Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-23 / 300. szám
Boszorkányperek 1. Akik eladták az esőt A boszorkanyirodalom könyvtárnyi könyvének egyik fóliánsa szerint az első igazi, dokumentumokkal bizonyítható boszorkányper egy híján hétszáz esztendővel ezelőtt, 1275-ben zajlott le, mégpedig Toulouse-ban. A fekete krónika azt is feljegyezte, hogv a iiizes látványosságot Bonixs Hugo dominikánus rendezte. Az áldozat az 56 esztendős Angela de la Barthe volt. Máglyahalálra ítélték, mert a minden bizonnyal elmezavart nő bevallotta, hogy viszonya volt az ördöggel, aki félig* kígyó, félig farkasalakú szörnyeteg képében járt hozzá, s éjszakai kóborlásai alatt rablóit gyermekekkel táplálta. Ebben a sorozatban a boszorkányokról és a boszorkányüldözés szomorú, hihetetlen és buta históriájáról lesz szó. S minthogy a legtöbb történet az elején kezdődik, kezdjük mi is elölről, de ehhez bizony csaknem Ádámig és Éváig kell visszamenni. Fellobbannak a máoiyák A boszorkányhajsza az eretneküldözés méhében fogant. Constantinus császár 313-ban kiadott türelmi rendelete után a kereszténység már a római birodalomban is védelemben részesült. Így az egyház törvényeinek megszegőit az állam büntette meg. Az inkvizíció tehát egyidős a vallás elismerésével. S amikor, úgy a XIII. század első felében, nyilvánvaló lett az eretnekség feudalizmus-ellenessége, fellobbantak a máglyák, s minden esztelen zsarnokságával hatalomra került a hatalmasok elnyomó szervezete: az inkvizíció. Az inkvizítor feipénzí kapott A ma emberében akaratlanul is felvetődik a kérdés: vajon mit árthatott a hadsereggel, földdel, hatalommal bíró uraknak néhány vajá- kos öregasszony tébolyult látomása ? A történészek a kereszténység virágkorának végét a XIII. századra teszik. Recsegnek az eresztékek a keresz- tény-feudalista társadalmak hajóján. Ok kellett az elégedetlen tömegek fékentartásá- ra, az egyházi állam védelmére és a panem et circenses (kenyeret és cirkuszi játékokat) mintájára szórakoztató, iszonytató látványosság kellett a butaságban, szegénységben sínylődő millióknak. Nem volt mellékes az sem, hogy a boszorkányosság vádjával elmarasztalt szerencsétlen vagyona az egyházra szállt. Az inkvizítor pedig fejpénzt kapott minden, ördöggel való cimboraság felderítéséért. # Boszorkányégetés. A máglyák tüze a XVI. században lobogott a legjobban. Ne feledjük: ekkor már felfedezték Amerikát, ismerték a mágnestűt és a puskaport, s már nyomdában készült a könyv. Mert vajon miért került hóhérkézre Rózsa Dániel, Szeged volt főbírája? Mert nagy vagyona, sok haragosa és irigye volt. A hírhedt 1728-as szegedi boszorkány- perben az ő neve is elhangzott. Más sem kellett a törvénytudó, nemes tanácsnak. Lefogatták, kínzókamrába hurcolták a' már nyolcvan felé járó öregembert. Az ördüooel kötött szövetséget i A szerencsétlen aggastyán nyelvét a hüvelykszorító oldotta meg. Vallott. Beismerte, hogy Plútó ördöggel kötött szövetséget, még ötven évvel azelőtt, s Plútó stigmával (olyan jellel, am:!y szúrásra, égetésre érzéketlen) is ellátta egy illetlen helyen. Rózsa Dániel, Szeged volt főbírája bevallotta, hogy az esőt egy akó pénzért eladták Törökországba, az ottani boszorkányoknak. „Az esőnek megkötése egy zacskóban vagyon, hordók alatt vagyon, de nyilván társai elvitték onnan. Hét esztendőre adták el Törökországnak egy akó pénzért, jutott egybül-másbul kétszáz, aztat elköltötték.” Jól működött a hüvelykszorító. Az öreget addig tortúrázták, míg tulajdon feleségét is belekeverte a boszorkányságba. Rózsáné sem sokáig ülte meg a „szöges csikót”, tudniillik szögekkel kivert falóra kényszerítették. Vallott. A 13 vádlottat, az egybehangzó vallomások (!) alapján halálra ítélték. Ti- zenketten máglyára kerültek, egynek a hóhér vette fejét. Az ítéletet 1728. július 23-án hajtották végre. „Sokan örvendeztek, és a tanács bölcsessége és erélye fölött még hálálkodtak is” — írja a korabeli krónikás. (Folytatjuk) BRACKÓ ISTVÁN A DH telexszolgálata jelenti: Pezsgőrekord A sztár: a Grande Cuvee Eddig még egyetlen évben sem kapott annyi pezsgőt a kereskedelem, mint az idén. A HUNGAROVIN igazgatójától, Halmai Róberttól érdeklődtünk, hogy szilveszterig milyennek ígérkezik az ellátás? — Az idén valóban lényegesen több pezsgő kerül forgalomba, mint korábban bármelyik évben, de nagyobb a kereslet is. A belföldi igények kielégítése érdekében még az exportszállítmányokból is visszatartottunk 800 ezer palackot. Ebben az esztendőben a tavalyitól másfél millió üveg pezsgővel többet gyártottunk, ami azt jelenti, hogy több mint 7.2 millió palack hagyta el üzemeinket. Az értékesebbnek tartott italaink az úgynevezett klasz- szikus pezsgők, ezeket palackokban érleljük. Mégpedig úgy, hogy a később lefejtésre kerülő mennyiség dupláját töltjük üvegbe. Az úgynevezett alapborokba cukrot és falélesztőt teszünk, ezekből szénsav és alkohol keletkezik. Alapanyagként ugyanis 10—11, de legfeljebb 12 maligánfokos borokat használunk. Az érlelő palackból a másik palackba való töltés zárt rendszerben történik, hogy a szénsavtartalom megmaradjon. Tulajdonképpen az érlelés adja meg a pezsgők sajátosan finom aromáját, illatát. A klasszikus érlelésűek közé tartoznak a Hungária elnevezésű italok. A legkiválóbb ezek között is a Grande Cuvee, amelyet 2—3 éves érlelés után palackozunk. Igaz, ennek az ára a legmagasabb, 87 forint. — Milyen pezsgőfajták vannak még? — A nem hagyományos, úgynevezett tankpezsgők. Ezek nagy mennyiségben érlelődnek. Ilyenek az egyébként jó minőségű Pannónia elnevezésű italok. Ezeket a pécsi üzemünkben állítják elő. — Lesz-e újdonságuk az idei szilveszterre? — A Grande Cuvee vörös pezsgő a napokban várható. Kiváló villányi bort használtunk alapanyagként és reméljük, hogy a fehérhez hasonlóan ennek is nagy sikere lesz. Az idei ünnepi italok csak kisebb mennyiségben készültek tavalyi borokból, nagyobb részt 1971- es évjáratú borokat használtunk a pezsgők előállításához. A boltok készleteit az állami gazdaságok borászataiban érlelt pezsgők egészítik ki, így mindenki asztalára bőségesen juthat ezekből a nemes italokból. N. J. Telelő horgászok Folyóink, tavaink partján ma már csak elvétve láthatunk horgászokat. A tél közeledtével a sporthorgászok is „telelőre” vonultak. Az Észak-magyarországi Horgászegyesület január elsejétől minden hét keddjén a horgászattal kapcsolatos témákról rendez előadásokat. Péntekenként filmvetítések lesznek. # Disznóölés (Kerényi László felvétele) Gyűrűvel j a madarakat Nagy tömegű bóbitás csonttollú madár bukkant fel az elmúlt napokban az ország különböző vidékein. A téli vendégek Ázsia és Európa északi tájairól érkeztek hazánkba, hogy itt várják ki a, tavaszt. A Magyar Madártani Egyesület tagjai speciális hálókkal fogják össze a jövevényeket, hogy gyűrűvel jelöljék meg őket. Ily módon tájékoztatják egymást a különböző országok ornitológusai a ma- dárvonulásról. A csonttollú madarak egyébként a rigóhoz hasonló nagyságúak, színük barna, szárnyuk vége vérvörös. A mostanihoz hasonló arányban hét-nyolc éve özönlötték el az országot. Az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz befutó adatok szerint többek között Pécs környékén és a Bükk-fennsíkon láttak nagyobb csapatokat az apró madarakból. A formális versenynek nines értelme v ' \ Jelöljünk meg; hasznos, közérthető feladatokat! A széles körben kibontakozott kongresszusi és jubileumi munkaverseny már eddig is kimagasló termelési eredményeket hozott. Üzemi munkások, termelőszövetkezeti parasztok és más foglalkozási ágak dolgozói megyeszerte szorgalmasan munkálkodnak azért, hogy a kitűzött feladatokat eredményesen megvalósítsák. A beszámoló taggyűléseken és a termelési tanácskozáson mégis sok szó esett a versenymozgalmakban fellelhető ,torzulásokról, formalitásokról. Nem általános jelenségek ezek; itt-ott elszórtan találkozunk velük, mégis szóvá kell tenni. Mégpedig azért, mert ez a versenymozgalom hosszú távú és széles körben befolyásolja egész gazdaságunkat. A Központi Bizottság határozatai is óva intenek bennünket a vadhajtásoktól, a torzulásoktól, a formális, papírízű vállalásoktól. Ezekről a problémákról esik szó az alábbiakban. 'Egyes helyeken a versenymozgalom elkülönül a vállalati, gazdasági és termelő tevékenységtől: öncélúvá válik. Hogy van ilyen, azt a következő példák bizonyítják. A múltban többször olvastam, hallottam olyan vállalásokról, amelyek teljesen függetlenek voltak a vállalatok feladataitól, célkitűzéseitől. Ugyanakkor olyan „vállalások’! is napvilágot láttak, amelyek egyszerűen a napi kötelező feladatok és teendők elvégzésére korlátozódtak. Tehát munkaköri kötelezettségeket rögzítettek. Teljesen felesleges azért versenymozgalmat indítani és vállalásokat tenni, ami a dolgozók mindennapi feladata és kötelezettsége közé tartozik. Nem is olyan régen találkoztam .„versenykezdeményezéssel”, amiben többek között ilyen és ehhez hasonló pontok szerepeltek: a munkaidő lejárta előtt nem hagyjuk el az üzemet;,a munkapadot és a szerszámokat rendben tartjuk; a tervszerű karbantartást nem mulasztjuk el stb. Az egyik üzemben viszont csak közös kirándulás, parkosítás, színház- és mozilátogatás szerepelt a vállalásban. Ilyen formális, öncélú vállalásokra nincs szükség. A sematikus, formális vállalások általában nem azért születriek, mert a munkások nem akarnak többet, jobbat és tartalmasabbat, hanem elsősorban azért, mert nem látmegfelelően a munkaversenyt elsősorban munkahelyi mozgalommá kell tenni. A konkrét termelési és gazdasági célkitűzéseket pedig csak a gazdasági vezetők tudják meghatározni. A Központi Bizottság határozatai hangsúlyozzák, hogy a gazdasági vezetőknek az éves terveket és célkitűzéseket részleteiben ismertetni kell, üzemrészekre lebontani azokat, és a feladatokat ezután megszabni. Az elkövetkezendő időszakban a párt- és kormányhatározatok értelmében a vállalatok gazdasági vezetőit rendszeresen be kell számoltatni a munkaverseny irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokról. Mindez nagy felelősséget ró a gazdasági vezetőkre. Tehát a munkaverseny műszaki, gazdasági és szervezési feltételeinek biztosítása a gazdasági vezetők munkaköri feladatai közé tartozik. ják világosan és konkrétan a t; _...._, vállalat legégetőbb gondjait, L^YÜltOlUkOQCS 3 pórt- CS a leglényegesebb feladatokat, tőinegszervezetekkel Lakásépítés, vállalati támogatással Ebben a tervidőszakban a dolgozók, elsősorban a munkások lakásproblémáinak megoldásában országszerte mind nagyobb részt vállaltak munkahelyeik, vállalataik. Tavaly 17 ezer lakás megszerzését építését segítette vállalati hozzájárulás, és az idén már több mint egymil- liárd forint értékű támogatással mintegy 20 ezer lakáshoz juttatják dolgozóikat. Így az országban már majdnem minden negyedik új lakás vállalati támogatással épül. Különösen sok kedvezmény, vállalati támogatás segíti a munkáslakások építését. Az 1973-ban kezdett munkáslakás-építési akciók alapján tavaly 2184 új otthonba költöztek be a munkáscsaládok, s az idén — az előzetes adatok szerint — mintegy 4000 lakásba. A különböző építőközösségek fokozott támogatása révén a társasházi, illetve a lakásépítő szövetkezeti formában — előreláthatóan — a IV. ötéves tervre előírt 65 ezer helyett 75—80 ezer új otthon épül fel a nagyvárosokban, ipari központokban. tennivalókat, nehézségeket. Ezek megváltoztatásához viszont az egész kollektíva ösz- szefogására, áldozatvállalására van szükség. A formális vállalások megszüntetéséért a legtöbbet a gazdasági vezetők tehetnek. Gazdasági vezetők leiadata Az elmúlt években találkoztunk olyan gazdasági vezetőkkel is, akik a munka- verseny irányítását, szervezését „rangon alulinak” tartották: kizárólag a párt- és szakszervezet hatáskörébe „utalták”. Tevékenységük általában csak a nyilvántartásra, értékelésre, a helyezések megállapítására, kitüntetések és jutalmazások javaslatára korlátozódott. Éppen ezért a munkaverseny elkülönült a munkaszervezéstől, a termelés legfőbb feladataitól^ az alkotó tevékenységtől. A munkaversenymozgalom súlypontja a termelés. Ennek A leglényegesebb gazdasági feladatok és termelési célkitűzések meghatározásán kívül nagy szükség van az ösz- szehangolt koordinációra, a gazdasági vezetők, párt- és tömegszervezetek vezetőinek, aktivistáinak szoros együttműködésére. Azonos célkitűzést csak egybehangolt módszerekkel lehet megvalósítani. A párt- és tömegszervezetek elsősorban a politikai munka eszközeivel segítsék elő a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom továbbfejlesztését. A jó tapasztalatokat és módszereket széles körben kell hasznosítani és terjeszteni, segíteni a mozgalom szocialista tudatformáló erejét. Mindenütt tudják és érezzék a dolgozók, hogy nemcsak egyszerűen gazdasági kérdésről van szó, hanem fontos politikai állás- foglalásról, a társadalmunkhoz való szocialista viszony megnyilvánulásáról. W. L. Panelházak, színes faliképpel A panelházak színesítésére új módszert vezetett be Dunaújvárosban az Építéstudományi Egyesület helyi csoportja. Színes hazai kőzúzalékból, műanyag kötőanyag felhasználásával színezik a házgyári lakáselemeket. Színes faliképeket is kialakítanak. A festék nélküli, színes faliképek időállóak és gazdaságosan készíthetők a házgyárakban.
