Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-23 / 249. szám
A em (ejeí vess a vasárnapi vevő / . Szabad««© ^kereskedők szabadnapja? Hozzáértő emberek megvizsgálták, hogy mit vásároltak a vevők a vasárnap is nyitva tartó boltokban. Maguk is meglepődtek, mert a kosarakba kerülő holmi kilencven százaléka nem napi közszükségleti cikk volt, hanem ital, kávé, mosópor, szóval csupa olyan dolog, amely a hét bármely napján beszerezhető és tárolása nem okoz gondot. A felmérést annak érdekében végezték, hogy indokokat szerezzenek a nyitva tartási idő szűkítésére ... Hálátlan és népszerűtlen feladat erről szólni, de hallgatni már csak a kereskedelmi dolgozók érdekében sem illő. Az áttérés nagy próba volt Mint ismeretes, a vidéki kereskedelem dolgozói július 1-től csökkentett munkaidőben dolgoznak, azaz heti 48 helyett, 44 órát dolgoznak ... Elvileg. Az a helyzet ugyanis, hogy a szakma krónikus munkaerőgondjai, valamint a legtöbb vállalat . anyagi gyengesége, továbbá más, speciális okok miatt csak papíron lett 44 a 48-ból. A pult mögött állók gyakran nem tudják élvezni a rövidített munkahét kedvezményét. A városi párt-végrehajtó- bizottság, annak előtte pedig a kereskedelmi és vendéglátóipari pártbizottság végrehajtó bizottsága is értékelte a munkaidő-csökkentés tapasztalatait. A tapasztalatokra hivatkozva mindenekelőtt azt kell leírni, hogy a korábbiakhoz képest a lakosság ellátásának színvonala nem romlott, annak ellenére, hogy néhány üzlet nyitva tartási idejét mérsékelték. Nem titok, hogy az áttérés nagy próba volt, s felszínre hozta a kereskedelem néhány, még mindig megoldatlan problémáját. Hogyan ítél a közvélemény? A rövidített munkahét miatt kieső munkaidőalapot a vállalatok döntő részben (50—70 százalékban) üzem- szervezéssel igyekeznek pótolni, de jelentős mértékben számoltak a létszámnövekedéssel is. Ám, amikor a kereskedelmi vállalatok vezetőit megkérdezték, azok mindegyike elsőként a létszámgondokat emlegette. A nem túl magas keresetek, az élelmiszerszakmában különösen nehéz fizikai munka, s nem utolsósorban a közvélemény nagyon is felemás megítélése miatt, nem vonzó mesterség a pult mögé állni. A háromnegyed részben nőket foglalkoztató kereskedelmi vállalatoknál feltűnően magas a táppénzesek aránya. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál és a Borsod megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál tíz százalék fölött van. Az egyébként helyes és jó nőpolitikái határozat érezteti hatását. Egy kétgyermekes kismamát például egy évben kilencven nap táppénz illet meg. Ha pedig az asszonyok élnek ezzel a jogukkal, s otthon maradnak, amikor beteg a gyerek, ezért nem lehet nekik szemrehányást tenni. Péntek a legforgalmasabb A szabad idő kiadásának többféle módja van. (Kéthetenként egy szabadnap, vagy hetenként fél nap vagy a szabadsághoz kapcsolva, egyszerre kapják meg.) Ám van olyan vállalat, ahol a dolgozók a ténylegesen járó szabad időnek csak kétharmadát veszik ki, egyhar- madát ledolgozzák, pénzért ... Ez ellentmond persze az. eredeti rendelkezéseknek és törekvéseknek, de másként nem lehet biztosítani a korábbi ellátási színvonalat. A jelenlegi helyzet nem tartható fenn sokáig, és az sem várható, hogy munkát kereső szakképzett kereskedők sorakoznak majd a vállalatoknál. A kereskedelmi és vendéglátóipari pártbizottság titkárának is az a véleménye, hogy még egyszer mérlegre kell tenni a nyitva tartási rendet, sahol lehet, takarékoskodjunk az idővel és az emberrel. A vásárlási csúcs szombatról péntekre tolódott. Minden második család rendelkezik az élelmiszerek eltarthatóságát biztosító hűtőszekrénnyel. Tíz vasárnapi vásárló közül kilenc nem tejet és kenyeret vesz... Mind-mind olyan ok, amely miatt egy-két órával korábban húzható le a redőny. B. L Mitől sárga a víz? Lezártak két forrást Tanácsos forralni! — Mitől sárga a víz, lehet-e egyáltalán — betegség veszélye nélkül — inni? — tették fel tegnap a kérdést, ki tudja hányszor a Miskolci megyei városi Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat vezető-főorvosának, dr. Bársonyos Jenőnek. A válasz: — Köztudott, hogy Miskolc vízellátása karsztforrásokra épült, amelyek az időjárástól függően adnak vizet. Ezért van aztán, hogy nyáron szomjazunk, ilyenkor pedig aggódunk a túl sok, s bizony nem éppen kristálytiszta ivóvíz miatt. A) barlangjáratok az óriási csapadékmennyiség miatt nem tudják érvényesíteni szűrőhatásukat, a' nagy tömegű, gyors sodrású víz magával ragadja az egyébként leülepedő iszapot, ami egyébként tiszta kőpor. Ilyen időszakban természetesen még fokozottabban ellenőrizzük az ivóvizek minőségét — naponta félszáznál is több minta kerül a vízlaborba —, s ahol a legcsekélyebb gyanú merül fel a bakteriális fer- tőzöttségre, azonnal lezárjuk a forrást. így például Miskolcon jelenleg az Anna 1. és a Szentgyörgy-forrás elzárását rendeltük el, a víz letisztulásáig. A többi forrásnál az erősebb iszaposság miatt maximális klórozással fertőtlenítünk a víz elszíneződött- sége egyébként —, ha elvonul az ár — megszűnik, leülepszik. Mégis, azt tanácsolom a város lakosságának, hogy ha tehetik, ezekben a napokban a gyengébb gyom- rúak, a csecsemők és betegek számára forralva adják az ivóvizet. R. É. Tegnap csaknem térdig érő sárban, gumicsizmában szedték az almát a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát gyümölcsösé- bön. Ma reggeltől az állami gazdaság .dolgozóival együtt nyolcezren kezdik meg a sárga muskotály szüretelését. Sajnos, a* termésnek csaknem a fele a földön van. Ha az idő is engedi, körülbelül két és fél hétre lesz szükség ahhoz, hogy a hegyaljai szőlőt leszüreteljék. A vezetésről KISZ-titkároknak összevont titkári értekezletet tart pénteken a KISZ Miskolc városi Bizottsága. A KISZ KB 1974. április 17— 18-i határozatával kapcsolatos tennivalókról, majd időszerű külpolitikai kérdésekről kapnak tájékoztatást a résztvevők. Harmadik napirendi pontként vezetési alapismereteket összefoglaló előadást hallgatnak meg a jelenlevők. 3|c A község elöntött részén csak a viz fodrozása jelezte az utat Sajószentpétertől Felsőhámorig Mentünk és védekezünk Idős nénike ül a sebtiben összekapkodott batyun: — Istenem! Istenem! Mi lesz most velünk? — Körülötte négy unoka. A legkisebb sír, a többi már játszik. A tantermekben bútorok, batyuk, emberek. Farkas János héttagú családjával jön: — Mondták, hogy jöjjünk, de nem akartam. Így meg a bútor is ottmaradt. Rusz Andrásé kát gépkocsival katonák mentették. Széplakiéinak szinte minden ingóságuk az árvizes házban maradt. Mester Károly, az iskola igazgatója nyugtatgat mindenkit: — Emberek, mindjárt hozunk egy forró teát... Árvíz. Nincs mit szépít- getríünk rajta: a rendkívüli időjárással szemben néhol tehetetlen volt az ember. Nem állíthatta meg, de harcolhat vele. Sajószentpéter, 1974. október 22. (Írhattunk volna más községneveket, ahol hasonló a kép.) — Mentünk és védekezünk — mondotta Üveges Endre, a tanács elnöke. — Több, mint' száz gépkocsi és kétezer ember vesz részt az ár- vízvédelmi munkákban. Segítségül jöttek a katonák. Az első perctől részt vesz a mentésben a munkásőrség. Ma a kora délelőtti órákig vagy ötszáz embert kellett a veszélyeztetett házakból kitelepítenünk. — Az emberek? — Mindenkit elhelyezünk. Az iskolákban és a sport- csarnokunkban. — Nem mindenki hozta magával még a legfontosabbat sem... — A veszélyeztetett területen víz van. Feltehetően épületkárok is lesznek. Az első feladat az életek mentése, de ezzel párhuzamosan, hiszen annyira nem volt nagy a veszély, folyt a vagyonmentés is. Sajnos, né- hányan nem értették meg, hogy ami történik, az értük való, de a lakosság túlnyomó része fegyelmezett volt. A tanácselnök irodájában percenként csengett a telefon. Kondér kell a teának, gumicsizma a kint dolgozóknak, hely a kitelepítettek- nek. Az iskolában a tábla még a tegnapi számtanpéldát idézte, de kusza gyerekbetűkkel valaki aláírta: „Kiáradt a Sajó”. Volt, aki derékig érő vízből mentette holmiját. Láttunk mellig vizes kiskato- nákat és munkásőröket, akik a jószágot mentették. Beren- tei bányászokat, akik a gátat vigyázták. Az utat csak a tócsák, vizek fodrozása jelezte. Gépkocsivezetőnk akkor már húsz órája nem evett és nem aludt: — Láttam a nagy szabolcsi árvizet is, de rémült embernek nincs kicsi és nagy. Csak a víz van ... A kisiskolás Tóth Józsi a kocsira kapaszkodott. Iskolába indult, s velünk akart átjutni a vizen. Az iskolában lakók közül többen azon tanakodtak, hogyan jutnak el a gyárba, hiszen délután kezdődik a műszak. Pórázukat elszakított, máskor félelmetes kutyák álltak a futó víz partján, meghunyászkodva, rémülten, tanácstalanul. Az árvíz szomorú, de az ellene tevő embernek nem félelmetes. Jártuk Miskolcot is. A kiöntött Szinvá partján, Felsőhámorban vízben álltak a házak. Oft tegnap délután már nem volt szükség védekezésre. Munkásőrök vigyázták a megromlott útszakaszokat, postások dolgoztak a vezetékek helyre- állításán.. A miskolci Sa jó-parton homokzsákok sora magasítja a töltést ma is. Dolgozik a Pamutfonóipari Művek miskolci gyára, amelyet tegnapelőtt a Szinva, ma a Sajó fenyeget. Fakadó vizeket fékeznek a homokzsák-gyűrűk, készültség vigyázza a gátat. A víz szertelen támadása ellen a szervezett társadalom rendkívüli tettekre képes erejével. (bartha) Taggyűlések Ápolónők, szülésznők, asszisztensek lesznek A Szentpéteri kapui kórházban működő Egészségügyi Szakiskolában nappali tagozaton az idén mintegy 250 fiatal sajátítja el a gyermekápolónői, a szülésznői és az általános ápolónői szakmát. Gondoltak a már munkába állókra is; mintegy 700 dolgozó részére szerveztek az idén képzést röntgen-asszisztensi, rendelőintézeti aszszisztensi, általános ápolónői, szociális otthoni ápolónői, valamint ideg-elme ápolónői szakon. A nappali tagozatosak kétéves, a munkájuk naellett tanulók pedig — a szaktól függően — két- vagy háromévi tanulmányi idő Után szerezhetik meg az iskola végbizonyítványát, amely ápolónői képesítést ad. sf: Árvizes madonna az iskolában (Ágotha Tibor felvételei) Nyolcezren szüretelnél! a Hegyalján Izekben a napokban va- íennyi városi KlSZ-alap- rvezett taggyűlést tart. A talok meghatározzák a KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17—18-i határozatából adódó feladataikat, s értékelik eddigi tevékenységüket.
