Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
Ma este a Televízióban Szovjet Fórum — Mi a külföldi Fórumok tapasztalata? — kérdeztük Erdős Andrást, a Tv politikai adásainak főszerkesztőjét. — A nézők kérdéseinek száma — a belföldiekhez viszonyítva — eddig általában ugrásszerűen megnőtt. így volt ez 1971-ben, az első szovjet Fórum alkalmával, majd az NDK és a lengyel műsorban, s reméljük, így lesz most is. — Várhatóan egy tudós, egy tervhivatali vezető, egy űrhajós és két politikai szemleíró érkezik Budapestre. Hogyan készülnek fej a műsorra? — Hosszabb ideje kapcsolatban vagyunk velük, tájékoztattuk őket azokról a témakörökről, melyekben a nagyközönség a Szovjetunió külpolitikáját, kulturális életét, sportját, gazdaságát, valamint országaink kapcsolatát illetően érdeklődik, ösz- szegyűjtöttük azokat a kérdéseket is, amelyekkel a budapesti szovjet nagykövetség munkatársait megkeresik, illetve amelyeket különféle találkozókon tettek fel nekik. Megismerkedhetnek az előzetesen levélben beérkezett kérdésekkel, valamint egy korábbi Fórum felvételének részleteivel is. — A külföldi Fórumok kulcsemberei a szinkrontolmácsok. Ki kerülhet a „válogatottba”? — Elsősorban, akik a hasonló műsorokban már beváltak, de természetesen újak is, hiszen sokan azóta külföldi tudósítóként dolgoznak. Csak az jöhet számításba, aki tökéletesen beszéli a nyelvet, s azonnal képes szabatos magyarsággal fogalmazva fordítani. A műsorvezető szinkrontolmácsának viszont a magyar szöveget kell rögtönözve orosz nyelvre átültetnie. A postai telefonközpontban is lesznek tolmácsok, akik a beérkezett kérdéseket cirillbetűs telexen továbbítják a Tv IV-es stúdiójába. A vendégek megérkezésüket követően azonnal találkoznak tolmácsaikkal, hogy jól megismerjék, megszokják egymást. A műsor folyamán többször kapcsoljuk a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát, ahol a meghívott közönség tehet fel szóbeli kérdéseket. Újdonság, hogy a műsort színesben sugározzuk, a Tv ez idő szerint legnagyobb, legkorszerűbb stúdiójából. — Mikor értesülhetünk a telefonszámokról? — Kérjük a nézőket, hogy az adás napján már délután figyeljék a képernyőt, mert több esetben bejelentkezünk és közöljük a hívószámokat, melyek természetesen az ország több vidékéről is, így Miskolcról közvetlenül tárcsázhatok. Minél több kérdező jelentkezését várjuk, hogy a főváros felszabadulásának ünnepét köszöntő országos érdeklődés ebben is megnyilvánuljon. SIMON EMIL-HA műsor ma 2« órakor kezdődik. A következők várják a nézők kérdéseit; Vlagyimir Alhi- mov külkereskedelmi miniszter- helyettes, a Szovjetunió hőse, Nyikolaj Inozemcev, a Tervbizottság elnökhelyettese, Alek- szandr Kaverznyev, a televízió kommentátora, Andrej Kokosin, az USA Kutató Intézet tudományos titkára. Lev Gyeijuszin, a Szovjet Tudományos Akadémia Kelet Kutatási Intézete kínai osztályának vezetője, Rufina Nyifontova színművésznő, az OSZSZSZK népművésze, Vi- talij Szevasztjanov űrhajós, a Szovjetunió hőse. Lev Voznye- szenszkij, a televízió kommentátora. A kérdéseket IS órától a 250-000, a 409-090, a 496-900-as telefonszámon lehet föltenni, ahol 24 vonal áll a kérdezők rendelkezésére. A pécsi, a győri, és a miskolci nézők közvetlenül a helyi rádióstúdióban ülő munkatársakat hívhatják, a következő telefonszámon: Pécs 10-424, Győr 13-10«, Miskolc 37-573. Harsányi Gábor a megyei könyvtárban A II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár (Miskolc, Felszabadítók u. 11. sz.) közli az érdeiklődőkkel, hogy Harsányi Gábor 1975. január 29- re hirdetett, s betegsége miatt elmaradt Műhelytitkok című műsorát 1975. február 16-án, vasárnap délután fél 4 órakor tartja meg. Csók István Száztíz évvel ezelőtt, 1865. február 13-án született Sáregresen Csók István Kossuth- díjas festőművész, aki 96 éves korában, 1961 februárjában halt meg Budapesten. A budapesti Mintarajzta- nodában többek közt Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd 1886— 87-ben a müncheni akadémián, 1888—89-ben a párizsi Julian akadémián tanult. Ezt követően évekig Münchenben élt, s képeivel nagy nemzetközi sikert aratott. 1896-ban csatlakozott a Hollósy Simon vezette nagybányai festőcsoporthoz és a nyarakat Nagybányán töltve, Budapesten élt. 1903-ban Párizsba költözött; itt festészete egyre közelebb került a posztimpresz- szionisták foltfestéséhez, színei az impresszionisták ke- veretlen ragyogásához. Életművét államunk kétszer jutalmazta Kossuth-díj- jal és Kiváló Művész címmel is. Műveinek zöme a Nemzeti Galériában látható. Gederin Szugardzsav: „Csak otthon van igazi színe az égnek ” CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12,00: Déli Krónika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól — 13.40: Tudást adók vagy tudóskodók? Vita a mezőgazdasági szakkönyvekről. — 14.00: Századunk kamarazenéjéből. — 14.21: Do-re- im. Részletek Styne musicaljéből — 15.00; Hírek. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: Dalok Budapestről. — 15.31: Karnyóné — avagy a vénasszóny szerelme. Rádiójáték. — 16.31: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Körmikrofon. A hőségről. — 17.30: Joan Sutherland énekel. — 18.06: Apám. Juhász Ferenc eposzának rádióváltozata. — 19.00: Esti Krónika. — 19.35: Hangverseny. — Kb. 21.03: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Félóra sanzon. — 23.00: Meditáció — a kongresszusi irányelvekről. — 23.15: Kodály-íelvételekből. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: A Stúdió 11 játszik. Petőfi rádió: 12.00: Medea. Részletek Cherubini operájából — 12.43: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szimfonikus zene. — 13 45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10; Csak fiataloknak! — 19.13: Egy ismeretlen Bartők-lemez. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 19.44: Marcuse és a harmadik erő filozófiája. Könyv- ismertetés. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20.25; Oj könyvek. —20.28: Vörös rózsa. Dokumentumdráma. — 21.11; Rádióhangversenyekről. — 21 41: A Dunánál. Történelmi figyelő. A közép-keleteurópai népek hivatástudatáról. — 22.01: Hanglemezgyűjtőknek — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés. hírek. — 17.35: Ifjúsági körkép. (Sportoló fiatalok; Bemutatjuk Szűcs Istvánt, a DVTK válogatott labdarúgóját: öttusázók Miskolcon.) — A beat kedvelőinek. — 18.00: Borsodi Tükör. (Kábelgépek gyártmányfejlesztése a DIGÉP-ben; Gyógyszerészeti vezetők tanácskozásán; Bemutató előtt a színházban. . .) — 18.15: Filmzene. — A városért, a lakóhelyért — Sárospatakon. — Hangszerszólók. Televízió, 1. műsor: 17.35: Műsorismertetés. — 17.36: Hírek. — 17 45: Henrik, az új apa. Dán rö'vidjátékíilm. — 17.55; Postafiók 250. Takács Mária műsora — 18.35: Hol vagytok, ti régi játszótársak? VII. rész: A tudós. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Fórum a Szovjetunióról. — Kb. 21.30: Százszorszép. A magyarországi nemzetiségek központi együttesének műsora. — 22.00: TV-híradó 3. Televízió. 2. műsor; 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Duna-ka- nyar. Tévéjáték. — 21.00: Allat- szelídítők. Szovjet rajzfilm — 21.10; Tv-híradó 2 — 21.30—23.95: Mennydörgés a hegyen. Amerikai film. grafikái. — Hetman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó Emlékház (10—18) • Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10— 18): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Gink Károly fotókiállítása FILMSZÍNHÁZAK BEKE VEGZETES ARANYRÖGÖK Szovjet film. Kezdés: f4 és hn6 órakor. híradúmozi Magyar híradó + rövidfilmek Folytatólagos vetítés f9-től 112 óráig. Egységes 3 forintos hely ár! KOSSUTH BANDITÁK HALÓJÁBAN Szí. angol film. Kezdés: f9, fii és fi órakor. Rivaldafény Chaplin amerikai filmje Kezdés f3, hn5 és 7 órakor. HEVESY IVAN FILMKLUB MODESTY BLAISE Szí. angol film. Kezdés: 15 és f7 órakor. FÁKLYA BALSZERENCSÉS ALFRÉD Mb. szí. francia film. Kezdés: 15 és Í7 órakor. PETŐFI SZARVASSÁ vált FIÜK Szí. magyar film. Kezdés; f5 és f7 órakor. SZIKRA A MATTÉI ÜGY Mb. szí. olasz film. ’■ 1 Kezdés 5 órakor. SZERELMEM ELEKTRA! Szí. magyar film. (A Filmbaráti Kör bérletes előadása) Kezdés: 7 órakor. TÁNCSICS ULZANA Mb. szí. NDK-film. Kezdés: 5 és 7 órakor. TAPOLCA—ADY VERSENY A „VESZÉLY” KATEGÓRIÁBAN Mb. sz. csehszlovák film. Kezdés: 7 órakor. HÁMOR A MOSTOHAANYA Mb. szovjet film. Kezdés; 6 órakor. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.00: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Urbán Katalin és Bojtor Imre népdalokat énekel. — 9.00: Illés Béla művei. Kárpáti rapszódia. — 9.20: Csajkovszkij műveiből. — 9.53; Lottósorsolási — 10.09: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10 35: Mozart-művek. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00; Változó világtérkép. — 11.49: Bélád! Miklós könyvszemléje. Szlovák televízió: 17.OO: Pozsonyi esti híradó. — 17.15: Fecske. Ifjúsági magazin. — 18.10: Zenés vetélkedő. — 19.00: 'Híradó — 20.00: Gershe: A pillangók szabadok. Színházi közvetítés. — 21,40: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): Haramiák. Schiller bérlet. Kiállítások: József Attila Klubkönyvtár (12—20): Czinke Ferenc Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Indulók. — 8.15: Az Izraelita felekezet negyedórája. — 8.30: Moldován Stefánia énekel. — S.fO: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezereey dél- előn. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.90: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00; Hírek. Televízió: 8.05: Iskolatévé. — 10.20: Síppal, dobbal, énekszóval. — 11.05: Iskolatévé. Rivaldafény — Nekünk odahaza rengeteg a kincsünk, és még hatalmas a tágasság, ami feltáratlan. Ezért vállaltam ezt a hosszú utat, a sok tanulást. Geológus leszek. Nagy szükség lesz otthon rám. — Már az indulás előtt sokat hallottam Magyarországról, hogy itt milyen fejlett a technika, a tudomány. Apámnak volt egy magyar mérnök barátja. Ö mesélt nekem a hazátokról... — Nézd! Itt születtem, Mongólia keleti sarkában, 'Szuhe Bátorban. Szuhe Bator a mi nemzeti hősünk, ő vezette a forradalmat. Találkozott Leninnel is ... Lenin elvtárssal. Róla nevezték el a szülővárosomat. Ulánbátorban voltam felvételizni matematikából, fizikából meg idegen nyelvekből. Három éve történt mindez. Képzeld el, akkor még a nyelvet sem tudtam, csak ilyeneket, hogy szervusz, köszönöm szépen... Az itteni kajákat is nehezen szoktam meg. Eleinte csak mászkáltam az utcákon, mindenütt elolvastam a feliratokat, meg újságokat vettem és a kollégiumban szótárból lefordítottam. Könyveket betűztem, naponta két-három oldalt... Petőfi verseivel már otthon találkoztam, mongol fordításban. Hasonlít Dasdorzsin Nacagdordzhoz. öt éppen úgy szeretjük, mint ahogyan ti Petőfi Sándort vagy József Attilát. Ide is magammal hoztam a könyveit. Mindjárt megmutatom. Itt vannak a leveleim is. Hetente írok a szüleimnek. Igaz, nagyon sokára érkeznek a válaszok... Nyáron megint hazautazom. Épp most írta az apám, hogy ahol lakunk... van ott egy régi bánya és most betört oda a víz, a Sárga-folyónak valamelyik mellékforrása. Négy ország mérnökei vizsgálják, fel lehet-e használni a termelésnél. Valószínűleg én is oda megyek dolgozni... — Két testvérem maradt otthon. A bátyám katonatiszt, a húgom most tizedik osztályos. Ö majd főiskolán vagy szakközépiskolában tanul tovább. Lány létére nagyon jó tanuló. Tavaly nyáron a vakációban sokat beszélgettünk. Tanítgattam erre-arra. Meglepett, milyen fogékony eszű. Nézd, ezen a képen népviseletben vagyok. Pici koromban birkóztam, lovagoltam — tudod, nálunk ez a nemzeti spoi t, mint nálatok a foci. Tízéves koromig birkózóbajnok akartam lenni. Halál komolya^ vettem. Nagyapám híres versenyző volt. Nagyon szerettem az öreget; ő volt a példaképem. Nyaranta mindig náluk vakációztam. Ök még jurtában laknak, de már oda is be van vezetve a villany, gépeik vannak. Nagyon szerettem azokat a nyári kalandokat, de a tanuld.» mindennél jobban érdekelt. Jó fiú voltam. Büszke vagyok rá, hogy most is jól zártam a félévet. Egyetlen utóvizsgám sem volt. Ezt meg is írtam Búdnak levélben. Hogy ki ő? Hát... mondhatnád, a menyasszonyom. Otthon jár egyetemre. Tudod, furcsa dolog ez ... Van, amikor napokig se gondolok rá, aztán meg csak ő van az eszemben, mint most karácsonykor is. Pesten voltam vendégségben egy barátomnál. Nem azt mondom, hogy nem jó itt... Nagyon jó. De tudod, csak otthon van igazi színe az égnek, igazi íze az ételnek. Ne felejtsd ki a cikkből, hogy üdvözlöm a magyar barátokat meg a mongol testvéreimet, akik itt vannak Magyarországon... VARGA RUDOLF Chaplin-filmekre úgy vált jegyet, ahogy régen várt találkozóra siet az ember. Az élményt akkor ígérték meg, amikor először olvastuk, hogy mű és művész fogalom, hogy Chaplin az egyetemes filmművészet élő klasszikusa. Nem csökkenti a várakozás mértékét az sem, hogy szűk két esztendő elteltével, a Modern idők bemutatása óta ez már a negyedik film, amit láthatunk. Mert mindet látni akarjuk. A Rivaldafény bemutatójakor nemcsak az a nemzedék van ezzel így, amely forgalmazási okokból Chaplin-filmek nélkül nőtt fel, hanem mindenki, aki kíváncsi rájuk. Az 1950 táján forgatott film most kerül először a magyarországi közönség elé. Thereze, a kis táncosnő és Calvero, a bohóc története 1914 egyik őszi délutánján kezdődik Londonban. A lány kinyitja a gázcsapot: nincs értelme a életnek, ha izületi gyulladása miatt sohr. többé nem táncolhat. A bohóc megérzi a gázszagot, orvost hív, és meggyógyítja a lányt. Visszaadja az egészségét, a hitét. „Próbálja meg! Harcoljon a boldogságért! Az életért!” — mondja. És megtanítja a harcra is. Saját életével mutat rá példát, hogyan kell végigjárni a küzdelmek, bukások, örömök és szenvedések útját. Erről a szívfáj- dítóan gyönyörű, kegyetlenül nehéz próbatételről szól a Rivaldafény. A hajdani bemutató nagy siker volt. Chaplin így ír róla: „Langymeleg kritikát kaptam, de ennek ellenére a film világrekordokat döntött halomra ...” Vagyis a mozinézők óriási tömege köszönte meg a forgatókönyvíró, zeneszerző, rendező és főszereplő Chaplinnek, hogy úgy beszél művészi és emberi hivatásról, szerelemről, halálról, az életről, hogy mindenkihez eljut a szava. Ma bizonyithat- juk, hogy ebben a filmjében is olyasmiről szól, ami egyetemesen és mindig iga . Elképzelhető, hogy hozzátesz- szük: sok a szentimentaliz- mus benne, és meg is rövidíthetnénk a filmet, amelynek két és fél órás játékideje mai fogalmaink szerint hosz- szú. De aligha lesz néző. aki ki tudja vonni magát akár a könnyes jelenetek hatása alól is. A könnyek mindig megvannak ... A „Két kicsiny fehér balettcipő ...” világsláger, és végig nagyon szép a zene. Nem is igen tudná megmondani az ember, hogy mi fogja meg jobban. Chaplin gondolatai. időn. téren átsütő humanizmusa, a színész játéka, egyénisége, az ismert Chap- lin-figurától ezúttal eltérő megjelenése. Claire Bloom („a jószerencse . zerződtette velem...” — mondja a partnerválasztásáról Chaplin) varázslatos táncosnője, vagy a környezet, amelyben a türté- r> játszódik. De a művészvilágot nem is intimitások megmutatására, hanem „súlyosbító körülménynek” szánja Chaplin. A harcok itt kegyetlenebbek, a valóság talán nyersebb, mint máshol, itt még nehezebb életben maradni. Vagy ki tudja? A rivalda fényei mindenkinek égi.ek, és a halált jelenti, ha elsötétül kiürül a nézőtér. (M-)
