Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-22 / 69. szám

GEEHi SZOMBAT Péntek esti premier SIRÁLY E7. a halk szavú, hangulatte­remtő (*egaübüid e/.e:i a szte­reotip jelzők ragadtak Csehov- ra) nem szemérmes. Hőseit any- nyira pőrére vetkezteti, hogy voltak, akik már alapvető hu­manizmusában is kételkedtek. Csehov persze szereti az embert és sajnálja is. De úgy, mint a pszichiáter, aki kijózanítja, fel­ébreszti pácienseit. Vagy mint a sebész, akit az életmentés pillanat.)ban nem az érdekel el­sősorban, hogy» milyen hegek maiadnak majd kése után. Jönnek, mennek az emberek, s „csak” beszélgetnek, meg „csak' hallgatnak. De! „Milyen idegesek valamennyien.” Ezt a mondatot Dorn, az orvos mondja ki, s ez az, aimire a rendező az első pil­lanattól kezdve koncentrál. A levegőben feszültség van: min­denki vár valamire (valakire), mindenki fél valamitől (valaki- denki vár valamire (valakire), Meg kell szerezni valakit! Meg kell mutatnom önmagam! El kell rejteni önmagam! Most. most kell kezdeni! Folytam kel! mindenáron, egyenes derékkal! Előttem az’ egész élet! Talán van még pár évem! Az égbenyúló karcsú nyírfák között, miközben szelíden vilá­gít a hold, békés a tó, s a túlsó partról lágy dallamokat hoz a szellő. A nyugalomnak ebben a már-már giccses közegében érezhetjük a kétségbeesett kiál­tásokat. Ha jól megnézzük ezt a társaságot, közülük csak né­hánynak adatott meg a min­dennapi értelmes cselekvés lehetősége. Például Samrajev intéző, a maga módján, elé­gedett. Jól-rosszul vezeti a gazdaságot; örül, hogy hatal­maskodhat. S miután a dol­goknak csak a felszínét ér­zékeli (tehát nem tudja, hogy családja miként hullt szét, milyen örömtelen életet él), még boldog is. Dorn, az or­vos még fogékony, de a szen­vedélyek már nem érintik; bölcs filozofálgatással (ez pajzs is persze) védi magát. A többiek azonban... De hisz erről szól a darab. Azok­ról az emberekről — több­ségükben művészekről —, akik nem tudják önnön esz­ményeiket (önmagukat) meg­valósítani. A dramaturgia mesteri, de nincs benne sem­mi bravúros kifundáltság. Nem hiszem, hogy igaza van azoknak, akik Csehov darab­jait párbeszédekre bontott novelláknak nevezik. De nézzük sorjában! Egy fiatalember drámai próbál­kozását részvétlenség fogad­ja. Egyszerre veszíti el csa­ládi kapcsolatait, s szerel­mét. Két nő állt eddig közel hozzá: a színésznő anya és Nyina. Mindkettő Trigorin bűvkörébe kerül. Trigorin tehát vetélytárs, mint férfi, de vetélytárs úgy is, mint sikeres író. Eszerint Trigorin- nak semmi sem hiányzik? Dehogynem! Elsősorban hi­ányzik az a plusz, ami a jó írót igazi nagy alkotóvá te­heti. (Csehov Trigorin mono­lógjában fogalmazza meg sa­ját gyötrő kétségeit, melyek mindannyiszor elfogták, ha magát Tolsztojjal vagy Tur- genyevvcl összehasonlította.) Továbbá hiányzik mellőle az igazi társ. S mindez azért, mert Trigorin nem tud NEM- et mondani. Sem a kínálkozó témáknak (lásd: Sirály-szto­ri), sem a kínálkozó nőknek. Ennélfogva egy idő után uralkodni kezdenek rajta a sztorik és a nők. Hát Arka- gyina? Profánul azt mond­hatnánk: kapuzárás előtt van. Ö így fogalmaz: életem köny­vének utolsó oldala. De Ar- kagyina nemcsak nő. hanem színésznő is. Az életben is meg a szakmájában is az ..anya szerepkörre'’ kellene átváltania. Mindezt ók maguk is tud­ják, de a cselekvéshez nincs eró. Trigorin önzésből magá­hoz köti Nvinát, Arkagyina — ugyancsak önzésből — el­taszítja felnőtt fiát. Mása sze­relmével Trepljov. Medve- gyenko (tanító) szerelmével Mása nem tud mit kezdeni. Illés István kérdező kegyet­lenséggel fedezte fel a Si­rályt. A rendkívül precíz ér­telmezésen kívül' az a nagy eaénye, hogy napjaink (aHto­(Gergely István rajza) tói és magánemberi) szenve­délyét tudta beleoltani .a sze­replőkbe. A rendezőt első­sorban Nyina érdekli, aki megnemesedve és megerő­södve a szenvedélyek, szen­vedések által, alkalmas lesz arra, hogy alkotó módon él­jen. Nem kétséges, hogy Cse­hov művészi és emberi vívó­dásainak is ez a végeredmé­nye. (Lehet, hogy nem va­gyok Turgenyev, de öntörvé­nyeim szerint — őszintén és szabadon — élek, dolgozom.) Wegenast Róbert színpada remek illúzió-tér. Szűkszavú és árulkodóan színházi közeg. A játék minden etűdje a fil­mek precizitásával lep meg bennünket. Pillanatnyilag Nyinát (Gyön- gyössy Katalin) és Trepljo- vot (Blaskó Péter) érzem a legkiérleltebb alakításnak. Gyöngyössy boldog röpte, szenvedéllyé fokozódó lányos rajongása, s megpróbáltatá­sait, érzelmi kríziseit feljaj- dító utolsó jelenete szinte tö­kéletes drámai íve a szerep­nek. Blaskó kamasz-szenve­déllyel, keserűséggel játssza szerepét. Trigorinja nem eg- zaltált, csak gyenge. (Ha ez a fiú életben maradna, öreg­ként olyan lenne, mint a nagybácsija, Szorin.) Máthé Érának — úgy hi­szem — emlékezetes alakí­tásaként fogjuk emlegetni Arkagyinát. A színésznő — ezt tartom a legizgalmasabb­nak — eljátssza egy színész­nő múltját is. Körülbelül azt. hogy a színház nem apáca­zárda: törtetések, letörések, a szívbéli jóság és a nyers szen­vedélyek világa. Arkagyina innen hozza érdes, olykor már-már közönséges felhang­jait. Vajon hányán előzték meg ezt a Trigorint? És mennyi könny meg csalódás előzte meg. Arkagyina tudja, hogy ő az erősebb, de azért résen van. Érdekes, hogy a nagyjelenete nem lett igazán na -. örülök ennek. Tudni­illik Arkagyina ezt a szere­lemmentő tételt már annyi­szor eljátszotta, hogy a valódi szenvedélyen is áttetszik a rutin. Juhász Jácint ponto­san olyan, amilyennek Nyina képzeli a híres írót. Halk fér­fiassággal, bágyadtan, tűnő­dőn és udvariasan jár-kel. Egyszer izzik fel, s akkor szinte túlzottan beszédes lesz. Ebben a kettősben sokalljuk gesztusait. Arkagyinával való jelenetében annyira enervált, könyörgő, hogy tudjuk: nem győzhet. Fehér Tibor Szorin- ja: egy ember, aki akart... Végig szeleteire méltó, ke­nyérre lehetne kenni. Egy tí­pust testesít meg, melynek nekirugaszkodásai is csak mosolyt fakasztanak. A figu­ra nem nélkülözi a tragiko- mikumot. Lenkey Edit már- már taszító vágyakozása, ka­paszkodása, az a gondosko­dás (gombvarrás), mely ri­asztja a férfit, mert mögötte a birtoklás veszélyét sejti, ki­tűnő alakítás (Polina Andre- jevna). Emlékezetes Mása (Jancsó Sarolta) dühös és ke­serű szenvedélye, nem is lep­lezett sóvárgása, próbálkozó kis gesztusai. Varga Gyula (Dorn) mély, bölcs és szere- tetre méltó. És mégis zárt; igazán soha nem mutatta meg magát. Megnyomorítot­ták volna; szerelemmel, csa­láddal, gyűlölettel. Szorin (Somló Ferenc) a legoroszabb orosz. Medvegyenko (Somló István) tragikusabb lehetne. GYAHMATI BÉLA HoMuth rádió; 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Zenei anyanyel­vűnk. — 12.30: Magyaran szól­va . — 12.45: Könnyűzene. — 13.00: Helyszíni közvetítés »z MSZMP XI. kongresszusáról. — 14.00: Zenekari muzsika. — 14.25: Uj zenei újság. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kis magyar néprajz. — 15.10: A zongoraművészet első aranykora. Hangversenyek a múltból ... — 16.00: 168 óra. — Közben 17.00: Hírek. — 17.30 A szorocsinci vásár. Gogol elbe­szélésének rádió változata. — 18.00: Népszerű zenekari muzsi­ka. — 19.00: Esti Krónika. Hang- kepek, tudósítások az MSZMP XI. kongresszusáról. — 20,00: Esztrádzene. — 20.20: Talpalat­nyi föld. Rádiójáték Szabó Pál regénye nyomán. II. rész. — 21.14: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.25: A beat kedvelőinek. A Deodato együttes játszik. . — 23.10: XX. századi kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10—1.58: Melodiakok- tel. — Közben 0.55: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Kórusok, hangszerszólók. — 12.30: KGST- híradó. — 13.60: Hírek — 33.03: „Jelképek erdején át . . .” — 13.13: Régi híres enekesek mű­sorából. — 11.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Szlo­vák dalok. — 14.10: Fiataloknak. Kívánságműsor. — 14.55: A D- vitaminról. — 15.00: Napraforgó. A Gyermekrááió műsora. — 16.00: Hírek. — 16.05: Közvetítő* bajnoki labdarugó-mérkőzések­ről. — 16.51: A hét műsorából. — 18.00: Hírek. — 18.10: József Attila szavalóverseny V. teruléti döntő. — 19.00: Debussy: Prelfc- Qök — II. kötet. — 19.38: Nóták. — 19.50: Jó estét, gyerekek! 20.00: Hírek. — 20.10: Öt perc sport. — 20.15: Új könyvek. — 20.18: Mozart: A varázsfuvola. Kétfelvonásos opera. — Közben 21.28—21.38: Tajgai legendák. Versek. — 23.00: Hűek. — 23.15:. Slagerandevu. — 24.90: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Hét­végi krónika. (A XI. pártkong­resszusról jelentjük: A kong­resszusi hét eredményei a Le­nin Kohászati Müvekben; Gon­dok a Prügyi Általános Iskolá­ban.) — Csehov: Sirály című drámájának tegnap esti bemu­tatójáról. — Hangversenyen. — 18.00: Műteremben, tárlaton. Két fiatal művész kiállítása Alaó- zsolcán. — E heti vendégünk: Majténvi Lajos, a Lenin Kohá­szati Művek pártbizottságának titkára. — Akit már régen hal- lotunk . . . — Könnyedén — ko­moly dolgokról. Valóság és táv­latok . . . Jegyzet. — Zenés hét­végé. — Közben: sporthírek. Televízió: 13.00: Közvetítés az MSZMP XI. kongresszusának záróüléséről. — Kb. 13.30: Kisfil- mek. — 14.23: Műsorismertetés. — 14.25: Tánczene Pozsonyból. — 14.40: Állatokról bizalmasan. Angol filmsorozat. Így él a bütykös hattyú. — 15.10: tlgetö- verseny. — 15.50: Mindenki köz­lekedik . . . Riportma sor. — 16.2G: Hírek. — 16.35: Művészeti Ma­gazin. — 17.20: Termel-e 1975- ben a Péti Nitrogénművek? Ri- portíilm. — 17.50: A látás hatal­ma. A természeti formák. — 18.10: József Attila szavalóver- ssny. V. területi döntő. — 19.00: Darjall kepek. Szovjet lájfilm. Miskolci történetkék Béla bácsira emlékezünk Tizenkilenc esztendeje már, hogy egy jó hónapig élvezhettük Miskolcon Illés Béla társaságát. A magyar hadifoglyok számára szervezett antifasiszta iskola egyik részvevője volt hajdan Friss László miskolci fényképész, a nevelő pedig Illés Béla. A távoli szovjet táborban született ismeretségből tartós ba­rátság lett. s amikor az író Miskolcra jött, Friss László ismertetett össze néhányunkat vele. Estéről estére az Avasi Kávéházban ültünk. Asztalunk körül (akkor még más berendezése volt a helyiségnek) mind na­gyobb sugarú körben szaporodtak a székek, mindig többen és többen voltak kiváncsiak a nagy hírű író anekdotáira, lebilincselő tör­téneteire. Béla bácsi pedig mesélt. Hátát a falnak vetette, szivarját és pipáját mindig két szál gyufával gyújtva („így szoktam meg a fronton”), s a szokványos kávéházi beren­dezések eltűntek körülünk. Kárpátok renge­tegeinek favágói, a moszkvai forradalmár írók vitázó csoportjai. Martin Andersen Nexö és mások varázsolódtak körénk. Aztán végigültük a vígszínházi csatot, újra ott jár­tunk a sohanemvolt Pemétén, később ott leoltunk, amikor Kun Béla az akkor nálunk még ki nem adott Eg a Tiszá-ról mondta el véleményét. Páratlan, egy életen át tartó élmény volt ez a néhány miskolci hét Illés Bélával. Néhány nappal elutazása előtt kellemetlen élményben volt része Béla bácsinak. Az egyik eszpresszóban reggelizett, s közben ittas emberek belekötöttek. Verekedés tá­madt. s bizony az idős írót — mi tagadás — súlyosan bántalmazták. Este sötét szem­üveggel jött a kávéházba, ezzel takarta a szeme körül feketedő óriási „monoklit”. A rendőrség letartóztatta a verekedést kezdő és az előtte ismeretlen embert inzultáló fér­fit. Másnap délben egy asszony kereste Illés Bélát a szállodában, kérve, hogy dedikálja a magával hozott könyveket, hiszen neki kedvenc írója; majd nagy körülírással ki­bökte. hogy az ő férjét fogta le a rendőrség, mivelhogy „azt mondják róla, ö bántalmazta az író elvtársat”. (A hozott könyveket egyébként nem Illés Béla írta.) Béla bácsi a tőle megszokott derűvel mesélte el ezt a furcsa találkozást is, majd még ott a kávé- házban levelet írt a városi főügyésznek, kérve, hogy szüntessék be az eljárást a fogva tartott férfi ellen. A levelet én vittem el másnap a címzetthez. A búcsú napján két csomagot hozott ak­kor hatéves lányomnak. — Az egyiknek most fog örülni, a másiknak, remélem, majd később — mondta. Az egyikben csokoládé volt, a másikban az akkor megjelent, Har­minchat esztendő című elbeszélés-kötete, meleg hangú dedikációval. Valóban ez adta a tartós örömöt. Hat esztendeig nem láttam, csak leveleket váltottunk. 1962-ben Eu.iipesten vendégsze­repeit a miskolci színház. Én újságíróként kísértem az együttest. Előadás után a Fé­szekben vacsoráztunk. Illés Béla nagyobb társasággal ült az egyik asztalnál. Messziről köszöntöttem, nem is gondolva, hogy eset­leg még emlékszik arcról is rám.- Örömmel integetett vissza és asztalukhoz invitált: — Engedjétek meg — fordult társaságához —, hogy bemutassam kedves régi baráto­mat ... khm ... — Miskolcról — segítettem ki. — Igen. igen, Miskolcról... Hát mit csi­nálsz te itt, s miért nem kerestél már fel? — A miskolci színház itt vendégszerepei most Brecht Arturo Ui-jával — válaszol­tam. — Nagyszerű! — így Béla bácsi — S mondd csak kérlek, te mit játszol ebben a darabban?... A következő évben megbetegedett. Tizen­egy évet töltött betegágyban, töretlen derű­vel. alkotókedvvel, s közben néhány új re­mekművet is alkotott. Tavaly végleg eltávo­zott. Ma l^nnc nyolcvan éves. BENEDEK MIKLÓS — 19.15: Cicavízió. — 19.39: Tv- hiradó. — 19.54: Összefoglaló az MSZMP XI. kongresszusáról. — Kb. 20.20: Nyírségi táncok. — 20.35: Kérem a kővetkezőt! Ma­gyar rajzfilmsorozat. 13. Az ő ábrándos lelke. — 20.50: Ma éj­jel megnősülök. Kétrészes ko­média. — 22.55: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 17.30: A testnevelés új útjai. — 18.00: Tíz lépcső a győzelemig. Szórakoz­tató vetélkedő. — H.00: Híradó. — 20.00: Napjaink leckéje. Tv­jatek. — 21.10: Híradó. — 21.20: Karel Gott énekei. — 2L25: Nincs indíióoka. Bűnügyi finn. Miskolci Nemzeti Súháe (2): Rettenetes szülők. Katona bér­let. Kiállítások: Kossuth Mávcic desi Hsz (10—14): ..Kelet felől" — dokumentációs tárlat. — Her­man Ottó Múzeum <10—14): Em­ber és munka. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ot­tó élete és munkássága. — Vö­rösmarty Művelődési Ház (10— it): Rudolf Pregina fotókiállí­tása. filmszínházak MU: Se Mb szí. jugoszláv étim Kérdés: ft, bn€ és S órakor KOSSUTH: Lányok az aknamezőn Szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor A tizedet, meg a többiek Magyar film Kezdés: hn5 és 7 órakor HEVKSY IVAN FILMKLUB: A kis lovag I—n. Mb. szí. lengyel Dupla helyár! Kezúés: 5 orakor FÁKLYA: A fenevad Szí. szovjet Tin Kezdés: Í5 es f7 órakor pmrörii A dunai bajos Szí. magyar film Kezdés: 17 órakor SZIKRA: A gátlajtaianság lovagja Mb. szí. angol film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Caak semmi szexet kérem, angolok vagyunk: Mb. szí. angol film Kezdés: 5 és 7 órakor vasárnap Kossuth rádió: 8.40: Hírek. — 8.05: Di kontinens hét napja. Külpolitikai negyedóra. — 4.01: Szeressetek 1 Dokumentumműsor József Attiláról. III. — 9.04: Szi­várvány. — Közben 10.00: Hírek. — 10.30: Vasárnapi koktél. — 12.00: Hírek. — 15.10: Édes anya­nyelvűnk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Nem azért mondom. Jegyzet. — 13.10: Ope- rettdalok. — 13.40: Bábalelte ba­bona. Riport. — 14.00: Mi a tit­ka? Max Lorenz művészete. — 15.00: Hírek. — 15.08: Pillantás a szocialista világba. Milyenek a magyarok? — 15.33: Tinczene. 10.00: Emlékek két szólamra. Dokumentumjáték. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: A Bostoni Szimfo­nikus Zenekar játszik. — 14.42: Jules Supervislle versei. — 18.17: Színes népi muzsika. — 11.40: Hírek. — 18.14: Sporthírek. To­_ tó. — 10.15: Magnósok, figye­lem! — 20.00: Maria Callas és Franco Corelli énekel. — 20.30: Országos zenei műveltségi ver­seny. Liszt és kora. — 21.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek. To­tó. — 22.20: Babavásár. Operett- részletek. — 23.00: Bruckner: IX. szimfónia. — 24.00: Hírek. — 0.X0—0.25: Dzsesszíeivételek. Petőfi rádió: 8.00: Barokk kó­rusmüvek. — 8.14: Népdalkörök találkozójáról. Riport. — 4.43: Érdekességek a jövő hét műso­rából. — 8.20: A „Nyitnikék” j; postája. Kisiskolások műsora. — f 8.50: Gordonkamuzsika. — 14.24: t Így eltek elődeink a századók­* ban. Hl. rész. A magyar iovag- '* kór. — 11.14: Szimfonikus zene. * — 12.32: Láttuk, hallottuk — a ^ kiállítótermekben. — 12.52: Macskazene. Mesejáték. — 13.43: Időjárás- és vizál»sjeientés. — 14.00: Táskarádió. — 15.oé: Mit üzen a Rádió? — 15.35: Opera­kórusok. — 16.60: Hírek. — 16.05: Liszt zongoraművei VI. Magyar rapszódiák. — 16.53: Mikrofon ( előtt az irodalmi szerkesztő. — 17.04: Verbunkosok, nóták. — * 11.00: Hírek. — 14.05: A vasár­nap sportja. Totó. — 18.49: iro­i dalml kívánságműsor. — 19.49: Jó estét, gyerekek! — 20.90: Hí­rek. —. 20.10: Sporthírek. Totó. — 20.15: Zeng az erdő. Daljá­ték. — 21.12: Népdalcsokor. — 22.00: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon? — 23.00: Hí­rek. — 23.10: Táncdalainkból. — 24.90: Hírek. Miskolci rádió: 19.00: Vasárna­pi krónika. — 18.05: Fiatalok zenés találkozója. — 18.52: A sportrovat jelenti... Televízió: 9.18: Műsorismerte­tés. — 9.20: Német nyelvtanfo­lyam. — 9.45: Angol nyelvtanfo­lyam. — 10.00: Kisfilmöss2eáli- tás. — 10.40: Ki játszik Ilyet? Fülelünk. — 11.00—12.15: Tralla­la és Latla — avagy: Most én jövők. A Budapesti Gyermek­színház, előadása. — 15.94: Mű­sorismertetés. — 16.10: Latin- Amerika. Olasz dokumentum­fílm-sorozat. VI. Az indián sze­me. - 1S.05: Delta. Tudományos híradó. — 16.30: Műsorainkat ajánljuk. — 16.55: A látás ha­talma. Ember alkotta formák. — 17.15: 25 éves a KISZ Központi Művészegyüttes. — 14.15: Ha­zánk, Magyarország. Dokumen- tumfilm-sorozat. XI. Paletta. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A Hét. — 20.00: Hírek. — 20.95: A svéd asszony. Szovjet—svéd film. — 21.35: Hírek. — 21.40: Telesport. Szlovák »elevízió: 8.30: Híradó. — 9.05: Gyermekeknek. — 9.30: Elet az : Uatkertben. — 10.40: Dalok. — 10.20: Pusztákon és ős­erdőkön át. — 11.10: Mezőgazda- sági — 11.50: Heti hír­adó. — 12.13: Vasárnap délelőtti hangverseny. — 13.00: Tátrai kupa atlétikai verseny. — 15.30: Látássérült gyermekek műsora. — 16.20: A sztyeppe szelei. Do­kumentumfilm. — 17.45: Mykoin PH 510. Cseh film. — 19.00: Hír­adó, sporteredmények. — 14.50: A vasárnap verse. — 20.00: A ml hazánk. Színházi közvetítés. — 21.30: Országutakon a tv ka­meráival. — 21.55: Maria Klso- nová-Hubová nemzeti művész­nő portréja. — 22.25: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház (•): Rettenetes szülők. Bérletszünet. — (7): Rettenetes szülők. Déry­né beriet. Kiállítások: Herman Ottó Mu­zeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó-emlékház (19— IS): Herman Ottó élete és mun­kássága. FILMSZÍNHÁZAK: Só Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: Í4, hnS és 9 órakor Matiné: Periszkóp s fjordok között Mb. szí. NSZK-ftlm Kezdés: nlO és nl2 órakor KOSSUTH: Só Mb szí. jugoszláv film Kezdés: 19, fii és fi órakor Tény ok az aknamezőn Szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor Eper és vér Szí. amerikai film Kezdés: hnä és 7 órakor HEVEST IVÁN FILMKLUB: A kis lovag I—n. Mb. szí. lengyel film Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor MESEMOZI: No, megállj csak! Mesefilmsorozat Kezdés: 10 órakor FÁKLYA: A fenevad Szí. szovjet film Kezdés: f4. í6 és fS órakor Matiné: Jelenidö Mag-ír film Kezdés: DO és 112 órakor PETŐFI: A dunai hajós Szí. magyar fiira Kezdés: Í5 és f7 órakor Matiné: A béke első napja Mb. szovjet film Kezdés: 10 órakor SZIKRA: A gátlástalanság lovagja Mb. szí. angol fiiin Kezdés: 5 és 7 órakor Matiné: Kés Mb. szí. angol film Kezdes: 9 és 11 órakor TÁNCSICS: Csak semmi szexei kérem, angolok vagvunk! Mb. szí. angol film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor Matiné: Asszony a banditák ellen Szoviet film Kezdés: 10 órakor TAPOLCA, ADY: A látogatók Szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor HÁMOR: Vitya iskolába megy! Mb. szovjet film Kezdes: 6 órakor HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.11: Budapest és a vidék kulturá’is programjából. — 8.16: Mit üzen a Rádió? — 8.51: Rigó Magda énekel. — 9.10: Budapesti ta­vasz. Részletek Karinthy Ferenc regényéből I. — 9.39: Bartók: Hegedű szólószonáta. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Osz­tályfőnöki óra. Történelem. — 10.36: Szimfonikus zene. Petőfi rádió: 8.99: Hírek. — 8.05: Nótacsokor. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió műsora. — 10.09: A zene hullámhosszán. — Kőd­ben 11.00: Hirek. — U.50: vé»- menyem szerint. Jegyzet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents