Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Állatni gondozottak Jelenleg 207 állami gondo­zásba vett fiatalkorút tarta­nak nyilván a városi tanács I. kerületi hivatala gyám­ügyi osztályán. Az elmúlt év­ben tizenheten érték el kö­zülük a nagvkorúságot. hu­szonegy fiatalkorút vettek vi­szont állami gondozásba. Környezeti okok — a szü­lők, illetve a környezet ma­gatartása — játszottak közre 173 fiatalnál: tizenöten azért kerültek intézetbe, mert ma­gatartásuk kívánta meg az állami gondozásba vételt. Egészségügyi okokból tizen- ketten. a szülők hiánya miatt pedig — mindössze! — heten nevelkednek a különböző ál­lami gyermekintézményekben. Az elmúlt évben nyolc gyer- méterrel rövidebb a járda, gyámügyi hatóság jelenleg tizenegy örökbe fogadható kiskorút tart nyilván, akikről a szülők is hivatalosan le­mondtak ... r ■ :ii Téli Népkert (Farkas Ida felvétele) Lépésváltás Tanácsi vezetők tanácskozása A tanácsok növekvő fel­adatainak jellemzése nem­csak a lakossági igények, ha­nem az anyagi lehetőségek oiaaláról is megközelíthető. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy évről évre több pénzt kell, lehet elköl­teni (illetve okosan felhasz­nálni!) a lakossági igények jobb kielégítése érdekében. Míg tehát egyik oldalról egy forint mindig „hibádzik”, egy méterrel rövidebb a járda, azaz bőven marad jogos, ám­de kielégítetlen igény, addig a másik oldalon el nem köl­tött pénz marad. „Terven lelüli tartalék” Dr. Ladányi József megyei tanácselnök ezt úgy fogal­mazta meg, hcjy bár a ta­nács (és általában a taná­csok) költségvetése, fejlesztési előirányzata feszített felada­tokat tartalmaz, úgy kell gazdálkodni, hogy ne marad­jon felhasználatlan pénz. Két évvel ezelőtt majd’ félmilliárd forint, tavaly több mint két­százmillió fo:>t „kiadási megtakarítás” mutatkozott az egyenlegek elkészítése után. Az okok sokfélék, akadtak kivédhetetlenek is, de az ilyesfajta „terven felüli tar­talék” képződése egészségte­len, és nem kívánatos. Bor­sod tanácselnöke ezeket a mondatokat az 1975. évre szóló gazdálkodási-tervezési tanácsként, követelményként mondta el azon a tegnap tar­tott értekezleten, amelyen a városi tanácselnökök és a já­rási hivatalok vezetői vettek részt, megvitatva az új hely­zet új tennivalóit. Takarékosan, ésszerűen A keretet, amelyben a terv­ciklus utolsó esztendejének feladatai meghatározódnak, dr. Pusztai Béla elnökhelyet­tes körvonalazta. Fölhívta a figyelmet a takarékos és ész­szerű gazdálkodásra, nem hallgatva el azt a jogos igényt,- hogy a köz javára szánt milliárdokat (a megye 1975. évi pénze, a költségve­tési és a fejlesztési alap ösz- szege több mint ötmilliárd forintra rúg) a lehető legcél­szerűbben kell felhasználni. A Központi Bizottság határo­zatának végrehajtása, a min­den területen kötelező taka­rékossági elvek érvényesítése, a hatékonyságot növelő lé­pésváltás folyamatos tenniva­lót jelent, nem pedig kam­pányfeladatot. Mindennap ösztökélni kell magunkat, másokat, hogy szellemi és anyagi energiáinkat a legész- szerűbben kamatoztassuk. Jó példa az ózdiak példamutató kezdeményezése. Ismeretes, hogy a járás, hét közben álta­lában kihasználatlan, műve­lődési házait birtokba vették a gyerekek, s itt tartják a testnevelési órákat. A viszony­lag csekély anyagi áldozattal járó átalakítás levette a tor­naterem-építés gondját a ta­nácsokról, és a diákok is jól jártak. Az már csak ráadás, hogy a kifejezetten kulturális jellegű rendezvények is több látogatót vonzanak, egyszerű­en azért, mert a korábbinál jobban fűtött nagy terem csá­bítóbb ... Eredményeink köteleznek Az ésszerűbb és körülte­kintőbb gazdálkodásra Való hivatkozás, a korábbinál ke­ményebb számonkérés lehe­tősége természetesen nem fe­ledteti eredményeinket. Bor­sod nagyot lépett előre az utóbbi években, s ma már csak a beidegződ! tt rossz szokás sorolja a megyék kö­zötti rangsorban az utolsó helyre. Nagyot léptünk, a fej­lődés méltó az érte vállalt áldozathoz. De a fejlődés ed­digi üteme kötelez is — fo­galmazták meg a iegnapi ta­nácskozáson —, s nemcsak azokat kötelezi és számoltat­ja be, akik tettek ugyan, de közben hibáztak, hanem azo­kat is, akik, bár a szó szoros értelmében nem követtek el hibát, semmit sem tettek. B. I. Szabálysértők Meglehetősen sok esetben kellett különböző bírságot ki­róni a városi tanács I. kerü­leti hivatala igazgatási osz­tályának. Ezt igazolja, hogy a különböző büntetések alap­ján 366 882 forintot „hajtot­tak be” az I. kerületi lakók­tól. Még mindig a társadal­mi, illetve a személyi tulaj­don ellen vétők (500 forintot meg nem haladó áruházi, ön- kiszolgáló bolti stb. lopás) vezetik a statisztikát. Emiatt 184 esetben vonták felelős­ségre a „szarkákat”. Csaknem százan követtek el köztiszta­sági szabálysértést, s ugyan­ennyire tehető a csendhábo­rítók száma is. Tízen sértet­ték meg a tűzrendészeti sza­bályokat. A felsorolt szabály- sértők átlagosan 400 forint büntetéssel „úszták” meg a dolgot. Súlyosabb összeget fi­zettek azok, akik a vásárló­kat, vendégeket igyekeztek megkárosítani. A huszonnégy ilyen eset elkövetői — el­adók, felszolgálók, csaposok — átlagosan 1400 forintot fi­zettek. Az állatorvosok 26 esetben tapasztaltak élelmi­szerhamisítást, s az erről ké­szült feljelentés után, átlago­san 60) forint bírságot fizet­tek az elkövetők. Kevesebb bovjal A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet általános szolgál­tató részlegének keretében működött eddig a miskolci boy-szolgálat. Most az itt dol­gozók többsége átkerül a 3-as számú Volán Vállalathoz. Az intézkedést az tette szüksé­gessé, hogy a Boy-nak nem volt gépjárműve, így a la­kosság szállítási igényeit nem tudták kielégíteni. Mintegy hat dolgozó marad csak a szövetkezet állományában, akik — a lakosság megren­delésére — rakodást végez­nek majd. A többieket a Vo­lán a Gömöri pályaudvaron rakodómunkásként fogja al­kalmazni. Korszerűsít a Posta A postai és a távközlési szolgáltatások hatékonyságá­nak, minőségi színvonalának további javítása, növelése áll a posta idei fejlesztésének középnontjáb. i — hangsú­lyozta Horn Dezső közleke­dés- és postaügyi miniszter­hely ette-, a posta vezérigaz­gatója tegnap a Postások Szakszervezetében kezdődött országos tanácskozáson. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy az idén 25—30 új postahivatalt helyeznek üzembe, és folytatják a keze­lés és ügyvitel gépesítését. A lágymányosi telefonközpont múlt évről áthúzódó tízezer állomásos bővítését várható­an márciusban befejezik. A nemzetközi távbeszélő szol­gálatban bevezetik Budapest és több európai főváros kö­zött a kimenő távhívást. Üzembe helyezik a budapesti új tv-adót, Szentesen és Kab- hegyen is újat állítanak mun­kába, s a jobb vételi lehető­ségek megteremtésére nyolc átjátszó adót építenek. ísanra Az elmúlt évben megjelent családjogi törvény módot ad arra, hogy a lányok már 16 éves korukban házasságot kössenek. Az elmúlt évben harmincegyen adták be ké­relmüket a gyámügyi hiva­talhoz, mivel még nem töl­tötték be a 16. életévüket. Közülük 23-nak engedélyez­ték, hogy az anyakönyvvezető elé járuljon, nyolcukat azon­ban az orvosi szakvélemény nem tartotta érettnek a há­zasságra. A fiúknál mindösz- sze egy kérelmet bíráltak el, de — éppen a fenti indok miatt — ő sem köthetett há­zasságot. BUDAPEST Budapest 1945. február J3-án szabadult fel. Ostroma két és fél hónapig tartott. De egy „ezredévi szenvedés” ért véget ezen a napon. Az urak fővárosa süllyedt el, hogy helyet adjon a nép Budapestjének. Budapest? Kiégett, összelyukasztott kőrengeteg. Halottak mindenfelé. A Városháza előtt, az utcán összeszabdalt, meg­vakított, megcsonkított hullák halma hevert. A nyilas kar­hatalmi alakulat gyilkolta le őket a nyilasház pincéjében az utolsó éjszakán. Az Attila körút egyik épületének tetején lezuhant vadászgép .csonkja meredt vádlón az ég felé. Híd- jainkat a fasiszták megölték. Budapest újra Pest-Budára szakadt. A Duna-hidak döglött ronccsá silányultak. A fala­kon az úri Magyarország utolsó „nemzetvezetőjének”. Szála­sinak németes fogalmazású plakátjai: „felkoncoltatik”, aki nem jelentkezik a Hungárista Légióba, aki elhagyja körle­tét, aki külföldi rádiót hallgat, akinek lisztje van a kamrá­ban, aki szökevényt vagy zsidót rejteget, aki nem vesz részt az utcai kövezet felszedésében, tankcsapda építésében. A fel- szabadulás pillanatáig csupa halálraítélt élt Budapesten. A szovjet hadsereg, a II. és a III. ukrán front alakulatai — a budapesti hadművelet parancsnoka Afonyin tábornok, majd sebesülése után Managarov altábornagy volt — a har­cok során is kímélték a polgári lakosság életét, a házakat. Ennek köszönhető, hogy Budapest nem semmisült meg tel­jesen. így sem sok jelét adta az életnek. A termelés megbénult. Vonat nem járt. A villamoshuzalok a földön hevertek. A menekülő úri tisztek és a németek minden mozdíthatót magukkal vittek. Vajon feltámad-e valaha Budapest? Sok olyan ember volt, aki nem bízott akkor a főváros jövőjében. Az optimisták ötven évre becsülték helyreállí­tását. Az élet első jelét a szovjet városparancsnok, Zamercev altábornagy I. számú parancsa jelentette. Szovjet katonák ragasztották a falra. „A normális élet és rend fenntartása érdekében Budapest város területén elrendelem: minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését... az áruk, élelmiszerek árai olyanok maradjanak, amilyenek a szovjet csapatok bevonulásáig voltak... a helyi hatóságok és a pol­gári lakosság minden eszközzel segítse elő az iskolák, kór­házak, orvosi segélyhelyek... szabályszerű működésének biztosítását.” Csődület támadt minden falragasz előtt. Olvas­ták, elgondolkoztak a tömör mondatok értelmén. De hol van az az erő, amely életet lehel a romvárosba? És ekkor a Tisza Kálmán — a mai Köztársaság — téren valaki létrát támasztott egy ház falához, táblát szegezett ki rá: „Magyar Kommunista Párt”. Bent megkezdődött a munka. Ennek nyomán nagyot dobbant a tetszhalott Buda­pest szíve. Ekkor — harminc évvel ezelőtt — vált ez a város az új Magyarország új fővárosává, amelyet most újjászületésének évfordulóján szívből köszönt az egész ország. MÁTÉ GYÖRGY Tudnivalók turistáknak Mennyi valutát igényelhetnek? Január elsejétől megvál­toztak a magáncélú külföldi utazásokra vonatkozó valu- tacllátási lehetőségk. Olva­sóink kérésére most össze­foglaljuk a fontosabb tudni­valókat. Rubel-elszámolású orszá­gokban történő magánutazás céljaira az útlevél birtoká­ban továbbra is személyen­ként napi 350 forint érték­ben váltható valuta, ami egy évben összesen 8 ezer forin­tot tehet ki. Ebbe az összeg­be nem számít bele sem az utazási irodák által szerve­zett társasutazásokon való részvétel valutaigénye, sem az esetleges szolgálati utazás esetén, a kapott napidíjon felül vásárolható, alkalman­kénti 1500 forint értékű va­luta összege. Az érvényben levő nem kereskedelmi ár­folyamok szerint az említett keret a főbb valutáknál a következő vásárlásokat teszi lehetővé: 476 leva, vagy 5889 csehszlovák korona, vagy 9336 zloty, vagy 1953 NDK- márka. vagy 5065 román lei, vagy 610 szovjet rubel. A magyar állampolgárok ezen felül 400 forint értékű magyar bankjegyet — 100 forintnál nem nagyobb cím­letekben — is magukkal vi­hetnek, amelyet — a sokol­dalú megállapodás alapján — szükség esetén a meglátoga­tott országban beválthatnak. Hasonlóképpen lehetőség van 400 forint értékben olyan ru­bel-elszámolású valuta kivi­telére is, amely egy korábbi út alkalmával maradt meg, vagy amelyet Magyarország­ra látogató rokontól, isme­rőstől ajándékba kapott az utazni kívánó. (Ez'a rendel­kezés egyébként a múlt év márciusában lépett életbe.) A konvertibilis valutaellá­tással járó magánutazások — ideértve most már Jugoszlá­viát is — más elbírálás alá esnek turista-, illetve láto­gató utazásnál. A turistauta­záshoz az útlevél-kérelem benyújtása előtt valutát kell igényelni a Magyar Nemzeti Banktól. Túrista-valutaellá- tás nyugati utazásokhoz há­romévenként, jugoszláviai utazáshoz kétévenként igé­nyelhető, vagyis a • nyugati turistautazások között leg­alább két, a jugoszláviaiak között legalább egy olyan naptári évnek kell eltelnie, amelyben az utazni kívánó magyar állampolgár magán­céllal konvertibilis valutael­számolású országba nem uta­zott. Mivel 1974. év végéig Ju­goszláviára nem vonatkozott ez a rendelkezés, ezért az idei év bizonyos mértékig átmeneti esztendőnek számít, s a pénzügyi szervek rugal­masabban kezelik a túristák valutaügyeit. Ez azt jelenti, hogy aki tavaly volt túrista­ként Jugoszláviában, ezt a tényt mint „kizáró okot” az átmeneti 1975-ös évben még nem érvényesíti az MNB. Nem vonatkozik azonban ez a kedvezmény azokra, akik tavaly is és tavalyelőtt is jártak Jugoszláviában vagy valamelyik nyugati ország­ban. Az előbbi kedvezményeket igénybe vevőknek azonban számolniok kell azzal, hogy jövőre nem kaphatnak valu­tát, sem nyugati, sem ju­goszláviai turistautazáshoz. Túristautazáshoz konverti­bilis valutát napi 250 forint értékben összesen legfeljebb 3300 forint összegben lehet igényelni. Az útlevél-kérel­met a valutakiutalási enge­dély keltétől számított 30 na­pon belül kell benyújtani. A valuta megvásárlására az út­levél és a vízum birtokában az engedély keltétől számí­tott fél évig van mód. A 3300 forint — az 1975. janu­ár elsején érvénybe lépett ú j árfolyamon számítva — 151 dollárnak, vagy 2778 schil- lingnek, vagy 386 NSZK márkának, vagy 99458 lírá­nak, vagy 2500 dinárnak fe­lel meg. Látogató-útlevéllel történő utazás esetében 500 forint értékű valuta vásá­rolható. Ezeken túlmenően minden nyugatra utazó ál­lampolgár is külön engedély nélkül magával vihet 400 fo­rintot, valamint legfeljebb 200 forint értékű konvertibi­lis valutát A személygépkocsival vagy motorkerékpárral utazó tu­risták üzemanyag-vásárlás céljaira külön valutát vehet­nek. Ez az összeg országon­ként változó; Spanyolország­ba például 4300 forint, Svájc­ba pedig 1800 forint értékű valutát kaphat az autótulaj­donos. Az utazáshoz szükséges menetjegyek a túristaútlevél birtokában forintért megvá­sárolhatók. Látogató-útlevél­hez menetjegyek forintért csak a VOLÁN autóbuszjá­rataira vagy a MALÉV re­pülőjárataira, illetve vasút­tal csak a magyar határig vehetők meg. E. A.

Next

/
Thumbnails
Contents