Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

Ahogy a nagykönyvben írva van!... Varga, a Ferencváros serdülő csapatának játékosa hanyatt vetődve lő a Bácska hálójába a Boross Dezső teremlabdarúgó emléktorna harma­dik helyét eldöntő mérkőzésen. Ezzel a góllal nyert a Fradi! (Szabó István felvétele) A DB tippjei Alaposan megtréfálták az olasz csapatok legutóbb a totózókat. A papírformát jócskán felbo­rítva olyan eredményeket pro­dukáltak, hogy a totószelvénye­ken még 12-es találat is csak mutatóban akadt!... A4, hét szelvényén szereplő mérkőzések nem sejtetne* ilyen „csínyte­vést”; a legtöbb találkozón lé­nyeges különbség mutatkozik a csapatok tudása között. Bár, ki tudja? Mindenesetre a hazai együtteseket ajánlatos előnyben részesíteni a tippelésnél. A DH ÍGY LÁTJA: 1. Ascoli—Lazio 2 2. Cesena—Bologna 1 3. Fiorentina—Sampdoria 1 4. Lanerossi—Juventus 2 5. Milan—Ternana 1 6. Roma—Internazionale X 7. Torino—Cagliari 1 8. Brindisi—Taranto 1 9. Fcggia—Brescia X 10. Genoa—Catanzaro 1 11. Perugia—Verona X 12. Pescara—Alessandria l 13. Spal—Atalanta 1 PÖTMÉRKÖZÉSEK; 14. Como—Sambenedettese 1 15. Palermo—Arezzo 1 16. Parma—Reggiana 1 Korszerűsítik a Kubik tornatermét Szó ma - test Egy nagylejn, törzs nélküli gyereket képzeltek el... A jövő héten már negye­dik ülését tartja Nyíregyhá­zán a Magyar Tudományos Akadémia Szomatikus Neve­lési Bizottsága. A titkára, dr. Nádori László, a Testneve­lési Főiskola Kutató Intéze­tének igazgatója, sajnálattal hozta tudomásunkra, hogy zárt ülés lesz, s így nem hallgathatjuk meg a rend­kívül érdekesnek ígérkező eszmecserét. Arra azonban szívesen vállalkozott, hogy röviden vázolja e fontos bi­zottság tevékenységét. Az Akadémia kebelében — Az 1990-es években nagy átfogó közoktatási re­form várható — mondotta. — Az Oktatási Minisztérium felkérte az Akadémiát, hogy nyújtson segítséget a reform előkészítéséhez és megvaló­sításához, mindenekelőtt el­méleti ajánlásokkal, tudo­mányos-kutatási eredmények magyarázatával, közreadásá­val. Tehát adjon elméleti hátteret valamennyi tan­tárgy leendő tantervéhez. Az Akadémia elnöksége a feladatot fontos akadémiai funkciónak minősítette, és megvalósítására létrehozta az Elnökségi Közoktatási Bi­zottságot, amely közvetlenül az MTA elnökének felügye­lete alatt áll, vezetője pedig Szentágotay professzor, az akadémia alelnöke. Egy esztendővel ezelőtt az első nyíregyházi ülésen ösz- szegezték az addig végzett munka eredményeit, és ki­derült — tréfásan szólva —, hogy az 1990-es évekre egy hatalmas, nagyfejű gyereket képzeltek el, tele ésszel, de olyat, akinek se törzse, se keze, se lába nincs. Tehát nem tud mozogni. Azaz: a testi nevelési koncepció ki­maradt a bizottság munká­jából. Szentágotay profesz- szor gyorsan korrigálta a még egyáltalán nem jóvá­tehetetlen hibát, és az ő kez­deményezésére alakult meg a bizottság kebelén belül a szomatikus nevelés bizott­sága. Azért nem nevezték testi nevelési bizottságnak, mert feladatául többet hatá­roztak meg, mint amit ez a fogalom takar. (A görög szó­rna szó egyébként testet je­lent.) A bizottság feladata lesz tehát mindaz, ami köz­vetlen kapcsolatban van a testi neveléssel, — a szexuá­lis neveléstől a táncokta­tásig. Testi műveltség A bizottság eddig három ülést tartott az elvégzett munka összegzésére. Ennek eredményeképpen kialakult az a testi műveltségi tarta­lom, amit az említett reform keretében kell majd átszár­maztatni a gyerekeknek. Egy bizonyos: a jövő testnevelése lényegesen differenciáltabb kell, hogy legyen, mint a je­lenlegi. Elkészült egy hát­tér-anyag is, amely tanul­mánykötetként meg is jele­nik majd. Ebben elemezzük, hogy milyen kísérletek tör­téntek eddig az esztétikai nevelés és a testnevelés közti kapcsolat felderítése, az if­júság egészségi helyzetének megismerése érdekében. Kü­lönösen nagy figyelmet for­dítottunk a szoros szervezeti keretek közé nem tartozó fiatalokra. problémáikra. „Körüljártuk” az egész testi nevelési problematikát — egészen a mozgássérültek kezeléséig. Társadalmi igény lesz A jövő heti ülésünkön azt az anyagot tárgyaljuk meg, amely összegezi, hogy milyen kutatások foglalkoznak ma Magyarországon az ifjúság testi nevelésével. Számomra is meghökkentő volt, hogy milyen sok intézmény, álla­mi és társadalmi szervezet foglalkozik ezzel. Szeretnénk erről a munkáról teljes át­tekintést nyerni, hogy tud­juk, melyek azok a terüle­tek, amelyeken nincsenek kutatások. Rendkívül nagy az igény ugyanis a gyerekek testi nevelésének megjavítá­sára. Ez ma még elsősorban állami, de remélem, rövide­sen társadalmi igény is lesz. A társadalmi szemléletben remélt változást elsősorban a közelgő pártkongresszustól várom. Ügy érzem bár bi­zonyosan még természetesen nem tudhatom —, lesznek olyan állásfoglalások, hatá­rozatok, amelyek a társadal­mi szemléletet a testnevelés felé fordítják. Ismétlem, ez megérzés de bizonyos, hogy nem teljesen alaptalan. S ha így lesz, akkor nem kell fél­nünk attól, hogy a jövő gyermekei — elsősorban a városiak — nagyfejű, na­gyon okos, de törzs nélküli gyerekek lesznek, HORVATH KÁLMÁN Köztudott, hogy sportléte­sítményekben Miskolc igen szűkösen áll, s a városi sportcsarnokon kívül szinte egy olyan nagyméretű tor­nateremmel sem rendelke­zünk, mely jelentősebb — esetleg nemzetközi szintű — sportrendezvénynek adhatna otthont. Nem számítható ilyen létesítménynek sem a népkerti MÉMTE-tornacsar- nok, sem a Kubikban lévő tornaterem. Előbbi kicsi és elavult — megérett a lebon­tásra —, utóbbi pedig kor­szerűtlensége miatt lassan már a röplabda-mérkőzések lejátszására is alkalmatlan­ná válik. Az MVSC vezetősége is jól látta ezt, s az utóbbi években a Kubik sporttele­pén végzett sok-sok átalakí­tási munka után most mó­dot talált a tornaterem kor­szerűsítésére is. Az időnként életveszélyesen csúszóssá vált öntött padlót most felszedik, s helyére ragasztott parket­tát raknak. Az oldalfalak tapétázása is elkezdődött már. Üj, korszerű világítás­sal is ellátják a termet, s nem feledkeznek el a han­gosító berendezésről (!) sem, mely nemcsak a közönség tájékoztatását szolgálja majd, hanem a sportrendezvények irányítását is megkönnyíti. Így az újjávarázsolt terem jelentősebb röp-, kosárlabda, cselgáncs és ökölvívó talál­kozók lebonyolítására is al­kalmassá válik. A munká­latok, melyeket saját erőből végeznek, olyan jó ütemben haladnak, hogy a terem „üzemkész” átadására már február elején sor kerül. Bővül is egyúttal a zöld­fehér sportolók felkészülési lehetősége, mivel a tornate­rem mellé kondicionáló ter­met is építenek! Ez a terem az evezős tanmedence mel­lett épül, s a külső bejárati ajtón kívül a tanmedence helyiségéből és a tornaterem­ből is beléphetnek majd oda az erősödni vágyók. A kon­dicionáló termet az év vé­gére készítik el, s e két lé­tesítmény minden bizonnyal elősegíti majd, hogy az 1974- ben szerzett 97 bajnoki pon­tot —, ami 34-gyel több az előző évinél! — 100 fölé emeljék a vasutas sportolók. M. GY. Ez is „bumeráng” Azzal kezdem, hogy az alapelvvel teljes mértékben egyetértek: valóban szükség van a sorozatmérkőzésekre ahhoz, hogy utolérjük a „sorozatmérkőzéseken nevelkedett” európai élvonalat a labdarú­gásban. Ez a helyes koncepció vezérelte az MLSZ-t is, amikor az őszi szezonra kiírta a Felszabadulási Kupát, s így az NB 116 csapata szeptembertől december közepéig (megelőzetve a Tisza s a Balaton Kupával, a Bajnokok Tornájával, és megtoldva a Téli Kupával) minden szerdán és szombaton tétre menő mérkőzést játszhatott. (Hogy mennyire vették komolyan, az most más kérdés.) A Felsza­badulási Kupa és az MNK azonban kieséses rendszerű, s >'gy ta­vaszra csak 32, illetve 16 csapat maradt, s azok is felére csökkennek minden forduló után. De mi lesz a többivel? Hogyan biztosítja az MLSZ a tavaszi szezonban a sorozatmérkő­zéseket (tehát a sorozatterhelést) az NB csapatainak? — kérdeztem a december eleji sajtótájékoztatón Krizsán József főtitkártól. A vá­lasza ez volt: Egyrészt a tavaszi szezon rövidebb, másrészt a baj­noki program sűrítésével pótolhatjuk a „kieső” FK-találkozókat. És most nézzük: mi történt? Az alacsonyabb osztályokban semmi, NB Il-es és NB III-as csa­pataink március 2-től június végéig (!) játsszák a bajnokságot, s a 19 fordulóból csupán egy lesz szerdán. Azaz: 16 olyan szerda marad üresen, amelyen az ősszel tétmérkőzést játszottak! (Kivéve a 20 MNK-st és a négy FK-ban továbbjutót.) Az NB I-bcn? Gyakorlatilag 13 „üres” szerda van, s ezek közül is csak hat az olyan, amikor a csapatok egyrésze pályára lép — az FK, vagy az MNK selejtezőiben. Ezek azonban gyorsan fogynak (különösen az alacsonyabb osztályúak), s egy-két forduló után inár az NB csapatainak 10 százalékát sem foglalkoztatják. De hol itt a „bumeráng”? Ismét a rendszerben (miként a baj­noki rendszer „sűrítésénél”), hiszen ha például a Felszabadulási Kupát kétfordulósra írják ki, akkor tavasszal is lehetett volna tét­mérkőzéseket sorozatban játszani, s a döntőket — mennyivel érde­kesebb lett volna — lebonyolíthatták volna mondjuk a Nyári Totó Kupa, esetleg a különösebb rangra a jövőben sem igen számítható augusztusi tornák helyett. És: a tavaszi szezon nem rövidebb! így azonban még akkor is megszakadt a sorozatmérkőzések fo­lyamata, ha tudjuk, hogy elég sok válogatott és nemzetközi mérkő­zés esik az „üres” napokra. Ezek viszont csak néhány csapatot érin­tenek, s nem mind a 116-ot! (horváth) „Parancsol egy kis gépeltérítést?” No nem igazi gépeltérítésről szól a Guardian című angol lapban megjelent riport. Csak olyan „lombikban előállított­ról”. A nyugati világban egyre „divatosabb” repülőgépeltéríté­sek arra biztatták a Guardian egyik munkatársát: vizsgálja meg, elég gondos-e az ellenőrzés a be- és kiszálláskor az angliai repülőtereken. Felült a London—Manchester között közlekedő utasszállító gépre, mégpedig úgy, hogy zsebébe és táskájába is elrejtett egy-egy öreg, a háború után kiszuperált revolvert. De csak annyira dugta el őket, hogy még nem nagyon gondos moto­zásnál is észre lehessen venni. Nem vették észre — pedig motoztak. „Kísérletező” utasunk a repülőtér bazárjában még fel­tűnően kért egy játékpisztolyt, majd amikor megtudta, hogy ilyet nem árusítanak, bűnügyi könyvek után érdeklődött. Véletlenül azok is elfogytak és senkinek sem lett gyanús, miért érdeklődik krimik után az, aki játékpisztollyal akar gépre szállni. Pedig ilyen játékszerrel már eltérítettek nem egy gépet... És az sem tűnt fel senkinek, hogy a gépen elővette zsebé­ből a revolverét és alig leplezetten csúsztatta kabátja alá az ölében. Így utazott Manchesterig, majd onnan vissza Londonba. És senki sem vette észre a pisztolyt... (máié) Dudás — a templomban Karácsonykor Sze­geden, az alsóváro­si templom éjféli miséjén nyakába vett bőrdudájával megjelent egy idős, szikár férfi, s ódon hangszerével régi­régi dallamokat szó­laltatott meg. A rö­vid, mindössze pár perces „koncert” után, ahogy érke­zett, csöndben távo­zott. Az ismeretlen „nó­tafa” a város és környéke, valamint a magyar néprajzi irodalom egyik leg­ismertebb klasszikus alakjának, Csonka Bukusza Ignácnak Szeged körzetében élő leszármazottja volt. Nagynevű elő­de a század elején a megye legismer­tebb dudása volt; alakja Tömörkény, Móra és Juhász Gyula révén az iro­dalomba is bevonult. A karácsony-éji duda-koncert szólis­tája a sajátos hang­szer egyik utolsó mestere. A dudások egykor népes tábora az elmúlt évtizedek­ben rohamosan csökkent, s az öt­venes évek elején már csak néhány „utolsó mohikánt” tartottak számon. Az egyszerűsége ellené­re is többféle szer­kezetű zeneszerszám karrierje annak ide­jén a a nyájőrző pásztorok körében kezdődött, majd a főúri zenekaroknál, a királyi udvartartá­soknál folytatódott, végül a szegény sor­sú gazdasági cseléd­ség szórakoztató ins­trumentumaként zá­rult. Tájanként vál­tozott a neve: a sze­gediek ajkán „bür- duda”, ritkábban „kecskeduda”, „ju­hászduda”, másutt „dernyó” néven em­legették. Manga János, a dudák tudományos kutatója szerint ez a hangszer a ma­gyar népi élet sajá­tos színfoltja volt; lakodalmakon, tánc- mulatságokon, név­napokon és disznó­torokon egyformán ott lehetett látni. Különösen a szegé­nyebb családok mennyegzőin csen­dült fel a hangja, míg a cigányzene ki nem szorította. A század eleji du­davirtuóz kései le­származottja most alighanem utoljára szólaltatta meg a nyilvánosság előtt egykor népszerű hangszerét, amely előbb-utóbb beköl­tözik a muzsika muzeális emléktár­gyai közé. OLÁH BÉLA Farsang (Mező István rajza) Szögek Ismeretlen tettesek több ezer különleges szöget szór­tak arra az útvonalra, ame­lyen az autós Monte Carló- rallye mezőnye is elhaladt, t Szerencsére a korábban ér­az úton kezett kísérő kocsik észrevet­ték a merényletet, s a me­zőny csak akkor haladhatott végig az úton. amikor azt teljesen megtisztították.

Next

/
Thumbnails
Contents