Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-05 / 103. szám

„A mpsterspgps felélesztés” máig sem sikerült... Mi lesz veled, iskola ? Dunaújvárosban és Ozdon Felmérés a munkáséletmódról — Ha esik az eső, itt fo­lyik végig a víz — mutat az igazgató a folyosó felhólya- gosodott, hámló falára. A csapóajtó fölött repedések. Bármelyik pillanatban lepe­reghet a vakolat. — Ezt a lámpaburát minden eső után le kell szerelni, kiönteni be­lőle a vizet... — A VI. B osztály előtt állunk. Fölöt­tünk foltos mennyezet. A fa­lon ügyes gyermekrajzok ta­kargatják a sárgult foltokat. Az eddig leírtakból azt gondolhatja az olvasó, hogy valami istenhátamögötti kis tanya rozzant iskolájába csöppentünk. Nos, csalódást kell okoznunk. A diósgyőri városközpont 21. számú, 22 millió forint beruházással lé­tesített általános iskolájának folyosóján sétálunk. — Húsztantermes iskolán­kat két és fél éve, 1972. no­vember 20-án adta át a BÁÉV. Tavaly nyáron már fel kellett szedni a tető fö­démjét, de alapos javítás helyett éppen csak megfol­tozgatták a szerelők. Egy eső­zést kibírt, aztán újból rak­hattuk a Qsöpögés alá a vöd­röket. A rejtett hibákra há­roméves, a kisebbekre két­éves garanciánk van, ami az újabb javításokkal újra és újra kezdődik. Ha így hala­dunk, összedől az épület és még mindig „garanciálisak leszünk” — mondja Garad- nai Ferenc igazgató, az elké­pedéstől széttárt karral. — A javításkor kiderült, hogy 3— 4 négyzetméteren még a kát­ránypapírt is „kispórolták” a szigetelésből. A W. C.-rend- szerrel is rengeteg problé­mánk van. A kábelek a be­ázás miatt a vízvezetékkel érintkeznek. Félő. hogy vala­melyik tanulót áramütés éri. Legutóbbi panaszunkra egy bádogost küldtek ide, aki két órát töltött itt, s végered­ményben nem csinált sem­A MÉH tervei Dinamikusan fejlődik az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­lat. Erről tanúskodik, hogy öt évvel ezelőtt még csak 117 millió forintos, tavaly vi­szont már 190 millió forintos árbevételi tervet teljesítet­tek. Az idéi évre 210 millió forint feletti árbevételi ter­vet tűztek ki. Ennek realizá­lásában nagy feladat hárul a vállalatnál dolgozó 27 szocia­lista brigádra, amelyek közül 23 kollektíva nyert el vala­milyen kitüntetést, elmúlt évi eredményei alapján. Olcsó húskészítményei! Megyénk és városunk élel­miszer-ellátásában jelentős szerephez jut — elsősorban a hús és húskészítmények for­galmazása terén — a Borsod megyei Állatforgalmí és Hús­ipari Vállalatra. Az elmúlt évben fontos feladatuknak tartották a lakosság olcsó húskészítménnyel és -ter­mékkel való ellátását. Ennek megfelelően az olcsó húské­szítmények előzetesen meg­határozott 60 százalékos ará­nyát tavaly már 66,5 száza­lékra növelték. Az idén to­vább kívánják növelni ezt az arányt, amihez jelentős se­gítséget ad a június első nap­jaiban próbaüzemelését kez­dő húskombinát. # Az utolsó padokban most nem ül senki. A beázástól le­szakadt mennyezetburkolat alatt veszélyes tanulni a nyolc bőseknek. Szerencsére testnevelésórán voltak, amikor le­szakadt ... mit. A városi tanács beruhá­zási osztályához panaszos le­velet írtunk, amit továbbí­tottak a BÁÉV-hez. Utána­járásunknak eddig gyakorla­ti haszna még nem volt. Pe­dig csak egy lehetőség ma­radt: a szigetelés teljes fel­újítása. Ezeregyszáz diákunk van, harmincnégy osztály. A létszámot tekintve Miskolc harmadik legnagyobb iskolá­ja vagyunk. Nagyon nagy a felelősség. A körülmények gyakran szinte lehetetlenné teszik a diákokkal való szak­szerű foglalkozást. A 8. C osztályban éppen oroszórát tartanak. A tan­terem sarkában a mennyeze­ten hatalmas sötét folt töri meg a fehér festést. Itt sza­kadt le a plafon; szerencsére Szerdán délelőtt, az MHSZ miskolci székházában tartja XVII. küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége. A közgyűlésen a MÉSZÖV el­nökségének jelentését Csege Géza, MESZÖV-elnök ter­jeszti elő. Ezt követően a MÉSZÖV 1974. évi mérlegét, (Solymos felv.) éppen nem voltak bent a gyerekek. Kocogó, fellazult keramit- kockákon jutunk a tornate­rembe, ahol a négy darab jód lux világítótest mellé, sa­ját erőből újabb halogén­lámpákat kellett felszerelni, mivel a pislákoló fénynél nemhogy a labdát, hanem még egymást is nehezen ta­lálnák meg a gyerekek. Az átadás után egyszer már cikket közöltünk „Halva szü­letett iskola” címmel a 21. számú Általános Iskoláról. A mesterséges felélesztés, úgy látszik, mindmáig nem járt sikerrel. Várjuk az illetéke­sek véleményét az üggyel kapcsolatban. (varga) s az 1975. évi költségvetést vitatják meg a küldöttek. Előterjesztés hangzik el a MÉSZÖV alapszabályának módosítására is. A MÉSZÖV felügyelő bizottságának mun­káját értékelő jelentés vitá­ja után újraválasztják a bi­zottságot. A szociológusok a Dunai Vasműben megkezdett, az életmódra vonatkozó vizsgá­lódásaikat az Ózdi Kohászati Üzemekre is kiterjesztették; kérdőíves módszerrel ötszáz fizikai dolgozót és mintegy száz, a termelés irányításá­ban közvetlenül részt vevő gyáregységvezetőt kérdez­tek ki. Egyrészt olyan konkrét adatot gyűjtenek, amelyek le­hetővé teszik az üzemi de­mokráciát erősítő és akadá­lyozó tényezők tanulmányo­zását; másrészt segítséget igyekszenek nyújtani olyan „érzékenyebb” iparpolitika kialakításához, amely a nagy­ipari foglalkoztatottak körül­ményeivel körültekintőbben számol. Elsőként a két nagyüzem dolgozóinak legjellemzőbb személyi adottságait tekin­tették át: származásukat, csa­ládi hátterüket stb. Egyebek közt kiderült, hogy Ózdon kétszer annyi olyan munkás Eiulazolf Mongolia a lányizexpodíció Péntek este a menetrend- szerű moszkvai gyorsvonattal indult el az a nyolc bányász, aki államközi szerződés alap­ján Mongóliában, a Dzan Síre hegységben kutatási és robbantástechnikai munká­kat végez. Nagy János főmérnöktől, a Borsodi Szénbányák kuta­tási és robbantástechnikai osztályának vezetőjétől a kö­vetkezőket tudtuk meg: — Baros Márton vezetésé­vel hét gyakorlott szakembe­rünk utazott Mongóliába. Nyolc nap alatt érnek el ál­lomáshelyükre. Vonattal men­nek, mert több mázsa súlyú felszerelést visznek maguk­kal. Megérkezésük utáni első teendőjük a jurtaépítés lesz. Utána elkészítik a föld alat­ti robbantóanyag- és élelmi­szerraktárakat. Ezek után látnak hozzá az áramfejlesz­tő állomás kiépítéséhez. A robbantási munkálatokat egy héttel a megérkezésük után kezdik el. Kéthetente küldenek jelen­tést munkájukról és életük­ről. Olvasóinkat rendszeresen tájékoztatjuk a tizenkétezer kilométerre dolgozó nyolc borsodi bányász tevékenysé­géről. (sólymos) KildettközgvHlést tart a MÉSZÖV Rágalmazás egykor és ma „Alulírott ezennel kijelentem, hogy V. Herman mészáros mind addig jellemte- len ember, míg az ál­tala ellenem s nőm ellen terjesztett hamis rágalmakat ugyan e lap hasábjain vissza nem vonja, s engem az általa terjesztett rágalmak alól a nyil­vánosság előtt meg nem követ. Abramovics Henrik” — írja a „Szabadság”, a Miskolczi Független­ségi és 48-as Párt közlönye 1892. április 30-i számában. Izga­tottan lapoztam át a „Szabadság” egy egész évfolyamát, kíváncsi voltam, milyen for­mában teszi jóvá tet­tét a „jellemtelen mészáros”. Csalód­nom kellett. A meg­követés nyomára se­hol sem találtam. Ügy látszik, V. Herman a „jellemtelen” ember bélyegével a homlo­kán élt, amíg csak meg nem halt... Furdalt a kíváncsi­ság: ma hogyan is állunk a rágalmazás­sal ? Tóth Lajos, a Megyei Bíróság sta­tisztikusa mondta el a következőket: — Tavaly járási szinten 957 magánvá- das ügy került a bí­róság elé (ide tarto­zik a könnyű testi sértés, a levéltitok-, magánlak- és becsü­letsértés). Az esetek 23,7 százaléka érte meg a bírói ítéletet; 71,3 százalékukban még a tárgyalás ki­tűzése előtt megszün­tették az eljárást — a pereskedők kéré­sére. Milyen is egy mai rágalmazást ügy? T. 1.-nek bizalma­san elmondta a ba­rátja: tudomására ju­tott, hogy a fent ne­vezett férj távollété­ben fiatal asszony­kája férfivendégeket fogad. T. 1, életében válságos időszak kö­vetkezett. A válóper beadása előtt bizony­ságot akart szerezni megcsalattatásáról. Megkezdődött a „bi­zonyítási eljárás”. A féltékenységét álcázó férj titokban még az ágy alá is benézett esténként, szimatolva járt-kelt a lakásban, bűnjelek után ku­tatva. Munkahelyéről többször hazaszaladt azzal az indokkal, hogy valami fontos dolgot otthon felej­tett. A revíziók mind gyakoribbak lettek, de eredménnyel nem jártak. Míg aztán a szörnyű depresszióval kínlódó, lidérces ál­mokkal küzdő férj, nem bírván tovább cérnával, hogy nem tudja rajtakapni fe­leségét, hatalmas pa- táliát rendezett. Az önérzetes asszonyka természetesen azon­nal elvált tőle. Azóta is felhőtlen családi békében él férje „rágalmazó” ba­rátjával ... V. It. van, akinek már szülei is munkások voltak, mint a Dunai Vasműben. Ugyanak­kor többen laknak közülük ma is falun. A közoktatási statisztika mindkét ipari centrumban fi­gyelmeztető adatokkal szol­gált: a munkások 90 száza­léka a „nem tanulók” kate­góriájába tartozik. Pedig Pél­dául. a megkérdezettek fele Ózdon úgy nyilatkozott, hogy „érdemes lenne tanulni”. Az ehhez hiányzó előfeltételeket fele-fele arányban saját ma­gukban rejlő — életkor, ki­tartás hiánya — és külső kö­rülményekben (jobb lakás, több idő, üzemi támogatás stb.) jelölték meg. A falusi környezet hatása még mindig eleven: a Du­nai Vasműben a keresők 75 százaléka lakik helyben, Óz­don viszont ez az arány 20 százalékkal kisebb. A jelen­tős különbség az életmód­ban is tükröződik. Érzékel­hető ez többek között abban is, hogy a dunaújvárosi mun­káslakások háromnegyed ré­szében van már víz, és WC, míg az ózdiaknak csak 30 százalékában. A foglalkoztatottak kéthar­mada elégedett munkahelyé­vel és általában végzett mun­kájával; csak' 10 százalék nyilatkozott ellenkezőleg. A megkérdezettek egyharmada egyértelműen mondta: ha új­ra kezdhetné" életét, ugyan­ezt a foglalkozást választaná. Mivel lehetne a termelés­ben leginkább javulást elér­ni? — kérdezték a szocioló­gusok. A dolgozók kéthar­mada szerint az anyagi ösz­tönzés fokozásával. Milyen változtatást vezetnének be a bérezésben, ha rájuk lenne bízva? — szólt a következő kérdés. A válaszolók 16 szá­zaléka jobban differenciálna a végzett munkateljesítmény, ugyanennyien a fizikai meg­terhelés alapján; 20 száza­lék szerint a törzsgárdatago- kat, 9 százalék szerint az idő­sebbeket kellene jobban megfizetni. Fizet a fizetőpincér A borravalót beszámítják a tartásdíjba A baleset idején hárman ültek a bordó Zsiguliban. Egy pincér fodrásznő feleségével, és egy benzinkútkezelő. Sze­rencsére az ütközés nem volt frontális és nem követelt emberéletet, de néhány hétig mindannyian betegállomány­ban voltak. Az Állami Bizto­sító mindhármuknak kifizet­te a táppénz és a fizetésük közötti különbözeiét. A bal­esetet szenvedettek azonban kevesellték ezt az összeget és beperelték a biztosítót * Arra hivatkoztak, hogy a kapott összegnél lényegesen nagyobb a jövedelemkiesé­sük, mert úgynevezett „bor­ravalós szakmában” dolgoz­nak. Pincérek, fodrászok és benzinkutasok jelentek meg a bírósági tárgyaláson, vallo­másukkal alátámasztva a fel­peresek igényét. A pincér és felesége (nevezzük J.-nek és J.-nének) havi kétezer forint borravalókiesést követeltek. A benzinkutas — beadványa szerint — napi 70 forint há­lapénztől esett el, részleges munkaképtelensége követ­keztében. A bíróság mérle­gelt és jogosnak találta fel­peresek kártérítési igényét; kötelezte az Állami Biztosí­tót, hogy a borravalót is fi­zesse ki. A történetben idáig semmi különleges nincs, hasonló esetek bőven akadnak a bí­róságokon. A Legfelsőbb Bí­róság iránymutatása alapján a borravalót ilyen esetekben bele kell számítani a jöve­delembe. * Két esztendő telt el a bal­eset után és a forgalmas mis­kolci étterem fizetőpincére elvált a feleségétől. A váló­pert közös megegyezés alap­ján indították, csupán a gyer­mektartásdíj összegében nem jutottak azonos nevezőre. J.-ék kisfia az asszonynál maradt és a feleség azt kérte a bíróságtól, hogy a tartás­díj összegének megállapítá­sakor férjének ne csak fix- fizetését vegyék figyelembe, hanem a borravalót is, amely egy második fizetésnek felel meg. És lám-lám, milyen kevés lett egyszerre a fizetőpincér mellékese! Közölte, hogy az utóbbi időben a vendégek bizony már nem nagyon ad­nak borravalót (!) és ő ha­vonta legfeljebb 800—1Ö00 forint pluszpénzhez jut a fi­zetésén kívül. Ha kell, tanú­kat is hoz, hiszen bármelyik munkatársa bizonyíthatja, hogy mesés borravalók nem léteznek és nem megy olyan jól a pincéreknek, mint azt a volt feleség gondolja. Ezért hát ne sújtsák őt olyan ösz- szegű gyermektartásdíjjal, amely anyagi gondokat je­lentene neki. A bíróság azonban nem volt kíváncsi az újabb tanú- vallomásokra, és a gyermek­tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem - megállapításakor abból az összegből indult ki, amelyet az előző kártérítési pernél mondott a „gyermek­szerető” fizetőpincér: ezer forintban állapította meg az apa kötelezettségét. Az ítéle­tet a Miskolci megyei Bíróság is helybenhagyta. * Eddig J. fizetőpincér ta­nulságos története. Az eset tulajdonképpen csak azért érdemli meg a nyilvánossá­got, mert jól jelzi egy gon­dolkodásmód, egy napjaink­ban sajnos nem ritka maga­tartásforma tüneteit. Bíró is­merősöm azért hívta fel er­re a figyelmemet, mert szá­mára szakmai szempontból volt izgalmas az eset. A tör­vények és az ítélkezők jól működtek, nem történt tör­vénysértés. J. mást sértett meg. Ezért ugyan nem kerül a vádlottak padjára, de esete talán elgondolkoztató lehet. Ö továbbra is feltűnik a füs­tös étteremben, és jól szabott uniformisában mosolyogva tartja a markát. Talán most már a szokottnál is rámenő­sebb lesz, hiszen be kell hoz­ni a veszteséget*, amit min­den hónapba?! levonnak a fizetéséből. (erdős)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents