Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

Az íBUSZ-ban is A „boldoiíló itten" előtt Családtervezés Várják Tavaly január elsejétől ve­zették be hazánkban a há­zasság előtti tanácsadást. Az első hetekben kissé idegen­kedve fogadták a fiatalok a rendeletet, mint azt egy ko­rabeli tévériportban is lát­tuk. Azóta több mint egy év telt el. Már természetessé vált. hogy a házasodni zán- dékozók a „boldogító igen” kimondása előtt megjelennek a nővédelmi tanácsadáson. Dr. Kise Katalin főorvos­tól, a városi tanács egészség- ügyi osztályának helyettes vezetőjétől tudtuk meg, hogy tavaly 3729-en vettek részt városunkban a tanácsadáson. A múlt évben 1612-en, ez év január elsejétől pedig 90- en jelentek meg a vasgyári rendelőintézet családvédelmi osztályán. Az adatokból ki­derült, hogy az év elején ritkábbak a házasságkötések. A csúcsforgalom május, jú­nius hónapban kezdődik. Dr. Szepesi Lajos, a vas­gyári rendelőintézet főorvo­sa: — A házasulandó fiatalok egy része fölösleges időtöl­tésnek tartja a tanácsadást. Arra gondolnak, hogy csak fogamzásgátló szerek alkal­mazásával kapcsolatos ta­nácsokat adunk. Márpedig a férjhezmenők és nősülők legnagyobb része erről már „informálva” van. A sajtó, a rádió, az egészségügyi köny­vek az utóbbi időben nagyon sokat tesznek a fogamzásgát­lók helyes alkalmazása ér­dekében. Fő feladatunk a programozás, a tényleges családtervezés. Tevékenysé­günk eltolódik a szociológia felé. A fiatalok őszinte vá­laszát várjuk a családi kö­rülményeikről, életkörülmé­nyeikről: volt-e már terhes­ségmegszakítás, a vőlegény letöltötte-e katonaidejét, van-e lakásuk, a születendő gyermek részére megfelelő körülményeket tudnak-e biz­tosítani ? Előfordult már, hogy kértük a fiatalokat, ha­lasszák el egy időre a há­zasságkötést, de arra még példa nem volt, hogy ezt a tanácsot elfogadták volna ... V. R. a havat Az IBUSZ Utazási Iroda a téli ünnepek idején számos kellemes kirándulást szerve­zett. Sajnos, a téli sportok kedvelőinek nem Sok örömet hozott ez a tél. Az utazási iroda egynapos sítúrákat szervezne Bükkszentkereszt- re, valamint a Mátrába: Gyöngyös—Mátraháza— Kékestető útvonalra; e ki­rándulás érdekessége, hogy négyszer viszi fel a résztve­vőket az autóbusz a mátra­házi nagy lesiklópályához, így folyamatos szánkó- vagy síszáguldást élvezhetnek a résztvevők. Egy a bökkenő nincs hó. Reménykedjünk, a távprognózis havat ígér. Az utazási iroda elsősorban ifjú­sági klubok figyelmébe ajánlja majd az említett „ha­vas túrákat”. * A gép neve Fotoroboter és még csak ez az egyetlen egy van belőle. Prototípus, a szak­emberek álma. A programtól függően bármely irányba elfordulhat, s tetszés szerinti idő­közönként készít felvételeket. Szólítson csak tipszternek! Egészségügyi koncepciók, öt évre Villanykörte a csuklón Kórházbövités, szanatóriumok Űj verseit bírálva egy kri­tikus azt mondta Majakovsz­kijnak: a régiek jobbak vol­tak. A költő így vágott visz- sza: téved, mert az új költe­mények jobbak a régieknél. Csakhogy a régebbieket már megszokta... (Folytatás az 1. oldalról) A megye egészségügyi in­tézményeinek távlati fej­lesztési koncepcióját úgy ál­lították össze, hogy figye­lembe vették Borsod sajá­tosságait, s a népesség vár­ható alakulását. A Központi Statisztikai Hivatal előrejel­zése szerint megyénk lakos­sága 1980. január 1-én há­romezer híján 800 ezer lesz. A megyei tanács illetékesei ugyanakkor — számolva az­zal, hogy Borsodban a ter­mészetes szaporodás évek óta az országos átlag felett van, s a születések száma várha­tóan eléri a 18 ezreléket — 1990-re 850 ezres lélekszá­mot vettek alapul. A távlati fejlesztési kon­cepció különösen részletesen foglalkozik a kórházak — mint egészségügyi bázisok — fejlesztésével. Hangsúlyozza: növelni kell a krónikus be­tegek ellátására szolgáló el­me-, utókezelő és szanató­riumi ágyak számát, s csök­kenteni a tüdőgyógyászati ágyakét. Az elképzelés szerint új kórház építésére kerülne sor Leninvárosban, amely a me- zicsáti és részben a mező­kövesdi járás lakosságát, va­lamint Hajdú-Bihar megyé­ből 25—30 ezer ember egész­ségügyi ellátását biztosítaná. A távlati tervben kapott helyet a Vasgyári Kórház új sebészeti pavilonjának létesítése, amelyen belül a 80 ágyas, általános sebészet mellett, 40 ágyas baleseti sebészeti részleg és ötágyas intenzív részleg kapna helyet. Foly­tatják a már elkezdett re­konstrukciót a sátoraljaúj­helyi kórházban, amelyen belül felépül egy új, 114 ágyas ' pavilon csecsemő-, g érmék- és szülészeti-nő- g /ógyászati osztályok részé­re. A Megyei Vezető Kórház­ban főként átszervezésekkel, átcsoportosításokkal oldják meg a fejlesztéseket. Így például a jelenleg nem meg­felelő körülmények között működő, szétszórtan elhe­lyezett intenzív részlegek he­lyett korszerű, minden igényt kielégítő intenzív osztályt kívánnak felépíteni, amely­ben belgyógyászati és műté­tes részleg is helyet kapna. Különösen nagy gondot okoz megyénkben az elme­gyógyászati osztályok szű­kössége. Ezért —távlati terv­ként — Özdon 200 ágyas, Leninvárosban 100 ágyas, Kazincbarcikán ugyancsak 200 ágyas elmeosztályokat kívánnak létesíteni. Miskolc három kórházában további 180 helyet bizto­sítanának az elmebetegek számára. Két szanatórium létesíté­sével is foglalkozik az 1990- ig programirányt adó elkép­zelés. Eszerint az egyik a Zsóri-fürdőnél, a másik a Zempléni hegyekben épülne fel. A jósvafői — már-már európai hírű — asztmabar­lang mellett építendő szana­tóriumról még nem született döntés, lévén, hogy a jelen­leg a bánya tulajdonában levő barlang „kapacitását”, klímaviszonyait befolyásoló befogadóképességét még nem törődni — országosan is — az üzemegészségügyi mun­kával. Meg kell erősíteni a megye üzemorvosi hálózatát. több és hatékonyabb mnn- kaalkalmassági vizsgáló állomást kell létrehívni, ahol az előzetes és folyama­tos vizsgálatokra egyként le­hetőség nyílik. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága e napirendi pont után az 1975. évi gaz­dasági feladatok s.xtciasebb végrehajtását szolgáló me­gyei intézkedési tervet, majd indítványokat és javaslato­kat vitatott meg, illetve fo­gadott el. Ezek között köz- érdeklődésre tarthat számot az az előterjesztés, amely Sárospatak—Végardó strand­fürdő meleg vizének ásvány­vízzé nyilvánítását indítvá­Ez a példabeszéd jutott eszembe, hazafelé tartva a Nehézipari Műszaki Egye­temről, s töprengve azokon a friss információkon, ame­lyeket üzem- és munkaszer­vezés címszó alatt tart szá­mon a szakirodalom. Koránt­sem állítom, hogy használha­tó módon elsajátítottam azo­kat a veszteségfeltáró, haté­konyságnövelő módszereket, amelyeket Susánszky profesz- szor és munkatársai már évek óta sikerrel használnak a gyakorlatban. Am a dolgok rendje é« kristálvtisz’a logi­kája akaratlanul is egy hét­köznapi felkiáltásra ragadtat­ja az embert: pofon egyszerű az egész! Ám az új dolgok, nagy ötletek minél rendha­gyóbbak, annál nehezebben törnek utat, s válnak ismert­té és elismertté. Sok a ránc a szoknyán vizsgálták felül. A kórházak fejlesztése mellett természetesen a szak­orvosi rendelők és a betegek alapellátását biztosító kör­zeti orvosi rendelők fejlesz­tése is méltó helyet kapott. Dr. Zsögön Éva, egészség- ügyi államtitkár — a terv- koncepció vitája során — hangsúlyozta a körzeti or­vosi ellátás fejlesztésének fontosságát. Elmondotta: hovatovább a körzeti orvostól szinte azon­nal magasabb szintű egész­ségügyi ellátásra kerül a be­teg. Ennek legkivált az az oka, hogy a körzeteknek je­lenleg még nincs megfelelő műszerezettsége. (Gondoljunk arra, hogy a vérképtől, az EKG-ig minden műszeres és laborvizsgálatot csak a szak­rendelőben tudnak elvégez­ni.) Az államtitkár kifejtet­te véleményét: el kell érni, hogy az alapvető műszerek­kel rendelkezhessenek a kör­zeti orvosi rendelők is, ne kelljen továbbküldeni bete­geiket olyan esetben is, ami­kor nem indokolt a szakor­vosi vizsgálat. Mindezen túl dr. Zsögön Éva felhívta a figyelmet: a korábbiaknál is többet kell nyozza. A végrehajtó bizott­ság ezzel kapcsolatban is ha­tározatot fogadott el, amely | kimondja: egyetért az indít- j vánnyal, s utasítja az illeté- i keseket, terjesszék indítvá- ‘ nyukat az Egészségügyi Mi­nisztériumhoz, engedélyezés végett. Dr. Susánszky János, a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára egy nemrég megjelent dolgozatában írja az üzem- és munkaszervezés­ben rejlő tartalékok feltárá­sát szorgalmazó központi bi­zottsági határozat kapcsán: „A szervezettség jelenlegi helyzetét és a meglevő vesz­teségforrásokat alapul véve, R. É. Lányok, asszonyok A LÁNYOK, ASSZONYOK című folyóirat februári szá­mában változatos témakörö­ket felölelő írásokat találunk. Németh Géza riportja az Ózdi Kohászati Üzemek „gó­lyaüzemébe” kalauzol el, egy másik riport a Pamir hó­födte hegycsúcsaira, egy har­madik pedig egy litvániai új lakótelepre. Bemutat a lap egy. az uráli autógyárban dol­gozó munkásnőt, aki egyben parlamenti képviselő is. Budapest felszabadulásának 30. évfordulójával több írás is foglalkozik. A művészetkedvelök Gali­na Ulanováról, a világhírű balerináról, valamint a moszkvai Kis Színházról ol­vashatnak átfogó cikket. Kemény Éva és Soós Lász­ló, a közismert művészházas­pár politikai plakátjaival moszkvai kiállításuk alkal­mából ismerkedhetünk meg. A lapnak ebben a számá­ban ér véget a Hazám: Ma­gyarország fényképpályázat, valamint a Művészpalánták versenye. A Lányokkal beszélgetve c. rovat a házasság problémáit elemzi. Az orvos tanácsai ez­úttal az ésszerű táplálkozás­ról szólnak. A divatrovat fiataloknak ajánl téli modelleket. Kétol- c las, rajzos, verses-mesés összeállítás szól a kicsinyek­hez. A lap mellékletében kö­tött és horgolt modellek és más kézimunkák képét és le­írását találják az olvasók. Az ételrecepteket Csala Zsuzsa színművésznő adta. iff Dr. Susánszky János: „A vállalat emberekből áll, ezért a racionalizálás eredményes­ségére számos olyan tényező hat, amelyek emberi tulaj­donságokból fakadnak.” időben és fontosságban egy­aránt az ésszerűsítő, a racio­nalizáló jellegű szervezés ál­talános, következetes, min­dennemű munkavégzésre ki­terjedő megvalósítása az első feladat. Viszonylag rövid idő alatt ki kell aknázni a gaz­dasági egységekben általában meglevő, könnyen mobilizál­ható, a hatékonyságot növelő lehetőségeket.” Az ésszerűsítés tehát a meglevő erőforrások mellett valósítja meg a veszteségek kiküszöbölését és feltárását. A racionalizáló szakember, a tipszter, könnyű, gyors, kü­lönösebb befektetést nem igénylő módszert javasol a termelés hatékonyságának növelésére. Nézzünk egy példát. A leg­nagyobb hazai üvegkupak- gyártó vállalatnak azt java­solták a vizsgálattal megbí­zott szakemberek, hogy a költségcsökkentés érdekében a kupak belső oldalán levő szigetelőanyag csak akkora legyen, mint az üveg szája. Továbbá a koronadugó (mert ez a hivatalos neve) „szok­nyáján” három közül két „ránc”, illetve rovátka el­hagyható. A megtakarítás a termékenkénti századfillé­rekből ötvenmillió forintra rúgott. Hogy érzi magát, szaktárs? A nemzetközi hírű Ipar- gazdaságtani Tanszéken száz­féle racionalizálási-elemzési technikát gyűjtöttek össze és dolgoztak ki. A kérdés — egyszerűen fogalmazva — az volt, hogy: hol a hiba? Veszteségek és tartalékok keletkezhetnek a tevékenysé­get végző ember miatt, aki dolgozik, a módszer miatt, ahogyan az ember dolgozik, valamint az eszköz miatt, amivel dolgozik. teljesít­ményt végső soron a legala­csonyabb értékű összetevő ha­tározza meg. A vizsgálat te­hát a gyenge pont kutatásá­val kezdődik meg. S most jön a titkok titka, a hogyan ?... A tanszéken folyó — s a gyakorlatban fényes sikerrel bizonyító — kutatómunka olyan raciona­lizáló technikát produkált, amely szinte sémaszerűen al­kalmazható bármely üzemre, bármely termékre vagy tech­nológiai folyamatra. Jó pél­da erre a teszt-rendszerű fel­tárások módszere. Külön ka­tegóriába tartoznak a műsze­res elemzési eljárások, ame­lyek vagy a környezetre, vagy a munkamódszerre irányul­nak. A környezeti hatások (zaj, hő, légáramlás, megvi­lágítás) szerencsétlen összha­tása akár húsz százalékkal is csökkentheti a teljesítményt. Ismerjük-e, becsüljük-e a környezetről valló informá­ciókat? Megkérdezzük-e a munkást: hogyan érzi magát, szaktárs? Ha a vonalak keresztezik egymást A kívülálló számára két­ségkívül leglátványosabb az úgynevezett fotótechnikai el­járás, a munkanap-fényképe­zés. Ennek az egyetemen to­vábbfejlesztett módszernek az a lényege, hogy egymástól távol levő munkahelyeket időben és térben sűrít, együtt ábrázol. Az emberi szem számára követhetetlen mun­kamozzanatokat rögzíti. A két-háromnapos felvételt két- háromhónapos elemzés köve­ti, amíg elkészül a zárójelen­tés, amely egyszerre és együtt tartalmazza a hibákat és azok kiküszöbölésének módját. Vegyünk egy, az előbbiek­hez képest primitív példát. Egy mechanikus munkát végző, mondjuk négyféle al­katrészt összeszerelő munkás két csuklójára színes villany- égőket szerelünk, s tíz percen át tíz másodpercenként — ugyanarra a filmre — egy felvételt készítünk róla. Ä filmen világosan kirajzolódik a mozdulatok vonala, s ha ezek a vonalak keresztezik egymást, akkor a szakember számára nyilvánvaló, hogy a munkás felesleges mozdula­tokat tesz. (Befejező rész a holnapi számban) BRACKÓ ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents