Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-23 / 249. szám

Egy éven belül immár, a második műsor volt a va­sárnapi, amely Nagy Lajost idézi. Az indokot erre az ad­ja, hogy még mindig sajná­latosan kevéssé ismerik, ol­vassák ezt a nagyszerű írót. Zelk Zoltán ugyan óva intett attól, hogy Nagy Lajost újra és újra felkedezzük, de ta­lán nem is ez volt a tévé szándéka. Nagy Lajos olyan értéke irodalmunknak, em­beri tartása, elkötelezettsége, konok ragaszkodása a ke­gyetlen igazságokhoz, azok kimondásához olyan példa, amelyet nem lehet elégszer felidézni. A riporter kiment az író szülőfalujába Apostag- ra és megkereste azokat az embereket, akik ismerték, akikről tulajdonképpen a Kiskunhalom című szociog­ráfiáját írja. Izgalmas vál­lalkozás ez, amit más iro­dalmi alkotásokkal, írókkal is meg lehetne kísérelni! Nagy Lajos idézése Reymont Parasztok-jához ha­sonlítja a Kiskunhalmot). Ö maga vall erről a Lázadó ember című könyvében, ami­kor a kritikusairól szól. Tény, hogy nem az élet napos ol­dalát mutatta be írásaiban, hogy többször írt a nyomor­gókról, elesettekről, mintsem azt .a kor polgári ízlésű ol­vasói el tudták volna viselni. A rádiónak adott nyilatko­zatában elpanaszolta, hogy még a szegényemberek — novelláinak hősei — sem szerették olvasni, mert si­várnak tartották az ábrázolt világot. Zelk Zoltán szerint azért nem szerették, mert „képtelen volt hazudni”. Gyű­lölte az urakat, megvetette a szolgákat, de a szolgáknál is jobban az urakat majmoló középosztályt. Az elsők között kapja meg a Kossuth-díjat Nagy Lajos, élete utolsó éveiben mégis rossz közérzetben, megkese­redetten hallgat, alig jelenik meg írása. 1946-ban cikket ír róla Illy'- Gyula a Szabad­ság című lapban „Felfede­zettem, Nagy Lajos címmel. Önéletrajzát már a beteg, öreg ember írj- aki őszin­tén megvallja is, hogy hol, kikkel szí -dett. „Hagyjuk a jós felfedezést Zelk Zoltán. A -áléit• Lajos nem kell — az az o bajuk.” Vannak írók, akiket csak generációkkal később méltányol igazán az utókor, pedig az értékei mindenkor nyilvánvalóak, hozzáférhető- lenne? ek. Nagy Lajos is ilyen író S még egy mondatnyit csupán arról, hogy Nagy La­jos szülőháza (tanyája) ott Apostogon a Tabáni telken elhanyagoltan, romosán áll. Ez viszont már .szégyen ... HORPÄCSI SÁNDOR 1 ovsztonogov sajtótájékoztatója Budapesten bemutatták a Hanumát „A korszerűség kutatása határozza meg munkánkat. A korszerű tartalom a színházi kifejezés korszerű eszközei, olyan színházi kollektíva megteremtése, melynek tagjai egy nyelven beszélnék, egy módszert vallanak...” Ez a hitvallása a leningrádi Aka­démiai Gorkij Színház mű­vészeti vezetőinek, akik hét­főn délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Fészek Klubban. Miskolcon is láthatjuk Mint ismeretes, a világhírű együttes a Budapesti Művé­szeti Hetek keretében három produkcióját mutatja be; a Hanuma című zenés vígjáté­kot, Örkény Tóték című tra­gikomédiáját és Rahmanov Viharos alkonyat című szín­művét. A Hanumát és a To­tókat október 31-én, illetve november 1-én a miskolci közönség is láthatja. A sajtótájékoztatón —ahol az együttes csaknem minden tagja megjelent — G. A. Tovsztonogcv, a Szovjetunió Állami-díjas és Lenin-díjas népművésze a színház főren­dezője különös szeretettel be­szélt A. Cagarelli vígjátéká­Mai tévéajánlatunk: Egy ember és a többiek A harmincas évek mun­káséletét költői eszközökkel ábrázoló történet főhőse egy éjjeliőr — ez az ember, aki sorstársainak ezreit testesíti meg még jól emlékszik az elbukott forradalomra, hi­szen maga is részese volt az eseményeknek, s ezért bör­tönbe is került. Most az éj­jeliőr életében csak a szén­telepen történtek jelentenek eseményt. Időnként csend­őrök tűnnek fel, munkásokat bocsátanak el, az ottmara- dóknak már alig fizetnek valamit, a szüntelen rettegés a mindennapok részévé vá­lik. Beliczán, az „egy ember” pedig „.hűséges kutyája tár­saságában figyeli a látszóla­gos nyugalom, eseményte- lenség mögött gerjedő indu­latokat. Beliczánt Vajda László személyesíti meg, a többi szerepben Solti Bertalant, Monori Lilit, Kátay Endrét, Novák Istvánt látjuk. ról, a Hanumáról. (A zenés művet egyébként nagy kö­zönségsikerrel mutatta be a Fővárosi Operettszínházban a leningrádi együttes.) A vi­dám történet arról szól, ho­gyan versenyzett egymással a régi Tifliszben két házas­ságközvetítőnő, hogyan akar­tak az öreg hercegnek gazdag menyasszonyt találni és ho­gyan győzedelmeskedett a végén a fiatalok természetes szép szerelme. A rendező ze­nével és pantomimmai; ver­sekkel és táncokkal gazdagí­totta az előadást. A Tóték mindenütt sikert arat A magyar sajtó képviselői­vel történt találkozás alkal­mával természetesen sok szó esett a Tóték című tragi­komédiáról. „A magyar Ör­kény István ma a világon az egyik legjobb, legérdekesebb drámaíró” — jelentette ki Tovsztonogov. De be sem fe­jezhette, máris az őrnagyot játszó N. N. Trofimov rágad- ta magához a szót, s arról beszélt, hogy milyen izgal­mas színészi feladat számára a magyar tiszt figurájának megteremtése. Elmondta, (Tudósítónktól.) Háromnapos országos ta­nácskozást rendezett Eger­ben az Eötvös Loránd Fizi­kai Társulat és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola, amelyen egyetemek, főiskolák, középiskolák és általános iskolák fizikata­nárai vettek részt. A tanács­kozáson a fizikatanítás ter­mészettudományos szerepé­ről és a korszerű módsze­rekről tartottak előadásokat, amelyeket élénk vita köve­tett. Dr. Marx György akadé­mikus előadásában többek között kifejtette, hogy a .fi­zikatanítás módszerei — fő­leg az általános iskolákban — elavultak, újakat kell ke­*Tovsztonogov, a Hanuma, illetne a Tóték rendezője (Kerényi László felvételei) hogy otthoni sikerei ellenére — a színész nívódíjat kapott ezért az alakításáért — bi­zonyos félelemmel lép a ma­gyar közönség elé. A magyar nézők magas mércével mérik a színházat — hangsúlyozta Tovsztonogov is. A találkozás folyamán fel­merült újabb magyar művek leningrádi bemutatójának le­hetősége is; az Akadémiai Gprkij Színház alapvető tö­rekvései közé tartozik, hogy egy-egy nemzet legrangosabb drámai produktumait beik­tassa műsortervébe. Ma este egyébként a Tóték kerül színre Trofimovval és Lebegyevvel a főszerepben, holnap, csütörtökön pedig a Viharos alkonyatot láthatja Budapest közönsége. GYARMATI BÉLA resni helyettük, mégpedig olyanokat, amelyek még a századfordulón is alkalma­sak lesznek arra, hogy meg­ismertessék a gyerekekkel a tantárgy széles körű össze­függéseit. Szólott az előadó arról is, hogy a világnézeti oktatás tulajdonképpen az anyagi világ megismerésével kezdődik. Már az óvodás gyerekek játék közben ész­reveszik az alapvető tör­vényszerűségeket, csak az a baj, hogy nem építenek erre a „felfedezésre”, s nem for­dítanak rá kellő gondot az az általános iskolában. A filmvetítésekkel és be­mutatókkal kísért, tanácsko­zás befejezésekor elmondot­ták, hogy a szakemberek