Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-10 / 238. szám
ftehézsorsúak Féner fotói A Miskolci Galéria nagytermének egyik bejárata most olyan, mint a tárnáké. Az ácso- lat nem afféle installáció, a Miskolci Bányaüzem dolgozói rótták össze valódi bányafákból. Valódaik a felakasztott bónyaiámpák is, és a falhoz támasztott szívlapátot szén fényesítette, nyelét verejték pácolta ... Aki ide belép, sok mindent megtudhat egy lenti világról, a nehézsorsúakról. Így hát kicsit jelképes is ez a lejtakna. Féner Tamás szereti a mélységeket, a mélységek költészetét. De hát hogyan lehet a látványt költői módon megragadni egy ismert technikai apparátus, a fényképezőgép segítségével ? Féner nem elégszik meg a — sokszor önmagában is riasztó, felháborító, ingerlő vagy örömteli látvány megörökítésével. Képei a valóság precíz megragadása ellenére sem naturalisták. A kiállításon a bányászéletből vett témák s a cigánysorozat ragad meg leginkább. De míg az első témakör a nehéz küzdelmek jóleső örömét is sugározza (s így tulajdonképpen egy életforma dicsérete), addig a cigányokról szóló képek többségükben vádolnak. Vádolják a szereplőket, azokat az embereket, akik megnyugvással (sőt lustán) vállalják silány létüket, s vádolnak bennünket is, hogy eltűrjük jelentős cigánytömegek szociális nyomorát, szellemi restségét. Vályogból, sárból ragasztott putrik, gallyakból hevenyészett tetőszerkezet, amit szalma vagy szakadozott nylonlepedő borít. Siralmas szobabelső, tört fényű tükör, falvédők és képeslapok fotográfiái. Az előbbi képen a házaktól távolodva jön felénk egy cigánycsalád. Talán nem fordulnak hátra. Az asszony kezében seprű, mintha egy új ház várná őket, egy jövendő otthon, amit ki kell takarítani. A nomádok köny- nyű lépteivel jönnek. Lehet, hogy honfoglalásra készülnek? Az optimista mindezt leolvashatja a képről. S a szobabelső fotóján észreveszi az asztalra állított kis vekkerórát. Ebben az áporodott levegőjű szobában sem állt meg az idő... Ágyak, asztalok, kondérok, fazekak, a létfenntartás félreérthetetlen jelképei. De hát mivégre élnek a világban? Vendégek az NDK-ból A Német Demokratikus Köztársaság budapesti Kulturális Központjának két munkatársa tegnap a déli órákban ellátogatott a Kilián Gimnáziumba. Elbeszélgettek a német nyelvet tanuló diákokkal, akik ugyancsak németül számos kérdést feltettek nekik a megalakulásának 25. évfordulóját most ünneplő NDK fejlődéséről. A vendégek, miután vála- azoltak a kérdésekre, színes Ismertető füzetek ajándékozásával viszonozták az érdeklődést. Ezután Bartha István igazgató kalauzolásával megtekintették a baráti ország életét bemutató kiállítást, a nyelvi laboratóriumot és a tornatermet. Mindezek láttán elismerésüket fejezték ki, majd körsétát tettek városunkban. Balszerencsés Alfréd Miért születik a sok gyerek? A kiállításnak talán a legmegrázóbb fotója egy kis cigányfiút ábrázol, amint iskolatáskával a kezében nekifeszülve gázol át a sártengeren. Mögötte valahol egy putri, de lehet, hogy már Cs-lakás. S előtte nagy-nagy messziségben az iskola. A képen azonban csak a kisfiú látszik a sártenger közepén. Vajon lesz-e ereje mindennap átküzdenie magát a nagy távolságokon ? A fotóművész optimista, s nemcsak jól látja, hanem mindannyiunknál világosabban képes kifejezni: a cigányok jobb sorsra született, vidám és tehetséges emberek. Az egyik képen tüzesszemű cigánygyerekek nyújtják magasba kezüket; felelésre jelentkeznek az iskolában. De jelentkeznek a felnőttek is; sokan közülük már ipari munkások. Jelentkeznek, hogy új házakat építsenek, hogy végleg hátat fordítsanak egy életformának. ■ ■ Mielőtt elhagyom a tárnát, még egyszer összevetem a bányászélet képeit a cigányságról készült fotókkal. Minden bányásztéma valamiféle csodálatos harmóniát sugall; a beérkezettek nyugalmát és biztonságát. A cigányok csillogóé szeme csak indulást jelez. A félszeg mosolyok bizonytalanságot. Húz még vissza az ágy nagy ciháival, meg a parttalan életmód. De sok új ház is felépült már, s ezekbe a tisztább szobákba sok minden nem kerülhet be, amit még megtűrhettünk a régi tetők alatt. (gyarmati) Mondjuk ugyan, hogy sosem tudja az ember, mikor esik a fejére egy féltégla, de hogy valakinek tényleg a fejére is esser), az a valóságban a legritkábban sem fordul elő. Csak az olyan komédiákban, mint amilyen a Balszerencsés Alfréd című vígjáték, ahol nemcsak konkrétan a féltéglával, hanem annak minden lehetséges variációjával találkozunk. A filmben sok szellemes fordulat és sok vígjátéki alapötlet van; körülbelül egyforma mennyiségben. A harsány helyzetkomikumtól a finom humorig minden előfordul, és bár helyenként (gyakran hosszabb időre is) lelassul, ismétléseket látunk, egy-egy váratlan, jó fordulat újra pergő ritmust ad a cselekménynek. Az ötletekből még az utolsó kockára is futja: a kétbalkezesség öröklődik. Alfréd, a peches ember prototípusa, peches család sarja. Lehetetlen körülmények között veszíti el a szüleit, és neki sem sikerül sem- mh Nem tud szeretni (nem hagyják, valami mindig közbejön), nem boldogul (mi sikerül az ilyen kétbalkezesnek?) és nem tud meghalni sem, más is éppen ott és akkor szeretne az élettől megszabadulni. A szomorú és dühös lánnyal kiráncigálják egymást a vízből, és utána olyan jól óvják a másikat, hogy végül egy életen keresztül vigyázhatnak egymásra; a kalandok sorából házasság lesz. Az nem derül ki a filmből, hogy ez is egyike-e Alfréd balszerencséinek, mindenesetre a nőt és a szerelmet ügyetlenkedéseinek köszönheti. A filmet Pierre Richard írta, rendezte, és ő játssza a főszerepet is. Amilyen szellemes forgatókönyvíró, olyan jó rendező és tehetséges színész is. A Balszerencsés Alf- réd-nek „mondanivalója” a tévé egyfajta műsorának, a vidám vetélkedőnek a kari- kírozásán, az emberekben és helyzetekben levő komikum kiaknázásán kívül nemigen van, de ebben az esetben nem is hiányzik. A rendező és kitűnő partnerei (mindenekelőtt Annie Duperey) úgy gondolják, hogy a könnyű szórakozáshoz elég, ha másfél órából legalább hatvan percet nevet a néző. (M—) Miskolci történetkék Újság meg strandjegy a villamoson A minap láttam, hogy elkészült a bekötő i vágány a Baross Gábor utcán, s most már a villamospk bejárhatnak a Miskolci Közlekedési Vállalat új telepére. Lassan elbúcsúzik a vállalat, illetve a villamosvasút a régi Baross utcai telephelytől, feleslegessé válik az öreg remíz. Mielőtt elbontják az elöregedett épületeket, érdemes visszagondolni a most 77 esztendős miskolci villamos életének néhány korábbi epizódjára. Ismeretes, hogy Budapest után elsőként a miskolci utcán jelentek meg a sárga villamoskocsik — 1897. július 8-án. Tizenhárom kocsival kezdték, s akkor a Tiszai pályaudvar és a Szent Anna tér között jártak a szerelvények, egyvágányú, kitérőkkel tarkított pályán. Később kiépült egy szárnyvonal a Búza tértől a Szelesen át a Kazinczy utca elejéig, egy másik meg Hejő- csabáig, s végül ehhez a meglevő hálózathoz kapcsolódott a régi diósgyőri vasút is. Ma a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig járnak a szerelvények, a Kazinczy utcai szárnyvonal meg a Csabai már a múlté. (Alig másfél évtizede még voltak, akik amellett kardoskodtak, hogy csak a hejő- csabai vonalnak Tapolcáig való meghosz- szabbításával javítható az üdülőhely közlekedése.) Diákkoromban viszonylag kevésszer utaztam a miskolci villamoson. Nem volt olcsó mulatság. Egy vonaljegy 24 fillérbe jcerült a Tiszai pályaudvar meg a Szent Anna templom, a mai Eszperantó tér között, s a Gömöri pályaudvarnál volt a szakaszhatár. A fiatalabb generációnak talán furcsán hangzik, hogy a villamos akkor a Baross utca—Vay út (ma József Attila utca)—Búza tér—Lichtenstein József utca (ma Ady Endre utca)— Széchenyi utca útvonalon járt. A Gömöri- sorompónál mindkét oldalon megállóhely volt, s aki itt szállt le, vagy innen utazott a város belseje felé, 16 filléres szakaszjegyet válthatott. Ha viszont valaki nyáridőben strandra kívánkozott, a villamosjeggyel kombináltan viszonylag olcsón elérhette. A mai Augusztus 20. strandfürdő, a hajdani villanytelepi strand a vilamosvasút kezelésében volt, és a 24 filléres vonaljegy helyett 26 fillérért lehetett váltani kombinált jegyet, amely az utazásra és a strand igénybevételére egyaránt jogosított. Persze nemcsak én utaztam kevésszer a miskolci villamoson. Nem volt nagyobb a belvárosinál a diósgyőri vonal forgalma sem. 1927-ben például, hogy növeljék az utasok számát, a villamossági részvénytársaság a Miskolc és Diósgyőrvasgyár között közlekedő villamosokon újságokat helyeztetett el, úgy mint a kávéházakban vagy a fodrásznál. Bambuszkeretre feszített újságok lógtak a kocsik belsejében fogasokon, a miskolci napilapokon kívül több hetilap, fővárosi napilap kínálta a friss tájékozódást az utasnak. Sokat ez sem lendített a forgalmon. Ma is emlékszem az egyvágányú villamos útvonalára, a megállókra. Az első megálló a Tiszai pályaudvarról jövet a villanytelep bejáratánál volt. Majd néhány méterrel odébb a strandfürdőnél, ezt követően már csak c gázgyár előtt állt meg, de ott meg kellett várnia a kitérőben a szembejövő kocsit. A Gömöri pályaudvar, a Búza tér, a Király-hid (Ady-híd), a Royal-szálló, a Me- gay sarok (Szemere utca), a színház, az Erzsébet tér (Szabadság tér), a Városház tér voltak a belvárosig tartó út megállói. Ma nem kínálnak strandjegyet, ingyen olvasnivalót, tolakszunk magunktól a kocsikon. BENEDEK MIKLÓS Könyvnapi ankét A műszaki könyvnapok keretében a MÁV miskolci építési főnöksége munkásszállójának a kultúrtermében tegnap délelőtt 10 órai kezdettel ankétet rendezett. Pejhe László, a szakszervezeti bizottság titkára méltátta az immár 13. alkalommal sorra került könyvnapok jelentőségét, hangsúlyozva: a technika rohamos fejlődése megköveteli a dolgozóktól, hogy egyéni tanulással is bővítsék műszaki ismereteiket. Ezt követően Vécsey István oktató-kutató, az Országos Vezetőképző Központ munkatársa „Közgazdaság, üzemszervezés” címmel előadást tartott. A többi közt sssnae ends izeiket bonyolultsága fniatt mennyire fontos az abban részt vevő vállalatok, intézmények munkájának tervszerűsége, ami nélkül — grafikonok bemutatásával bizonyította — jelentős károk érik népgazdaságunkat. Ha például akadozik az anyagszállítás, ez a termelés folyamatosságában zökkenőket idéz elő. Az előadást hozzászólások és kérdések követték, majd a több mint száz résztvevő megtekintette az építési főnökség tanácskozótermében megnyitott és szombaton zá- culó könyvkiállítást. Jó né- hányan könyvet is vásároltak, s többen nem egy olyan művet rendeltek meg, amely nem szerepel a kiállítottak között. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.42: Fogadóórán. Pásztor Magda műsora. — 14.02: A Budapesti Fúvósötös játszik. — 14.30: Az élő népdal. — 14.40: Iskolarádió. Nagy felfedezők nyomában II. — 15.00: Hírek. — 15.10: Zengjen a muzsika! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Külföldről érkezett. . . Máder László népzenei műsora. — 16.25: A befejezetlen mondat. — 17.00: Hírek. — 17.05: Budapesti randevú Frank Schöbel táncdalénekessel. —18.05: Szemünk fénye. A gyermek a Szovjetunióban. -- 18.30: Leonard Bernstein két nyitányt vezényel. — 18.48: Kritikusok fóruma. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Tíz perc sport. — 19.35: Irodalmi kávéház a budai Korona cukrászdában. — 20.45: Ilos- falvy Róbert operettdalokat énekel. — 20.57: Hírek.— 21.00: Fordulat vagy válaszút? — 21.30: Félóra sanzon. — 22.00: Hírek.— 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Endréd! Mimi és Lemer Ferenc nótákat énekel. — 23.15: A kegyencnő. Részletek Donizetti operájából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Adriana Lecouvreur. Részletek Cilea operájából. — 12.43: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 13.00: Hírek. — 13.03: Barokk muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Keltőtől hatig... — 18.00: Hírek.— 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Mádi Szabó Katalin népdalokat énekel. — 19.26: tJj könyvek. — 19.29: Jó estét, gyerekek! — 19.35; Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Amadeus Webersinke zongora- és orgonaestje. — 20.25: Sport. — 21.45: Dialektika — logika^ — tudomány. Zeley László könyvismertetése. — 21.55: Népdalok. — 22.30: Rádióhangversenyekről. Tallián Tibor műsora. — 23.09: Hírek. — 23.15: örökzöld dzsesszmelódiák. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés, hírek. — 17.35: Munkások, üzemek . . . Hangszerszo- lók. — 18.00: Borsodi Tükör. (Ülést tartott a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága; Kereskedelmi minőségvizsgálat Borsod megyében; Műtrágyázás! tanácskozás és bemutató; Uj termelési mód az aszalói termelő- szövetkezetben.) —18.15: Az idén hallottuk először. — Ifjúsági körkép... A miskolci i0l-es Szakmunkásképző Intézet tanulói a sportcsarnokban. — A beat kedvelőinek. Televízió: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A kis rénszarvas. Szovjet film. — 18.15: Nagyméretű öntvények. Szovjet rövidfilm. — 18.35; Második kenyerünk: a burgonya. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó.— 20.00: A tavasz 17 pillanata. Szovjet filmsorozat, II. rész. — 21.10: Teleszubjektív. I. rész. — 22.10: Az Esztergomi Keresztény Múzeum. — 22.30: Tv-híradó 3. Szlovák televízió: 17.00: Fecske (ifjúsági magazin). — 17.40: A hűség bilincsei. — 18.10: A halhatatlan árnyak. — 18.35: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.00: Az aláíratlan csekk (tévéjáték). — 21.25: Híradó. — 21.50: Antracit (szovjet film). — 23.05: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kakuk Marci. Huszka és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Miskolci Galéria (10—18): Féner Tamás fotói. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Filmplakátok. — Déryné-ház (10—18): Régi magyar arcképek. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Balszerencsés Alfréd (mb. szí. francia). — Kossuth (i3): A vizsgálat lezárult, felejtse el! (mb. szí. olasz). — (hn5. 7): A szarvassá vált fiúk (szí. magyar). — Hevesy Iván Filmklub (í‘5, f7): Eroica (lengyel). —Fáklya (f5, f7): Gyilkossági kísérlet. (mb. csehszlovák film) — Petőfi (f5, f7): így látták ők! (szí. amerikai). — Szikra (5, 7): Az aranyember (szí. magyar). — Táncsics (f5, f7): Légy jó mindhalálig! (magyar). — Tapolca- Ady (7): A tábornok állva alszik ... (16 éven felülieknek! mb. szí. olasz). — Hámor (6): /A Pendragon legenda (szí. magyar). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Iskolarádió. — 8.57: Beethoven: A-dúr szonáta Op. 12. — 9.15: A Pro- métheusz-rejtély. — 9.35: Bálint Sándor nótákat énekel. — 10.03: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Gottlob Frick énekel. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Szilárd test — csapágygolyókból. —11.10: Dvorzsák: g-moll zongoraverseny. — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Részletek Leigh La Mancha lovagja című zenés játékából. — 8.1&: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.30: A Hajdú-Bi- har megyei Vendéglátó Vállalat népi zenekara játszik. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Ütikalauz üdülőknek.— 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hírek.