Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-10 / 238. szám
Romantika nélkül A dolgozók gimnáziumába járnak Valaha úgy hittük, hogy a felnőttoktatás általános műveltséget adó formáira későbben nem lesz szükség. Aki az elmúlt társadalom hibájából nem tanulhatott, az a felszabadulást követő két évtizedben pótolhatta. Hittük, hogy a hátrányos helyzetűeknek utánpótlása nem lesz. A felnőttoktatás ebben az időszakban nem volt romantika nélkül való. Az iskoláskönyvek fölé hajoló ősz hajú munkás társadalmi valóság volt. Ki miért tanul? A „hőskor” után divattá lett a felnőttoktatás valamiféle válságáról beszélni. Miskolcon a dolgozók gimnáziumában tíz évvel ezelőtt a tanulók fele harminc éven felüli volt; 1972-ben viszont már csak a tanulók 16 százaléka. A számok a romantikus korszak végét jelzik. Válságról beszéltünk, pedig nem történt más, minthogy megváltoztak a felnőttoktatás feladatai. Egy, az iskola által 1972- ben készített felmérés adatai már e megváltozott feladatokra utalnak. A felnőtt tanulók 30 százaléka szakmunkáé, egyötöde kétkezi munkás volt. A kereső foglalkozásúak aránya az esti és levelező tagozaton nyolcvan százalék körül alakult. A dolgozók gimnáziumában működik ifjúsági tagozat is. Itt azok tanulnak, akiket nem vettek fel a középiskolákba vagy szakmunkástanulónak, de éréttségiz- ni szeretnének. Az első évfolyamra járók nem egészen két, a harmadikosok majdnem 27, az érettségire készülők 67 százaléka dolgozik. Az oktatás szükségessége — ha elfogadjuk azt, hogy az érettségizett munkás több hasznot ho^ a társadalomnak, mint a kisebb általános műveltséggel rendelkező — nyilvánvaló. Kérdés, hogy ki miért tanul? A tíz százalékot sem éri el azoknak a száma, akiknél a munkahely követeli meg az érettségit. Magasabb beosztást mindössze a hallgatók 11 százaléka, fizetés- emelést 7 és fél százaléka vár. A beiratkozottak több mint fele az érettségi után tovább akar tanulni. Ki miért nem tanult korábban? A fiatalabbak esetében egyértelmű a válasz: nem vették fel őket, mert gyengébb volt a tanulmányi eredményük. , Itt érdemes felfigyelni arra, hogy a gyengébb tanulmányi eredmény magyar «;ata az esetek többségében a hátrányos helyzet. Ez a hátrányos helyzet felnőttekre is igaz. A kérdőíven adott válaszok tanúsága szerint a felnőtt tanulók 68 százalékának nem volt más választása, mint az, hogy az általános iskola elvégzése után dolgozni kezd. Korunk igénye jelentkezik abban, hogy a munka mellett tanulni is akar. A fiatalok közül sokan az érettségi megszerzése után terveznek szakmát szerezni. (Ez utóbbi tény a 14 éves korban történő pályaválasztás gondjaira vall.) Háromezernél többen látogatják A számok bizonyítják: vannak, akik később „érnek”, vannak, akiket hátrányos helyzetük akadályozott korábban, és számosán vannak, akiket már a munkahely késztetett továbbtanulásra. Mindebből nyilvánvaló. ennek az oktatási formának a fontossága, a rangja. Jelenlég 61 csoportban 3200 hallgatója ,van a dolgozók gimnáziumának. BARTHA GABOR Nemsokára vizsgáznak a csemeték rr Őszi látogatás a faiskolában A sajószentpéteri úton. a Miskolci Kertészeti Vállalat faiskolájában 130 katasztrá- lis holdon termesztik a díszfákat, díszcserjéket, rózsákat és örökzöld növényeket. Feladatuk, hogy főleg a miskolci és leninvárosi parkokat — és a magánvásárlókat — ellássák gyümölcsfával. dísznövénnyel. Az iskola kétszer 21 tanteremből — azaz 100X100 méteres táblából áll. Jaskó József munkavezetővel a főfolyosón iparkodunk a telep túlsó vége felé. Gumicsizmáink bokáig süllyednek a sárba. Sorban elhaladunk a dugványiskola, a magiskola, az egyéves díszfák osztálya mellett, melyek „su- háng minőségben” szerepelnek az „osztálykönyvben”. Odébb a kétéves, langaléta koronás fák hajladoznak a könnyű szélben. A következő folyosón az előnevelt fák „osztályába” pillantunk be. Ezeket a lombot adó, majd’ tízéves fákat télen — földlabdával a gyökerükön — kitermelik, s a gyors parkosításokhoz használják fel őket. Az „erősítőbe” azok a csemeték „járnak”, amelyek nem érték el a kellő fejlettségi fokot. Itt egy évig nevelgetik, erősítik őket, hogy felsőbb osztályba kerülhessenek. Végül megérkezünk az anyatelephez,, a 15 éves, túlkoros fákhoz/ Ezek a szaporítást szolgálják. Kísérőm rögtön be is mutatja, hogyan. Kezében a kacorkés- sel kettő-hármat nyisz- szant és már készen is van a dugvány. — A télen 300 ezret vágunk — mutatja kezében a vesszőcskét. — Nézze, így rüggyel fölfelé fogjuk elültetni. A fácskák egyelőre a vermelőoe kerülnek, ahol bekalluszosodnak, kis gyökérszőrök jelennek meg rajtuk. Most szereztünk be 200 ezer csemetedugványt. A jövőben főleg ezek termesztésére állunk át. Az iskolaudvar sarkában valamit égetnek. Szoboszlai Gyula bácsi, az éjjeliőr közeleg Tiki nevű bernáthegyi kutyájával. Az öntözőcsapokat és a kimúlt kígyóként összetekeredő gumislagokat nézegetem. — A mi iskolánkban nincsen nyári szünidő. Végig öntöznünk kellett: két hónapig egy .szemernyi eső nem volt. A földrajzi adottságaink nagyon mostohák. Télen sajnos, fagyzugban vagyunk. Az évi tervünk díszfából 20 ezer, cserjéből 100 ezer. Ha igénylik, az idén is kiárusítunk a fenyőfákból, de csak földlabdával együtt adjuk. A vásárlók, ha elültetik, a következő karácsonykor is használhatják. A debreceni virágkarneválon szereplő Székelyfonóhoz, ami első díjat nyert, a mi szocialista brigádunk nevelte társadalmi munkában a tagátesz-virágokat, népszerű nevükön a büdöskéket. Nincs iskola nevelők nélkül. 43-an, kertész-szakmunkások, technikusok óvják, nevelik a csemetéket. Október 15-én kezdődik a kitermelés, s tart egészen a komoly fagy beálltáig. Ilyenkor vizsgáznak a fácskák. Néhányukat örökbe fogadják a kertek, mások kikerülnek az „életbe”, a parkokba, ligetekbe. VARGA RUDOLF Énekesmadarak lepték el a várost Az utóbbi napok esős, szokatlanul hideg időjárása vándorlásra késztette a Bükk énekesmadarait. Más években csak a legnagyobb téli hidegek idején lehetett a miskolci parkokban annyi sárgarigót, csízt, cinkét látni, mint most. Különösen a diósgyőri városközpont, valamint a kiliáni lakótelep parkosított részeit lepték el az erdei énekesmadarak. Feltűntek a feketerigók is, amelyek eddig „elkerülték” a várost. REFLEKTOR Ma Budapesten a Kohó-' és Gépipari Minisztériumban a „Jái-.iűvek ergonómiája” címmel ankétot rendeznek. ■Jjt Békéscsabán országos hőkezelési tanácskozás kezdődött. Kecskeméten a konzervgyár befejezi a paradicsom feldolgozását. # Kiskörén bekapcsolják az országos hálózatba a vízierőmű negyedik, s egyben utolsó turbináját. Mátészalkán országos tanácskozás kezdődött a cigánycsaládok helyzetéről. Pécsett útügyi napok kezdődtek. -Jjf Szentesen szovjet alkotásokat bemutató irodalmi estet rendeznek. Szombathelyen. nemzetközi környezetvédelmi konferencia kezdődött. # Bevetésre készen a kiskocsik Kerekes kosár és futószalag Október 21-én nyit a Búsa téri ABC ABC-áruházat avatnak október 21-én a Búza téren. A Miskolci Afész árucsarnoka a „leg”-ek áruháza lesz. A földszintes csarnokban és a csarnok körül tapasztalható nyüzsgés láttán a járókelők joggal hihetik, hogy holnap lesz a megnyitó. Szorgos kezek aszfaltoznak, a virágágyásokat csinosítják, takarítanak. A raktárban hegy- gyé nő, polcokra kerül az áru, tegnap éppen a zománcozott edényeket rakták ki. A pénztárgép-állásokról már csak a gép hiányzik. A gépek, ládába zárva, a szerelőre várnak. Az eladótér fehér polcai még áru nélkül, üresen ásítanak, a mai szemle után — amely várhatóan sikeres lesz — kezdenek csak portékát pakolni. Az üzlet, az ország egyik legnagyobb ABC-áruháza, több technikai újdonsággal szolgál majd. Például: nem lesz cipekedés, mert a kosarak helyett könnyen gördülő kocsiba gyűjti az árut a vásárló. A pénztárpult tetején futószalag lesz, a pénztáros erre rakja rá az árut, amelyet a szalag egy gyűjtő- rekeszbe fuvaroz. A vásárló, fizetés után, innen rakja a holmit a szatyrába. Újdonság lesz a majdnem presszónyi területű büfé, csak decemberre várható sztárja, a palacsintasütő automata is. A mérlegekről csak annyit, hogy az áru súlya a fizetendő összeget is mutatja. Nagy kár, hogy a szállítás során mind az öt mérleg megsérült, így azokat vissza kell küldeni Hódmezővásárhelyre. Aligha valószínű, hogy a megnyitón találkozhatunk velük. Az új üzlet gazdái a technikai felszereltséghez méltó áruválasztékot ígérnek. A mezőgazdasági nagyüzemekkel való megállapodás értelmében állandóan lesz majd házi ízeket idéző töltelékáru. Bevezetésre vár négy fóliázógép is, így a hentesáru előre csomagolva is vásárolható. Az árucsarnok reggel hattól este nyolc óráig lesz nyitva, szombaton viszont fél négykor már bezár. B. I. #: A polcok még üresek ... (Kerényi László felvételei) A ma lorradalmisáva Októbe» 18-án délután fé? 3-ker A ma forradalmisága címmel irodalmi műsort rendeznek a Diósgyőri Gépgyár kultúrtermében. A műsorban fellép a Miskolc Nemzeti Színház két művésze, Dari- day Róbert és Győrváry János is. A műsor megtekintése díjtalan. A váliszlók javasolták, a tanács megvalósítja Az 1973. évi jelölő- és választói gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok közül városunk tanácsa Hi -nak a megvalósítását terve.:te az idei évre. Ezek 57 százaléka már megvalósult, 34 százalékának teljesítése most van folyamatban, míg öt százaléka áthúzódik a jövő esztendőre. Három javaslat pénzhiány miatt nem t\ megvalósítani í lanács, A javaslatokban szerep munkálatok jelentőségét következő számok mutatjá út- és járdaépítésre 6730 to: na zúzalékot, 989 köbmét homokot és 4755 darab já dalapot használtak fel. Várakozni szabad — karambolos autóknak Van Miskolcon egy utca, — pontosabban a Rákóczi zsákutca, amely a sötétkapuba torkollik —, ahol csak karambolt szenvedett autók parkírozhatnak. Ugyanis a zsákutca elején elhelyezett Várakozni tilos! tábla a kárbecslésre várakozó autókra nem vonatkozik. Miskolcon ugyanis a sérült autót egy zsákutcában kell bemutatni az Állami Biztosító kárbecslőinek. A . sérült kocsiknak ez az országban egyedülálló privilégiuma meglehetősen áldatlan állapotra világít rá. Megfelelő hely híján a felelősségteljes kárbecslést az utcán, néha 40—50 kíváncsi ember „asszisztálása” mellett végzik az ÁB szakemberei.
