Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-10 / 58. szám

tk Bűn és bűnhődés... Felső képünk a játékvezető „bűnének” ékes bizonyítéka: az ugyanis nyilvánvaló volt, hogy Mészáros és Tatár találkozása a meg nem adott gólnál „nem tartal­mazott'’ szabálytalanságot, a les lehetőségét viszont ez a kép cáfolja, mert a kapuban lát­ható Fábián a labda elrúgásának pillanatában sem volt sokkal messzebb a gólvonaltól. !Játékvezető gyönyörűbb példát nem is kívánhat, hiszen a lest kizáró feltétel adva van: a '-.Fitos mezes Tatár és az alapvonal között két védőjátékos — Mészáros és Fábián — talál­ható!) Az alsó kép egy perccel később készült: Oláh szolgáltatott elégtételt önmaguknak az­zal. hogy a kicsit késve vetődő Mészáros mellett a bal alsó sarokba vágta a labdát. Kézilabda FK Túlsóit arányú vereség Bp. Spartacus—DVTK 97:65 (50:34) Ózdi Kohász—Cjpesti Dózsa 23:17 (11:8) Rosszul védekezett és a hely­zetek sokaságát hagyta ki az első negyedórában az Ózd; a Dózsa négygólos előnyt — 8:4 — szer­zett. A többszöri csere aztán fel­javította a Kohász játékát és so­rozatban hét gólt lőve, már ők fordultak előnnyel. A szünet után sokáig felváltva estek a gólok, aztán az újpestiek teljesen elké­szültek erejükkel, kapusuk is szánalmasan gyengén védett, s a fekete-fehér gárda könnyen nyert. I d: Vörös (8), Noviczky (6), il­letve Ricsovics (6). Debreceni Dózsa—FTC 20:17 (11:7) A mutatott játék képe alapján jóval nagyobb volt a két csapat között a különbség, mint amit a végeredmény jelez. A Dózsa ka­pusa azonban nagyon rossz na­pot fogott ki, s Vargáék Is sok ziccert ..puskáztak” el. Az utolsó 10 percre a mérkőzés teljesen el­durvult. s három végleges kiállí­tás — Varga, dr. Süvöltős, illetve Szilágyi — is történt! Ld: Varga (8), illetve Szilágyi (5). Debreceni Dózsa—Cjpesti Dózsa 28:22 (17:12) A két Dózsa nagyon barátságos jellegű mérkőzést játszott egy­mással. A debreceniek dr. Süvöl- tőst nélkülözve is félgőzzel nyer­tek. A kapusok erősen „ludasak” a sok gólos végeredményben! Ld: Varga (12), illetve Bltvai (6). Ózdi Kohász—FTC 19:17 (11:7) Kemény, Igen sok büntetővel és kiálítással tarkított játék folyt a pályán. A Kohász támadójátéka célra törőbb, ötletesen figuratlv volt — a hajrá kivételével. Kár, hogy szinte egyetlen gyors indí­tást sem alkalmaztak! Győzel­mük — annak ellenére, hogy az utolsó tíz percre „leengedtek” — így is nagyon biztos volt. Ld: Bárdos, Vörös, Závodszky (4—4), Illetve Szilágyi (5). (monostori) Vasárnap délelőtt a Kilián Gimnázium tornacsarnoká­ban játszotta soron követke­ző NB I-es mérkőzését a DVTK női kosárlabda-csapa­ta. A legszebb remények sze­rint is csak arra lehetett szá­mítani, hogy a DVTK meg­szorítja rangos ellenfelét, de még ezt sem sikerült, mert a csapat a vártnál gyengébben játszott. Egyenrangú ellenfél csak az első hét percben volt a diósgyőri együttes (10:12) ez­után azonban gyorsan elhúz­tak a fővárosiak, s a 11. perc közepén már 16 ponttal ve­zettek (14:30). Előnyük to­vább növekedett, s a hajráig általában 20 pontos volt. A centerek kiválása után végül is a vártnál nagyobb arányú vereség született. Molnár Miklós, a csapat szakvezetője már a találkozó elején figyelmeztette a lá­nyokat: ne vegyék át az el­lenfél rohanó stílusát, s játsz- szák ki a 30 másodpercet. A korán elmondott jótanácsok azonban nem sokat használ­tak, mert az ellenfél ember- fogásos játéka és keménysé­ge nem nagyon ízlett a diós­győrieknek, pedig — mint az edző is mondotta — ma ez a játékstílus. Való igaz, hogy az ellenfél jobb volt,i sokszor harcolt ki tiszta helyzetet —, de hagyták is. Jellemző a DVTK mostani gyengébb tel­jesítményére, hogy kosárra dobásainak 54 százaléka — tehát több mint a fele — célt tévesztett. A két félidőben, azaz 40 perc alatt, 32 esetben vétettek hibát az összjáték- ban, illetve a kosár alatti harcban. A személyik értéke­sítésének aránya viszonylag jó volt (62 százalék a Spar­tacus 54 százalékos mérlegé­vel szemben), de ha az a ki­lenc kihagyott dobás bemegy, s a 30 eredménytelen rádo- básból csak a fele betalál, akkor akár meglepetés is szü­lethetett volna. Ez az okos­kodás természetesen egy kis­sé sántít, hiszen ilyen össze­hasonlításnál kötelező lenne az ellenfél kihagyásait is be­számítani. Mindenesetre az adatok is igazolják az edző véleményét: túlzott arányú vereséget szenvedtek. A DVTK-ban szereplők, s az általuk szerzett pontok száma: Megyesi (22), Winter (18), Molnár (8), Hegedűs (7), Áronná (4), Jászka (4), Biha­ri (2), Holyevácz (—), Nagy­úé (—), Spisák (—). A Spartacus legeredménye­sebbjei: Herbert (26), a vá­logatott Kiss (18), az ex-vá- logatott Vertetics (16) voltak. H. K. (Szabó István felvételei) Rű&en látott /6 iátokkal !VIK—Vasas 3:1 (1:1) Ökölvívás Várakozáson felül... Mar az előzmények is jói : fakultak, hiszen a tartalék­csapat — elsősorban Gál ki- lííuő játéka és két gólja ré­vén — biztosan győzte le a fővárosiakat 4:2 (2:1) arány­sán. Gálon kívül Csikós és Borostyán lőtt még gólt. Kedvező hírnek számított a diósgyőriek számára az, ami lllovszky Rudolfnak elég sok kellemetlenséget okozott: a asas újabb játékosokat kény- 1 c-len nélkülözni, tehát tarta­lékosán kénytelen kiállni. Nem szerepelhetett ugyanis a h uszonkétszeres válogatott idáts.jde a sérültek listáján volt Kantor és Müller is. Ter­mészetesen a DVTK is tarta­mosnak volt nevezhető, el­sősorban Horváth András hi­úivá miatt. Az összeállítási ő hozások azután némileg felborították a pénteken meg- • -evezett taktikát, de nem változtatták meg — sőt erő­sítették — a célt, a két pont negszerzésót. Ez a DVTK- nak sikerült is, mert most i im „csak” fegyelmezetten és i-.tonságosan, hanem jól is ' szottak. A mérkőzésről a vasárnap egyeli lapokban megjelent •áradások is szolgáltak né­hány meglepetéssel. Például i nézők számát illetően. A saccolt” 15 ezerrel szemben , jyanis 9000 az elfogadható uvatalos nézőszám, hiszen a 1387 fizető nézőhöz csak 1200 •rietest és 1000 egyéb be- pőtulajdonost lehet hozzá- > -ámítani. A másik meglépé­st a játékvezető, Hévízi te- ikenységének megítélése ikozta. De nem azért, mert ni jobb osztályzatot adtunk olna neki! A játékvezető — éhet ugyan, hogy partjelző­től félrevezettetve — egyet- en nagy hibát követett el: határ gólja ugyanis teljesen :abályos volt. Egyrészt azért, irt: hamarabb érte el a láb­át, mint a vele egy ütemben luv,ró Mészáros (ráadásul íz ötösön kívül!), másrészt ■ zért, mert Fábián az ötös onalon állt, így lesről sem íhetett szó. (Lásd képünket!) ehet, hogy a tribünön meg­vetést keltett a Koleszárik íiesése utáni ítélet, a 11-es »egadása, a pályához köze­lebb tartózkodó (és az azzal egy szintben levők!) jól lát­hatták, hogy Koleszárik azért esett el, mert elhúzták a lá­bát, hátulról összeakasztották a bokáját. Egyöntetű volt azonban a megállapítás, hogy a DVTK régen játszott ilyen jól és rá­szolgált a győzelemre. Az is a pozitívumok közé tartozik, hogy ez a találkozó ismétel­ten bizonyította: sikerült le­vetkőzni a régi betegséget, hiszen 0:1-ről nyert a csapat! Szabó Géza vezető edző is ezt emelte ki elsősorban a mérkőzés utáni nyilatkozatá­ban. A találkozó döntő jelentőségű eseményei: 10. perc: Salamon átadását Ta­tár 22 m-rői pattogósán lőtte ka­pura. Mészáros mellrefogta, majd kirúgta a labdát. Hajas felsza­badító rúgása Komjatihoz került, aki középen Váradi B.-t szöktet­te. A Vasas csatára 18 m-ről pon­tosan lőtt a diósgyőri kapu bal alsó sarkába. Veréb rávetődött, de a labda a földön megcsúszva, védhetetlenül került a hálóba. A 17. percben Oláh ívelt át a bal oldalra, s az előrefutó Tatárt jó helyen találta. A diósgyőri csa­tár és a kifutó Mészáros a 11-es pontnál egyszerre ugrottak fel, s a labda a csatár fejéről a kapus keze fölött jutott a léc alá. Hé­vízi — talán már sohasem fogjuk megtudni miért — szabadrúgást ítélt kifelé. Alig egy perc múlva Oláh bal oldalról leadott 18 m-es lövése a kissé késlekedő Mészá­ros mellett vágódott a bal alsó sarokba. Pontosan másfél perc telt el a második félidő megkezdése után, amikor Görgei cselezgetett befe­lé. majd 18 m-ről kapura lőtt. A labda valakin megDattanva (egye­sek szerint Fábiánon, a Vasas egyik szakvezetője szerint Ko­vács Ferencen), a jobbra moz­duló Mészárost becsapva vágó­dott a kapu bal oldalába. (Azt sem értjük, hogy miért nem Gör- geí volt a gólszerző, hiszen a „mandinerként szolgáló” Vasas­játékos passzív részvevője volt az esetnek!?) 23. perc: Koleszárikot Szőke buktatta a 16-oson belül, s a megítélt büntetőt Oláh a balra mozduló Mészáros mellett bizto­san lőtte a Jobb alsó sarokba. A mérkőzésen a követke­zők szerepeltek: DVTK: Veréb — Kovács, Salamon, Hajas, Kutasi — Oláh, Tatár, Váradi (Horváth E.) '— Koleszárik, Káplár, Görgei. Vasas: Mészáros — Vida, Fábián, Kovács F., Szőke — Komjáti, Kü — Pólyák, Gass, Izsó (Becsei), Váradi B. (Mindkét csere a 67. perc­ben történt.) A diósgyőri játékosok kö­zül elsősorban Oláh teljesít­ményét kell kiemelni, aki joggal lett a mezőny legjobb­ja és a 17. forduló váloga­tottjának egyik tagja. (Kár, hogy Moór Ede — ugyan a mostani forduló után — a korábban játszott mérkőzések tapasztalatai alapján jelölte ki a válogatott keretet, hi­szen bizonyos, hogy a diós­győri játékos sokkal inivább kiérdemelte volna a helyet, legjobbjaink között, mint pél­dául az itt — a 150. bajnoki mérkőzésén — igen halvá­nyan szereplő Gass.) HORVATH KÁLMÁN Népszerű a női foci Miskolcon! ... Legalábbis ezt bizonyítja az a tény, hogy a kellemes kirán­dulóidő ellenére több mint 1000 néző foglalt helyet a sportcsar­nok lelátóin, hogy tanúja legyen a Pamutfonó által rendezett Észak Kupa teremtorna küzdel­meinek. Nos, akik a természet- járás helyett ezúttal a sportcsar­nokot választották; nem csalód­tak, mert nemcsak jó küzdelme­ket, hanem időnként olyan tech­nikai bravúrokat is láttak, ame­lyeket férfi labdarúgók is ritkán mutatnak be. Úgy hisszük, hogy a nem hivatalos magyar bajnok­ságban induló Pamutfonó női csapatának mérkőzéseit majd nagypályán is sokan látogatják. Pamutfonó—Videoton 2:0 (2:0) Kissé idegen volt a fehérváriak számára a terem, így az első fél­időben nagy fölényben Játszottak a miskolciak, de csak Ruszó és Koszován góljaival voltak ered­ményesek. Szünet után aztán ma­gára talált a Videoton, s végig kiegyenlített küzdelmet hozott ez a félidő. Az eredmény azonban nem változott. Taurus—KIS TEXT 5.*0 (2:0) Jelentős tudásbeli különbség mutatkozott a két csapat között a Taurus javára, s ha helyzetei­ket jobban kihasználják, akár kétszámjegyű is lehetett volna a győzelem. Góllövő: Kádár (SÍ. Bartha (2). A hét végén háromnapos verseny keretében bonyolí­tották le az országos felnőtt III. osztályú ökölvívó-baj­nokságot Debrecenben. Hu­szonhárom egyesület 58 ver­senyzője lépett szorítóba az első fordulóban — többeknek ugyanis (a szükséges feltéte­lek hiánya miatt) nem enge­délyezték az indulást. Borsod megyét az MVSC képviselte, s a négy miskolci öklöző vá­rakozáson felüli eredményt produkált: valamennyien éremmel tértek haza, sőt a csapatversenyt is megnyer­ték. Erdélyi János edző fiai az alábbi helyezéseket sze­rezték Debrecenben: Könnyűsúlybap Szurkos Já­nos végzett az első helyen, KISTEXT—Videoton 4:1 (0:0) Néhány ügyes technikai trük- kön, s egy-egy jó kapura lövé­sen kívül az első játékrészben jóformán semmi sem történt. Szünet után aztán megélénkült a játék, s a taktikailag érettebb fő­városiak győzelmükkel biztosan szerezték meg a torna harmadik helyét. Góllövő: Ambrusné (2), Nikita, Cserép, illetve Haszmann. Taurus—Pamutfonó 3:0 (2:0) A döntő mérkőzésen ayakran aratott nyílt színi tapsot? a sok váratlan húzással, ötletes megol­dással tarkított játék. A Pamut- fonónak az első félidőben több helyzete volt, mint ellenfelének, ám a legjobb magyar női labda­rúgóként emlegetett Bartha ve­zérletével a ritkább Taurus- akciók veszélyesebbek voltak. Kádár, majd Szabó gólja azon­ban nagy kapushiba következ­ménye volt a 17„ illetve a 20. percben. Fordulás után nagy erővel kez­dett a miskolci csapat, ám Bar­tha a 4. percben lelohasztotta a kedélyeket: óriási gólt lőtt, 3:0. A Pamutfonó erejéből a továb­biakban már csak két kapufa­lövésre tellett, s a játékot ügye­sen lassító fővárosiak megőrizték az eredményt, mely számukra a serleg megszerzését biztosította. MONOSTORI GYULA amiért házi döntőt vívott klubtársával, az így második helyen végzett Gremsperger Jánossal. Nagyváltósúlyban Pereszlényi Imre kénytelen volt az ezüstéremmel meg­elégedni, pedig az ő súlycso­portja esélyesnek számítptt. Balszerencséjére azonban a döntőben megsérült és nem tudta befejezni a mérkőzést. A középsúlyúak küzdelmében viszont ismét miskolci győze­lem született, Tóth Zoltán szerezte meg a bajnoki arany­érmet. • > Csapatversenyben MVSC 16, 2. ÉVIG 11, 3. Bp. Honvéd 11 pont. A Debrecenben történtekről Habony Sándor, a megyei szövet­ség elnöke számolt be, s ez volt az első alkalom, hogy személye­sen is gratulálhattunk neki abból az aikalomboí, hogy a Magyar ökölvívó Szövetség elnökségének tagja leit. Nagyon Örülünk, hogy a kiváló borsodi szakember több évtizedes pályafutása ily módon is elismerésre került. Habon;, Sándor holnap már eleget is keil hogy tegyen uj funkciója első kötelezettségének: része vesz azon a szervező bizottsági ülésen, ame­lyen az Országos Szövetség ju­bileumi versenyéről tárgyalnak. Valószínű ugyanis, hogy az ó'O. születésnapját ünneplő testület Miskolcon rendezi meg nagysza­bású „születésnapi” versenyét. Ügy hírlik, hogy az új elnökség más módon is honorálni kívánja az ökölvívás iránt Miskolcon és a megyében megnyilvánuló ér­deklődést és szinte már bizo­nyosra vehető, hogy a Városi Sportcsarnokban rendeznek meg szeptember elején egy felnőtt nemzetek közötti csapatmérkő­zést — az angolok, vagy esetleg az olaszok ellen. A jubileumi ver­senyt egyébként júliusra terve­zik. Diósgyőri CT J Nincs még két hete annak, hogy a DVTK közgyűlésén szó esett a diósgyőri Sportliget megvalósítá­sáról is. A« egyesület elnökségi tagja, a Tömegsport Bizottság ve­zetője, Hőrich József hozta szóba és megkérdezte: mi lesz a Sta­diontól nyugatra eső területre tervezett Sportliget sorsa, hiszen az utóbbi időben alig lehetett hallani róla. Pontosan egy héttel a közgyű­lés után már megtörtént az első Labdarúgó NB ÜL HAJDÚBÖSZÖRMÉNY— B. VOLÁN 1:1 (1:0) Tapogatózó játékkal indult a mérkőzés, s a hazaiak len­dültek előbb bele. Az elalvó Volán-védelem mellett a 4. percben Konyán a kapuba fejelt, 1:0. A gói a közlekedésieket hozta fel. Több jó támadást vezettek, ám csupán Pálur lesgólja volt az „eredmény” a 19. percben. Utána Oláh kapuba tartó labdáját fejelte ki a gólvonalról Csatári. Is­mét a hazaiak vették át a já­ték irányítását, s a 31. perc­ben Körösi és Takács ollóba fogta Konyárit, aki elesett. A játékvezető büntetőt ítélt.. ám K. Tóth a bal kapufa tö­vét találta el a labdával. Még Oláh előtt nyílott egyenlítési lehetőség, de pontatlan volt a lövés. Szünet után a Volán birto­kolta többet a labdát, ám az egyenlítésre éppen egy fél órát kellett várnia. Oláh—Pálur voft a labda útja, majd a balszélső Ker­tész fejére ívelt, s utána már — zörgött a háló, 1:1. Ezután Farkas megsérült, Oláh elfáradt, s az átszerve­zett csapattal küzdő közleke­désiek már csak az eredmény tartására törekedtek. A B. Volán Szakos — Fa­zekas, Körösi. Jónás, Takács — Farkas (Tóth), .Vasvári, Kertész — Oláh (Petrovics), Lója, Pálur összetételű gár­dájából Fazekas, Jónás és Kertész játszott az átlagos­nál jobban. Az MVSC mérkőzéséről lapzár­táig nem kaptunk részletes je­lentést — a tuzséri pályán nincs telefon! Ezért csak ennyit: Tu- zsér—MVSC 2:3. « M. Gj. sportliget jelentős lépés. Pénteken délelőtt a stadionban járt a Középület Tervező Intézet szakén’hereinek egy csoportja, valamint a város főépítésze, Horváth Béla. Láto­gatásuk során megbeszélték azo­kat a szempontokat, amelyek sze­rint a diósgyőri Sportliget meg­tervezésre kerül és felépül maid. Ügy hírlik, hogy a teljes beru­házás összege eléri a 150 millió forintot. A Taurusé ax Észak Kupa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents