, ha a házastársak már 15 éve életközösségben együtt éltek. A különvagyont a házas­társ egyedül jogosult hasz­nálni, kezelni, őt terhelik az annak fenntartásával, keze­lésével stb. kapcsolatos költ­ségek. DR. SASS TIBOR Az Avas sötét foltja Az avasi templom és a te­mető környékén féltucatnyi olyan szórakozóhely van, ahol szeszes italt árusítanak: Bor­tanya, Tátra söröző, Rákóczi borozó stb., nem is beszélve a magánkimérésekről. A bel­városból ezekhez a helyekhez az avasi temetőn átvezető utakon lehet eljutni. Igen gyakori itt a magános vagy csoportokba verődött része­gek garázdálkodása. A része­geken kívül különféle bűnö­ző elemek is rettegésben tartják a környék lakóit és a békés járókelőket, különö­sen az esti és az éjszakai órákban, ■ de gyakorta még napközben is. Az utóbbi években számos bűncselek­mény színhelye is volt a te­mető és környéke. Valóban nehezen áttekinthető, afféle nehéz terep ez, ahol a búj- kálni szándékozóknak van is módjuk a rejtőzködésre. A közvilágítás sem kifogásta­lan. A közelben lakóknak azon­ban sajnos nincs lehetőségük kikerülni ezt a „veszélyes övezetet”, hogy otthonaikba vagy munkahelyükre juthas­sanak, így állandóan féle­lemben kell élniük. Szeret­nénk mi is nyugodtan élni, és arra kérjük az illetékes hatóságokat, teremtsenek végre biztonságot e bűnözők, csavargók és garázda része­gek uralta területen. A kör­nyék férfilakói szívesen se­gítenének a hatóságoknak a közbiztonság tartós helyre- állításában. Sipos Gábor Miskolc Felsősor 401. sz. Bensőség-bolt Bensőségesnek nevezzük azt a viszonyt, amikor valakit valakihez bizalmas kapcsolat köt. No, nem akarom én szó- magyarázatokkal untatni az olvasót, de erre a bensőséges inszonyra olyan nagyszerű példát találtam, hogy ezt el kell mondanom. Történt a Búza téri Belsőség (továbbiakban Bensöség) boltban, annak a raktárában és előtte az utcán. A bolt már bezárt, de csodálatos példájaként a bolthoz való ragaszkodásnak, négy-öt asszony türelmesen várt. Közben egy nagy teherautóról májat hordtak a raktárba. Aztán az autó elment. Mindent a hűséges vevőkért — gondolhatta az^ladó. mert röviddel ezután résnyire nyílt az ajtó és az öt asszony be­surrant. Hogy odabent mi történt, azt csak sejthettem. Egyet­len asszonyról nem is mernék írni. Kérem, odabent az tör­tént, hogy az asszonyok „társadalmi munkában” májat vet­tek. és a felszolgáló társadalmi 'munkában kiszolgálta őket. Közben érkezett új surranó is. Kopogott és bebocsáttatott. Megpróbáltam. Kopogtam én is. Az ajtó nyílt, de látván az idegent, csak fél-résnyire. Mondtam, hogy én is májat szeretnék, de megtudtam, hogy sajnos zárva vannak. Mit tehet a szegény ember? Elővettem a noteszemet és megkér­deztem az eladó nevét. Láss csodát! járult az ajtó, s ben­sőségesen meghívtak, hogy ' ha netalán kérnék valamit... Nem számít az idő, ez természetes emberi kedvesség... v Az eladónak pechje volt. Nem szeretem a májat. Meg­írtam inkább ezt a rosszmájú jegyzetet. B. G. Porfelhő a falu felett Nyékládháza lakói napok óta bosszankodnak, mert a Közútépítő Vállalat zúzalék- keverője akkora porral árasztja el a falut, mint a legnagyobb novemberi köd. Képtelenség szellőztetni, ru­hát szárítani, nem beszélve arról, hogy az egészségre is mennyire ártalmas a bazalt- porköd. Kívánatos lenne, hogy a vállalat elszívóberen­dezés beépítésével megszün­tesse ezt a tarthatatlan álla­potot. Zámborszky József Nyékládháza, Széchenyi u. 2/a. A Volán válasza A lapunk április 17-i szá­mában megjelent „Sok ki­csi sokra megy” című cikk­re a Volán 3. sz. Vállalattól a következő válasz érkezett: „Köszönetünket fejezzük ki Kiss Géza lakóbizottsági el­nöknek, hogy felhívta figyel­münket a Martin-telepen il­legálisan közlekedő gépko­csivezetőinkre. Intézkedtünk, hogy közúti ellenőreink rendszeresen, külön ellenőr­zéseket végezzenek ezen a területen. Kérjük azonban Kiss Géza Takóbizottsági el­nököt és a Martin-telepi la­kókat, hogy ha a jövőben hasonló esettel találkoznak, mint a cikkben leírtak, szí­veskedjenek vállalatunkkal a gépkocsi rendszámát kö­zölni, hogy felelősségrevo- nást alkalmazhassunk.” De milyen áru? * „ÁRU” — olvashatjuk a Petneházy utcán egy bolt fölött a feliratot. Áru, ennyi az egész. Hogy milyen áru, azt ki lehet barkochbázni, mert más utalás nem látható a bejárat fölött... Nem a szociálpolitikai csoportokon múlik A Déli Hírlap április 24-i szá­mában megjelent dr. Radnót Magdának, az Országos Szemé­szeti Intézet igazgatójának — az MTI által közvetített — nyilat* kozata, amelyben többi közt a következő olvasható: „Az egész­ségügyi Minisztérium szakvezetői szerint az országban legalább 12—13 ezren jogtalanul kapják a vaksági járadékot. Olyanok, akik egyáltalán nem vakok. Mégis kapják, mert a tanácsok szociálpolitikai csoportjai — rosszulV értelmezett álhumaniz­musból — azoknak is megítélik, akiket járadék egyáltalán nem illetne meg, mert látnak”. Tájékoztatásul és a tanácsok szociálpolitikai csoportjaival szemben esetleg kialakuló nega­tív vélemény elkerülése végett a következőket szeretném megje­gyezni : kormányunknak a vak személyek szociális helyzetének további javítása érdekében 1971. július 14-én hozott -határozata el­rendeli, hogy az év október 1­Kedves ismeretlen utas! JÓNÁS JANCSI BESSm ÉS NÉPI ZENEKARA MUZSIKÁL A KATOWICE ÉTTEREMBEN MINDEN ESTE A KÜLFÖLDI TURNÉRÓL VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT A MISKOLCI VENDÉGLATÓIPARI VÁLLALAT tői minden 18. életévét betöltött vak személyt — függetlenül a kereseti és jövedelmi viszonyai­tól — egységesen havi 500 forint személyi járadékban kell része­síteni. (Ez az összeg azóta emelkedett.) A határozat végre­hajtása tárgyában 1971. novem­ber 30-án kiadott egészségügyi miniszteri rendelet 3. paragrafu­sának bekezdése kimonja: „A rendelet alkalmazása során vak­nak kell tekinteni azt a sze­mélyt, aki látását — a Masch- ke-táblázat szerint — legalább 95 százalékban tartósan (l év), il­letőleg véglegesen elvesztette. A vakság tényét a lakóhely sze­rint illetékes szakorvosi rende­lőintézet szemész szakorvosa ál­tal kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni, melyben meg kell je­lölni, hogy á látásvesztés tartós illetőleg végleges. A járadék megállapításához a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének írásbeli javaslata szükséges.” Az előbbiektől cgyérteiműen kiderül, hogy a szociálpolitikai csoportok kizárólag a szemész szakorvosok írásbeli véleménye alapján vakká nyilvánított sze­mélyek részére állapíthatnak meg járadékot, akkor azonban kötelezően, így a munkájukat illetően „rosszul . értelmezett ál­humanizmusról” szó sem lehet. Ha mindezek után az illetéke­seknek soknak tűnik a vakok, illetőleg a járadékban részesü­lők száma, a hibát a szemszak­orvosi igazolások kiadása körül keil keresni. Véleményem szerint egyébként Miskolcon még nem merült fel a szóban levő probléma. Tohainé Orendi Éva I. kér. Tanácsi Hivatal szoc. pol. csop. vez. Még én fizessek? Április 14-én beadtam a Vimeluxhoz lányom elektro­mos hajsütő vasát javításra; 25-ére vállalták. Azóta szin­te naponta járok érte, s min­den esetben biztattak, hogy kapnak alkatrészt és hama­rosan elkészül. Május 7-én közölték, hogy mégsem tud­ják megjavítani. Eddig még rendben is volna a dolog — bár azt sem értem, hogy ilyen kis munkát nem tud­tak ennyi idő alatt elvégez­ni. Ami felháborított; csak abban az esetben kaphatom vissza a sütővasat, ha én fi­zetek 10 forintot. Még én fi­zessek, aki szinte naponta koptattam a cipőmet és az idegeimet? — tette szóvá Szűcs Bertalan, Miskolc, Gé­za u. 4. sz. alatti lakos. Brin úd szív vei Hálás koszönetemet feje­zem ki a MÁV. Gépállomás „Haladás” szocialista brigád­jának, akik két idős asszony segítségére, siettek és a ház körül, a tavaszi munkák elvégzésében tevékenyked­tek. Tiszta szívvel köszöni ezt egy idős, 91 éves asszony. özv. Eckert Emánuelné Miskolc Február végén, március elején egy sztereo lemezját­szót és egy rádiót vásárol­tam a miskolci TV-szalon- ban. Délután 2 órára mun­kába indultam, s hogy mi­hamarabb hazaérjek az áru­val, taxit rendeltem, A siet­ségben a kocsiban maradt az aktatáskám, benne az új készülékek használati utasí­tásával és garanciális papír­jaival. Azonnal felkerestem a taxiközpontot, hátha a gépkocsivezető leadta a hol­mit, de sajnos nem így tör­tént. Később azt reméltem, hogy a megtaláló eljuttatja címemre a számára értékte­len papírokat, de hiába vár­tam. Ezúton kérem az isme­retlen utast, ha a táskát nem is, legalább az irato­kat juttassa el címemre, vagy a szerkesztőségbe. P. J. Miskolc, Katowice u. 21. Szerkesszen velünk! Kosa Lajos arról ír levelében, hogy szakmunkásként dolgozik egyik építőipari vállalatunknál és hallott arról, hogy érettségi nélkül is továbbtanulhatnak szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók. Kérdése: Kit vesznek fel érettségi nélkül egyetemre? Az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter együt­tes rendeletében szabályozta a szakmunkás képesítésű fi­zikai dolgozók felsőfokú ta­nulmányokra előkészítő tan­folyamának szervezését és működését. Rovatunk keretei csak rövid ismertetést tesz­nek lehetővé, de felhívjuk rá olvasónk figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 1975. évi 30. száma közli a rendelet teljes szövegét. Eszerint a tanfolyamon érettségivel nem rendelkező szakmunkások, illetve a mun­ka melletti tanulással érett­ségit tett szakmunkások ve­hetnek , részt. Az érettségivel nem rendelkező jelentkezők közül az jöhet számításba, aki a felvétel évében legfel­jebb a 30. életévét tölti be, fizikai munkakörben a szak­munkás-bizonyítványának megkezdésétől számított leg­alább két év óta kiemelke­dően dolgozik, példamutató közösségi, politikai magatar­tást tanúsít és részére a vál­lalat a különböző kedvezmé­nyek biztosítását - vállalja. A jelentkezők közül a vál­lalat választja ki, hogy kit küld a tanfolyamra. Ehhez azonban meg kell hallgatni az érdekelt munkáskollektí­va, az Országos, Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet, vala­mint az üzemi orvos vélemé­nyét. A tanfolyam időtartama egy esztendő, melynek na­gyobb részében a hallgatók levelező rendszerű oktatás­ban részesülnek, legfeljebb három hónapig azonban egész napos, bentlakásos in­tenzív jellegű képzésben vesznek részt. Az egyéves tanfolyam el­végzése után a hallgatók vizs­gát tesznek. A sikeres vizsga után már nem kell felvéte­lizni, hanem az adott felső- oktatási intézmény nappali tagozatának első évfolyamán megkezdheti tanulmányait a pályázó. A tanfolyam ideje alatt természetesen nem kell tandíjat fizetni a fiataloknak és a munkaviszonyuk is vál­tozatlanul megmarad. A vál­lalat szabad napot biztosít a részvételhez és az utazási költséget is megtéríti. A bentlakásos szakasz idején pedig az. átlagkeresetüket kapják. Legutóbb 286-an végeznék e[ sikeresen a tanfolyamot az országban és nyertek felvé­telt egyetemre. Reméljük, hogy ez a szám a jövőben még növekedni fog. E. Á. Miért III. osztályú? Nem értem, miért 1^11 9 forint 70 fillért fizetni egy üveg Kinizsi sörért Lillafü­reden, a posta melletti ven­déglátó egységnél? Ezt ott is megkérdeztem. A válasz: 1,50 forint az üveg. Akkor is 8 forint és 20 fillér. Miért? Azért, mert III. osztályúak vagyunk — mondták. De mi­ért IIÍ. osztályú az a hely, ahol talpon állva fogyaszt az ember? Szerintem a III. osz­tály az abroszos asztalnál kezdődik. Itt meg az ablakon át kiadják az ételt, italt és a kint elhelyezett asztalok mellett, önkiszolgálva lehet elfogyasztani — írja Vámos József, Nyár utca 52. sz. alatti olvasónk. Katowice utcai panaszok A Déli Hírlap már foglalkozni a. központi tévéantennák profc lémájával. Erről még egysze csak annyit: a ll. program vétc lehez történt „átszerelés” ót sem az egyes, sem a kette adást nem lehet tökéletesen fog ni. Ez ügyben már többször tét tünk bejelentést a MIK műszál- osztályára, ígéretet kaptunk b de intézkedés nem történt. Bősz szántó, hogy az antennadíjat ti zetjük, s ugyanakkor „maszek antennákkal kell megoldani vételt. Minden háztömbhöz — így a mi házunkhoz is — felszereltek szönyegporolót. Még a múlt ev novemberében kiemelték a he­lyéről azzal, hogy máshová he­lyezzék át. Ez a munka azóta is „tart”. Egy hónap alatt kiemel­ték a porolót a helyéről, újabb egy hónap elteltével leraktak pár darab betonlapot valamint az állvány talapzatának kiástak két gödröt. Az állvány ma is el­dobva hever a fűben, a két gö­dör pedig kéz- és lábtöréssel fenyegeti az ott játszó gyere- keket. A Katowice utca 19. és 21. szá­mú lakások háta mögött van egy játszótér. Nagyon jó he­lyen van. közúttal nem hat rós és így a szülők n.3’ugodtabban engedik játszani gyerekeiket — ha lenne mivel. Ügy érezzük, hogy erről a játszótérről megfe­ledkeztek, mivel nincs szem előtt. Két agyonrozsdált és szét­szakadt hinta árválkodik e-u- pán itt, s rozoga állapotával igencsak veszelyezteti a gyere­kek testi épségét, a kisebbek részére egv homokozó nagyon jó lenne . . . Azt hiszem, hogy mind a kar­bantartási munkálatokhoz, mind a homokozó létesítéséhez az ér­dekelt szülők társadelm: mun­kával hozzájárulnának. IY1. S. Miskolc, Katowice u. 21. sz. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR «« ANDOR NE TELE* ON: 18-fcn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents