Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-05 / 103. szám
4c Mindnyájan emlékszünk még az őszi nagy árvízre, mely tetemes károkat okozott TAlla- füreden és Hámorban is. Az erdőgazdaság gépkocsi-telephelye és a hámori lakások jelé vezető utat a Szinva-hídnál négyméteres szakaszon föl kellett bontani, így tudtqk csak elkerülni, hogy a felső-hámori lakásokat elöntse a víz. A veszély megszűntével a Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozói helyreállították az útszakaszt, lebetonozták, és aszfaltréteggel látták el. Így akár a legnehezebb gépkocsik — mint a képen látható ZIL-re szerelt Hl AB rakodódaru — is átjárhatnak rajta. (Solymos felv.) Megfordulna utánam Apróhirdetéssel keresnek feleséget Érdekes olvasmány a házassági apróhirdetések böngészése a hazai és a külföldi lapokban egyaránt. Az itthoniakat általában a szerénység, mértéktartás jellemzi. A társat kereső magyar nők és férfiak aránya — az apró- hirdetések tükrében — körülbelül egyforma, s a szövegek stílusa, hangneme sem különbözik egymástól. A közölt adatok közül a testmagasság, az életkor, a hajszín szinte mindegyik hirdetésben szerepel. Egyesek még olyan negatívumokat is közölnek magukról, hogy „rokkant, járáshibás, elvált”. Egyszóval a hazai házassági hirdetések őszinték, emberi hangúnk. Fiatalos benyomást kelteni... Annál harsogóbb apróhirdetésekkel találkozunk a nyugati lapokban. Egy hannoveri napilap tudósítása szerint egy pszichológus-kollektíva valóságos tanulmányt írt a házassági apróhirdetések „lélektanáról”. Az általuk megvizsgált 551 hirdetésből azt a megállapítást vonták le, hogy a nőknek — ha férjhez akarnak menni — ma is fiataloknak kell lenni, a férfiak kelendősége viszont független a koruktól. Ügy annyira, hogy a „pálmát” egy 52 éves főiskolai tanár vitte el a hirdetésére beérkezett 183 ajánlattal, pedig nála fiatalabb diplomások is kerestek egyidejűleg feleséget. A férfiak ennek ellenére iparkodnak fiatalos benyomást kelteni magukról. Ezért például egy 53 éves agglegény formálisan bocsánatot kért a hirdetésben — „előrehaladott” kora miatt... A női hirdetők közül egy 22 éves egyetemi hallgatónő kapta a legtöbb ajánlatot, összesen 135-öt. A legkeresettebb női életkor átlagosan 27 év, viszont a 37 és 60 év közti korú nők szinte eredmény nélkül hirdetnek a kapitalista világban. A szakmáját megnevező 116 férfi közül 14 volt akadémikus, 7 orvos, 7 más végzettségű diplomás. A nők közül elsősorban a tanítónők, tanárnők, másodsorban a titkárnők iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Az oltalmazó szerepében A hirdetés sikere sokban függ a frappáns szövegezéstől. A férfiak általában olyan élettársat keresnek, akinek hűségében, ragaszkodásában bizonyosak lehetnek. Igen szívesen játsszák az „oltalmazó” szerepét. Jól tudják ezt a nyugati nők, s ezért volt nagy sikere egy 34 éves orvosnőnek, aki azt írta, hogy „szeretne néha egészen kislány lenni”. Az emancipált, saját lábán megálló, túlságosan modern nőtípus „nem esetük” a nyugati férfiaknak. Ezért hirdette magáról az egyik, férjet kereső nő, hogy „útban vagyok az emancipáció felé, de azért van még érzékem a gyöngédséghez”. Milyen az eszményi no? Persze a szép lábak és a csinos külső emlegetése fontos szerepet játszik az apró- hirdetésekben, s e téren igen sokszínű leleményességről tesznek bizonyságot a nők. „Az utcán bizonyosan megfordulna utánam” — olvashatjuk az egyik hirdetésben. Az „eszményi” nőnek azért háziasnak is kell lenni a férfiak elképzelésében, anélkül azonban, hogy „háztartásbeli” benyomását keltené. Ezért is keresett egy házasulandó férfi olyan nőt, aki „farmerben és estélyiben egyformán biztosan tud mozogni.. H. J. Választási hozíc mély Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tájékoztatja a város lakosságát, hogy az 1—6. számú országgyűlési választó- kerületi bizottság elnökének, titkárának és tagjainak nevét, valamint lakcímét tartalmazó névsor minden munkanapon, a hivatalos idő alatt megtekinthető a városi tn- nács-vb titkárságán (Tanácsház tér 8., X. udvar I. emelet). A városi választási elnökség elnökének és tagjainak névsora ugyancsak minden munkanapon, a hivatalos idő alatt, megtekinthető: a városi tanács-vb titkárságán (Tanácshá? tér 8. I. udvar, I. emelet); Az I. kerületi hivatal titkárságán (Vörösmarty u. 16. fszt. 6. sz. tájékoztató irodában) ; a II. kerületi hivatal titkárságán (Csaba vezér u. 53. fszt. 1. sz. szobában); a III. kerületi hivatal titkárságán (Marx K. u. 96. II. emelet, 3. sz. szobában) Jelzi a gázkitörést Az olaj és földgáz feltárásával kapcsolatos mélyfúrásoknál fennáll a „kitörés”, tehát annak a veszélye, hogy az összenyomott „anyag” hirtelen, nagy sebességgel a felszínre tör, s nem egyszer összedönti a milliós értékű fúróberendezést is. A kitörés veszélyének érzékelésére a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem olajtermelési tanszékén új berendezést terveztek, az Országos Kő- és Gázipari Tröszttel együttműködve. Az új konstrukció annyira előre jelzi a kitörés veszélyét, hogy még van idő óvintézkedések megtételére. Az új ké- \ szülék kezelésének elsajátításához a tanszéken elektronikus „oktatógépet” is szerkesztettek. Kérdések és válaszok a laháselosztásról IV. Ml van a zárt ajtók mögött? A lakások elosztásával, a lakásügyi hivatal munkájával foglalkozó cikksorozatunk végére hagytuk a legizgalmasabb kérdést: miért állnak üresen hosszú hónapokig lakások, amikor köztudott, hogy városunkban 12 ezer jogos igényt tartanak nyílván? Az elmúlt hetekben számos olvasónk jelezte — a város legkülönbözőbb pontjairól —, hogy az ő épületükben, lépcsőházukban is gazdára vár immár hónapok óta üres lakás. Kiknek tartalékolják ezeket, nem lappang-e a bezárt ajtók mögött valamilyen visszaélés? Persze nem csekélység az sem, hogy amíg birtokba nem veszi az új otthont a tulajdonosa, lakbért sem fizet. így évről évre tetemes veszteség éri az ingatlankezelő vállalatot, illetve a tanácsot. Valóban olyan sok üres lakás van Miskolcon, mint a sokasodó panaszok alapján gondolja az ember? Dr. Sipos Géza, a lakáshivatal vezetője azt állítja, hogy az ő kimutatásuk pontos. E kimutátás szerint pedig jelenleg 150 tanácsi béres 80 tanácsi értékesítésű lakás áll üresen, jóllehet valamennyi új otthonra elkészítette a lakáshivatal a kijelölést. Akkor miért késlekednek a beköltözők, akik hosszú évek óta várják ezt a pillanatot? A magyarázat szerint azért, mert nem felel meg nekik vagy a lakás mérete, vagy az elhelyezése. Az utóbbi alatt főleg az értendő, hogy nem hajlandók a felső emeletekre költözni. A LAKÁSOK MÉRETE ÉS AZ IGÉNYEK Beszélgetésünk e pontján megszólalt Perényi Károly, a lakásügyi társadalmi bizottság titkára. Tapasztalatai szerint — mondta — azok, akik a várakozás időszakában mindent hajlandók elfogadni, a kiutalás birtokában egyszerre válogatósak lesznek. Például azzal érvelnek a házaspárok, hogy jelenleg ugyan csak egy gyermekük van, de a másfél szobás lakás nekik kicsi, mivel a család bővítését tervezik. Egyszerű levonni a következtetést: ezek szerint több nagyméretű lakást kell építeni. Sajnos, az országos normák szerint tartani kell az 53 négyzetméteres átlagot. Ebből pejlig az következik, hogy akkor lehet több nagyméretű lakást építeni, ha kisebb — például: másfél szobás — otthonból is több készül. A lakások nagyság szerinti összetétele tehát adott, jóllehet ez az arány nem fedi tökéletesen az igényeket. Dr. Sipos Géza hivatkozásának tehát valóban van objektív alapja. SENKI SEM ÉLVEZHET ELŐNYÖKET! Ám az is kiderült beszélgetésünk során, hogy a kívántnál lassabban őrölnek az adminisztráció malmai, azaz túl hosszú idő alatt jár a végére a lakáshivatal az ilyen vitás ügyeknek. Közben az új otthon'üresen áll, és joggal ingerli a környéken élőket. Előírások szabályozzák, hogy milyen lélekszámú családnak mekkora lakást lehet kiutalni. Csakhogy alsó és felső határ is van és tulajdonképpen a miskolci lakás- helyzet szűkös volta kényszeríti arra a tanácsot, hogy többnyire az alsó határ körül mozogjanak a kiutalások. Nincs okunk rá, hogy gyanút ébresszünk, de azért le kell szögeznünk: senki sem élvezhet előnyöket mások rovására — ami a lakás nagyságát illeti. KIK SEGÍTHETNEK? Az előző cikkekben is utaltunk rá, hogy a lakáselosztás objektivitása, igazságossága nagymértékben múlik azon, milyen alaposak a környezettanulmányok. Ha ! pedig a lakásügyi társadalmi bizottság erejét meghaladja, hogy a helyszínen győződjön meg a bejelentett adatok valóságáról. akkor a munkába be lehetne vonni a kerületi tanácstagokat, sőt a kerületi pártszervezeteket is. Mivel egyesek előnyökhöz próbálnak jutni oly módon, hogy elferdítik az adatokat, jó lenne gondolkozni azon is, hogy az ilyen „eljárásnak” mi legyen a jogi következménye. Hiszen az állampolgárnak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. ÖNKÉNYES LAKÁSFOGLALÓK Tűrhetetlen az is, hogy különösebb következmény nélkül foglalhatnak el egyesek- teljesen önkényesen lakásokat. Jelenleg körülbelül 80 család él — minden jogalap nélkül — olyan lakásban, amelynek az ajtaját például baltával törte fel. Szép elv, hogy nálunk nem lehet az utcára tenni senkit. Ám társadalmunk humánumára csak a becsületes emberek tarthatnak igényt. BÉKÉS DEZSŐ Hősök útja IV. Az igaz legendák városa Az egész városnak sztyeppe-színe van. Az épületek többsége sárgás, világos- barna. mint a puszta földje, amikor szántás után kiszárad a napfénytől és porzik a széltől. Szári-Szu. A településnek, amely eredetileg végvárnak épült, ez volt a tatár eredetű neve, aminek jelentése: Sárga Víz. A város, amely mintegy 70 kilométer hosszúságban húzódik a Volga jobb partján, először a polgárháború idején Cáricin néven, aztán a Nagy Honvédő Háború idején Sztálingrád néven állt helyt a szovjet hatalomért. A város neve a második világháború idején a gyökeres fordulat, a fasizmus felett aratott győzelem szimbóluma lett az egész világon. De ennek nagy ára volt... Annak idején a városon belül a szó szoros értelmében házról házra folytak a harcok, amelyekben nemcsak a Vörös Hadsereg, nemcsak a németek hátában működő partizánok, hanem az egész város lakosság részt vett: a polgárháború vörös Cáricinjének veteránjai, fiatalok és közöttük nők egyaránt. Legendás hírű város, amelyet legendás hírű emberek laktak és laknak. Meghatódtam, amikor a város védelmének múzeumában magyar neveket fedeztem föl. Láttam Török János magyar munkás fényképét, akit a szovjet hatalomért vívott harc egyik hőseként tisztelnek ma is. De a legendák azóta és azután és mindeddig születnek, folytatódnak, terebélyesednek, virágoznak. Ezek azonban igazi legendák. A város védelméért vívott kétszáz- napos öldöklő csatában olyan hősök ■ . M TfüK. „ -# Az elesett hősök emlékműve a város központjában. (A szerző felv.) születtek és haltak meg. adták életüket szülőföldjükért, hazájukért, a szovjet hatalomért, mint Ruben Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt titkárának. Dolores Ibarrurinak a fia, vagy Mihail Panyikaha tengerészgyalogos, akinek a kezében az egyik gyújtópalackot szét lőtték, az egész ember égett, amikor ráugrott a német harckocsira és a másik gyújtópalackkal azt megsemmisítette. Vagy I. Ponomarenko komszomolis- ta orvos, aki maga is megsebesült, és saját vérével írta a személyigazolványába, hogy kommunistaként hal meg. vagy a k a vadászrepülők, akik, miután kifogyott a lőszerük, gépükkel nekihajtottak az ellenséges bombázóknak Mindmáig élő és igaz legenda Jakon Pavlov őrmester és maroknyi katonatársának a hősiessége, akik 58 napig védték szakadatlan tűzben az egyik fontos objektumot. Vagy az az idős aszszony, aki egy szovjet harckocsioszlopot vezetett, irányított a németek hátában, és amikor a harcosok megkérdezték az anyóka nevét, ezt válaszolta: „Hívj, aminek akarsz, én vagyok a doni Vá- szilissza, az orosz népmesék csodatevő tündére .. A világtörténelmi sztálingrádi csata után voltak olyan szakértői vélemények, hogy a rmvárostól távolabb kell az új várost felépíteni. A hős város lakói azonban áldozatot és önkéntes közreműködést vállaltak, hogy ott épüljön újjá, ahol minden talpalatnyi föld a történelmet idézi. És Volgográd nemcsak, újjáépült, hanem szebb és gazdagabb, mjnt valaha, s szorgalmas, munkaszerető lakói , jre tovább építik. A város lakói, dolgozói vállalták, hogy most. a győzelem 30. évfordulójának esztendejében minden dekádban, tehát tíznaponként terven felül egymillió rubel értékű terméket adnak a város ipari üzemei a népgazdaságnak. A Volgográ- di Alumíniumgyár például, amely ‘aljé s egészében magyar timföldet dolgoz fel. a tervek túlteljesítésén felül vállalta, hogy a győzelem napjára nagy mennyiségű v. imos energiát takarít meg. Mamaj tatár vezérről elnevezett dombhát, amely a város legmagasabb vontja, ma közismert zarándokhely. A Ma- majev kurgá~on annak idején heves harcok folytak. A csata után ezen a földdaraoon minden négyzetméteren 1200 repeszdarabot találtak. Mesélik a volgográdiak. hogy a nagy harcok után löbb évig fű sem nőtt ezen a területen, s 1943-ban, amikor olvadt a hó, rózsaszínű lé folyt le a domboldalról. Ahogy mondják, vért és rozsdát izzadott i föld... A Szovjetunió fegyveres Erőinek Múzeumában. Moszkvában láttam egy furcsa ízlésre valló söröskorsót. A Mamajev kurgánon fogságba esett egyik német tiszt személyi holmija volt. A korsó alakját emberkoponyára formázták ... A győzelem napján a nagy rendezvénysorozatot a dal ünnepe zárja a Volga partján. Este a hálatüzek és az erős fényű lámpák világánál dalban, szólalnak meg az igaz legendák ... ORAVEC JÁNOS (Vége)