egyetértenek abban; az in­Mert nemcsak azt tudtuk meg a két riportalanytól Vö­rös Gyuláné és Micsinai Sán­dor), hogy milyen embernek ismerték meg Nagy Lajost, de azt is, hogy a falu ho­gyan vélekedett a róla írott könyvről. A legmegdöbben­tőbb, legelkeserítőbb az ér­dektelenség — alig tudtak a könyvről (Micsinai Sándor csak a megjelenése, után 25 évvel olvasta el), csupán a szűkebben vett rokonságban járt kézről kézre, de azoknak sem tetszett a mű. „Ha nem dicsérik őket, akkor nem tetszik” — mondta Etelka néni — Vörös Gyuláné... Szótlan, magábazárkozó, ritka mosolyú embernek is­merték Nagy Lajost a falu­ban, de arra még ma is em­lékeznek, hogy eljárt a sok- gyermekes szegényekhez — szerette a gyerekeket —, há­rom hónapra előre kifizette a tejet az egyik családnak. Ez a „kávéházi író” szót tu­dott érteni a parasztokkal, pontosabban szóra tudta bír­ni őket. Mélységesen felhá­borította és elkeserítette a faluban tapasztalt „mongóliai állapot”. Micsinai Sándor és mások szerint túlzott az író, mert noha a faluban nem volt villany, járda, mozi, csak por-sár, vályogból épült öreg házak, „sok értelmes, öntudatos, gerinces paraszt- ember élt itt”. Ezt nem is vitatta soha Nagy Lajos, az író igazsága azonban mélyebb (a korabeli Színházi Élet tegrált fizikaoktatásé a jövő. Ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy nem határolják el szigorúan egymástól az egyes természettudományos tantárgyakat, hanem össze­függéseiben tárgyalják, őket. Az országban már több álta­lános iskolában kísérletkép­pen természetismeretet taní­tanak a harmadik és a ne­gyedik osztályokban, ame­lyek keretében a fizika, a kémia, a biológia és mate­matika egyes összefüggései­vel' foglalkoznak. Mindez csupán a természettudomá­nyos szemlélet kialakításá­nak kezdete. Erre építve, felmerült, hogy az 5. osz­tályban kellene kezdeni a fizika tanítását. (márkusz) A fizikaoktatás jövője Kísérletképpen: természetismeret SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20 Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Akik századunk zenéjét megfiatalítot­ták. — 14.39: Operettket­tősök. — 15.00: Hírek. — — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Indulók. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Diák­tarisznya. — 16.35: Szép ez is! A császár-király katonái. — 16.46: Peter Pan. Készletek Cahn-Fain filmzenéjéből. — 17.00: Hirek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Mozart: C-dür .vonósötös. K. 515. — 17.52: Mi lenne, ha... Breitner Miklós közgazdasági műsora. — 18.07: Közvetítés az U. Dózsa—Leeds United BEK labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. — 19.00: Esti Kró­nika. — 19.25: Töltsön egy Órát kedvenceivel! — 20.25: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 21.10: Hírek. — 21.13: otto Klemperer Beethoven-műveket vezényel. — 22.00: Hirek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Vers és dal. Goethe: A holdhoz című költe­ménye. — 22.50: Régi magyar muzsika. — 23.15: Viktor Mer- zsanov Grieg-müveket zongorá­zik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dzsesszfelvételeinkböl. Petőfi rádió: 12.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 12.30: A 04, 05, 07 je­lenti. — 13.00: Hírek. — 13.03: Anna Moffo és James McCra­cken énekel. — 13.40: Orvosi ta­nácsok. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 13.00: Hirek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 18.20: Fiatalok hullám­hosszán. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Üj könyvek. — 29.23 Köz­vetítés a Liverpool—FTC BEK . labdarúgó-mérkőzés II. félidejé­ről. — 21.15: Az élet szerelme.— 22.15: Részletek Loewe: Camelot és Gigi című zenés játékából. — 23.00: Hírek. — 23.15: Könnyű­zene Balassa P. Tamás szerze­ményeiből. — 24.00: Hírek Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.35: Nagy­üzemi mezőgazdaságunk. Ered­mények, gondok a miskolci ter­melőszövetkezetekben. — Ver­bunkosok, csárdások. — 18.00: Borsodi Tükör (Jelentés a bor­sodi folyókról; Ülésezett a Ha­zafias Népfront Borsod megyei Elnöksége; A diákparlament me­gyei előkészítő bizottságán; Tu­dományos ülés az MTESZ-ben.) — 18.15: Sanzonok. — Női gon­dok, női dolgok... (A Szeren­csi Csokoládégyárban). — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió: 17.03: Műsorismerte­tés. .17.05: Hirek. — 17.10: u. Dó­zsa—Leeds United BEK labdarú­gó-mérkőzés közvetítése a Nép­stadionból. — 19.00: A Colosse­um. Olasz rövidfilm. — 19.15: Fsti mese. — 19.30: Tv-híradó.— 20.00: Budapesti Művészeti He­tek. Egy ember és a többiek. — 21.20: Telesport. — 22.20: Tv-hlr- adó 3. Szlovák televízió: 17.45: Kerü­leteink hangja. — 18.10: Autó­motor revü. — 18.40; Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.00: A bosszú (román film). *- 21.15: Híradó. — 21.35: Greiner Szibil festőmű­vész műveiről. — 22.00: Sajtó­szemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kakúk Marci. Shakespeare-bér­let. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18) Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Filmplakátok. — Déryné-ház (10—18): Régi ma­gyar arcképek. Filmszínházak: Béke <f4, hn6 8): Játszd újra, Sam! (mb. szí. amerikai). — Kossuth (2, 15): Kard és kereszt (mb. szovjet). — (7): Aranyláz — Kutyaelét (két Chaplin-film). — Hevesy Iván Filmklub (hn5): Egészség- ügyi kisfilmek. — Ságvári (7): A diktátor. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hirek — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Régi hires énekesek műsorából. — 8.50: A ma hullámhosszán. »Vili. rész: Vezetői döntés. — 9.30: Sárközi Béni népi zenekara játszik. — 10.00: Hirek.— 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Brahms-művek. —11.29: Mindenki könyvtára. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Szimfonikus könnyűzene. — 9.00: Hírek. — 9.03: A szép Ga- lathea. Részletek Suppé daljá­tékából. — 9.30: A 04, 05, 07 je­lenti. — ló.00: A zene hullám­hosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek. — 11.50: Szemforgatás nélkül. Pályázati hirdetmény Miskolc monyéi város Tanácsa V. B, Építési és Közlekedési Osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET A MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VALLALATNAL / rs e nf • főmérnöki, á*rr-m •• f ^ • főkönyveim munkakörök betöltésére A pályázat feltételei: . * Főmérnöki munkakörnél: gépészmérnöki képesítés és 5—10 éves szakmai gyakorlat. Főkönyvelői munkakörnél: közgazdasági egyetemi, illetve számviteli főiskolai vagy mérlegképes könyvelői képesítés és 5—10 éves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatot részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és a képesítést igazoló oklevél vagy másolat mellékelésével az osztályon 1974. OKTOBER 31-IG KELL BENYÚJTANI # A leningrádi színház művészei a műsoraikról készített programfüzetet tanulmányozzál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents