Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

Ahogy a nagykönyvben írva van!... Varga, a Ferencváros serdülő csapatának játékosa hanyatt vetődve lő a Bácska hálójába a Boross Dezső teremlabdarúgó emléktorna harmadik helyét eldöntő mérkőzésen. Ezzel a góllal nyert a Fradi! (Szabó István felvétele)

A DB tippjei

Alaposan megtréfálták az olasz csapatok legutóbb a totózókat. A papírformát jócskán felborítva olyan eredményeket produkáltak, hogy a totószelvényeken még 12-es találat is csak mutatóban akadt!... A4, hét szelvényén szereplő mérkőzések nem sejtetne* ilyen „csínytevést”; a legtöbb találkozón lényeges különbség mutatkozik a csapatok tudása között. Bár, ki tudja? Mindenesetre a hazai együtteseket ajánlatos előnyben részesíteni a tippelésnél.

A DH ÍGY LÁTJA:

1.

Ascoli—Lazio

2

2.

Cesena—Bologna

1

3.

Fiorentina—Sampdoria

1

4.

Lanerossi—Juventus

2

5.

Milan—Ternana

1

6.

Roma—Internazionale

X

7.

Torino—Cagliari

1

8.

Brindisi—Taranto

1

9.

Fcggia—Brescia

X

10.

Genoa—Catanzaro

1

11.

Perugia—Verona

X

12.

Pescara—Alessandria

l

13.

Spal—Atalanta

1

PÖTMÉRKÖZÉSEK;

14.

Como—Sambenedettese

1

15.

Palermo—Arezzo

1

16.

Parma—Reggiana

1

Korszerűsítik

a Kubik tornatermét

Szó ma - test

Egy nagylejn,

törzs nélküli gyereket képzeltek el...

A jövő héten már negyedik ülését tartja Nyíregyházán a Magyar Tudományos Akadémia Szomatikus Nevelési Bizottsága. A titkára, dr. Nádori László, a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének igazgatója, sajnálattal hozta tudomásunkra, hogy zárt ülés lesz, s így nem hallgathatjuk meg a rendkívül érdekesnek ígérkező eszmecserét. Arra azonban szívesen vállalkozott, hogy röviden vázolja e fontos bizottság tevékenységét.

Az Akadémia kebelében

— Az 1990-es években nagy átfogó közoktatási reform várható — mondotta. — Az Oktatási Minisztérium felkérte az Akadémiát, hogy nyújtson segítséget a reform előkészítéséhez és megvalósításához, mindenekelőtt elméleti ajánlásokkal, tudományos-kutatási eredmények magyarázatával, közreadásával. Tehát adjon elméleti hátteret valamennyi tantárgy leendő tantervéhez. Az Akadémia elnöksége a feladatot fontos akadémiai funkciónak minősítette, és megvalósítására létrehozta az Elnökségi Közoktatási Bizottságot, amely közvetlenül az MTA elnökének felügyelete alatt áll, vezetője pedig Szentágotay professzor, az akadémia alelnöke.

Egy esztendővel ezelőtt az első nyíregyházi ülésen ösz- szegezték az addig végzett munka eredményeit, és kiderült — tréfásan szólva —, hogy az 1990-es évekre egy hatalmas, nagyfejű gyereket képzeltek el, tele ésszel, de olyat, akinek se törzse, se keze, se lába nincs. Tehát nem tud mozogni. Azaz: a testi nevelési koncepció kimaradt a bizottság munkájából. Szentágotay profesz- szor gyorsan korrigálta a még egyáltalán nem jóvátehetetlen hibát, és az ő kezdeményezésére alakult meg a bizottság kebelén belül a szomatikus nevelés bizottsága. Azért nem nevezték testi nevelési bizottságnak, mert feladatául többet határoztak meg, mint amit ez a fogalom takar. (A görög szórna szó egyébként testet jelent.) A bizottság feladata lesz tehát mindaz, ami közvetlen kapcsolatban van a

testi neveléssel, — a szexuális neveléstől a táncoktatásig.

Testi műveltség

A bizottság eddig három ülést tartott az elvégzett munka összegzésére. Ennek eredményeképpen kialakult az a testi műveltségi tartalom, amit az említett reform keretében kell majd átszármaztatni a gyerekeknek. Egy bizonyos: a jövő testnevelése lényegesen differenciáltabb kell, hogy legyen, mint a jelenlegi. Elkészült egy háttér-anyag is, amely tanulmánykötetként meg is jelenik majd. Ebben elemezzük, hogy milyen kísérletek történtek eddig az esztétikai nevelés és a testnevelés közti kapcsolat felderítése, az ifjúság egészségi helyzetének megismerése érdekében. Különösen nagy figyelmet fordítottunk a szoros szervezeti keretek közé nem tartozó fiatalokra. problémáikra. „Körüljártuk” az egész testi nevelési problematikát — egészen a mozgássérültek kezeléséig.

Társadalmi igény lesz

A jövő heti ülésünkön azt az anyagot tárgyaljuk meg, amely összegezi, hogy milyen kutatások foglalkoznak ma Magyarországon az ifjúság testi nevelésével. Számomra is meghökkentő volt, hogy milyen sok intézmény, állami és társadalmi szervezet foglalkozik ezzel. Szeretnénk erről a munkáról teljes áttekintést nyerni, hogy tudjuk, melyek azok a területek, amelyeken nincsenek kutatások. Rendkívül nagy az igény ugyanis a gyerekek testi nevelésének megjavítására. Ez ma még elsősorban állami, de remélem, rövidesen társadalmi igény is lesz. A társadalmi szemléletben remélt változást elsősorban a közelgő pártkongresszustól várom. Ügy érzem bár bizonyosan még természetesen nem tudhatom —, lesznek olyan állásfoglalások, határozatok, amelyek a társadalmi szemléletet a testnevelés felé fordítják. Ismétlem, ez megérzés de bizonyos, hogy nem teljesen alaptalan. S ha így lesz, akkor nem kell félnünk attól, hogy a jövő gyermekei — elsősorban a városiak — nagyfejű, nagyon okos, de törzs nélküli gyerekek lesznek,

HORVATH KÁLMÁN

Köztudott, hogy sportlétesítményekben Miskolc igen szűkösen áll, s a városi sportcsarnokon kívül szinte egy olyan nagyméretű tornateremmel sem rendelkezünk, mely jelentősebb — esetleg nemzetközi szintű — sportrendezvénynek adhatna otthont. Nem számítható ilyen létesítménynek sem a népkerti MÉMTE-tornacsar- nok, sem a Kubikban lévő tornaterem. Előbbi kicsi és elavult — megérett a lebontásra —, utóbbi pedig korszerűtlensége miatt lassan már a röplabda-mérkőzések lejátszására is alkalmatlanná válik.

Az MVSC vezetősége is jól látta ezt, s az utóbbi években a Kubik sporttelepén végzett sok-sok átalakítási munka után most módot talált a tornaterem korszerűsítésére is. Az időnként életveszélyesen csúszóssá vált öntött padlót most felszedik, s helyére ragasztott parkettát raknak. Az oldalfalak tapétázása is elkezdődött már. Üj, korszerű világítással is ellátják a termet, s nem feledkeznek el a hangosító berendezésről (!) sem, mely nemcsak a közönség tájékoztatását szolgálja majd, hanem a sportrendezvények irányítását is megkönnyíti. Így az újjávarázsolt terem jelentősebb röp-, kosárlabda, cselgáncs és ökölvívó találkozók lebonyolítására is alkalmassá válik. A munkálatok, melyeket saját erőből végeznek, olyan jó ütemben haladnak, hogy a terem „üzemkész” átadására már február elején sor kerül.

Bővül is egyúttal a zöldfehér sportolók felkészülési lehetősége, mivel a tornaterem mellé kondicionáló termet is építenek! Ez a terem az evezős tanmedence mellett épül, s a külső bejárati ajtón kívül a tanmedence helyiségéből és a tornateremből is beléphetnek majd oda az erősödni vágyók. A kondicionáló termet az év végére készítik el, s e két létesítmény minden bizonnyal elősegíti majd, hogy az 1974- ben szerzett 97 bajnoki pontot —, ami 34-gyel több az előző évinél! — 100 fölé

emeljék a vasutas sportolók.

M. GY.

Ez is „bumeráng”

Azzal kezdem, hogy az alapelvvel teljes mértékben egyetértek: valóban szükség van a sorozatmérkőzésekre ahhoz, hogy utolérjük a „sorozatmérkőzéseken nevelkedett” európai élvonalat a labdarúgásban. Ez a helyes koncepció vezérelte az MLSZ-t is, amikor az őszi szezonra kiírta a Felszabadulási Kupát, s így az NB 116 csapata szeptembertől december közepéig (megelőzetve a Tisza s a Balaton Kupával, a Bajnokok Tornájával, és megtoldva a Téli Kupával) minden szerdán és szombaton tétre menő mérkőzést játszhatott. (Hogy mennyire vették komolyan, az most más kérdés.) A Felszabadulási Kupa és az MNK azonban kieséses rendszerű, s >'gy tavaszra csak 32, illetve 16 csapat maradt, s azok is felére csökkennek minden forduló után. De mi lesz a többivel?

Hogyan biztosítja az MLSZ a tavaszi szezonban a sorozatmérkőzéseket (tehát a sorozatterhelést) az NB csapatainak? — kérdeztem a december eleji sajtótájékoztatón Krizsán József főtitkártól. A válasza ez volt: Egyrészt a tavaszi szezon rövidebb, másrészt a bajnoki program sűrítésével pótolhatjuk a „kieső” FK-találkozókat.

És most nézzük: mi történt?

Az alacsonyabb osztályokban semmi, NB Il-es és NB III-as csapataink március 2-től június végéig (!) játsszák a bajnokságot, s a 19 fordulóból csupán egy lesz szerdán. Azaz: 16 olyan szerda marad üresen, amelyen az ősszel tétmérkőzést játszottak! (Kivéve a 20 MNK-st és a négy FK-ban továbbjutót.)

Az NB I-bcn? Gyakorlatilag 13 „üres” szerda van, s ezek közül is csak hat az olyan, amikor a csapatok egyrésze pályára lép — az FK, vagy az MNK selejtezőiben. Ezek azonban gyorsan fogynak (különösen az alacsonyabb osztályúak), s egy-két forduló után inár az NB csapatainak 10 százalékát sem foglalkoztatják.

De hol itt a „bumeráng”? Ismét a rendszerben (miként a bajnoki rendszer „sűrítésénél”), hiszen ha például a Felszabadulási Kupát kétfordulósra írják ki, akkor tavasszal is lehetett volna tétmérkőzéseket sorozatban játszani, s a döntőket — mennyivel érdekesebb lett volna — lebonyolíthatták volna mondjuk a Nyári Totó Kupa, esetleg a különösebb rangra a jövőben sem igen számítható augusztusi tornák helyett. És: a tavaszi szezon nem rövidebb!

így azonban még akkor is megszakadt a sorozatmérkőzések folyamata, ha tudjuk, hogy elég sok válogatott és nemzetközi mérkőzés esik az „üres” napokra. Ezek viszont csak néhány csapatot érintenek, s nem mind a 116-ot!

(horváth)

„Parancsol

egy kis gépeltérítést?”

No nem igazi gépeltérítésről szól a Guardian című angol lapban megjelent riport. Csak olyan „lombikban előállítottról”.

A nyugati világban egyre „divatosabb” repülőgépeltérítések arra biztatták a Guardian egyik munkatársát: vizsgálja meg, elég gondos-e az ellenőrzés a be- és kiszálláskor az angliai repülőtereken.

Felült a London—Manchester között közlekedő utasszállító gépre, mégpedig úgy, hogy zsebébe és táskájába is elrejtett egy-egy öreg, a háború után kiszuperált revolvert. De csak annyira dugta el őket, hogy még nem nagyon gondos motozásnál is észre lehessen venni.

Nem vették észre — pedig motoztak.

„Kísérletező” utasunk a repülőtér bazárjában még feltűnően kért egy játékpisztolyt, majd amikor megtudta, hogy ilyet nem árusítanak, bűnügyi könyvek után érdeklődött. Véletlenül azok is elfogytak és senkinek sem lett gyanús, miért érdeklődik krimik után az, aki játékpisztollyal akar gépre szállni. Pedig ilyen játékszerrel már eltérítettek nem egy gépet...

És az sem tűnt fel senkinek, hogy a gépen elővette zsebéből a revolverét és alig leplezetten csúsztatta kabátja alá az ölében.

Így utazott Manchesterig, majd onnan vissza Londonba. És senki sem vette észre a pisztolyt...

(máié)

Dudás — a templomban

Karácsonykor Szegeden, az alsóvárosi templom éjféli miséjén nyakába vett bőrdudájával megjelent egy idős, szikár férfi, s ódon hangszerével régirégi dallamokat szólaltatott meg. A rövid, mindössze pár perces „koncert” után, ahogy érkezett, csöndben távozott.

Az ismeretlen „nótafa” a város és környéke, valamint a magyar néprajzi irodalom egyik legismertebb klasszikus alakjának, Csonka Bukusza Ignácnak Szeged körzetében élő leszármazottja volt. Nagynevű előde a század elején a megye legismertebb dudása volt; alakja Tömörkény, Móra és Juhász Gyula révén az irodalomba is bevonult.

A karácsony-éji duda-koncert szólistája a sajátos hangszer egyik utolsó mestere. A dudások egykor népes tábora az elmúlt évtizedekben rohamosan

csökkent, s az ötvenes évek elején már csak néhány „utolsó mohikánt” tartottak számon. Az egyszerűsége ellenére is többféle szerkezetű zeneszerszám karrierje annak idején a a nyájőrző pásztorok körében kezdődött, majd a főúri zenekaroknál, a királyi udvartartásoknál folytatódott, végül a szegény sorsú gazdasági cselédség szórakoztató instrumentumaként zárult. Tájanként változott a neve: a szegediek ajkán „bür- duda”, ritkábban „kecskeduda”, „juhászduda”, másutt

„dernyó” néven emlegették.

Manga János, a dudák tudományos kutatója szerint ez a hangszer a magyar népi élet sajátos színfoltja volt; lakodalmakon, tánc- mulatságokon, névnapokon és disznótorokon egyformán ott lehetett látni. Különösen a szegényebb családok

mennyegzőin csendült fel a hangja, míg a cigányzene ki nem szorította.

A század eleji dudavirtuóz kései leszármazottja most alighanem utoljára szólaltatta meg a nyilvánosság előtt egykor népszerű hangszerét, amely előbb-utóbb beköltözik a muzsika muzeális emléktárgyai közé.

OLÁH BÉLA

Farsang

(Mező István rajza)

Szögek

Ismeretlen tettesek több ezer különleges szöget szórtak arra az útvonalra, amelyen az autós Monte Carló- rallye mezőnye is elhaladt, t Szerencsére a korábban éraz úton

kezett kísérő kocsik észrevették a merényletet, s a mezőny csak akkor haladhatott végig az úton. amikor azt teljesen megtisztították.