Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-24 / 250. szám

Házigazda lehetne egy brigád... N A népfront a közművelődésért Ülést tartott tegnap a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége, s megvitatta a Ha­zafias Népfront közművelő­dési feladatait. Az elnökség ugyanakkor tárgyalta aHNF ismeretterjesztő munkájának eredményeit és feladatait, valamint a honismereti mun­ka eredményeit és gondjait. Monos János, a Hazafias Népfront megyei elnöke meg­nyitójában javasolta, hogy a három témát egyetlen napi­rendi pontként beszéljék meg, kerülve ezzel a feles­leges átfedéseket, hiszen a három témakör összefüggé­sei nyilvánvalóak. Miért most? A társadalom feladatait e témakörrel kapcsolatban az MSZMP KB márciusi és a megyei pártbizottság ezt kö­vető állásfoglalása szabja meg. A közművelődési ha­tározattal a szocialista épí­tőmunka egyik központi fel­adata került napirendre. A társadalom műveltségi szint­je, a szocialista kultúra el­terjedése szorosan összefügg a termeléssel, a munkánkkal, mindennapi életünkkel. — A közművelődés — ál­lapítja meg a jelentés — az oktatás eredményeire ala­pozva járulhat hozzá az ál­lampolgárok hazafias és in­ternacionalista magatartásá­nak erősítéséhez. A szocialista életmód, élet­forma követelménye az ér­telmes élet igényeinek kielé­gítése, a közösségért vállalt munka A munkásművelő­dés következetes gazdagodá­sa követelmény, hiszen a társadalom kulturális fel­emelkedése is csak a mun­kásosztály vezetésével me­het végbe. Egy nyelven, de sokszínűén A népfront, mozgalmi jel­legéből adódóan, a társada­lom szinte minden egyedével kapcsolatba kerül. A legna­gyobb tömegmozgalmunk. Éppen ezért a különböző te­rületeken, módszerben az adott lehetőségekhez kell igazodnia. Egy nyelven és sokszínű­én, de mindenki számára érthetően. Valahogy így len­ne sommázható a vita. A megyei pártbizottság a közelmúltban értékelte a népfront közművelődési mun­káját. Megállapította, hogy az megyénkben, országos vi­szonylatban is figyelemre méltó. Jó eredményeket ért el a népfront az olvasóvá nevelés, a honismereti mun­ka terén, valamint a közíz­lés formálásában. Kezdemé­nyező szerepet vállalt a nem­zetiségi kultúra ápolásában. Folytatni, gazdagítani, ami jó volt — hangzott el a vi­tában —, de még ez sem Csabai-festmények kiállítása Egerben Városunk festőművészei nesztorának, a Munkácsy- díjas Csabai Kálmánnak 32 olajfestményét és öt akva- relljét kiállítják Egerben, a Széchenyi ú. 13. sz. alatti Rudnay Gyula-teremben. Dr. Végvári Lajos egyete­mi tanár, művészettörténész ma délután 5 órakor nyitja meg a november 6-án zá­ruló kiállítást. elég. A feladatok hatalma­sak. Csak egy adat: me­gyénkben a munkások 46 százaléka nem végezte el, nem fejezte be az általános iskolát. Néhány év múlva ez a fejlődés gátja lehet, hi­szen a termelés mai köve­telményeinek csak a jól kép­zett munkások tehetnek ele­get. A sokszínűség azt is je­lenti e munkában, hogy a lakóhelyi feladatokba jobban be kell vonni a szocialista brigádokat. Ugyanakkor a népfront el kell, hogy érjen a gyárakig. Elképzelhető pél­dául, hogy egyes, a népfront által szervezett ízlésnevelő, kulturális megmozdulások „házigazdája” a gyárban a szocialista brigád legyen. El kell érni a bejáró munkáso­kig. (Csak példaként: A Borsodi Szénbányák Vállalat maga szervezi bejáró dolgo­zói lakóterületi társadalmi munkáját. Ugyanígy kapcso­lat van a közművelődési és a szakszervezeti könyvtárak között is.) A vita folytatódik Az elnökség részletekbe menően tárgyalta a művelő­dési munkaközösségek fel­adatait, a más szervekkel való együttműködés lehető­ségeit. Az előterjesztést, kiegészít­ve a vita anyagával, a kö­zeljövőben tárgyalja meg a megyei népfrontbizottság. Akkor kerül majd sor a kü­lönböző népfrontbizottságok­nak küldendő ajánlás végle­ges megszövegezésére. A téma fontosságát, jólle­het, itt csak néhány gondo­latkört érintettünk, példázza egy, a megyei pártbizottság értékeléséből idézett mondat: „Sokan azt mondják, hogy a kulturális kiadások sokba kerülnek, de a kulturálatlan- ság ma már többe kerüL” B. G. jjc Hradil Alajos munka közben Dokumentumok Miskolc tegnapelőttjéről Sérült képek orvosa Bizony már alig van ház az Arany János utcában. Eltűn­nek a szűk kis sikátorok — Miskolc oly jellegzetes szín­foltjai, — mert kell a hely a modernebb, tágasabb, egész­ségesebb, több embernek ott­hont adó bérházaknak. Las­san felismerhetetlenül átala­kul a környék, a városnegyed. Bontásra vár a 94-es számú ház is, ahol a sötét kapualj­tól balra, egyetlen szobájába visszahúzódva él és dolgozik Hradil Alajos festő, restaurá­tor. A házat, amely valaha a kertben állt, bombatalálat érte a háború alatt. Az ősz mester még mindig fürgén sürög-forog, tesz-vesz ecsetjei, tégelyei között és Ablakok a világra Milyen a világ Grúziában, amelynek irodalma szinte egyszerre nőtt fel a szovjet hatalommal? — Mi módon formálta szörnyeteggé az amerikai átlagembert a viet­nami háború? — Hogyan élt a fasiszta elnyomásban a portugál falu? — És végül: hogyan látja a világot Graham Greene, aki A csen­des amerikai című regényé­vel mutatott példát arra, miként lehet politikai mon­danivalót igényes irodalmi köntösbe öltöztetni? Négy könyvben választ találunk a kérdésekre. A tizedik tanú című grúz elbeszélés-gyűjtemény a inai Grúzia életével ismertet meg bennünket sokoldalúan: ho­gyan éltek a grúzok a Nagy Honvédő Háborúban, s mi­ként alakult életük az azóta eltelt években. Klasszikus el­beszélési módtól a modern filmszerűségig népi motívu­mok és városi elemek ve­gyülnek a novellában, ame­lyek egy nálunk többé-ke- vésbé ismert világra nyitnak ablakot. Mary McCarthy amerikai újságírónő azt a „másik Amerikát” képviseli, amely­nek első nagy megrázkódta­tása a vietnami háború volt; ez az értelmetlen kaland, amibe az amerikai vezetőré­teg, az establishement ker­gette bele az „all american boy”-t, az átlagamerikait. A Medina című riportkönyv megrázó beszámoló My Lay egyik szereplője, Medina pa­rancsnok tömeggyilkosságá­ról, és arról, hogyan igye­kezett a kormányzat men­teni az elembertelenedést. Ferrara da Castro a nem­rég megdöntött fasizmus uralmának idején mutatja be Napfényes házikó című köny­vében a portugál paraszt nyomorúságos életét, amely olyan volt, mint a magyar szegényparaszté a felszaba­dulás előtt. Szép leírásai a nyomorúságban is vonzó táj­ról Steinbeck Érik a gyü­mölcs-ének melegszínű raj­zaira emlékeztetnek, hősei­nek küzdelme pedig az em­beri megpróbáltatás gondjait tárják elénk sziszifuszi erő­feszítések közepette, kissé a madáchi finitizmushoz ha­sonlóan : „Ember küzdj és bízva bízzál”. Graham Greene, a novel­lista, Az utolsó lehetőség cí­mű kötetével Sommerset Maugham színes elbeszélő módszerére emlékeztet. Angol a javából: az az angol közép- osztálybeli világjáró szól írá­saival hozzánk, aki úgyszól­ván már mindent látott. Kissé cinikus, nem veti meg a szexet, az erotikát, de érti az élet nehézségeit is. Az életet némileg ironikusan szemléli, mint egy már le- hanyatló, de még mindig jó­módú birodalom kissé deka­dens világpolgára. (Európa Könyvkiadó.) MÁTÉ IVÁN nagyon készségesen, hálásan válaszol az érdeklődő látoga­tónak. (Nem sokan vannak már...) A Hradil cég utolsó, még ma is dolgozó örököse ő, aki már tíz éve nem fest képet, hanem Münchenben szerzett szaktudását kamatoztatva (1908-tól 1912-ig tanult ott Franz Müller és Pinokkothek mesterektől) a beteg képeket, szobrokat gyógyítja. Cseh-morva származású a család. A nagyapa mézes- kalácsos volt, de a fiát (Hra­dil bácsi apját) Bécsben taníttatja. Hradil Vince Mis­kolcon telepedik le, s i875- ben megnyitja panorámafes­tő, reklámművészeti műhe­lyét. A panorámafestés ma már ismeretlen szakma; a film és a mozgókép ítélte ha­lálra. A panorámafesíő meg­rendelésre a különböző aktu­ális vagy történelmi esemé­nyeket festette meg 200-szor \ 130-cm-es képekre, amiket aztán a mutatványosok (be­léptidíj ellenében) sátrakban mutogattalc. (Kapott a néző egy távcsövet is, és így élet­nagyságban látta a képet.) Hradil Vince képei közül már csak az első világháborút ábrázoló sorozatból maradt négy érdekes darab. Érdekes, ritka dokumentumok ezek egy régen volt világból. Hradil bácsi már nem foly­tatta az édesapja mestersé­gét. Az öt Hradil fiú mind festő lett ugyan, de csak Ala­jos maradt itthon az apai műhelyben. A többi meghalt vagy szétszóródott a nagyvi­lágban. Jutott belőlük még Svédországba is. Hradil bá­csi nem a művészi tevékeny­ségéből élt, mert ahogy mondja: „a művészetből nem lehetett megélni”, hanem a reklám, családfa, nemesi címer festéséből, restaurálás­ból. Az egész falát beborító festményeit kedvtelésből ké­szítette. Ám ezek a festmé­nyek nekünk, miskolciaknak, különösen becsesek. A kitű­nő technikai felkészültséggel, igényesen megfestett miskol­ci tájképek (Avas, Szinva- part, Lévay József háza, a hajdani Népkert stb.) olyan dokumentumok Miskolc teg­napjáról, tegnapelőttjéről, amelyeket ilyen formában csak itt, Hradil mesternél le­het már látni. Munkája van most is bő­ven; a falak, az asztalok te­le sérült képekkel, törött szobrokkal. Kikíséri a ven­déget és már nyúl is az ecsetért. Jó egészséget, jó munkát, Hradil bácsi! (horpácsi) JELBESZÉD A Jelbeszéd plakátja zu­hanó férfit ábrázol, s egy fiatalember valóságos és át­vitt értelemben vett zuha­nását, majd lábra állását lát­hatjuk a filmvásznon. Mári- ássy Judit forgatókönyve alapján Luttor Mara rendez­te a legújabb színes magyar filmet, amelynek cselekmé­nye nagyrészt kórházi miliő­ben bonyolódik. Építkezés közben emelet­nyi magasságból lezuhan Ágh Csaba 18 éves segédmunkás, és orvoshoz kerül. Baleseti sérülése kevésbé veszélyes, ám az orvos megállapítja, hogy egyik lábát már koráb­ban súlyos kór támadta meg, amit csak amputációval le­het lokalizálni. A tudatilag elmaradt fiatalember megré­mül az operációtól, elhagyja a kórházat, s a szüleihez uta­zik, akiknél — mintegy kontrapunktjaként a kórter­mek hangulatának — éppen disznóölés van. Az egészsé­gesek életének harsány meg­nyilvánulásai rádöbbentik Ágh Csabát, hogy helytele­nül cselekedett. Visszatér a kórházba, ahol végül is si­keres operáción esik át, s kitágult látókörrel — értve már az emberi világ „jelbe­szédét” •— hagyja el a kór­házat. Ez a váza a cselekmény­nek, ami azonban számos kö­rülmény hatására bonyoló­dik. A fiú beleszeret a nála kétszer idősebb orvosnőbe, elszenvedi okos kis barátnő­je, egy diáklány halála mi­att érzett fájdalmát, s be­tegtársai is szerepet játsza­nak katarzisében. Meglepetés a főszereplőt mély átéléssel megszemélye­sítő amatőr Nyíry András diák játéka, az orvosnő sze­repében kifejező a csehszlo­vák Jana Brejchová filmmű­vésznő alakítása, jók a kór­házi betegek különböző tí­pusait megelevenítő epizo- disták is. Kende János ope­ratőr egyszerűségükben is beszédes képsorai teszik még emlékezetessé a filmet. t T. L Inl'H-'IJ CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.32 A barátság nem ismer határokat. , . — 13.52: Kóruspódium. — 14.02: Az élő népdal. Répáshuta. — 14.12: Magyar szerzők zongora­műveiből. — 14.32: Rádiószínház. Faust. — 17.00: Hirek. — 17.05: Talabér Erzsébet és Andó Mi­hály nótákat énekel. — 17.38: Körmikrofon. — 18.03: Hallgas­suk együtt! Mozart-müvek. — 18.48: Kritikusok fóruma. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Sporthír- adó. — 19.35: Mikrofonközeiben Frankie Laine. — 20.05: Kézfo­gások. Írók találkozója. — 20.55: Hírek. — 20.58: örökzöld dalla­mok. — 21.45: Kodály: Kilenc epigramma. — 22.00: Hirek. — 22.15: Sporthírek. — 22.25: Tiz perc külpolitika. — 22.35: Respighi: Róma fenyői. — 22.57: To­rnáz Salamun szlovén költő ver­sei. — 23.12: Verbunkosok, nép­dalok. — 24.00: Hirek. — 0.10: Fibich operáiból. Petőfi rádió: 12.00: Barokk muzsika. — 13.00: Hírek. —13.03: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Cziffra György Liszt-mű­veket zongorázik. — 13.45: Idő­járás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hirek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Mario Lan­za énekel. — 19.27: Üj könyvek. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. — 20.20: Hirek. — 20.30: ökölvívó-bajnokság. — 21.35: Üj sebészeti eljárás — az idegátültetés. — 21.50: Csárdá­sok. — 22.05: Rádiőhangverse- nyekről. — 22.35: A hanglemez- bolt könnyűzenei újdonságai. — 23.00: Hirek. — 23.15: Kamaraze­ne. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.35: Bar­langtúra Domicán. — Egy kis dixieland. — 18.00: Borsodi Tü­kör (Jelentés a borsodi folyók­ról; Tárgyalta a városi-járási NEB; Téli előkészületek a Mis­kolci Járműjavítóban.) — 18.15: Versek — zenével. — Ifjúsági körkép: (A barlangigazgató port­réja; Határőríiatalok a gáton; Negyedóra a beat kedvelőinek.) Televízió: 17.53: Műsorismerte­tés. — 17.55: Hírek. — 18.00: Per­petuum mobile. Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. — 18.45: Silvia Markovid román hegedű- művésznő műsora. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: A tavasz 17 pillanata. Szov­jet tévéfilmsorozat, IV. rész. — 21.20: Családi kör. Szülők, neve­lők magazinja. — 22.15: Tv-hlr- adó 3. Szlovák televízió: 17.00: Fecs­ke. Ifjúsági magazin. — 17.40: Románia (dokumentumfilm). — 18.10: Jan Kiepura énekel. — 19.00: Híradó. — 20.00: Az Adler- ügy (tévéjáték). — 21.00: Híradó. — 21.30: Torna VB. — 23.00: Saj­tószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kakuk Marci. Schiller-bérlet. Filmszínházak: Béke \f4, hn6, 8): Jelbeszéd (szi. magyar). — Kossuth (Í3, tin5, Tj: Szép maszk (szí. olasz—francia). — Hevesy Iván filmklub (f5,f7): Is­mét átugrom a pocsolyákat! (mb. szi. csehszlovák). — Fák­lya (f5, ±7): Idegen arcok ... (magyar). — Petőfi (f5, f7): Fél­tékenység és orvostudomány (16 éven felülieknek! szí. lengyel). — Szikra (5,7): Elza kölykei (mb. szí. amerikai). — Táncsics (5, 7): Anna és a farkasok (16 éven felülieknek! szí. spanyol). — Tapolca—Ady (7): A fekete herceg (mb. szovjet). — Hámor (6): Aranyláz. — Kutyaélet. (két Chaplin-űlm. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Déryné-ház (10—18): Régi magyar arcképek. — Kos­suth Művelődési Ház (10—18): Filmplakátok. FENTEK Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Zenekari muzsika. — 9.00: A Prométhe- usz-rejtély. — 10.00: Hirek. — 10.05: Iskolarádió — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Kocsis Zoltán zongorázik. — 10.59: Lot­tóeredmények. — 11.00: Mit tu­dunk a lassú vírusokról? —*1.10: Birgit Nilson és Richard Tucker énekel. — 11.49: Kritikusok fó­ruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népek zenéjéből. — 8.25: Zenés játékok. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 10.59: Lottóeredmények. — H.OO: Hi­rek. Értesítés Értesítjük a Miskolc-Ta­polca, Herman O. Kert­szövetkezet területén lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy f. év OKTÓBER 25-ÉN 1-16 ÓRÁIG munkálatok végzése miatt - az energiaszolgáltatást szüneteltetjük. ÉMASZ 2. SZ. KIRENDELTSÉG Hégy könyv - négy ország

Next

/
Thumbnails
Contents