Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

STOP! EGY PERCRE! Vezess baleset nélkül! Autósok, motorosok rovata Két olyan gépkocsivezetőt bemutattunk már, akik a Vezess baleset nélkül! moz­galom keretében több száz­ezer kilométert tettek meg úgy, hogy saját hibájukból nem okoztak balesetet. Né­hány olvasónk az iránt ér­deklődött, hogyan indult ez a mozgalom, s mi a lényege. Kérésükre vázlatosan ismer­tetjük a VBN-mozgalom tör­ténetét. A mozgalom gondolata 1952-ben született meg, A pécsi Dél-dunántúli Áram­szolgáltató Vállalat garázsá­nak 11 dolgozója a közleke­dési balesetek megelőzése céljából felhívással fordult a gépjárművezetőkhöz, s ötpon­tos felajánlást tettek a bal­esetmentes közlekedés érde­kében. Felhívásuk a követ­kezőmondattal fejeződött be: „Ebben a mozgalomban mind­nyájunkat az vezessen, hogy nálunk legfőbb érték az em­ber”. A miskolciak utasításban szabályozta a VBN-mozgalom egységes fel­tételeit, 1958-ban kapott új tartalmat a mozgalom, ekkor született miniszteri döntés a mozgalom plakettjének rend­szeresítésére. A plaketteket első ízben 1958. november 6-án adták át. (Azóta is a november 7-i ünnepségek kapcsán adják át a plakette­ket, jutalmakat.) 1960-ban újabb fordulat következett: megjelent a KPM egy újabb, ma is ér­vényben levő utasítása, amely a magánautósok számára is lehetővé tette — a Magyar Autóklubon keresztül — a mozgalomhoz való csatlako­zást, s részükre „Balesetmen­tes közlekedésért” emlékér­met alapított. Harminchat „milliomos99 A mozgalom résztvevőinek más-más években különböző számú kilométert kellett meg­tenniük úgy, hogy saját hibá­jukból nem okoztak balese­tet. A ma érvényben levő kilo­méterszintek: 250 000, 500 000, 750 000 és egymillió kilomé­ter. Az egymillió kilométeres szintet elsőként Grätzl Jenő, az akkori 1. sz. AKÖV 5-ös üzemegységének dolgozója nyerte el 1968-ban. 1973-ban hazánkban már 36 „millio­mos” gépkocsivezető volt. A 750 ezer kilométeresek száma 818, az 500 ezreseké 3064, a 250 ezreseké pedig 3780 volt. A megtett kilométerek 1954, január 1. óta számítanak. * Legközelebb ismertetjük a mozgalomban való részvétel feltételeit, a jutalmazások rendszerét s a mozgalom me­gyei eredményeit. Ny. I. (Kerényi László felvétele) Munkában az ellenőrök. Több mint száz üzletben Vizsgálták az élelmiszerek, felajánlása A mozgalmat elsőként az Autó-Motor szerkesztősége karolta fel, s aztán egyre- másra csatlakoztak a felhí­váshoz a vállalatok, majd a Belügyminisztérium Közle­kedésrendészeti Alosztálya. Hadd jegyezzük itt meg, hogy a rendőrségi szervek közül elsőként éppen a Miskolci Közlekedésrendészeti Ellen­őrző Csoport tagjai tettek konkrét felajánlást a moz­galom elterjesztése érdeké­ben. A versenyfeltételek az üzem­anyag-takarékosságra (pedig hol volt még akkor olajvál­ság!...), a gumi takarékos­ságra, a balesetmentes, a sza­bályos közlekedésre, a mun­kafegyelemre, az udvarias­ságra és a munkamódszer át­adására terjedtek ki. Plakett a legjobbaknak A mozgalom 1954—55-ben terjedt el az országban, s a KPM Gépjárműközlekedési Főosztálya 1954-ben már meghirdette a megyék közötti versenyt is. Végül a KPM Bélyeggyűjlés A posta-vezérigazgatóság feb­ruárrá jelezte két bélyeg ki­adását az Évfordulók-események sorozatban. Az 1 forintos bé­lyeget Bolyai Farkas (1775— 1836) születésének 2C0. évfordu­lója alkalmából adják ki. A 3 forintos szelvényes bélyeggel a budapesti postagalamb-ol.mpiát köszöntik. ★ Még bizonyára sokan emlé­keznek rá, milyen viharos fo­gadtatásban részesítették tavaly újfasiszta körök a nyugatnémet posta híres német nőket ábrá­zoló sorozatában a Rosa Luxem­burg portrébélyegei. Az, NDK postája 1975. január 14-én for­galomba került 10 Pfenniges bcljege 8 millió példányban a német munkásmozgalom egyik híres női vezetőjének, Martha Arendseenek /1885—1953) állított emléket. Az NSZK postája ja­nuár 13-én — az esztendő első kiadványaként — 4 portrébé­lyeggel folytatta „Híres asszo­nyok” sorozatát. A 30 Pfenniges értéken Annette Kolb (1875— 7 964), a 40 pfennigesen Ricarda Ruch (1864—1967), az 50 p'enni- gesen Eise Lasker-Schü er (1869— 1943), a 70 Pfenniges bélyegen Gertrud Frelin von Ic Fort (1876—1971) arcképe látható. Mindegyikük a német irodalom egy-egy jellegzetes alakja volt. Akárcsak nálunk, az NSZK-ban is január 14-én került forga­lomba az Albert Schweitzer szü­letése 100. évfordulóját köszöntő 70 Pfenniges bélyeg. A Lambaré- nében működő, a Nobel-díjas tudós orvos által alapított kór­házban sok ezer nő és gyermek kapta vissza életét, egészségét. V. GY.-#■ A „Vezess baleset nélkül” mozgalomhoz hozzátartozik a szabályos közlekedés, a munkafegyelem betartása is. Ennek egyik követelménye a gépkocsik jó műszaki állapota, tisztán tartása. Ilyenkor télen különösen sokszor kell tisztítani a fék- és helyzetjelző lámpákat, sőt a rendszámtáblákat is ... iparcikkek minőségét A kereskedelem és a vendéglátóipar egész területére ki­terjedő vizsgálatot folytattak a múlt év végén Borsod me­gyében a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a Tejter­mékeket Ellenőrző Állomás és a megyei kereskedelmi fel­ügyelőség szakemberei. Több mint száz üzletben fordultak meg az ellenőrök és tapasztalataikat 89 oldalas jelentésben foglalták össze. Abuczki József, a megyei kereskedelmi fel­ügyelőség vezetője összegezte a főbb megállapításokat. — Ellenőriztük a boltok­ban árusított fehér kenyér minőségét. A megvizsgált 20(5o kilogramm kenyér szab­ványos minőségű vált. Az előre csomagolt Favorittal szemben sem merültek fel kifogások. A tejipari termé­kek között viszont meglehe­tősen sok lejárt szavatossági idejű terméket találtunk. Megtiltottuk például több mint 130 kilogramm vaj to­vábbi árusítását és szabály­sértési eljárás indult a mu­lasztók ellen. Kivontunk a Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás íortcneléLő! ). V íj szabadságharcot hirdetünk 1943 ŐSZÉN már a mun­kásság soraiban is erősödik az aktív harc akarása. A csepeli, diósgyőri munkások megmozdulása, a mezőtúri asszonyok tüntetése, a bá­nyászok antifasiszta tömeg- gyűlései, s általában a szer­vezett dolgozók politikai ak­tivitásának felélénkülése mind a komoly változás elő­jelei. 1944 februárjában már Bajcsy-Zsilinszky Endre is felismerte, hogy az általa is hosszú, időn át támogatott hintapolitika csődpolitika. Az idő azonban már kevés volt ahhoz, hogy a tömegek ere­jével vessenek véget az anti­fasiszta harcot gátló politi­kának. 1944. március 19-én bekö­vetkezett Magyarország né­met megszállása. A NÉMET MEGSZÁLLÁST követően a magyar nép ül­dözött vad, szabad préda lett saját hazájában. A de­mokratikus pártokat minde­nekelőtt a SZDP-t és a ná- ciellenes szervezeteket fel­oszlatták. Ezrek kerültek né­hány nap alatt börtönökbe, internáló táborokba, majd a zsidóellenes rendeletek meg­jelenése után százezrek (a rendelkezésünkre álló adatok szerint 450 ezren) a náci ha­láltáborokba, . főként az auschwitzi koncentrációs tá­borba. Néhány hét múlva a galíciai frontra dobták a rosszul felszerelt, szedett- vedett 1. magyar hadsereget is, hogy fegyver híján tes­tével alkosson „élő sövényt” a Vörös Hadsereg előnyomu­lása elé. Voltak — bár kevesen —, akik már ekkor fegyverrel ellenálltak, köztük Bajcsy- Zsiiinszk.y Endre, és a sá­toraljaújhelyi börtön kom­munista foglyai. Utóbbiak kitörését a fasiszták kegyet­lenül megtorolták. Több, mint ötvenen estek el a gép­fegyverek tüzében és tizen­egyen a börtön udvarán ácsolt bitón fejezték be éle­tüket. A német megszállás utón ellenállásukkal elsőként is­mét a kommunisták jelent­keztek. Röpirataikban a meg­szállás katasztrofális követ­kezményeire hívták fel a nemzetet, majd a munkás- osztályhoz, a parasztsághoz, a hazafiakhoz szólva úi sza­badságharcra hívták az egész népet, összefogásra, egy kö­zös harci front megteremté­sére szólítottak fel minden tettrekész, bátor hazafit a német megszállók és magyar cinkosaik ellen. A felhívásra elsőként a Szakasits Árpád körül tömörült baloldali szo­ciáldemokraták vállalták az együttműködést. Az egy nyel­ven beszélők gyorsan meg­találták az utat a németel­lenes harcot latolgató pol­gári csoportokhoz. Így jött létre 1944. májusában a Ma­gyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, a kis­gazdák, a nemzeti paraszt­pártiak és néhány polgári csoport Hitler-ellenes közös szervezete. „NEM NÉZHETJÜK tétle­nül, ölbe tett kézzel, hogyan sodor bennünket végső rom­lásba a németek oldalán né­hány elvakult kalandor és megvásárolt renegát — hang­zott a Magyar Front kiált­ványában —. Néhány he­tünk, legfeljebb hónapunk van, hogy együtt harcolhas­sunk szabadságunkért a ju­goszláv7, a lengyel, a francia és a többi leigázott néppel. . . Éppen ezért mi. . . az ország föld alá szorított pártjai új szabadságharcot, új néphá­borút hirdetünk.” (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN forgalomból 40 kiló pené­szes, erjedt, keserű ízű go- molyatúrót és 75 kiló rom­lott juhtúrót. , Csaltak a Becsali csárdában Az árusított tőkehúsok vá­góhídi megmunkálása általá­ban rossz volt. A vállalat nem távolította el megfele­lően a felületi zsírréteget. Csontosán árulták a karajt, a comb- és lapockahúsok csontozása sem volt megfe­lelő. A lapocka- és a comb­húst a rajta hagyott bőrös csülökhússal együtt árusí­tották — az előírtnál drá­gábban. Ezért több eladót megbírságoltunk. Általában megfelelt a követelmények­nek a felvágottak és a kol­bászok minősége. Sok lejárt szavatossági idejű konzervet, leveskészít­ményt és ételízesítőt is ki­vontunk a forgalomból. Meg­tiltottuk ezer palack üledé­kes, zavaros, borkőkiválásos bor árusítását. Változatlanul az étter­mekben és a presszókban van a legnagyobb esélye a vendégnek arra, hogy be­csapják. Nyolc megvizsgált fröccsmintából például öt­nek kisebb volt a bortartal­ma az előírtnál. Az ellen­őrök által rendelt rövid ita­lok többsége szintén súly­hiányos volt. A kalkuláltnál kisebbek voltak a köretada­gok. Az étlapokon gyakran szereplő túróscsusza minősé­ge rendben volt — csak az adagok voltak kicsik. Az ig­rici Kossuth Lajos Tsz Be- csali csárdájában az üzlet­vezető-helyettes borát mér­ték ... Ruházati cikkek 496 darab különböző tex­tilipari termék közül 47 da­rab (9 százalék) minta minő­sége volt az előírtnál rosz- szabb. Az áruk további 19 százaléka (94 darab) pedig a kezelési utasítás és egyéb jelölések hiánya miatt adott okot kifogásra. A Hegyalja Ruházati Szövetkezetnek 100 pantallóját visszaküldtük, mert gyengén voltak össze­varrva. Cipő. 2343 pár lábbeli to­vábbi értékesítését különbö­ző feltételekhez (például ala­csonyabb minőségi osztályba sorolás) kötöttük. Így pél­dául a Tisza Cipőgyár gyer­mekcipőiről kiderült, hogy sok a nem teljesen egyforma nagyságú pár, a Minőségi Cipőgyár 871 pár női cipője pedig rosszul volt összevarr­va. Eger és Tibi A laboratóriumi vizsgálat­tal ellenőrzött kozmetikai cikkek mind összetételük­ben, mind mikrobiológiai szempontból megfeleltek az előírásoknak. Gyakori hiá­nyosság volt viszont, hogy az import szépítőszereket magyar nyelvű használati utasítás nélkül árusították. A legszomorúbb tapaszta­latokat a bútorok ellenőrzé­sénél szereztük. A vizsgált bútorok fele kisebb-nagyobb hibák miatt nem elégítette ki a követelményeket. Találkoz­tunk olyan darabokkal is, mint például az Eger- és a Tibi-heverők, melyeket az előzetes vizsgálat során for­galomba hozatalra alkalmat­lannak minősítettek, ám a gyártók ennek ellenére át­adták a kereskedelemnek. A TÜZÉP-telepeken a nyí­lászáró szerkezetek 40 szá­zalékát találtuk hibásnak. Orion — Videoton A hrbás televízió-készülé­kek többsége Orion gyárt­mányú — ezt állapítottuk meg 64 darab évé tüzetes átvizsgálása után. A sok negatív példa elle­nére a szakemberek azt álla­pították meg, hogy az ellen­őrzött fogyasztási cikkek döntő többsége megfelelt a követelményeknek. A szabálytalanságot elkö­vetőkkel szemben 56 alka­lommal vállalati eljárást -kezdeményeztünk: 21 eset­ben pénzbírságot szabtunk ki. négy alkalommal, pedig figyelmeztettük az eladókat. Minőségi hibák miatt egy­millió 300 ezer forint értékű áru árát 306 ezer forinttal csökkentettük és 72 470 fo­rint értékű árut végleg ki­vontunk a forgalomból — fejezte be összegzését Abucz­ki József, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségé­nek vezetője. erdős Ákos

Next

/
Thumbnails
Contents