Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-01 / 230. szám
Szakállasok kora Az orvos nem ellenzi, de,.. Ügy látszik, nem tiszavirágélet ü a nagyapáink korából visszatért széles barkó, tekintélyes bajusz és dús korszakán reneszánsza. (Valószínűleg közrejátszik ebben az a tény is, hogy a borotválkozás nem tartozik a legkedveltebb foglalatosságok közé.) — Egészségügyi szempontból ez a divat — csakúgy, mint a hosszú hajé — nem kifogásolható — mondja dr. Horváth Attila, a budapesti Bőrgyógyászati Klinika osztályvezető főorvosa. — Viselése kezdetben, amikor növekszik, némi kényelmetlenséggel jár, s ennek elsősorban pszichikai okai vannak. Amíg ugyanis szokatlan, húzza, izgatja a bőrt, s ez viszketést okoz. A hosszú arcszőrzetet természetesen jóval nehezebb tisztán tartani és ápolni, mint a sima ábrázatot. — Könnyebben szennyeződik, fennakadnak rajta az ételmaradékok, és ha hosszú — a hajhoz hasonlóan —, hamarabb faggyúsodik, zsíroso- dik. Az áll bőrén is vannak ugyanis faggyúmirigyek. Csakhogy, aki rendszeresen borotválkozik, annak álián nem gyűlik össze a szőrtüszőkben a faggyú, és köny- nyebben is tudja mosni, mint aki szakállt visel. Az arcszőrzet rendszeres mosása, gondozása azért sem „takarítható meg”, mert a bajusz- és szakálltakaró alatt könnyen megtelepedhetnek különféle gombák, mikroorganizmusok, amelyek az arcbőr egészének egészségét veszélyeztetik. — A bajusszal, szaká’lal kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel összefüggésben szólni kell az esztétikai szempontból nem kívánatos szőrzet eltávolításáról. E téma elsősorban a nőket érinti, akiknél például az arcszőrzet „férfias megjelenése” különféle betegségek kísérő tünete. A szabad bőrfelületeken, a karokon és esetleg a melleken tapasztalható túlszőrösödés a mellékvese betegségeire vezethető visz- sza. Persze nem feltétlenül betegség jele; lehet, hogy öröklött hajlamról van szó. A kellemetlen tünetek többnyire a serdülőkor elején jelentkeznek, s ilyenkor szokták az érintettek az első hibát elkövetni: a fölösleges szőrzetet tépdesni kezdik. Ettől az erősebbé válik, a tépés, a borotválás ugyanis fokozza a szőrtüsző termelését. A második hiba, hogy az okok szakorvos segítségével történő felderítését elmulasztják. A legfontosabb tehát, hogy csak orvossal való konzultáció után foglalkozzunk a kérdés kozmetikai oldalával. Elsősorban a szőkítést ajánlhatjuk. (Kerényi felv.) A szám edső pillanatra nem tűnik kicsinynek: Mis- kolcnak 34 működő klubja van. Azok a fiatalok azonban, akik nem tartoznak a 12 oktatási intézmény, illetve a tíz vállalat kötelékébe (22 klub ugyanis ilyen „zárt” helyen működik), nemigen találnak olyan helyet, ahol hasznosan eltölthetik szabad idejüket. A városi tanács végrehajtó bizottsága nemrég vitatta meg az ifjúsági klubok helyzetét. A testület elé került jelentésből is leszűrhető, hogy mennyi formális elem nehezíti még a fiatalok klubéletét. Túl sok szó esik az úgynevezett kötött foglalkozásokról, érezhető a statisztikai szemlélet. A klpbok programját — fogalmazza meg az említett jelentés is — a tagság öntevékenységével és aktív közreműködésével kell megvalósítani. Erre azonban csak akkor számíthatunk, ha a fiataloknak elemi érdeke fűződik ehhez a társas formához, ha a klub jól szolgálja művelődésüket — ha önképzőkörré válik —. s biztosítja az életkori sajátosságoknak megfelelő szórakozási lehetőségeiket is. Nem a pénzen múlik Mint számos példa bizonyítja, a vonzó környezet legfeljebb csak alapfeltétel- Idézzünk a végrehajtó bizottság elé került jelentésből: „A szirmai fiatalok nem vesznek részt a klub munkájában. rendezvényeit nem látogatják. A klub esztétikusán berendezett szép helyisége sokszor üres.” Azt is megtudjuk, hogy a klub vezetője csak egy héten egyszer jelenik meg (egyéb elfoglaltsága miatt) az „esztétikusán berendezett” helyiségben. Lámcsak, hogy megMenetdalverseny Kilencedik alkalommal rendeztek Miskolcon menetdalversenyt a fegyveres erők napján. Négy kategóriában — úttörők, középiskolások, Ifjú Gárda-szakaszok és fegyveres testületek — összesen huszonhárom egység tett bizonyságot felkészültségéről. Valamennyi kategóriában igen jó teljesítmények születtek. Nagy vita után született meg a döntés, amelynek értelmében az úttörőknél a 12. sz. Általános Iskola egysége, középiskolásoknál a Zrínyi Gimnázium, az ifjú- gárdistáknál a Földes Ferenc Gimnázium 1G. szakasza, a fegyveres testületek versenyében pedig a munkásőrség egysége szerezte meg az első helyezést. Az NDK jubileumán Műsorral egybekötött ünnepséget rendezett tegnap este 6 órakor a mezőkövesdi Művelődési Központ ifjúsági klubjában a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Werner Hube, az NDK Kultúrkapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese. Egyetemi csúcs A felszabadulás óta jelentősen megnőtt a felsőfokú tanulmányokat végzők száma, és egészen megváltozott a képzés szakmai szerkezete. Különösen erőteljes volt a fejlődés az elmúlt évtizedekben, amikor az intézmények száma 43- ról 92-re, a hallgatók száma (az esti és levelező hallgatókkal együtt) 44000-ről 94000-re emelkedett. Ezt a csúcsot az 1965—66-os tanévben értük el. Azóta az intézmények száma — éppen a széttagoltság felszámolására — 55-re csökkent, a hallgatók száma viszont 100 000 fölé emelkedett. A hallgatók létszáma 1966 óta mérsékelten emelkedik, ez azzal függ össze, hogy a kialakított szákemberszükségleti tervek lényegében változatlan mennyiséget tüntetnek fel, s a munkáltatók szakember-igényét az intézmények évenként többnyire kielégítik.-M- Lányok a DIGÉP pinceklubjában. bosszulja magát a formális törekvés. Egyszerűen arról van szó hogy a szirmaiak- nak, (de mondhatnánk más példát is) nincs miért, vagy ha úgy tetszik kiért látogatniuk a klubot. A megfelelő környezet, a néhány szokványos játék ma már aligha elegendő. Értelmes cél is kell, s ilyen célt csak az egymást jól ismerő fiúk és lányok közössége tud kitűzni. Ezért tartalmasabb és színvonalasabb a különböző üzemi (LKM, DIGÉP, MEZŐGÉP, stb.) klubok tevékenysége. mint a művelődési intézményeikben létrehozott kluboké. Feltétel a beat-zene? De térjünk vissza kiindulópontunkhoz. A 34 működő klubból tulajdonképpen csak I2-tőt kereshetnek fel azok a fiatalok, akik lakóhelyükhöz közel szeretnék szabad idejüket eltölteni. A lakóhelyi művelődéssel kapcsolatban számos tennivalók közül talán a legsürgősebb a klubok életrehívása. A József Attila Klubkönyvtárban — mely fogadhatná a Szent- péteri kapui lakótelep fiataljait — már kísérleteztek ■ifjúsági klub létrehozásával, de nem sok sikerrel- „Az intézmény jellege nem teszi lehetővé táncos, zenés össze- jövetelek rendezését” — mondják a szakemberek. Sajnos, régi receptekre emlékezve azt hisszük, hogy fiatalemberek néhány órát sem tölthetnek közösen, ha nem szól a beat-zene és nincs tánc, Ezt éppen a fiatalok cáfolják meg, akik klubjaikban nemcsak a lemezjátszó(Kerényi felv.) kát, magnetofonokat böm- böltetik. / Ösztönzések A területi ellátottság javítása érdekében már több erőfeszítés is történt. A KISZ KB költségtérítéssel segíti a területi alapszervezetek klubalapítását. Számíthatunk arra, hogy a Ki- lián-déli lakótelepen a helyi lakásszövetkezet is működtet majd ifjúsági klubot. Bizonyára ösztönző az a százezer forintos pályázat is, melynek összegét Miskolc felszabadulásának évfordulóján osztják ki a klubpályázatok legjobbjainak. A legfontosabb mégis azoknak az aktív önképzőköröknek, közösségeknek a létrehívása, melyek megtermik, megteremtik a maguk közművelődési feltételeit. Művelődni vágyó közönség nélkül nincs klub. (gyarmati) Kedves Szókratész Címek és rangok A megszólítások és üdvözlések helyes módjának megválasztása gyakran okoz gondot és vitát. Kit tegezhetek? Kit kell magáznom vagy önöznöm? Hogyan szólítsam fellebbvalóimat? Ilyen töprengéseknek gyakran vagyunk tanúi, esetleg részesei. Ez a kérdés — mely ma már nem annyira lényeges — más-más formában felmerült az emberi társadalom történetének minden szakaszában. Lábcsók A megszólítás, üdvözlés és köszöntés az ókori Kelet népeinél volt talán a legegyszerűbb. Az akkori társadalmak felépítését legtalálóbban egy piramishoz lehetne hasonlítani. Ennek csúcsán állt a mindenkori egyeduralkodó, a fáraó, a király, sokszor maga is istenség. Minden rang és cím őt illette. Megszólítása: fáraó, király, nagy király, urunk. Az uralkodón kívül azonban mindenki csak a király szolgája vagy alattvalója, még a legelőkelőbb főember is. Az uralkodók ennek megfelelően megkövetelik az alattvalói hódolat külső kifejezéseit is: az arcra borulást, a térdelést, a királyi öltöny csókkal diétásét, a kézcsókot, valamint a meghódolás vagy megalázkodás nyomatékos kifejezéseként esetleg a lábcsókot is. A megszólítás azonban mindkét viszonylatban egységesen a' tegező forma volt. Alig későbben a görög demokrácia az emberi érintkezés, s így a megszólítások és üdvözlések egyszerű, nemes és megtisztelő formáit fejlesztette ki. Egymást puszta nevükön vagy egy bensőséges jelző hozzáadásával szólítják meg, például: „Kedves Szókratész!”, „Szókratész barátom!”. Periklész, a híres politikus is így szólítja meg az athéni népet: „Barátaim!”, „Görög férfiak!”, „Athéni polgárok!” Ransfkatalóqus f A megszólítások, üdvözlések egyszerű, áttekinthető formáit az ókor végén a római császárság valósággal forradalmasítja és kialakítja a rangok, címzések, megszólítások, tiszteletadások évszázadokon át uralkodó és egyes elemeiben mindmáig érvényesülő rendszerét. Diocletianus császár (284—305) politikai indítékból bevezeti a perzsa mintájú, tehát ókori keleti eredetű bonyolult szertartásrendet. Eszerint a császár mindenek felett álló úr (dominus). Minden, a személyével kapcsolatos dolog „szent”. A császárt mindenki részéről mély meghajlás és kézcsók illeti meg. A bonyolult társadalmi viszonyok azonban megkívánják, hogy a császár után a birodalom minden polgári és katonai tisztviselője megkapja a maga megillető címét és rangját. Ez a rangsorolás elég hamar kialakul és iu. 380 körül már megjelenik az un. „Notitia dignitatum”, a birodalom cím- és rangkatalógusa. Mindezek a címek átöröklődnek a közép- és újkori Európa majdnem minden társadalmába. A késő római és bizánci ceremóniák élnek tovább a cári udvarban, Madridban, Versailles-ban és a bécsi Hofburgban is. Mindez az utolsó századokban már társadalmi betegséggé fajuló cím- és rangkórságot fejlesztett ki. * A nagy francia, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom e téren is jelentős változást hozott, A modern címzések és megszólítások demokratikusan egyszerű formáival elsősorban az emberi méltóságot tiszteljük meg és kinek-kinek a társadalmi életben betöltött szerepét akarjuk kifejezésre juttatni. HUSZTI VILMOS Művelődni vágyó közösség kell KlubKitépni mind egy szálig? szemle
