Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-13 / 292. szám

A Szovjetunióba készülnek A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat nyelvtanfolj'amot indított az orenburgi gázve­zeték építésére utazók szá­mára. A résztvevők heti hat órában tanulják az orosz nyelvet; a tanfolyam költsé­gét a vállalat fedezi. Som, es a szeder többi Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó Vállalat már teljesí­tette idei tervét, sőt eleget tettek a kongresszusi fel­ajánlásban foglaltaknak is. Idáig több mint 300 vagon szörpöt készítettek málnából, feketeribizliből, 'somból, sze­derből, meggyből, narancs­ból, citromból. Az év végéig ezt a mennyiséget még sze­retnénk megtoldani 50 va­gonnal, hogy minden belföldi igényt kielégíthessenek. jf: Tízéves a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységének Martos Flóra női szocialis­ta brigádja. A nagyszerű kollektíva — amelynek egyik tagját munka közben mutatja be felvételünk — a jubileum alkalmából kiállítást rendezett a gyáregység KISZ-klubjában. A december 21-ig megtekinthető kiállítás érzékelteti a brigád tízéves tevékenységét, azo­kat a munkasikereket, amelyek révén elnyerték A vállalat kiváló brigádja címet is. A NEB vizsgálata Lakásfenntartó szövetkezetek Mint arról korábban már hírt adtunk, a Borsod me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság megvizsgálta a la­kásépítő és lakásfenntartó szövetkezetek helyzetét. Az előbbieket illető megállapí­tásokkal már foglalkoztunk, most a lakásfenntartó szö­vetkezetek életébe adunk be­pillantást a megyei NEB ülé­se alapján. IYéhéz indulás A vizsgálat megállapította, dók már a szövetkezetek többek között hogy a gon- lakásfenntartó megalakulá­sakor kezdődnek. A helyes az lenne — hangsúlyozták a vita résztvevői is —, ha a szövetkezetek már az épít­kezés időszakában beleszól­hatnának a dolgok menetébe. Ezzel például számos, későb­bi garanciális és hiánypótlá­si tennivaló eleve elhárítha­tó lenne. Erre azonban — legalábbis városunkban — ma még alig akad példa. Pe­dig később esőstől jelentkez­nek a problémák, kezdve a szűkös felújítási alap képzé­se körüli bonyodalmaktól, a felújításhoz szükséges kivi­telezői kapacitás biztosításá­ig. (S mennyi gond adódik még ezen felül is!...) Megismételt közgy ülések Nehéz elhinni, de tények igazolják, hogy a lakásfenn­tartó szövetkezetek tagsága kevés érdeklődést mutat a szövetkezet, azaz saját dol­gai iránt. Ezt bizonyítják a határozatképtelen közgyűlé­sek. A legtöbb közgyűlést, illetve részközgyűlést meg kell ismételni, mert első al­kalommal a tagság elenyésző része jelenik meg csupán. Ez történt például az idén a Győri kapu déli lakásfenn­tartó szövetkezetnél, az ózdi „Április 4” lakásfenntartó szövetkezetnél. Miért ez az érdektelenség? — kérdezték a vita résztve­vői is. Az egyik ok: amikor valaki már lakáshoz jutott, nem törődik tovább a szö­vetkezet sorsával, úgy véli, nélküle is megy minden a maga útján. Mások arra hi­vatkoznak, hogy az érdek- képviseletet ellátó MÉSZÖV úgysem vesz részt a közgyű­lésen, akkor meg úgyis hiá­bavaló a panaszkodás. (Az utóbbihoz csak annyit: a MESZÖV-nél három ember áll rendelkezésre e célra és hármójuknak 60 szövetkezet­nél kellene rendszeresen megjelenni, ami természete­sen képtelenség.) Javaslatok a KNEB-nek A lakásfenntartó szövetke­zetek zavartalan működését ma még számos tényező gá­tolja. A MÉSZÖV képviselő­je például felhívta a figyel­met a hőközpontok problé­májára. Ezek kezelése, kar­bantartása az ingatlankezelő, illetve a városgazdálkodási vállalatok feladata lenne, de ma még alig vállalkoznak rá lakásfenntartó szövetkezetek esetében. Régi törekvés az is, hogy lakásfenntartó szövetkezet lehetőleg ne üzemeltessen magasházat, de ezt sem ve­szik sokszor figyelembe az illetékesek. . Helyes lenne az is, ha a szövetkezet házait egy lakótelepen belül nem szétszórtan, hanem összefüg­gően telepítenék. A megyei NEB számos ja­vaslatot tett a KNEB-nek, a megyei tanács vb-nek és a megyei MESZÖV-nek. Töb­bek között javasolta, hogy a lakásfenntartó szövetkezetek1 . küldöttközgyűléseinek hatás­körét jogszabály révén bő- , vítsék. Vagy: intézkedjen a KNEB az ÉVM-nél és a PM-nél, hogy a lakásfenn- ‘ tartó szövetkezetek kedve­zőbb lehetőségek közepette képezhessenek lakásfelújítá­si alapokat, s a jelenleginél magasabb szinten állapítsák meg a felújítási hányadot. Ugyanilyen fontos, hogy a MÉSZÖV az eddigieknél job­ban lássa el érdekképvisele­ti feladatait, jól felszerelt karbantartó üzemet hozza­nak létre, stb. Mindez együtt oda vezet­ne, hogy a meglevő és ez­után alakuló szövetkezetek jobb körülmények között, zavartalanabból végeznék munkájukat. NYIRES IMRE KISZ-vezetők képzése Tegnap befejeződött a kö­zépiskolai KISZ-vezetők há­romhónapos tanfolyama. A városi KISZ-bizottság által szervezett továbbképzésen 80 fiatal vett részt a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház- ban. Jelmezek, alkalmi ruhák A miskolci jelmezkölcsön­zőben az utóbbi időben igen­csak megnőtt a forgalom, fő­leg a hét végi napokon. Pénteken a legtöbben meny­asszonyi ruhát, alkalmi ru­hát kölcsönöznek. 120 fajta menyasszonyi ruhából válo­gatnak az igénylők. Nemré­giben a Télapó-ünnepre köl­csönöztek jelmezeket az is­kolák, óvodák, de sok ma­gánember is. Ezután 1 a bet- lehemes hacuka lesz a slá­ger, később a farsangi idő­ben pedig a különleges jel­mezek lesznek a legkereset­tebbek. A szavak is kellenek Hosszú volna leírni mindazt, ami a pamutfonó 3-as párt- alapszervezetének beszámoló taggyűlésén elhangzott. Maga a „mérleg” felolvasása, amelyet az elmúlt ríégy esztendő munkájáról készített a vezetőség majdcsak órahosszai tar­tott. A párttitkár — Szin Andrásné — szinte berekedt, mi­re a végére ért. S a vita — melyben érdekes módon főként a férfiak vitték a szót — újabb órát igényelt. Nem volt semmi különös. „Csak” széles körűen elemezték a megtett utat, önkritikusan és egyetértőén. Felmérték, mennyivel járult a gyér eredményeihez a harmadik műszak, mennyit könyvelhetnek el a maguk javára a műszak kom­munistái. Hol hibáztak mit sikerült — olykor saját erejük­ből, olykor a pártbizottság, a gyárvezetés segítségével — még idejében helyére tenni. Mennyit gyarapodtak üzemeik a negyedik ötéves terv során végrehajtott rekonstrukció jó­voltából, mennyit tett a borítékba a bérrendezés, hol tarta­nak a szocialista munkaversenyben, kik érdemelnek dicsé­retet, kikre férne rá további ösztönzés. Vártam, hogy az októberi árvíz elleni védekezésről, s az azt követő helyreállítási munkákról bővebben lesz szó. Egy mondattal intézték el. Az áldozatkészség nem „szenzáció” körükben. Természetes örömmel — s nem dicsekvéssel — szóltak arról is, hogy a Miskolc felszabadulásának 30. év­fordulójára meghirdetett jubileumi munkaversenyben kima­gasló volt az eredményük, elsők lettek a négy műszak vetél­kedésében, 199-en vállaltak kommunista műszakot, huszon­ötén ajánlották fel egynapi bérüket a jubileumi óvoda épí­tésére, s ráadásként: 3300 órát töltöttek el társadalmi mun­kában. Végigtakarították az új, vagy felújítás utáni állapot­ban asszonykezekre váró óvodákat a városban. Gyarapodott a taglétszám, négy év alatt tizennyolc fizikai dolgozót vettek fel alapszervezetük tagjai sorába, közülük tizenötöt a KISZ ajánlására. A tárgyilagos mérleg végeredménye: a hármas műszak kommunista kollektívája a munkában szép teljesítményeket tudhat magáénak, rendbontó nem volt közöttük, örvendetes a fejlődés szinte minden területen. Szinte — mondom —, merthogy a beszámolóban elhang­zott egy elgondolkodtató mondat is. „Agitációs munkánkban hiányosságként említhetjük — s ez megszabja következő fel­adataink egy részét is —, hogy párttagjaink egyénileg nem nagyon élnek az agitáció lehetőségeivel, még nem mernek eléggé érvelni, magyarázni közvetlen környezetükben, in­kább csak csoportértekezleten, taggyűlésen mondják el a ta­pasztalt problémákat.” Jegyzetemben is megkérdőjeleztem a mondatot. Ugyan mi­ért a bátortalanság az egyéni agitációban, érvelésben? Hisz’ ahol bátran nyúlnak a munkáért, vállalják az áldozatokat, ott a kollektíva tagjai külön-külön is valamit már bizonyí­tottak. S hogy a hármas műszak kommunistái ezt teszik, ahhoz kétség sem fér. Ezt nemcsak a beszámolóból tudom, hanem a gyári pártbizottság titkárától, Gajdosi Lajosnétól is. Miért hát, hogy azok az emberek, akik szavának munká­juk ad súlyt, tekintélyt, bátortalanok, ha szólni kell? Kik szóljanak, ha nem ők, akik a legfelelősebben segí­tenek igazgatni műszakjukban, gyárukban a ma, a holnap útját? Kiknek van több joguk, okuk érvelni, magyarázni, mint éppen nekik? És vajon kikre hallgatnának, figyelnének jobban, mint éppen rájuk, akik munkájukkal, derék, becsületes helytál­lásukkal már megteremtették szavuk aranyfedezetét? Kezük bizonyított. Szájuknak is bátran bizonyítani kell! A hasznos tettek mellett a buzdító szavak is kellenek, R. É. Vasárnap: évzáró túra A Bükkben már hó van. A még újdonságszámba me­nő fehér takaró a hét végén nyilván a szokásosnál is több turistát csal ki a he­gyekbe. A DVTK szervezett turistái az esztendő évzáró túráját rendezik meg vasár­nap. Az érdeklődők két tú­raútvonal között is válogat­I Jens első szilvesztere Már minden hely foglalt az ország legfiatalabb szál­lodájának első szilveszteré­re. A Júnó valamennyi szo- oájába bejelentkeztek már és az étteremben sincs sza­bad asztal. Az óév-búcsúz­tatók egytizede külföldi, a többség az ország más ré­szeiből érkezik majd Tapol­Légturbínás fúrógéppel Gyermekfogászat Ma már szinte alig van olyan ember, aki érintetlen, ép fogazattal rendelkezik. Hatékonyabb ellátási formát kellett kidolgozni főleg an­nak a korosztálynak, ame­lyiket a legnagyobb veszély fenyegeti. S ez a 6—18 éve­sek korosztálya. Szombatonként A gyermekfogászati gon­dozás köztudottan a felnőtt fogászati ellátás fundamen­tuma. Csak ennek a céltu­datos, racionalizált átszer­vezésével lehet biztosítani azt, hogy az elkövetkezendő generáció ne a fogprotézist viselők társadalmává váljék. E gondokat felismerve, há­rom évvel ezelőtt a városi tanács egészségügyi osztálya határozatban elrendelte, hogy a felnőtt fogászaton dolgozó fogorvosok hetenként egy alkalommal — szombatokon — gyermekfogászati ellátást kötelesek végezni. (Ez egyéb­ként városunkban tulajdon­képpen már nyolc éve gya­korlat) Miskolc I—II. kerületében az évente betömött fogak száma 1971-ben kilenc ezer volt, s 1974 I. félévében megközelítőleg 20 ezerre emelkedett. De még ez is kevés. Valószínűleg 1985- ben jutunk el odáig, hogy városunkban nem lesz ellá­tatlan fogú gyermek. S eh­hez nyújt segítséget a kö­zelmúltban átadott, modern berendezésekkel felszerelt gyermek- és iskolafogászati szakrendelő. Középiskolásoknak is kötelező A mintegy kétmillió fo­rintos költséggel újjávará­zsolt — a korábbi, elavult két gép helyett boxrendszer- ben öt új, légturbinás fúró­géppel felszerelt — rendelő­komplexumban először va­lósítják meg az országban a középiskolások számára is kötelező iskolafogászati ke­zelést. Az új intézet átadá­sát követően az eddig itt végzett évi 10—12 ezer fo­gászati kezelés most több mint duplájára növekedhet, Az intenzív váróhelyiség, a légturbinás (csaknem teljes fájdalommentességet bizto­sító) fúrógépek mind a féle­lem, mind a fogászati ellá­tás iránti „ellenszenv” le­küzdését szolgálják. A tár­sadalmi összefogás e nagy­szerű példája — a felújítást július elején kezdték meg(!) — tovább csökkentheti azok számát, akik hiányos foga­zattal lépnek a felnőtt korba. T. Z. hatnak. Az I. sz. túra útvo­nala : Lillafüred — Savós — Létrástető — Jávorkút — Nagymező — Csipkéskút — Garadna. A II. sz. túra út­vonala: Pereces — Ortáste- tő — Andókút — Soros-te- ber — Barátságkert — ör­vénykő — Köpüs-forrás — Garadna. Mindkét túra részt­vevői a Marx téren találkoz­nak reggel 8 órakor. Szépnek ígérkezik a helyi­ipari természetjárók ez évi utolsó túrája is. Az útvonal: Garadna — Sebesvíz — Bol­hás — Létrástető — Savós — Lillafüred. A csoport a 8 órakor induló LÁEV-kis- vonatnál találkozik. A kazincbarcikai termé­szetjárók december 16-án a Radnóti Miklós Kultúrott- honban tartják évzáró érte­kezletüket, amelyen filmve­títéssel elevenítik fel az esz­tendő legszebb túráit. Hatezer plakát Miskolcon három plakát­ragasztó dolgozik. Az ő mun­kájuk nyomán vannak kint mindig újabb és újabb fal­ragaszok a város 2500 pont­ján. Havonta körülbelül hat­ezer plakátot helyeznek el az oszlopokon és falakon.

Next

/
Thumbnails
Contents