Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

Beszédpéldák Tíz esztendővel ezelőtt a helyes magyar kiejtésről rendez­tek konferenciát Egerben. „A Magyar Rádió és Televízió vezetőségéhez azt a kérést intézte a konferencia — olvashat­juk Péchy Blanka "»Beszélni nehéz« című könyvének már az elején —, hogy a jövőben is gondoskodjék bemondóinak, riportereinek beszédtechnikai képzéséről, és (most tessenek figyelni!) lehetőleg érje el, hogy beszédhibás ember szerző­ként, riportalanyként, vagy más minőségben se kerülhessen mikrofon elé.” A színésznő-írónak ezután még van egy záró­jeles mondata: „Hogy a kérésnek milyen a foganatja, azt olvasóim megítélésére bízom.” Mi nem vagyunk ilyen tapintatosak. Hiába is lennénk, hiszen mindenki tudja: számos minőségben selypítenek, pöszögnek, raccsolnak a mikrofon előtt — milliókat infor­máivá, okítva, s — ami a beszélt nyelvet illeti — persze rontva is. Van néhány hagyományunk, amit sokan túlzónak tartanak, pedig... Az.egyik az, hogy idegen hangzású névvel nem léphet a nyilvánosság elé magyar színész. Ez az íratlan tör­vény még színészetünk hőskorában lett úrrá, mikor a nem­zet csinosodását senki sem tudta elképzelni a magyar nyelv ápolása nélkül. Jó régen természetesnek tartjuk azt is, hogy előnytelen külsővel nem léphetnek emberek nyilvánosság elé. Itt-ott persze vannak bizonyos engedmények, de például a duci kislányok hiába kopogtatnak az Állami Balettintézet kapuján. Ugyanakkor természetes, hogy nyelvi nyomorékok mikro­font kapnak, képernyőre kerülnek. Egy közeli példa. A május elsejei kívánságműsorban az Operettszínházat is kapcsolta a televízió. így ismerkedhet­tünk meg a Cirkuszhercegnő előadásának bűbájos gyermek- szereplőjével. Aki remekül táncol, van humora, még énekel is; csak éppen beszélni nem tud. Ha jól emlékszem, raccsol is. selypít is. Adás közben kedvem lett volna fölvenni a telefont, hogy logopédust ajánljak a jobb sorsra érdemes fiúcskának. Nem sokkal később a miskolci Ki mit tud? klubban egy kislánnyal találkoztam, aki — bár semmi fizio­lógiás eredetű beszédhibája nem volt — csak többszöri fel­szólításra nyitotta ki annyira a,száját, hogy értsük szavait. Az affektált beszédmodor, a szepelgés, bájolgás, hereigeske- dés gyakoribb jelenség, mint hinnénk. Persze — azonkívül, hogy kicsit életkori sajátosság ez a majmoskodás — olyan „példaképek” is ösztönzik a gyerekeket, mint a tévé Böbe- babája. Nem hiszem, hogy a figurateremtéshez okvetlenül merényletet kell a színésznek elkövetnie anyanyelve ellen. De hát miért beszélnek rosszul a gyerekek? (Ezúttal nem kívánjuk érinteni a beszédjavítók növendékeit, csupán azo­kat a kisfiúkat, kislányokat, akiket sem szociális — inger- szegény — körülményeik, sem biológiai adottságaik nem gátolnak a szép beszédben.) Mennyit kárhoztatjuk a verbalizmust! S nem ok nélkül. De nem vagyunk-e máris a ló másik oldalán? Persze, hogy jók az iskolai feladatlapok, hasznosak az audiovizuális esz­közök. De azért többet kellene beszélni a gyereknek (az iskolában és otthon), s többet kellene beszéltetni is. Végül is, hogy gyarapodjon a szókincs, ha minimális a memoriter, s hogy fejlődjön a kifejezési készség, ha jobbára „lapon” felel a gyerek. És segít-e eléggé az ifjúsági mozgalom a maga kötetlen kommunikációs lehetőségeivel? Félreértés ne essék: nem felesleges dolgokkal akarjuk tömni a gyerekeket, hanem — mint az egyik kiváló peda­gógus megjegyezte — az asszociációs pályájukat szeretnénk „sok jó szöveggel” fényesíteni. „A magyar kiejtést is tanulni kell, még született magyar­nak is” — mondta Kodály. De hát hol vagyunk még a ki­ejtés bírálatától... Egyelőre csak azt valósítsuk meg köz­életünkben, amire azon az egri konferencián felhívták a figyelmünket. Magyarul: adjunk jobb beszédpéldákat, s inkább a példabeszéd legyen kevesebb. Gy­Kiállítás a Képcsarnokban Garabuczy Agnes fiatal festőművész képeiből nyílik kiállítás május 8-án, csütör­tökön délután 5 órakor a Képcsarnok Vállalat Szőnyi István-termében. Megnyitót Papp Lajos mond. A tárlat május 22-ig tart nyitva, hét­köznap délelőtt fél 10-től es­te 6 óráig tekinthető meg. Foglalt kirakatok Napokon belül érdekes színfolttal gazdagszik a Szé­chenyi út: a boltok kiraka­taiban — amelyeket jó előre lefoglaltak — megjelennek a végzős diákok tablói. A Mis­kolci Fényképész Szövetke­zet fiókjaiban már csúcsfor­galom van, s alig egy hét múlva már minden bizonnyal sűrű csoportok nézegetik az alma materből távozók sok ötlettel összeállított tablóit. Mozaik a Díjat nyert a pécsi fotókiállításon Pécsett „Munkásábrázolás ’75” címmel országos fotó- pályázatot hirdettek felszaba­dulásunk 30. évfordulója tisz­teletére. Az 1000 forintos pá- ^Íyadíjat és a Népművelési intézet különdíját Juhász Miklósnak., a Diósgyőri Va­sas Fotókör tagjának ítélték oda öt képből álló kollekció­jáért. Sok év után először jelent meg a Közgazdasági Szak- középiskola KlSZ-szervezeté-, nek lapja. Az új kiadvány címe Mozaik, készítője, az iskola MIFI alapszervezete. Miről is olvashatunk benne' Egyrészt összefoglalja az elmúlt mozgalmi év munká­ját. Beszámol többek között a vertikális szervezeti for­mára történt átállásról, az 1974. évi ■ diákparlamentről, az őszi közgazdász napokról, az iskolai. KISZ-vezetőség Szentlélek! képzőjéről, a Ki- lián-proba teljesítéséről, az Rendhagyó irodalomóra-#■ 1943 nyarán Ukrajna fölött hatalmas méretű légi ütközet volt. A sok száz vadászezred közül, amely a, csatát vívta, egynek állít emléket Leonyid Bikov A repülőszázad című szovjet filmje. A történet nem is annyira a háború borzal­mairól szól, mint inkább azokról az újoncokról, akik most kerültek a katonaiskolából a frontra. Kedvesek, fiatalok, bátrak, és mindennapjaik azt bizonyítják, hogy a fegyverzaj közepette sem kell hallgatni a múzsáknak; a legkritikusabb időkben is élhet teljes életet az ember. Hőstetteket sorakoz­tat fel, emberi sorsokat mutat be, hazafiságból ad példát a film. amelyet holnaptól a Kossuth moziban láthat a kö­zönség. Május 12-től 17-ig A tizenötödik fesztivál filmjeiből hi 1! i-vld Kodály Zoltán Magyar Zsoltárának sajátos ábrázo­lása Takács Gábor Psalmus Hungaricus című dokumen­tumfilmje. Felidézi azokat a bibliai és magyar történeti indokokat, amelyek a XVI. században élt Kecskeméti Vég Mihályt a zsoltár átköl- tésére, Kodály Zoltánt pedig a szöveg felhasználásával 1923-ban a nagyszabású ze­nemű komponálására ihlet­ték. * Kétszáz éve az volt a ké­mikusok legnagyobb prob­lémája, hogy van-e „vis vi­talis”, vagyis különleges élet­erő. Tiefbrunnen László Vis vitális című népszerű-tudo­mányos filmje érdekes képek sorának segítségével beszél arról, hogy manapság ho­gyan ismerkedünk a tudósok eredményeinek segítségével az anyag élővé szerveződésé­nek titkaival. * Ott úszik egy hajó! Hány éves a kapitánya? Azt hisz- szük, hogy a kérdés vicc, ez­zel szemben Rák József Hány éves a kapitány? című Mozaikról iskola diákszínpadának és sportkörének tevékenységé­ről; tájékoztatást nyújt a to­vábbtanulás lehetőségeiről. A fiatal „újságírók” másik célja az ismeretterjesztés és a szórakoztatás volt. Megis­merjük híres közgazdászok életét, a Curie-esalád törté­netét és a chilei fasiszta puccs ' körülményeit. Ugyanakkor elbeszélések, több vers, kép­regény, keresztrejtvény, anekdoták színesítik a lapot. Várjuk a folytatást! J. I. népszerű-tudományos filmjé­ben bebizonyítja, hogy igen­is válaszra jogosult. A való­színűségszámítás segítségével egészen pontos képet kapha­tunk nemcsak arról, hogy hány éves a kapitány, ha­nem arról is, hogy mi köze van a pénzdobálásnak, a lot­tózásnak, az élet ezer apró dolgának a valószínűségszá­mításhoz. Nem megalapozott az az aggodalom, hogy a tudomány és a széles tömegek tudat­szintje között egyre nő a sza­kadék. Holott ma már a tu­domány a termelésnek is egyik tényezője, szervezője, s ez a tény egyre nagyobb kö­vetelményeket támaszt a dolgozó emberrel szemben is. A tudományt tehát közért­hetővé és valóban közkincs- csé is kell tenni! De hogyan’ Olyan probléma ez, amellyel az egész világon keservesen vergődnek az iskolák. Ná­lunk is. Ha a felnövekvő nemzedékeket aktívvá, a gyorsan és állandóan válto­zó világ (termelés, társa­dalom, tudomány stb.) értő, alakító, részeseivé akarjuk nevelni, akkor az iskolának szakítania kell az évszáza­dokon keresztül bevált, de mára már végletesen el­avult módszereivel, szemlé­letével. Nem ismerethalmazt kell adni, hanem az újabb ismeretek elsajátításának és alkalmazásának a készségét kialakítani. Nos, ezt tanítja, hirdeti minden lehető fórumon Marx György, s innen ismeri a laikus közvéleményt is a ne­vét. A késő éjszakai tévéin­terjúban (ezt is Kardos Ist­ván készítette, mint az em­lékezetes Szent-Györgyi Al­bert-, Lánczos Kornél- stb. interjúkat) persze sok mást is megtudhattunk róla. Azt pl. hogy az első komolyabb felfedezését a részecskefizi­kában 25 éves korában tette A nem szakmabeli számára valóban meglepetés ez, hi­szen a produktív tudást év­századokon keresztül az érett korhoz kapcsoltuk. Marx György azonban éppen a Holnap délután négy óra­kor rendhagyó irodalomórát tartanak az Ady Endre Mű­velődési Ház nagytermében, ahol hét környékbeli általá­nos iskola 400 felsőtagozatos diákja hallgatja meg Jancsó Adrien érdemes művésznek a népköltészetből és Arany, SZERDA Kossuth rádió: 12.O6: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13 20: A Magyar Radio népi zen. i játszik. — 13.52: Válaszúim. hallgatóink­nak. — 14.07: Epizódok a musi­cal történetéből II. — 14.33: Kész­letek a berlini politikai dalfesz­tivál műsorából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Petress Zsuzsa énekel. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 16.OS: Diáktarisznya. — 16.34: Mi­hály András: Három zongorada­rab régi stílusban. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.20: Bach: III. branden­burgi verseny. — 17.35; Hol járt — mit csinált? — 17.50: A II. világháború — hangdokumentu­mok és. a zenei élet tükrében. III. rész. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Népdalok a Sebő-együt­tes műsorából. — 1*9.40: Gondo­lat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.25: Slágermúzeum. — 21.06: Hírek. — 21.03: Háttérbeszélgetés. Lipovecz Iván külpolitikai mű­sora. — 21.33: A csehszlovák kultúra hete. Csehszlovák művé­szek operaf elvételeiből. — 22.06: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Meditáció — a munkahe­lyi konfliktusokról. Dr. Dobossy Imre írása. — 22.30: Beszéljünk Liszt Ferencről!£ A Liszt-összki­adás. — 23.00: Klasszikus ope­rettrészleteik.— 24.06: Hírek. — 0.10: Lassus-kórusok. Petőfi rádió: 12.OO: Schumann: Esz-dúr zongoraötös. — 12.36: A 04 . 05 , 07 jelenti. Balesetek, tüz­esetek, bűnügyek. Petress Ist­ván műsora. — 13.00: Hírek. — 13.06: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosok a mikrofon előtt. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig... — ifi.00: Hírek. — 18.05: Külpo­litikai figyelő. — 18.20: Fiatalok hullámhosszán. Az Ifjúsági Rá­dió irodalmi önképzőköre. Ifjú zenebarátok híradója. Mesélő Magyarország: Kőszeg. Labirin­tus. Zenei rejtvények fiatalok­friss, az elfogulatlan, a dog­mákat nem ismerő elme je­lentőségét hangsúlyozza. Azt, hogy ne a múlt felé fordul­junk, de mindig legyünk nyitottak a jövőre. Marx György olyan termé­szetesen, olyan könnyedén és eleganciával beszélt a fizika bonyolult jelenségeiről is, hogy nem csupán azt tudta elhitetni, hogy a valóság megismerhető, szép, roman­tikus kaland, de meg-mee- újuló szellemi örőmforrás is. Meggyőzte nézőit, hallgatóit, hogy csak így érdemes élni a világban, hogy ezért szép — a sokszor lehangoló jel­zőkkel illetett — századunk. Az emberiség most teremtet­te meg azt a lehetőséget, hogy a nagy tömegek szá­mára is átélhetővé válik a kozmosz és az anyag eddig rejtett titkainak a világa. Az általános fizikai, természeti törvényszerűségek ismerete olyan új területekre csábít­ja a kutató elmét, amelyek a legutóbbi évtizedekig el­képzelhetetlenek voltak. Csak most kezdjük sejteni tudá­sunk határait. Ez a „tudat­lanság” azonban korántsem lehangoló, inkább inspiráló: fel kell.tárni a rejtett rész­leteket. Ám ahhoz, hogy ez valóban az egész társadalom élménye legyen, az iskolákat is alkotó szellemi műhelyek­ké, laboratóriumokká kell alakítani. El kell érni, hogy az ismeretszerzés ne gyötrel­me« kín, de az alkotás, a már ismert gondolatok újra- felfedezése-öröme legyen Ez talán a legnagyobb (és köz­érthető) tanulsága a csaknem egyórás interjúnak. (horpácsi) Vörösmarty, Petőfi. Ady, Jó­zsef Attila, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor verseiből összeállított műsorát. A rendhagyó irodalomórán — melyet vetélkedő követ — műsorvezetőként közreműkö­dik Domonkos Imre tanár. nak. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 26.30: Esti Krónika li. — 26.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Uj könyvek. — 20.36: Beethoven: Esz-dúr szonáta Op. 12. — 26.55: Közvetítés a Magyarország-Bul­gária olimpiai selejtező labdarú­gó-mérkőzés II. félidejéről. — 21.50: Cherbourg-i esernyők. Rész­letek Legrand filmzenéjéből. — 22.06: Zenekritikusok hangleme­zekről. — 22.30: Közvetítés az Alba Regia étteremből. — 23.06: Hírek. — 23.15: Zenekari muzsi­ka. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.35: Nagyüzemi mezőgazdaságunk Fiatal értelmiségiek termelőszö­vetkezeteinkben. — Népdalcso­kor. — 13.00: Borsodi Tükör (Megyénk gazdaságpolitikai fel­adatairól ... 25 éve alakult a Bprsodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat: Érettségi előkészü­letek a sárospataki gimnázium­ban) — 18.15: Sanzonok. — Női dolgok, női gondok. A csecsemő- gondozó-nők munkájáról. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió 1. műsor; 17.43; Mű­sorismertetés. — 17.45: Hírek. — 17.56: Veszélyben, bajban. Doku­mentumfilm. — 18-20: Reklám.— 13.25: A Magyar Tudományos Akadémia 36 éve. — 19.05: A Mamajev Kurgan. — 19.15: A Közönségszolgálat jelenti. — 19.20: Esti mese. — 19.30; Tv-híradó. — 26.06; Magyarország-Bulgária olimpiai selejtező labdarúgó- mérkőzés. — 21.45: A költő fe­lel. 30 év magyar költészetének tárlata. A hatalmas szerelem. Gondolatok a könyvtárban. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.OI: Az utolsó játszma. Tévéjáték. — 21.26: Tv- híradó 2. — 21.40: Reklám. — 21.45; Egészséges özvegy. Cseh­szlovák film. Miskolci Nemzeti Színház (7): Rettenetes szülők. Shakespeare bérlet. SZÍNHÁZI KÖZLEMÉNY A színház műsora betegség miatt május 9-étől megválto­zott. Felhívjuk közönségünk fi­gyelmét, hogy a helyes műsor­ról a napokban megjelenő zöld színű új naptárplakát ad tájé­koztatót. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Nógrádi képzőművészek bemutatkozása Miskolcon. — Jó­zsef Attila Klubkönyvtár (12— 20): Két évszázad Faust-illuszt- rációi. — Miskolci Képtár (10— Ifi): A magyar festészet a XX. században; Kondor Béla emlék- kiállítás. — Herman Ottó Múze­um (10—1.8) : Ember és munka. Borsod vegyipara. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Di­ósgyőri Vár (10—18): A diósgyő­ri vár története. — Déryné-ház (16—18); Déryné- és Lévay Jó­zsef emlékszobák. FILMSZÍNHAZAK BÉKE Mackenna aranya Felemelt helyár! Szí. amerikai film Kezdés; f4, hn6 és 8 órakor HlKADOMOZI Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. f9—f 12 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH Az asszony és az elítélt Szí. francia film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT Alfredo, Alfredo! Mb. szí. francia film Kezdés: f8 órakor SAGVÁRI Rocco és fivérei I—H. Dupla hely ár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 5 órakor A béke első napja Mb. szovjet film Kezdés: 8 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.06: Hírek. — 8.65: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: A szép Galathea. Részletek Suppé ope­rettjéből. — 8.59: Az út vége. Vaszil Bikov regényét rádióra alkalmazta: Moravecz Imre — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 10.30: Menotti: Amelia bálba megy. Egyfelvonásos ope­ra. — 11.34; A tudományos köz­élet fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kovács Dénes (hegedű) fel­vételeiből. — 8.35: Az élet tisz­telete. Az Ifjúsági Rádió műsora a Nemzetközi Vöröskereszt nap­ján. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ko­zák Gábor József népi zenekara játszik. — 9.36: A 04, 65. 07 je­lenti. Balesetek, tűzesetek, bűn­ügyek. Petress István műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Építési tanácsadó. — íl.o#: Hírek. r 2 Egy óra Marx Györggyel

Next

/
Thumbnails
Contents