Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Nő végzi a vem is olyan régen még legnehezebbnek, legférfiasabbnak számító mun­kát. Köracélcsiszolás az LKM nemesacél-hengerművének központi kikészítő üzemében. Eredmények, számokban W r r ■ Jo ev és milyen A városi KISZ-vb ii.ése Pénteken reggel 8 órától a városi pártbizottság vb-ter- mében ülésezik a KISZ Mis­kolc városi Bizottságának végrehajtó bizottsága. Az ülésen intézkedési tervet fo­gadnak el a KISZ KB 1974. október 30-i, a politikai ok­tatásra és a vezetőképzésre vonatkozó határozatának vá­rosi végrehajtására. Ezt kö­vetően javaslat hangzik el a KISZ városi bizottságának 1075—76. évi költségvetésére, majd az MHSZ városi veze­tősége s a KISZ városi bi­zottsága 1975. évi együttmű­ködési tervére vonatkozó ja­vaslat kerül a végrehajtó bi­zottság tagjai elé. Végezetül a jelenlevők tájékoztatást hallgatnak meg az alapszer­vezeti vezetóségválasztó tag­gyűlések tapasztalatairól. A művészet fővárosai Az ember töprenghet. A tervkészítők voltak-e óvatosak, vagy pedig valami előre nem látható csoda írta át a prog­nózisokat? Emlékezzünk csak, egy esztendővel ezelőtt arról számoltunk be, hogy a miskolci ipar nehéz hónapok előtt áll, s ne reménykedjünk rekordokat döntő, látványos ered­ményekben. Akkor azt írtuk, hogy a helybenmarádáshoz is lépnünk kell, de kettőt kell lépni, hogy előrehaladjunk. A tények azonban rácáfoltak a reálisnak hitt jóslatokra. Az elmúlt esztendőben olyat produkált Miskolc ipara, amilyet még soha, s 1974-et joggal nevezhetjük a tervidőszak leg­eredményesebb évének. lalkoztatottak bére egy esz­tendő alatt 8,9 százalékkal növekedett Miskolcon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a két évvel ezelőtti központi bérintézkedések után a nagy­ipari munkások bérnöveke­dése tartósan magas ütemű ; maradt. j A magasabb kereset leg­szembetűnőbben az üzletek­A művészet fővárosai sza­badegyetemi sorozat követ­kező előadását csütörtökön délután 6 órakor a Herman Ottó Múzeum előadójában tartják. A TIT miskolci szer­vezete és a Miskolci Mű­vészklub közös rendezvényén Zöld és piros Alig észrevehető koccanás volt. Onnét tudtuk, hogy va­lami baj van, mert a villamos hirtelen megállt, a veze­tője elkövette az adott pillanatban igazán bocsánatos bűnt: nem tett féket a nyelvére. — Na, ezt jó] meghúztam — ösz- szegezte a látottakat. A reggeli csúcsforgalomban zsúfolt csuklós minden utasa neki adott igazat. Abban, hogy ilyen­kor látszik, mennyire törékeny jármű egy Wartburg, amely­nek ajtaja, kilincse bánta, hogy vezetője úgy döntött: elfér ő még az áruszállító teherautó és a villamos között, ha meg nem, majd megáll a másik. És abban is egyetértettünk a vezetővel, hogy (elnézést a kifejezésért, de még mindig sze­lídek voltunk) gazemberség-számba megy, ha valaki a zsú­folt tömegközlekedési eszközök rovására igyekszik az élet- veszélyesen nagy reggeli forgalomban a Tanácsház tér és az Ady-híd között előnyhöz jutni. Vagy nem tudja, hogy mit csinál? Annál inkább tudják viszont az említett tömegközlekedési járművek vezetői. Annyira, hogy a 3-as VOLÁN és az MKV szerződésben fektette le: a távolsági járatok feltétlenül előnyben részesítik a városi forgalomban közlekedőket. Ma­gyarul: fékez vagy megái] a farmotoros Ikarusz, ha mondjuk az 1-es busznak kell a szabad út. A villanyrendőr és az Ady-híd között tegnap háromszor csengetett, fékezett a villamos, amíg beállhatott a megállóba. Ugyanis gyalogos haladt át előtte az úton. Háromszor, há­rom különböző gyalogos. A Déryné utca sarkán, a színház kocsifeljárójánál a szívbaj jött rám (miskolci illetőségem óta már ki tudja hányadszor), mert a villanyrendőr éppen át­engedte a forgalmat, és a járművek között olyan aprónak tűntek azok az emberek, akik eldöntötték, hogy a -gyalogos­nak elsőbbsége van a zebrán. Nem kellett ijedezni: úgy fékeztek a csuklós buszok és villamosok, mint a parancsolat. A vezetőfülkébe én nem mertem felnézni. Igazán nehéz lenne a százkilencvennégy ezer miskolcinak, minden taxisofőrnek és személygépkocsi-tulajdonosnak az MKV-val papíron szerződést kötnie. Emellett nem is ismer­heti a „civil” a közlekedés munkásainak a mi biztonságun­kat és egymást óvó fegyelmét úgy, mint ahogy ők ismerik. De köthetnénk szerződést magunkban. Lehetne ez a megállapo­dás az írott szónál erősebb is, és még csak annak sem kel­lene benne lenni, hogy tartsuk be a közlekedési szabályo­kat. Ez a szerződés egyszerűen arról szólna, hogy tartsuk be a szabályokat. Csökkentsük a veszély lehetőségét akkor is, ha nem jármű jön velünk szembe. Vegyük tudomásul, hogy a jelzőjámpák nemcsak a városi közlekedésben gyul­ladnak ki, és másfajta KRESZ-táblák is vannak, mint ame­lyeket az országutakról ismerünk. Egy-két perces, minden­áron kicsikart előnyért egyébként sem Igen érdemes. Hiszen tudjuk valamennyien, hogy nem azon a két percen múlik ... (maka!) Persze, véletlenek nincse­nek. De a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny olyan energiákat és tarta1 é- kokat szabadított fel, ame­lyeket okkal tarthatunk a kimagasló teljesítmények egyik forrásának. Az LKM és a drótgyár A Központi Statisztikai Hivatal néhány nappal eze­lőtt tette közzé az 1974. évi terv teljesítéséről és a nép­gazdaság fejlődéséről szóló jelentését. Ez abból áll, hogy az jpari termelés 8,2 száza­lékkal haladta meg a tava­lyit. A miskolci ipar — fo­lyóáron számítva — 12,1 szá­zalékkal produkált többet, mint egy esztendővel koráb­ban. Ez imponáló növekedés, s nemcsak azért, mert a szakemberek tíz hónappal „ korábban a felével is ki­egyeztek volna, hanem azért is, mert a nagy eszközérté- kű, döntően nehézipari jel­legű ipar, mint a miénk is, eredendően nem képes lát­ványos ritmusváltásra. A városi statisztikát alap­vetően meghatározó LKM és a December 4. Drótmüvek termelési értéke az elmúlt évben több mint húsz. szá­zalékkal múlta felül az 1973-as esztendő hasonló adatát. Dinamikttsan nőtt az export, s a kohászati termé­kek iránti nagy keresletet hí­ven tükrözi a nyereség ala­kulása is. A kohászatban egymilliárd forintnál is több nyereséget értek el, de a városi szinten számított nyereségtömeg is Koronaválíá A Gemenc: Állami Erdő- és Vadgazdaság területén a jó kondícióban telelő vadak élvezik a napfényt és a moz­gást. Az erdők tisztásain megjelentek az úgynevezett tar-bikák, s a már fejdíszü­ket növesztő őzbakok. A vad- gazdaságban eseménynek harminc százalékkal gyara­podott. A foglalkoztatottak létszá­ma másfél százalékkal nőtt, s ez azt jelenti, hogy a több termék forrása csaknem ki­lencven százalékban a ter­melékenység fokozódásából származik. (Figyelemre mél­tó, hogy a munkáslétszám nagyobb arányban nőtt, mint az alkalmazottaké.) A kohá-' szatban a többlet forrása tel­jes egészében a termelé­kenység javulásából eredt. Egyötöde export Jó érzés számot adni az eredményekről, s minden miskolcit büszkeséggel tölt­het el, hogy minden száz forint értékű, itt készült ter­mékből húsz forint értékű a határon túlra kerül, s a si­ker reményében vehet részt a nemzetközi versenyben. Ám gondoljunk a világgaz­daság színpadán zajló ese­ményekre, az energiaválság­ra, az alapanyagéhségre... Az élőmunka hatékonysága javult, viszont a termelöbe- rendezések kihasználtsága nem mindenütt volt kielégí­tő. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottság múlt évi, december 5-i határozata nyo­mán a városi pártbizottság is olyan irányelveket dolgo­zott ki a gazdasági munkát segítő politikai munka mód­szereire, amelyek biztosítják a vállalatok közvetlenebb beszámoltatását. Volt miből vásárolni A vállalatok gazdasági eredményei tükröződnek a bérekben is. Az ipari íog­Gemencen számító koronaváltásra fel­hívták a vadászok és az er- dömunkások figyelmét. Min­den évben összegyűjtik ugyanis a gímszarvasok el­hagyott fejdíszeit, s azokból következtetnek az állomány fejlődésére, s a várható agancsrakodásra. ben mérhető le. A kiskeres­kedelmi forgalom csaknem 11 százalékkal nőtt. Volt mit és főleg volt miből vásárolni. Ünnepre 7 készül Patak Rákóczi-cvfordtilóra ké­szül Sárospatak. 1976. már­cius 27-cn lesz II. Rákóczi Ferenc születésének 3(1(1. év­fordulója, s éhből az alka­lomból a család ősi fészké­ben, a Kákcczi-vái ban nagy­szabású ünnepség-sorozatot rendeznek. A megalakult emlékbizottság tervei szerint szoborcsoportot állítanak fel a vár udvarán, a helyi ga­lériában bemutatják a nagy szabadsághősünkről készített festményeket, kisplasztikákat s az országban található Rákóczi-szobrok fényképeit. Idén fejeződik be a pata­ki vár helyreállítása. Nem tudjuk, hogy mikor kezelték építe/ii a várat, a Hiányos források adatai szerint azon­ban valószínű, hogy 1250 után, amikor IV. Béla király itt járt, míg részbeni befe­jezését az 1260 körüli időre tehetjük. A vár történetének igazi virágzása 1605-ben kez­dődik. amikor Bocskai Ist­ván hadai előtt megnyitja kapuit és itt fogadják a tö­rök szultán követét, aki Bocskai fejedelemmé történt megválasztásának megerősí­tését hozta. Pár év múlva Lorántífy Zsuzsanna hozo­mányaként I. Rákóczi Gvörgv birtokába jut. A következő fél évszázad — a Rákócziak kora — Sárospatak történe­tének egvik legszebb és leg­jelentősebb korszaka. Meg­dr. Végvári Lajos művészet- történész „Palermo: az arab, a normann és a bizánci mű­veltség kérdése" címmel tart előadást. erősítik a várat; a Rákóczi­nknak c családi fészek nem­csak állandó hadi bázisa, hanem Felső-Magyarország felé a legfontosabb hídfő Is volt. Megújul a vár. Még II. Rákóczi Ferenc ifjúsága ide­jén is folyik az erődítmény építése. E várba hozta fiatal feleségét a nagy kuruc had­vezér. A feiedelem a kémke­dés gyanúja elől kénvtelen Becsbe utazni és 1707 júniu­sában látja újból Patakot, amikor a győzelmes szabad­ságharc vezetőjeként Ide ér­kezik. Megtndultan szemléli családi várát, melvet a né­metek összeromholtak. Rá­kóczi a szabadságharc idején A mezőgazdasági könyv­hónap rendezvénysorozatá­nak keretében csütörtökön délután 6 órakor az Ady Endre Művelődési Házban a gyakran tartózkodik Sáros­patakon és ide hív össze 1708 novemberében ország- gyűlést. Ennek az országgvü- lésnek a legjelentősebb ha­tározata a jobbágykatonák felszabadítása. A fejedelem 1710 október 17-én látja utoljára ősei várkastélyát, melyet pár nap múlva az osztrákok elfoglalnak. * Ebben a várban lesz tehát jövőre a szép ünnepségsoro­zat, mellvei a magyar törté­nelem egyik dicső fejezeté­nek legnagyobb alakjára emlékeznek. E. A. gyümölcstermesztésről tarta­nak előadást. Ezt megelőző­en Diósgyőrben, az Előhe­gyen gyakorlati bemutató lesz, az érdeklődők a Kilián- déli Uránia csillagvizsgáló­nál délután 3 órakor gyüle­kezhetnek. A gyakorlati be­mutatót és az előadást dr. Mihályffy József, a Kerté­szeti Kutató Intézet tudomá­nyos főmunkatársa tartja. Városi tanácstagok Icszáiiüi 1975. február 13. Molnár Miklós és Szabó Mnof, 1«. sz. általános iskola, Katowice »». 13., le órától. 1975. február J4. Huni bora László, 21. sa. álta­lános iskola, Táncsics tér t., tű órától;• t!r. Drain»* István, 34. az. általános iskola. Könyves R u. IS órától. 1975. február 15. Garami Károly, Csőszerei« Vállalat, munkásszálló, Ernvebán **. 4-, 1« órától. 1975. február 17. Faragó Erzsébet, Ili 1. sa. te­rületi pártalapszervezet, Marx K u 19., 17 órától; Gátló László II 1. sz. területi pártalapszerT*­zet. Csiba vezér u *».»., i; órától; Kovács György, 1/3. sz. területi partalaps/erve/.e*, Tize honvéd *. ?l., 17 órától; lláskl Sándor. ts/-iroda. Major u. 4., |* órától; Sebő Ernó, Békeszálló, LKM gondnoksági társalgó, n órától; lamasi Erzsébet, ii i. terü’etl pártalap szervezet, Csahavezér *. 95., ix..10 órától; Tóth Tibor Eszük-magyarországi Horgász Egyesület, IH órától; Vágó Péter III. kér. Hivatal, Marx K. ul 17 órától. 1975. február 18. Belley Imre, papírgyár kultúr­terme, lx órától; p.pp József, Tokaji F. utcai általános iskola, 17 órától 1975. február 19. Dr. Terplán Zénó, egyetern, gépelemek tanszéke. Alii. I. t. 15., 16 órától 1975. február 20. Ad lm Jánosáé, IX., 48-as u. 13., 17 órátóL 3. L Rákóczi születésének 300. évfordulóján r e. __ ^ .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents