Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
A gépipar jövője Hatékonyabb munka, korszerűbb termékek A Diósgyőri Gépgyár kommunistáinak küldöttértekezletén a felszólalók közül többen foglalkoztak a IV. ötéves tervidőszak eddigi eredményeivel, a következő tervidőszak feladataival, sőt szóba került a távolabbi jövő is. Zsűrizik a tervet Dojcsák János vezérigazgató hozzászólásában beszélt arról, hogy a DIGÉP-ben nincs baj a tervidőszak időarányos feladatainak teljesítésével. Viszonylag jók az elmúlt, egyébként rendkívül nehéz gazdasági év eredményei is. Az előzetes adatok alapján a főbb mutatókat teljesítették, illetve túlteljesítették. Ez lehetővé teszi, hogy a nyereségrészesedés és a részesedési alaphoz kapcsolódó juttatások az elképzeléseiknek megfelelő mértékűek legyenek. Elkészült a vállalat 1975. évi terve is, amelyet március 10-ig zsűriz a KGM. A vállalati elképzelések középpontjában egyebek mellett a korszerű és gazdaságos termékek részarányának növelése, az önköltségcsökkentés, az ütemesebb termelés megvalósítása, a minőség javítása és a takarékos gazdálkodás áll. A szocialista export egy év alatt 20, a tőkés- export 17 százalékkal nő. Mindez együtt teremti meg az új tervidőszakra való zökkenőmentes áttérés feltételeit. A vállalati V. ötéves terv már készül, s a DIGÉP történetében először, 10 éves távlati fejlesztési tervet is kidolgoznak. Az 1980-ig terjedő időszakban a DIGÉP évente 6,7 százalékkal növeli termelését. 8.3 százalékkal rubel-, 9.6 százalékkal dollár-elszámolású exportját. Ennek megfelelően az árbevétel tervezett évi növekedése 6,9, a nyereségé 10.2 százalék. A termelésnövekedést minden évben teljes egészében a termelékenység növekedésével valósítják meg a DIGÉP-ben! A KGM seqUséqet íqér Elmondta véleményét a gépgyáriak elképzeléseiről Gácsi Miklós államtitkár, a a kohó- és gépipari miniszter első helyettese is. Nagy érdeklődést keltett az a bejelentése, hogy a gépipar technológiai rekonstrukciójára hosszú távon 60 milliárd forintot biztosít a kormány. Ez a nagyszabású program azonban nem célja, hanem eszköze a fejlesztésnek. A programon belül különösen nagy fontosságot tulajdonít a tárca a gyártmány- és gyártásfejlesztésnek, a korszerű konstrukciók kialakításának. 1980-ig a gépipar gyártmányainak 50 százalékát kell korszerűbb termékkel felcserélni. A gyártmány- és gyártásfejlesztésre ez időszakban 2,5—3 milliárd forint áll rendelkezésre vállalati támogatás formájában. Ebből a DIGÉP is részesülhet. Az államtitkár szerint a DIGÉP-ben elsősorban a H-, az Sz-, a K-egységek termékeinek van jövője, de hosszú távon érdemes foglalkozni a forgácsmentes szerszámgépek s egyes kovácsüzemi termékek gyártásával is. A KGM minden lehető segítséget megad majd a diósgyőrieknek is a népgazdasági érdekeket szolgáló elképzeléseik megvalósításához. Ny. I. A nőbizottság ülése Ma délután 3 órakor a Hazafias Népfront megyei bizottságának tanácskozótermében tartja idei első ülését a HNF Miskolc városi Nőbizottsága. Az MSZMP XI. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos mozgalmi feladatokról és a Népfront időszerű feladatairól Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tart tájékoztatót. Ezt követően Faragó Erzsébet, a HNF Nőbizottságának vezetője terjeszti aló az 1975. első félévére vonatkozó munkatervi javaslatot. J évé felvétel megyénkben Az elmúlt hét végén Miskolcon járt a Magyar Televízió politikai adások főszerkesztőségének forgatócsoportja. Az egyik fejezetét készítették annak a négyrészes műsornak, amelyet az MSZMP XI. kongresszusát megelőző napokban sugároznak. A műsor keretében — amelynek riportere Szepesi György — megszólalnak megyénk párt- és állami vezetői. Beszélgetés hangzik majd el az ormosbányai Állami-díjas szocialista brigád tagjaival is. A műsort Könner János szerkesztette. Országismeret és nyelvoktatás A TIT Kazinczy-klubjában csütörtökön délután 3 órától Gárdus János, a Nehézipari Műszaki Egyetem idegen- nyelvi lektorátusának vezetője tart vitaindító előadást meghívott nyelvoktatóknak, Az országismeret helye és szerepe a nyelvoktatásban címmel. ■ír-:í- i ■ c Növényvédelem repülőgéppel. A MÉM repülőgépes Szol- álatának több mint 100 repülőgépe megkezdte a műtrágya zárását. (Bisztray Károly felv.) A Forum telefonszáma: 3Í-573 E héten csütörtökön 20 órakor a Televízió stúdiójában szovjet vendégek válaszolnak a nézők kérdéseire a Szovjet Fórum keretében. Borsod megye éö Miskolc város nézői is kérdéseket tehetnek fel a műsor meghívott részvevőinek a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának 37-573-as telefonján, 18 óra 30 perctől. A beérkezett kérdéseket a Miskolci Rádió munkatársai továbbítják a műsor szovjet vendégeihez. Nem ,,szürke eminenciások’' II. Kinek az asztala? Az irodai túlórákért — az egyik középüzem igazgatója szerint — részint a sok betegszabadság és egyéb távoliét részint a „maszek-bürokrácia”, az önadminisztráció okolható. Az előző miatt — tapasztalata szerint — az irodai létszámnak csaknem egytizede mintha ott sem volna. (Mint ahogy nincs is ott!) Az utóbbit — az önadminisztrációt — így jellemezte: — Ez olyan pilátusi módszerféle, amely „mosom kezeimet” alapon nem bizony- latolni, de bizonygatni igyekszik: lám, ő mindent megtett nem rajta múlott;. Ha késik a kimutatás... De hát, hogy is jön ez a túlórázások példájához? Igen egyszerűen. Aki inkább önadminisztrál, az a másiknak a munkájával nem törődik. S ez egy-egy adminisztratív csoporton belül lavinát indíthat el. Ha valaki elmarad a munkájával, ezzel hátráltatja a többieket is. Mert ha egy kimutatás késik, késik miatta az ösz- szesítés is! — Tanulhatnának a munkások kollektivizmusától! — fakadt ki az igazgató. Az adminisztrátoroknak nincs helyettesük! Ha egy termelő munkán lévő brigád egyik tagja megbetegszik, a többiek attól még elvégzik a brigádra kiszabott penzumot. De van más példa is. Ha az igazgatónak a műszaki helyettese szabadságra megy, visszatértéig az igazgató látja el az ő munkáját is. Ám ha négy könyvelő közül távol van az egyik, őt a munkája megvárja, helyette nem végzi el senki, mert az az ő „reszortja” még akkor is, ha netán emiatt hetekig halmozódik a munka. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy a beosztott könyvelőknek, adminisztrátoroknak, ügyintézőknek nincs helyettesük. — Pedig lehetne! — lepett meg a kijelentéssel egy kereskedelmi vállalat főkönyvelője. És megmagyarázta, hogyan: — Az adminisztrációban is ki lehetne alakítani az úgynevezett fregoli-rendszert. Csakhogy ahhoz meg kellene szűnnie a különböző osztályok, csoportok közötti önző szemléletnek, amely szerint; törődjön ki-ki a maga feladatával, az ő bajuk, ha a hiányzások miatt nem győzik . Hihetetlenül sok lehetőségtől fosztja meg ezzel önmagát is minden adminisztrációs egység. Mert ugyan ki kételkednék benne, mekkora könnyebbség volna, ha az összesítések, mérleg- készítések idején például a könyvelés kapna segítséget — embert!— a számviteltől, vagy tordítva, a számviteli „csúcsok” idején hozzájuk csoportosítanának át munkaerőket a hiányzó létszám pótlására. Az „üresjárat" visszaüt! Ki kellene tehát alakítani a kollektív felelősséget a vállalati adminisztráció „napra készségéért” az irodákban. A középüzem igazgatója szerint azonban még ez is kevés volna a csúcsidőszakok túlóráinak megszüntetéséhez. Mindezeken túl meg kellene szüntetni a sok „üresjáratot”, az irodai presszó- zást-csevegést, a távollevők megszólását, a részvétlensé- get-közömbösséget egymás iránt, és a slendriánságot is. A slendriánságot, amelynek az „üresjáratok” miatti kapkodás az oka, s amely miatt túlórában üt vissza az irodai selejt. — Olykor 15—20 ember több napját veszi igénybe az, hogy valaki közülük egy tizedespontot rosszul helyezett el, netán rosszul adott össze vagy éppen nem4 a megfelelő rubrikába írt be egy tételt. Hogy micsoda stresszt okoz egy-egy ilyen „elnézés”, annak épp az irodisták a legjobb megmondhatói. .. Ha tehát nagyobb figyelemmel, nagyobb intenzitással dolgoznának az adminisztratívok, akkor... — Még akkor is nagyon sok minden hiányozna — mondta az igazgató. (Folytatjuk) RADVÄNYI ÉVA Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből XX. A borsodi iparvidék harcba kezd A BORSODI IPARVIDÉK — a főváros után — a háború alatt kibontakozott antifasiszta harc egyik legjelentősebb területe volt. Miskolc, Diósgyőr, Ózd nem csupán ipari, hanem hadiipari üzemek centruma. Az iparvidéken jól szervezett, forradalmi tradíciókkal rendelkező munkásgárdát találunk. Ez a körülmény már a háború közepén erőteljesen éreztette hatását. 1942 végén, 1943 elején a hadiüzemek között elsőként innét érkeznek hírek bérmozgalmakról. 1943 májusában bérkövetelő munkástüntetés, majd szeptemberben különbékét sürgető nagy megmozdulás ejtette rémületbe a hatalom urait. A belügyi szerveknek fokozódó gondot okoztak e terület dolgozóinak háborúellenes megnyilvánulás- r A NAGY HADIÜZEMEKBEN dolgozó szociáldemokrata és kommunista munkások közösen szervezik az ellenállást. A Diósgyőri Vasgyárban dolgozó kommunista Barbai Ferenc, Fekete Mihály, Urbancsok Mihály, a balodali szociáldemokrata titkár Rónai Sándor, a szakszervezeti vezető Oszip István állnak a mind jobban terebélyesedő antifasiszta ellenállás élén. A munkásság politikai hangulata is minő kedvezőbb feltételeket teremt a háborúellenes küzdelem számára. 1944 nyarán a helyi kommunista csoport amely eddig a kommunista párt központi irányítását jórészt nélkülözte, a fővárosból is támogatást kap. így az 1944. szeptember 21-én megszervezett újabb béketüntetés mögött már a szervezett irányítás is kimutatható. A munkásság megmozdulása ösztönzően hat a helyi nem munkás lakosságra, sőt a munkaszolgálatos századokra is. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN alakult meg 1944 őszén a Magyarországi Kommunisták Antináci Komitéja — népszerű nyelven a MÓKÁN. A szervezet a, fegyveres harc megszervezésére vállalkozott. A nyilas hatalomátvétel után a MÓKÁN felhívással fordult Miskolc és Diósgyőr lakosságához: „Katonák, munkások, polgárok! Csak közös összefogással, erőink közös harcbavetésével vehetjük fel a harcot a nácizmus ellen! A MOKAN-komite az öntudatos magyar katonák, munkások, parasztok és polgárok szabadságharcos szervezete, felvétte a küzdelmet a gyűlölt megszállók és népünket halálba kergető nyilasok, a fasiszta gyilkosok és bérenceik, a hazai háborús bűnösök ellen. Minden becsületes magyar férfi és nő csatlakozzon a MOKAN-ko- mitéhez, hogy szervezetten vehessük fel a harcot a fasiszta gyilkosok és bérenceik a hazai háborús bűnösök ellen, és megakadályozzuk városunk kifosztását. Nincs idő a tétovázásra...” — olvashatjuk az iparvidék-szerte terjesztett és a szervezet illegális nyomdájában készült röpiraiban. EBBEN AZ IDŐBEN a MOKAN-nak már több, mint 100 tagja volt, befolyása pedig a legtöbb miskolci és diósgyőri gyárrészlegben érvényesült. A munkások akciói nyomán nőtt az ellenállás, erősödött a tiltakozás Szálasi uralma ellen. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN Ma délután öt órakor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat miskolci szervezetének természettudományi előadójában A magyar történelem vitás kérdései szabadegyetem keretében Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa A kettős honfoglalás kérdéséről tart előadást. Városi tanácstagok fogadóórái 1975. február 11. Sebők Ferenc. Anna u 62., 18 órától. 1975. február 12. Dr. Moór Katalin, Szemére u. 3., 16 órától. 1975. febru&r 15. Daragó Jánosné, II 3. sz. területi pártalapszerved, Göröm- böly, 16 órától; Sebő Ernő, Szövő u. 9. 17 órától. 1975 február !?. Keszthelyi Zoltán. Kemény jenóné és Sári László, Forgács utcai általános Iskola. 18 órától; Somossy Katalin I 5. sz. területi párt alapszervezet. Kassai u. 86.. IS órától. 1975. február i9. Nagy János, Vargahegy, munkásklub, 17 órától.
