Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

A mikrofon előtt Dina Mudrova, a levelezési rovat vezetője, aki sok miskolcinak ked­ves ismerőse — jóllehet eddig személyesen még nem találkoztak —, és Cserjés László be­mondó. Népeink barátságának fóruma Itt Moszkva beszél! A Moszkvai Rádió tízeme­letes épületének egyik ajta­ján piros-fehér-zöld színű zászló. Itt dolgozik a magyar nyelvű adások szerkesztősé­ge. Mai munkatársait kötele­zi az a gazdag történelmi ha­Mindezt hangszalagról hall­hattuk tegnap a DIGÉP-ben, a magyar nyelvű adások klubjának alakuló ülésén. Megszólaltak azok. akik a harmincas években — nem kis kockázatot vállalva — hallgatásáért kemény bünte­tés járt? A gépgyáriak javasolják A felszabadulás után né­peink barátságának egyik fontos fóruma lett a Moszk­A közösségi és művelt emberért Pedagógiai kutatások Borsodban Az általános iskolákban folyó közösségi neveléssel, annak két igen fontos ágával, az önkormányzattal, illetve a művelő­dési igény fejlesztésével foglalkozott az a kísérlet, amelynek eredményeiről több mint 30 előadás keretében 1973 októberé­ben számoltak be a pedagógusok. A Borsod-Abaúj-Zemplév megyei Tanács Pedagógus Továbbképzési Intézete és a Ma­gyar Pedagógiai Társaság Borsod-miskolci Tagozata most nyomtatásban is megjelentette az anyagot. A több mint 400 oldalas vaskos könyv 1400 példányban látott napvilágot. A címe: Pedagógiai kutatások borsodi tapasztalatai. A kísérlet idejéből szár­mazó adatok szerint a me­gye 450 általános iskolájában 35 ezer gyereket 7000 peda­gógus tanított. Hatalmas tö­meg, a jövő nemzedékének nevelése érdekében kutatott hát az a hatvankét tanító, tanár, akiket a megye majd­nem ugyanennyi általános iskolájából a feladat elvég­zésére kijelöltek. ■ ■ A szerkesztők a kötet ele­jén közük az 1973 őszén ren­dezett felolvasó ülést beve­zető előadásokat, majd azon­nal Gaál Gyula összefogla­lója érdemel figyelmet. A szerző utal rá; legalább két évtizede, hogy iskoláink megkülönböztetett figyelmet szentelnek a közösségi neve­lésnek. Az elmúlt években sem hiányoztak azok az utak—módok, amelyek se­gítségével ellenőrizni is tud­ták az intézmények ilyen irányú munkáját. Ennek el­lenére igaz, hogy a nevelő­munka és a gyerek formá­lásának nyolcéves folyamata a mindennapok során igen nehezen érhető tetten. Egy- egy pedagógus azonban be tud számolni az egy-egy osz­tállyal végzett szisztematikus munkája eredményéről. Az ügyeletesi és a társadalmilag hasznos munka, valamint a tanulói önkormányzat című témakörök segítették a pe­dagógusokat; az itt produ­kált eredmények mérhetők, jól megfigyelhetők. A másik nagy témakörről, az általános iskolás korú gyerekek önművelési igényé­nek fejlesztéséről Bachó Lászlóné ad a kötet elején előzetes összefoglalót. Utal rá, hogy már az 1956 május 15-én kelt Tanterv és uta­sítás is megfogalmazza ezt a követelményt, amikor így ír: „.,. ki kell alakítani a ta­nulókban műveltségük ál­landó fejlesztésének igényét”. A továbbiakban pedig fel­tétlenül megszívlelendő kö­vetkeztetéseket von le a szerző. A vizsgálat kiderí­tette, hogy ezt is. mint min­dent. ami a gyermek neve­lésével, nevelhetőségével ösz- szefügg. ebből a szempontból lényeges, egészen kicsi kor­ban kell kezdeni. A kis­gyermek . kíváncsiságának felkeltésével, fokozásával, he­lyes irányításával pár év alatt eljuthatunk oda. hogy a műveltség alapjairól már beszélhetünk. A tanulmányok hosszú so­rának részletes ismertetésé­re nem vállalkozhatunk (a későbbiekben az olvasottak összegzésére visszatérünk), de az bizonyos, hogy a Pedagó­giai kutatások borsodi ta­pasztalatai című kiadvány a gyakorlati munka során fel­tétlen haszonnal forgatható. M — gyomány, melyre visszate­kinthetnek. Kun Béla kezdeményezésére Több mint negyven évvel ezelőtt, 1932 őszén hangzott el először: Itt Moszkva be­szél! Kun Béla kezdeménye­zésére alakult meg a szer­kesztőség, melyet ilyen ne- vek fémjeleztek: Bokányi De­zső, Bebrits Lajos, Münnich Ferenc, Zalka Máté, Illés Bé­la, Hidas Antal és még so­rolhatnánk. A szovjet állam életét, fej­lődését ismertető, a magyar munkásmozgalomnak is tá­mogatást, bátorítást nyújtó adások visszhangra találtak. Bizonyítják azok a ma már történelmi dokumentum érté­kű levelek, melyeket a Moszk­vai Rádió Magyarországról kapott. Nem volt könnyű to­vábbítani ezeket az üzene­teket, többnyire vasutasok vállalták a postás veszélyes szerepét. A válaszokat — érthető okból — jeligére kér­ték a levélírók. Harminc évvel ezelőtt gyil­kolták meg a nyilasok Szerb An.alt. Találkoztam vele többször is. hiszen ahhoz a nemze­dékhez tartozom, amelynek nagy élménye volt Szerb An­tal azóta is utolérhetetlen műve, a Magyar irodalomtör­ténet. Ez volt az a könyv, amely a harmincas évek első felében megnyitotta a ma­gamfajta számára a magyar irodalomtörténethez azt a ka­put, amelyet addig a „nagy Pintér” zárt el unalmas köz­helyeivel, élettelen mondani­valóival. Szerb Antal tette élővé ismét sz lmunkra a magyar irodalmat, érthető, hogy szinte lélekszakadva si­ettünk a háború alatt a Vaj­da János Társaság estjeire, ahol sokszor hallhattuk szel­lemes előadását. A lágerben láttam azután ismét Szerb Antalt Budapes­ten: egy másik ismerősöm­rendszeresen hallgatták a Moszkvából sugárzott adáso­kat. A negyvenes évek, a má­sodik világháború vészterhes évei új feladatok elé állítot­ták a magyar nyelvű adások szerkesztőségét. Tájékoztat­niuk kellett a magyar kom­munistákat, szociáldemokra­tákat és minden becsületesen gondolkodó, haladó szellemű embert a Szovjetunió bel- és külpolitikájáról, a hadihely­zetről és rendszeresen sugá­roztak a Horthy-rendszer po­litikáját leleplező anyagokat. A partizánok üzenete Még a háború elején tör­tént, hogy negyven magyar katona átállt a szovjet csa­patok oldalára és a brjanszki erdőben partizántevékenysé­get folytatott. A hazai propa­ganda azt terjesztette róluk, hogy elestek. Egyikőjük azon­ban a Moszkvai Rádión ke­resztül' üzent, elmondta, hogy élnek és partizánként harcol­nak a fasiszták ellen. Lehet-e csodálni, hogy az adások nek vittem — természetesen hamis — katonai igazolványt, s kisebb csomagot a felesé­gétől, aki a gettóból már nem mehetett ki. Sárközi György állt meg hirtelen mellettem, s tőlem tudta meg, hol rejtőzik felesége, Molnár Ferenc lánya: Márta. Egyszer csak feltűnt Szerb Antal. Megtört ember be­nyomását keltette, már nem is hasonlított korábbi önma­gára. Mint megtudtam, telje­sen elvesztette már életked­vét, utolsó fellobbanása egy Shakespeare-előadás volt, amit a munkaszolgálatos-kör- letben bajtársainak tartott. Ismerősöm, aki korántsem volt irodalmár, elragadtatva mondta: mo.r tudta meg, mi is az az irodalom; ha túléli .. lágert, Szerb Antal hatásá­ra foglalkozni fog vele. Sajnos, sem ő nem élte túl. sem Szerb Antal. MÁTÉ IVAN vai Rádió magyar nyelvű adása. A gépgyári dolgozók közül többen elmondták, hogy az adások alapján is­merkedtek meg alaposabban a szovjet élettel és határoz­ták el, hogy ellátogatnak Moszkvába vagy a Szovjet­unió más városaiba. Ezt a találkozót is felhasz­nálta a szerkesztőség arra, hogy véleményt kérjen az MSZBT-tagoktól, a szocialis­ta brigádokban dolgozóktól. Nos, volt mit feljegyezni Feig Júliának, aki vállalta, hogy a klubtagság szavát eljuttat­ja Moszkvába. Többet szeretnének hallani a gépgyáriak Magyarország felszabadításáról és Vologöá- ról, Miskolc testvérvárosáról. Egy KISZ-fiatal azt kérte, számoljanak be időnként ar­ról is, mivel foglalkoznak a komszoinolisták az üzemi gyűléseken. A klub még közelebb hozza egymáshoz a szerkesztőség munkatársait és a hallgató­kat, még többen kapcsolják be a rádiót, amikor felhang­zik az ismerős mondat: Itt Moszkva beszél! Holnap este 6 órakor tart­ják az Ady Endre Művelő­dési Házban a honismereti sorozat következő előadását. H. Szabó Béla természetvé­delmi felügyelő Feldebrő- ről tart előadást. Az idei év­ben indult sorozat célja: ha­zánk tíz legjelentősebb mű­emlékegyüttesének bemuta­tása. A részt vevők eddig Tihany, Zsámbék, Visegrád és a Budai vár történetével ismerkedhettek meg. Vetélkedő Csütörtökön délután a gö- römbölyi ifjúsági klubban irodalmi vetélkedőt tarta­nak, melyet Garadnai Ilona könyvtáros vezet. A jövőben rendszeressé akarják tenni a vetélkedőket. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Mit kíván a vásárló? — 13.40: Magyar tájak dalaiból. — 14.10. Három árva. Vargyas Lajos elő­adása. — 14.34: Protest-songok. — 14.44: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 15.00: Hírek. — 15.10. Harsan a kürtszó! A Gyermek- rádió műsora. — 15.45: Pergolesi: G-dúr fuvolaverseny. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Di­áktarisznya. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.35: Kóruspódium. — 16.48: Csenki Imre: Klarinét­rapszódia. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyeiő. — 17.20: Gwyneth Jones énekel. — 17.40: Válaszok a Rádiónapló­hoz érkezett ktrdésekre. — 17.55: Nyolc rádió nyolc dala. Közös tánczenei műsor. — 18.25: A rá­dió lemezalbuma. — Közben 19.00:—19.25: Esti Krónika. — 20.21: Gondolat. A Rádió irodal­mi lapja. — 21.0G: Hírek. — 21.09: Hilde Güden operettfelvételeiből. — 21.30: Háttérbeszélgetés. Kül­politikai műsor. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Heine „Aus alten Märchen” (Me­sék mesélnek róla) című költe­ménye Schumann megzenésíté­seben. — 22.53: Nóták. — 23.30— 0.25: Massenet operáiból. — Köz­ben 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Romanti­kus zene. — 13.00: Hírek. — 13.03: Haydn-müvek. — 13.40: A szemgyulladásról. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 18.20: A tábornok ha­lála. Eseményjáték. — 19.09: Ifjú Zenebarátok Híradója. — 19.42: Zenei rejtvény fiataloknak. — 19.54: Jó estét, gyerekek! —20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Népdalok. — 20.54: Kis magyar néprajz. — 20.59: A St. Martin-in-the-Fields-i Kamarazenekar hangversenye. — 22.20: Jaki Byard együttesének felvételeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Monteverdi: Hagyj el hát, kegyetlen. — 23.23: Rózsa Mik­lós: A dzsungel könyve. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor­ismertetés — hírek. — 17.35: Nagyüzemi mezőgazdaságunk. (Tavaszra készülnek a harsányi Petőfi Tsz-ben; Időszerű munkák a megye mezőgazdaságában.) — Népdalcsokor. — 18.00: Borsodi Tükör. („Moszkva beszél magya­rul” — klubdélután volt a Di­ósgyőri Gépgyárban; Községfe.i- lesztés Sályban; Egy munkás — életútjáról.) — 18.15: Szívesen hallgatjuk ... — Női gondok, női dolgok. Bemutatjuk a be- rentei szénosztályozó nődolgozó­it. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió 1. műsor: 17.33: Mű­sorismertetés. — 17.35: Hírek. — 17.40: Szovjet rövidfilm a Litván SZSZK fővárosáról. — 17.50: Egy asszony élete... Dési Huber István festőművész feleségének vallomása. — 18.25: Radar, ifjú­sági érdekvédelmi műsor. — 19.10: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ször­nyeteg. Tévéjáték Németh Lász­ló színmüvéből. — 22.00: Tv-hír- adó — 3. — 22.10—kb. 23.00: Mű­korcsolya EB párosversenyek. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Műkor­csolya EB párosversenyek. — 21.00: Tv-híradó — 2. — 21.20— 22.00: Ki viseli gondját? Szovjet rövidfilm az állatvédelemről. Szlovák televízió; 17.00: Kerü­leteink hangja. — 17.15: Ifjú szemmel. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.15: V. Dusil: A stafli. (Komédia). — 20.55: Híradó, sport. Miskolci Nemzeti Színház (f5): Haramiák. Radnóti ifjúsági bér­let. Játékszín ’75 (f8): Gépírók — Hamis pofonok. Kiállítások: József Attila Klub- könyvtár (12—20): Raszler Ka­roly grafikái. — Kossuth Műve­lődési Ház (10—18): Balla Deme­ter fotókiállítása. — Verte] Be­atrix reklámgrafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművé­szete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Galé­ria (10—18): Kondor Béla emlék- kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A GAMMA-SUGARAK HATASA A SZÁZSZORSZÉPEKRE Mb. szi. amerikai film Kezdés: í4, hn6 és 8 ó. HÍRADÖMOZ1 IV. HETI HÍRADÓ Rövidfilmek Folytatólagos vetítések de. f9 órától fl2 óráig Egységes 3 forintos hely ár! KOSSUTH HAJPÜK Szí. magyar film Kezdés: f3, ima és 7 o SAGVARI A BOSZORKÁNY MESTEK Mb. NSZK-film Kezdés: 8 órakor. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programiéból. — 8.22: Mezők, falvak éneke. — 8.42: A győze­lem felé. I. rész: Válaszúton a 12. órában. Dokumentumműsor. — 9.22: Rossini: Különös félre­értés. Kétfeivonásos vigopera. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolará- dió. Állampolgári ismeretek. An­gol irodalmi melléklet. — 11.29: Magyar remekírók. Mikszáth: A fekete város Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.0o: Emil Gilelsz felvételeiből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Arany­völgy. Részletek Dunaié, szkii operettléből, — 9.30: Munkás­klub. Riportműsor. — to.oo: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. — 11.50: Mámor. Juhász Judit jegyzete. B. D. * Muhtar Auezov kazah író elbeszélése a történet, amelyből Tolomus Okejev rendezte A fenevad című színes szovjet fil­met. Valahol a cári birodalom egyik sarkában, a múlt szá­zadban játszódik a mese, a farkaskölyökről, Vérszomjasról és kis barátjáról, Kurmasról. Szerepelnek mások is; olyanok, akik a maguk boldogulása helyett a szegények sorsát tartják szem előtt, és olyanok, akikre hamarább‘ ráillik a jelző: „fe­nevad”, mint a kis farkaskölyökre. Nem példabeszéd persze ez a sajátos mű. Egy szép film inkább, amelyben Kambar Valijev személyében egy kitűnő gyermekszínészt is megis­merhet a közönség. A filmet holnaptól a Béke mozi vetíti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents