Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-05 / 103. szám
Nehéz kommunikálni „Informálni tudunk, kommunikálni viszont alig” — állapítja meg Deme László. A magyarázat egyszerű: „Az információ nem észleltetésre szánt jelenség. A kommunikáció más. Alaptermészeténél fogva dialóg, mert a partnernek szól; s ha monológ is, nem az önkifejezés, hanem a megértés az alapszándék benne.” De hogyan is tudnánk kommunikálni, mikor nemcsak az írás, hanem a beszéd is nehezen megy. Pedig úgy tűnik, nincs a dologban semmi ördöngösség. Maga Kosztolányi írja: „ha tisztán egymás mellé rakjuk a szavakat, úgy. amint a józan ész parancsolja, már jól beszélünk.” Mi veszi hát el a józan eszünket? Miért történhetett meg, hogy az alföldi juhász, aki a birkák mellett ízesen, szépen mondta mikrofonba családi gondjait és örömeit, juhászati brigádvezetőként így nyilatkozott: „A birkahús vonalán jelentős babért arattunk.” (A mikrofont mindkét alkalommal én tartottam.) S hogyan fordulhat elő, hogy a nemzedékeket nevelő tanár — akitől annyian tanultak beszélni — egy tudományos tanácskozás pódiumán így szólal meg: „Egy sor munícióval gazdagodtunk. Fontos, hogy felhasználás céljából tegyük to- * vább.” Higgyék el nekem (bár a második esetben ez nem köny- nyű), hogy mindkét ember ép nyelvérzékkel rendelkezik. Csupán arról van szó, hogy hivatalos szereplés közben úgy érezték: ki kell tenni magukért... Megengedem: szélsőséges példák ezek. Általában nem eny- nyire szembetűnő eltávolodásunk a józan ész diktálta parancstól. Kétségtelenül nem könnyű nyilvánosság előtt megfogalmazni mondanivalónkat. Üj beosztásban — mikor néhány ellendrukker pillantását is elkaphatjuk — különösen nem. Ilyenkor kínosan bizonygatni akarjuk, hogy nem véletlenül kaptuk a hivatalt... Nosza, gyorsan ráhangolódunk a nagy emberek szólamaira (sajnos, hangsúlyaira is), előszedjük a mondat-paneleket, a felesleges idegen szavakat. Erről ismét eszembe jut egy történet. A modem fiatal pap több forrásmunkával lép fel a szószékre és beszéde közben hol egyiket, hol másikat üti fel — folytonosan idéz. A templomból kijövet vállára teszi a kezét egy öreg falusi ember: nem baj, édes fiam, néhány év múlva fog ez könyv nélkül is menni. íme a józan ész természetes válasza. Aki bármiféle kommunikációra vállalkozik, először is azt kérdezze magától: tudok-e a közönségem nyelvén? Alkalmas vagyok-e megértetni magam? Mindez magától értetődőnek látszik, a gyakorlat azonban más. Aki szól, először is el akarja kápráztatni „híveit”. Legtöbbször hatalmas információtömeget zúdít rájuk. Nem tudja, amire pedig többen figyelmeztettek már: minél több az információ, annál ritkább az élmény. S mindezt úgy mondja, ahogyan emberek „élő”-ben soha nem beszélnek egymással. A szöveg már azért sem élő, mert olyan írás — a szónok természetesen olvas —, aminek fogalmazásakor nem vették figyelembe, hogy beszéd formájában kell hatnia. Mindezt tetézi, hogy a szöveg „politikus” és „tudományos”. Vagyis: érthetetlen. Nem új dolog, hiszen mór Szerb Antal így bosz- szankodik: „Az emberek megszokták, hogy nálunk a tudományos könyveket nem lehet olvasni, amiből azt a logikailag is helytelen következtetést vonják le, hogy amit el lehet olvasni, az nem lehet igazán tudományos könyv.” Csakhogy más volt akkor a világ. Nem beszéltünk (beszélhettünk) demokratizmusról — az arisztokratizmus tündöklőit. A fölkentek szóltak a beavatottakhoz. Sem a hatalom, sem a tudás hatalma nem osztatott meg a néppel. Csak a legjobbak „alacsonyodtak le” annyira, hogy mindenki megértse őket. Egyszóval: a tömegektől való nyelvi távolodás társadalmi elkülönülést is jelent. Nálunk közrejátszik ebben a sajátos magyar „kivagyiság” is, hiszen nem mindegy, hogy ki milyen babérokat arat a birkahús vonalán. Gy— Gyermekkőnyvtári napok A Miskolci Városi Könyvtár hálózatához tartozó gyermekkönyvtárak részvételével, május 5-től 15-ig író—olvasó találkozókat, rendezvényeket tart a Szabó Lőrinc Könyvtár. A gyermekkönyvtári napok meghívottal közt szerepel Fehér Klára, Horgas Béla, Kiss Dénes és Varga Katalin író. Klubest Ma délután 6 órakor a TITP városi szervezetében orosz nyelvi klubestet tartanak, amelyet a Hazafias Népfront, az orosz nyelviskola és a TIT rendez a Béke és a barátság hónapja alkalmából. Előadás a Bánátról A Gárdonyi Géza Művelődési Ház nyugdíjasok klubjában ma este 7 órától a Bánátról hallhatnak diavetítéses előadást az érdeklődők. Csemadok Aoy any el vükön A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége alapító taggyűlését 1949. március 5-én tartották Pozsonyban. Negyedszázados fennállása ünnepségeinek idején a Csemadoknak 530 helyi szervezete és 6200 tagja volt, taglétszáma azonban egyre nő, s van néhány száz szlovák nemzetiségű tagja is. A kevert szlovák—magyar lakosságú községekben közös kulturális programot készí- tenek elő. A Csemadok alapszervezetei évente mintegy 200 íróolvasó találkozót, s egész sor népművészeti rendezvényt szerveznek meg. A nagyobb jelentőségű kulturális események közé tartoztak a Ko- mamóban megtartott Jókai- napok és a Galántán rendezett Kodály-napok. Ezeket az ünnepségeket a Csemadok a pozsonyi Népművelési Intézettel közösen szervezte. A Csemadoknak körülbelül 240 színjátszó és 130—140 esztrádcsoportja van, ezen kívül 38 énekkara, 100 népitánc- és további 20 íolklórMájus 12-től 17-ig A tizenötödik fesztivál filmjeiből Elsősorban pszichopcdagógusohnak A Gyermekváros gyakorlóiskola A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete a napokban a Miskolci Gyermekvárosban tartotta pszichopedagógiai szakosztályának alakuló ülését. Mikor a hírt még csak jövő időben olvastam, már akkor azon gondolkodtam, hogyan fogom ezt „magyarra” fordítani; mennyiben tűrik el a szakterület művelői számára természetes fogalmak a köznyelv kifejezéseit. És volt még egy aggályom: vajon nem csak egy szűk kör számára érdekes szakmai tanácskozásról van-e szó? Az idén tizenötödik alkalommal rendezik meg Miskolcon a rövidfilmek hagyományos fesztiválját. A megnyitó egy hét múlva, május 12-én lesz, és május 17-ig. a záróünnepség napjáig több mint száz filmet láthat a közönség. Tizennégy fesztiválvetítés keretében mutatják be a stúdiók legfrissebb termését, a két retrospektív vetítésen pedig az elmúlt harminc esztendő filmjeiből készült válogatás kerül a nézők elé. Ezen a héten — előzetesként — néhányat bemutatunk a XV. miskolci filmfesztiválon látható alkotások közül. Rúgják, dobják, lövik, ütik. Kézről kézre, lábról lábra száll. Találós kérdés is lehetne: mi ez? Labda... Labda ... című filmjében Csőke József azonnal válaszol, majd dokumentatív, szép képsorai kísérik a játék útját. És az emberét is; a csecsemőkortól élete végéig. ★ A Hortobágy, ez az Európában egyedülálló hatalmas, füves puszta hazánk egyik legszebb tája. Kis József A hortobágyi nemzeti park című népszerű-tudományos filmjében azt mutatja be, hogyan védik gazdag növény- és állatvilágát, őrzik a pásztorkodás sajátos formáit, a történelmi emlékeket. A tücsök nagyon el van keseredve, mert nincs hallása. Mirr-Murr és az egerek művelődhetnek csoportja működik. A művészeti csoportok közül legkiválóbb a Csemadok KB keretében Pozsonyban működő „Szőttes” csoport. A Csemadok keretében működik a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, amely már többször méltóan képviselte Csehszlovákiát külföldön is. A szövetség felhasználja az idegológiai munka minden formáját tagjainak szocialista szellemben történő nevelésére. Egyes szervezetei néprajzi kutatásokkal is foglalkoznak. E munkásság eredményeit eddig 14 kiállításon mutatták be. A Csemadok több mint 26 éves fennállása bizonyítja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek módjuk van haladó hagyományaik fejlesztésére, tanulhatnak és művelődhetnek anyanyelvükön. Csehszlovákia népei és nemzetiségei a kölcsönös tisztelet és baráti összetartozás szellemében építik a szocialista társadalmat. beveszik a furulyazenekarba. Ott visszanyeri hallását és boldogan muzsikál. Foky Ottó A botfülű tücsök című filmje televíziós esti mese; fesztiválvetítésen is szívesen megnézzük. . . HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krő- nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Operettrészletek. — 14.25: Morva-szlovákiai évszakok. Népzenei ösz- szeállítás. — 14.40: Nagy La'jos élete és művészete I. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50: Kóruspódium. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mitől olcsó, mitől drága? — 16.20: Az élő népdal. Rábapatona. — 16.30: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Múlt és jövő. Hangképek az Akadémia jubileumi közgyűléséről. — 17.55: Közvetítés az irodalmi színpadok és amatőr színjátszók országos versenyének II. területi középdöntőjéről. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A Rádió Kabarészínháza. — 20.50: Hírek. — 20.53: Mikrofonközeiben: Karéi Gott. — 21.27: Mi, férfiak. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Musica Mundana. Részletek Szabolcsi Bence művéből. — 22.54: Népdalok. — 23.15: Operarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Könnyűzene. Petőfi rádió: 12.00: Kamarazene. — 13.00: Hírek. — 13.03: A „Gyermekünk” szerkesztőségében. Riport. — 13.20: A Concertino Praha ’74 magyar díjnyertesei muzsikálnak. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Kettesben . . . Széchy Tamás- és Szilágyi János. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Üj fúvósfelvételeinkből. — 18.30: A tudományos közélet fóruma. A kutatómunka társadalmi haszna. — 18.55: A rock mesterei. — 19.30: Jó estét gyerekek! — 19.35: Hangverseny. — Közben kb. 20.25: Hírek. — 20.35: Üj könyvek. — 20.38—20.45: Zsugori uram. Csokonai Vitéz Mihály verse. — Kb. 21.15: Nóták. — 21.50: Dvorzsák: Gordonka- verseny. — 22.20: Daljátékokból. — 23.00: Hírek. — 23.15: örökzöld dzsesszmelódiák. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Képek községeinkből. Határszéli falvakban. — Hidasnémeti. — Megyénk „páva-köreinek” műsorából. — 18.00: Borsodi Tükör. (A miskolci tejüzemben; Megnyitották a magyar nyelv hetét Borsodban; Alkoholizmus elleni hónap kezdődött.) — 18.15: Hangszerszólók. — Napjaink kérdései. Rongálók! Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Miskolci Nemzeti Színház (5. 8): Az Országos Rendező Iroda előadásai. SZÍNHÁZI KÖZLEMÉNY A színház műsora betegség miatt május 9-étől megváltozott. Felhívjuk közönségünk figyelmét, hogy a helyes műsorról a napokban megjelenő zöld színű új naptárplakát ad tájékoztatót. A Gyermekváros jókora ebédlőjében mindenesetre több száz, az ország minden részéből érkezett vendég foglalt helyet. Itt volt László József, az Oktatási Minisztérium gyermekvédelmi osztályának vezetője, Illyés Gyű- láné. a Gyógypedagógiai Főiskola főigazgatója, az intézmény több tanszékvezetője, az egyesület magas rangú tisztségviselői, hazánkban tartózkodó svéd gyógypedagógusok, az intézmények igazgatói, tanárai, mindazok, akiknek a gyógypedagógiához, a gyermekvédelemhez az országban közük van. Hamar meggyőzték a hallgatót, hogy a szekció megalakulása ugyan szervezeti kérdés, de létrejöttének oka (éppen úgy, FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Mackenna aranya Szí. amerikai film Kezdés: ti, hn6 és 8 órakor Felemelt hely ár! KOSSUTH: Az asszony és az elitéit Szí. francia film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: Elátkozottak Mb. szí. olasz—NSZK film Kezdés: f5 és 17 órakor 18 éven felülieknek! FÄKLYA: A halott asszony visszatér Mb. szí. francia film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI: 141 perc A befejezetlen mondatból I—II. Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor 16 éven felülieknek! Dupla hely ár! SZIKKA: Hé barátom, itt van Sabata! Szí. olasz film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor Felemelt helyár! TÁNCSICS: Kamaszkorom legszebb nyara Mb. szí. amerikai film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor 16 éven felülieknek! TAPOLCA, KEKT: A béke első napja Mb. szovjet film Kezdés: f8 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÜRÖMOZI: Szegény gazdagok Magyar film . Kezdés: 4 órakor Charly Amerikai film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre Mb. amerikai film Kezdés: 6 órakor PERECES: Végzetes aranyrögök Szovjet film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Romantikus zene. — 9.25: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek .— 10.03: Iskolarádió. Énekóra. Orosz nyelvlecke. — 10.35: Barokk kamaramuzsika. — 11.00: Szlovák népballadák. — 11.20: Lily Pons és Nikola Gjuzelev énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operettrészletek. — 8.30: Szolgálat, egyenruhában. Az iskolaparancsnok. — 9.00: Hírek. — 9.03: Népdalok. — 9.37: Klu- sák: Fekete madrigálok. — 9.50: Kritikusok fóruma. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. — 11.45: Expedíció az időben. III. rész: Különös utazások. Televízió: 8.05—8.25: Élővilág. — 9.55—10.20: Fizika. — 11.05— 11.45: Történelem. mint az egyesületé magáé) közügy. Az ülést megelőző rövid beszélgetésben Sziklai Béla főtitkár mondta el, hogy 108 intézet 1600 pedagógusának kérésére a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete 1972- ben alakult. A kezdeti értelmi, hallási, látási fogyatékosokkal foglalkozó szekció és a logopédia mellett azóta létrehozták a kriminálpeda- gógiai és iskolaegészségügyv most pedig a pszichopedagógiai szekciót. Már a „felállásuk” is bizonyítja, hogy a klasszikus gyógypedagógia és a gyermekvédelem egymástól elválaszthatatlanok. A gyógypedagógus a fogyatékos gyerek oktatásáért, neveléséért, rehabilitációjáért, vagyis munkaképes felnőtté formálásáért dolgozik. Ugyanezt teszi a pszichope- dagógus is. Azzal a különbséggel, hogy az ide vonatkozó, világszerte ismert ENSZ- határozatnak arra a részére figyel, hogy a szociális hátrányban levő, lelkileg károsult gyerekeknek is meg kell kapniuk azt a speciális bánásmódot, nevelést, gondozást, amelyet állapotuk, helyzetük feltétlenül szükségessé tesz. Világszerte évtizedek óta folyik azoknak a szakembereknek -a képzése, akiknek nem kevesebb a feladata, mint hogy a legkisebb kortól a felnőtté válásig keressék gyermek és társadalom egymásra találásának útját- módját. A Gyógypedagógiai Főiskolán működő tanszék csak pár éves, nagyon fiatalok azok a friss diplomások is, akik innét kikerülnek. Murányi Kovács Endréné, a tanszék vezetője az ő számukra is támogatást kért jövőbeni munkahelyük, a gyermekvédő intézetek vezetőitől, munkatársaitól, míg megfogalmazta az újonnan alakult szekció alapvető feladatát: a szakemberek mellett a közvéleményt is meg kell győzniük, hogy az érzelmileg, szociálisan sérült gyermekek gyógyíthatók. Nincs tehát a pszichopeda- gógiában semmi olyan, amit csak egy tudomány „boszorkánykonyháján” értenek. A gyermekotthonok jelenlevő képviselői számára pedig különösen világos volt, hogy mindez nagyon is reális segítség számukra. Ök többé- kevésbé ismerik a közvéleményhez, társadalomhoz (eléggé elvont fogalmak ezek magukban) vezető valóságos utakat. Ezzel az új fórummal kölcsönös tapasztalatokon alapuló támogatást kapnak. Ugyanakkor igen várják a munkájukban a lélektani kutatások eredményeit, és a gyakorlati pedagógiát egyesítő fiatal szakembereket. A Miskolci Gyermekváros mindenesetre jó néhányat kap belőlük. Nem véletlen, hogy itt volt a szekció alakuló ülése: a főiskola pszichopedagógiai tanszékének ugyanis a miskolci a gyakorló intézménye. (makai)
