Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-21 / 222. szám

Évadnyitó premier

KAIÍUK MARCI

.....

épes bfisKEiltoyyV'

*Sl**lt*r

*r,*4ítitmint,!KY fjsyp.

ajc A Képes Énekes Könyv címlapja

Közénk robbantak, a nyakunkba szakadtak, nagy ricsajt csaptak, síppal, dobbal, nádi hegedűvel lármáztak, énekeltek, táncba hívtak, vártak, és invitáltak mindenkit, aki a látnivalóra kíváncsi. Nem árultak zsákbamacskát, megmutatták a portékát, a helyére terelték a kiváncsi népet, és jelt adtak, hogy kezdődhet a produkció. Honnan jöttek? A harmincas évek Budapestjéről, a X.igetből? A régi Magyarországról, a történelemből? Vagy Tersánszky Képes Énekes Könyvéből? Mindenesetre éltek, itt voltak, a mi kedvünkért támadtak új életre, és életben is maradnak, amíg tapsolunk nekik.

A tegnap esti előadás az idei évad első bemutatója, Tersánszky Józsi Jenő há- romfelvonásos bohósága, a Kakuk Marci Örkény István átdolgozásában, Nagy András László rendezésében került a Miskolci Nemzeti Színházba. Szó szerint a színházba, mert a darab előjátékkal kezdődik már a bejáratnál. De nem elkezdődik, in medias res, a mondandó közepébe vág. A rendező ezzel a formával ülteti be a nézőt a történés közepébe, így teremt meg kort, miliőt, írói világot. Ezt is kell tennie, hiszen a regényciklusból szükségszerűen csak egy rész az, ami a színpadi változatban bemutatható, és ha jó az előadás, akkor ebben is látnunk kell az egészet.

Tersánszky nagyon sokat segít a rendezőnek. Felkínálja neki a saját színházát, az 1930-as évek Budapestjén oly sikeres Képeskönyv Kabarét, amelyről így ír a Nyugatban Nagy Endre: „...költészete számára egy több rétű, egyetemleges megnyi- latkoztatási lehetőséget teremtett. A zene, a kép, a játék költészetének éppolyan közvetlen kifejezési eszköze, mint a szó. Alkotása valamennyi oldalából egyszerre születik meg, mint a kristály, de valamennyi oldal és él egy láthatatlan belső tengelyhez igazodik; Tersánszky költészetéhez. ”

Tersánszky kitalálta a nagy, forgatható lapokból álló, képeskönyv alakú díszletet, amelynek „lapjai” között más-más rövid jelenetet lehet eljátszani. Nagy András László és az előadás vendég díszlettervezője, Meller András számára adott a forgószínpad, amelyen két fordulat között Kakuk Marci kalandjait lehet egyetlen dologra, az író világára koncentrált díszletek között eljátszani. Nagyon jó ez a színpadkép, lehetőséget ad az alapvető rendezői' felfogás, a bohóságként meghatározott műfaj, a vásári ko- médiázás maradéktalan megvalósítására. Korlátlan lehetőséget enged a játéknak és elmegy a legvégsőkig, amit látványtól elvárhatunk: megmutatja az írót. A mérhetetlen szabadságvágyat kompromisszumokban feloldó Ter- sánszkyt. Mindent „feljegyeznek” valahol, semmi nem marad büntetlenül.

Kakuk Marci a „vasalt” társadalomba nem tud beilleszkedni, kihasználja hát. Figurájában gyűjti össze Tersánszky azt a különvéleményt, amelyet a két világháború közötti Magyarországgal szemben képviselt, és benne is testet ölt az írónak az elesettek, a segítségre szorulók, a jólfésült emberek körén kívül rekedtek iránti rokonszenve. „Kakuk • Marci tehát eszköz Tersánsz- kynak arra, hogy vele bejárja a társadalmat és véleményt mondjon.”

Kakuk Marci mindig „tova” megy. „Tova, de hova?” A komikus kérdésben és egyben tragikus válaszban érezzük talán legemberibb- nek, legtisztábbnak a rokonszenves csavargót. A figurának ezzel a megható, lírai vonásával azonosul legjobban a miskolci előadás címszereplője, Varga Gyula is. Csak másodsorban játszik vakmerő vagányt, „majd megfogsz, ha utolérsz”, „járj túl az eszemen, ha tudsz” csibészt. De megteszi a legtöbbet. amit tehet: Kakuk Marcijának mindig szomorú egy kicsit a szeme.

■ ■

Méltók a partnerek is; majdnem egyenletesen magas színvonalú az akrobatikus ügyességet is igénylő színészi játék.

Nagyon jó Kovács Mária a fösvény, zsarnok hölgy, a Méltósága szerepében, és mellé azonnal Somló István szerencsétlen őrültjét, Jánoskát állítanám. A színésznő eszköztárából mindenre, erre a romlott, gonosz, öregedő bestiára is bőven futja, Somló István pedig a szerep által szinte némaságra ítélve kivételes drámai erőről tesz bizonyságot. Az őrültje félelmetes.

Az előadásban három fiatal színésznő, a színház három új tagja mutatkozik be. Lázár Katalin mint Pattanó Rozi, Jancsó Sarolta mint Csűri Linka, Ivánka Mária pedig Gizus szobalány szerepében lép elénk. Közülük Lázár Katalin játéka a legerőteljesebb ; megteremti ezt a csinos, életrevaló és mindenki babájaként nagyon szánandó figurát. Két társnőjének a szerep az övénél kevesebb lehetőséget ad, de bemutatkozásuk alapjan elmondhatjuk, hogy éppúgy erősítik majd a társulatot, mint a negyedik fiatal, Matus György, aki Uccu Jóska, a közrendőr szerepét játssza nagy örömmel.

Demeter Hedig Csurin éját, Simon György és Csapó János két különböző típusú csavargóját és Somló Ferenc kertészét szintén együtt említeném. Végig kitűnő, egyenrangú partnerei a főszereplőnek. Hasonlóan jó karakter Szili János szenilis mél- tóságos ura.

A nemcsak tempójában egyenletes, de eszközeiben is hibátlan előadás megteremtésében jelentős szerepe van Egedi Edit, a szintén vendég jelmeztervező ruháinak, és a stílusos dalbetéteknek, a zenei munkatárs, Kalmár Péter ízlésének és hozzáértésének.

Hat

nyelven

Az Ady Endre Művelődési Ház idegennyelvi baráti kö- cia, finn és eszperantó re angol, német, orosz, fran- nyelvből tanfolyamot rendez. Mindazok jelentkezhetnek, akik a fenti nyelveken már „haladó fokon” képesek tanulni.

Debrecenben

A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem galériája „A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság harminc éve” címmel fotókiállítást rendezett Jugoszlávia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A jugoszláv nép életét, az elmúlt három évtizedben elért eredményeit bemutató kiállítást tegnap délben nyitották meg a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán.

Opera- fesztivál a klubban^

A glundeboume-í operafesztivál műsorának legszebb részleteit hallhatják a Művészklub vendégei — természetesen nem élőben — szeptember 23-án, délután 5 órakor. A Művészklub zeneművészeti tagozatának összejövetelén dr. Viola György eleveníti fel az említett fesztivált. Előadását az operarészletek mellett diaképek is színesítik.

SZOMBAT

Kossuth rádió: 12.00: Déli

Krónika. — 12.20: Zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Magyaran

szólva. . . — 12.45: Melódiakoktél. — 13.55: Terítetlen asztal.— 14.05: Kóruspódium — Mátészalkán, ii. rész. — 14.25: Üj zenei Újság. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kis magyar néprajz. — 15.10: MagnósoK, figyelem! — 15.55:

Reklám. — 16.00: 168 óra. —

17.30: Mindenki könyvtára. Sánta Ferenc: Húsz óra. — 18.00:

Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 18.15: Közvetítés a-Va sas—FTC bajnoki labdarúgó- mérkőzés II. félidejéről. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Zenekari muzsika. — 20.00: Közvetítés a Bp. Honvéd—U. Dózsa bajnoki labdarugó-mérkőzés II. félidejéről. — 20.50: Lemezek közt válogatva .. . — 21.30: Bikfalvy

Júlia és Palló Imre népdalokat énekel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.25: A beat kedvelőinek. — 23.10: Liszt-művek.

— 24.00: Hírek. — 0.10: Melódiakoktél.

Petőfi rádió: 12.00: Az élő népdal. Vizslás. — 12.10: Tiresias keblei. Részletek Poulenc operájából. — 12.50: „Jelképek erdején át...” — 13.00: Hírek.

— 13.03: Dvorzsák: VIII. szimfónia. — 13.40: Orvosi tanácsok.

— 13.45: Időjárás. — 14.00: Napraforgó. — 14.49: Éneklő Ifjúság.

— 15.00: Ecseri lakodalmas. — 15.13: Eredmények, gondok a mezőgazdaságban. — 15.45: Hírek. — 15.50: II. félidő. Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. — 17.00: Holnap közvetítjük ... — 17.23: Lemezmúzeum. Haydn: G-dúr vonósnégyes, Op. 76. No. 1. — 17.44: Expedíció a paradicsommadár birodalmába. — 18.00: Hírek. — 18.10: Közkívánatra. A Magyar Rádió Karinthy-színpada: Az állatok konferenciája; Alan King: A Booher-eset. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Erkel: Bánk bán. Háromfelvoná- sos opera. — 21.11: Klasszikus magyar költők versei.. — 23.00: Hírek. — 23.15: Slágerrandevú.

— 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.35: Hét végi krónika. (Szüreti előkészületek ; Zöldség és gyümölcs, raktározás és tárolás; A Megyei Beruházási Vállalatnál; A Miskolci Nemzeti Színház tegnap ,esti bemutató előadásáról; A i gyerekek és a könyvtár.) — 5 Hangversenyen. — 18.00: Az

l^ősz kezdetén — az erdészetnél. — E heti vendégünk. — Akit -már régen hallottunk. — Köny- •Jnyedén — komoly dolgokról. *Kik azok? Mi vagyunk!. . . Jegy- .• zet. — Kocsis és kocsivezető. — ■< Zenés hét vége.

Televízió: 14.53: Műsorismertetés. — 14.55: Korunk tudománya. — 15.35: Hírek. — 15.45: Csudaballa balladája. Riportfilm.

— 16.05: Kórusmuzsika. — i6.35: Napilapok, hetilapok. Miről ir a világsajtó? — 17.00: Repül a nehéz kő. Szovjet tévéfilm-sorozat, II. rész. — 18.10: Nyitott boríték. — 18.50: Új építészet Magyarországon. V. rész. A felszabadulástól 1960-ig. — 18.15: Cicavízió. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az utolsó játszma. Tévéjáték. — 21.15: Engelbert Humperdinck műsora. — 22.05: Tv- híradó — 2. kiadás. — 22.15: Kanada—Szovjetunió jégkorong- mérkőzés.

Szlovák televízió: 16.25: VZKG Ostrava—Skoda Pizen jégkorongmérkőzés. — 19.00: Híradó. — 20.00: A Brutus akció. (Lengyel film.) — 21.35: Híradó. — 21.50: Az újságíró (szovjet film, 2. rész). — 22.05: Sport.

Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — József Attila klubkönyvtár ( 3—18) : Gacs Gábor grafikái. — Miskolci Galéria (10—18): Kass János grafikus- művész kiállítása. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Testvérvárosok nemzetközi fotószalonja. — Déryné-ház (10—18) : Régi magyar .arcképek.

Miskolci Nemzeti Színház (7): Kakuk Marci. Csiky bérlet.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Ki megy a nő után? (mb. szí. angol). Kossuth (f3, hn5, 7): Robinson Crusoe (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (5): Andrej Rubljov I—II. (Duo- la helyár! szovjet.) — Fáklya (f5, f7): Ki van a tojásban? (szí. magyar). — Petőfi (f7): Francia kapcsolat (16 éven felülieknek! Felemelt helyár, szí. amerikai).

— Szikra (5, 7): Az utolsó mozielőadás (16 éven felülieknek! amerikai). Táncsics (f5, f7): A Pendragon legenda (premier helyár! szí. magyar). — Tapol- ca-kert (f8): Jelszó: A puszták angyala (mb. szovjet).

VASÁRNAP

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: öt kontinens hét napja.— 8.20: Szerelmi bájital. Részletek Donizetti operájából. — 9.09: A tündöklő tarisznya. Mánya Anna mesejátéka. — 9.50: Szerkesztői üzenetek. — 10.00: Hírek.

— 10.13: A Tiszának reggeli gyönyörűsége. — 10.12: Óvodások

dalkincse. — 10.30: Vasárnapi

koktél. — 12.00: Hírek. — 12.10: Édes anyanyelvűnk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.05: Nem azért mondom. Hámos György írása. — 13.15: Fél óra sanzon. — 13.45: Az athéni szín. Szécsi Éva görögországi jelentése m. — 14.05: Üj lemezeikből.

— 15.00: Hírek. — 15.08: /^Karamazov testvérek. Rádiipáték Dosztojevszkij regényéből. — 16.08: Korunk operacsillagai. Juri j Mazurok. — 17.00: Hírek. — 17.05; Népdalkörök országszerte.

Tákos. — 17.25: Sztravinszkij:

Versenymű zongorára es fúvós hangszerekre. — 17.46: Arany

János versei. — 18.01: Pompadour. Részletek Fali operettjéből.

— 19.00: Hírek. — 19.10: Sporthírek. — 19.15: Slágermuzeum. — 20.00: Magyar múzsa. ,,A költő veri a dobot”. — 20.40: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 21.17: Budapesti beszélgetés Lovro von Mataciccsal. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek.

— 22.20: Falra hányt borsó. Csehov vidám jelenetei. — 22.50: A Jackson Five együttes játszik.

— 23.05: A Juilliard vonósnégyes felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10! Filmzene.

Petőfi rádió: 8.00: Miska bácsi lemezesládája. — 8.30: Mit hallunk? — 9.00: Mátlié Jolán es Marczis Demeter népdalokat énekel. — 9.30: Olasz kamara- muzsika. — 10.10: Láttuk, hallottuk — a kiállítótermekben. — 10.30: A Magyar Rádió IV. futókocogóversenye. — 12.00: Haydn müveiből. — 13.00: A kis kanász. Mesejáték. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Táskarádió. —

15.00: Mit üzen a Rádió? —15.35: Marenzio-kórusok. — 16.00: Hírek. — 16.05: Ez is, az is . . . Hámori Éva műsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Sporthírek. —

18.10: Olvasóportrék 1974-ben. — 18.21: A Magyar Rádió Karinthy- színpada. Parkinson törvénye — vagy az érvényesülés iskolája. — 18.51: Jó estét, gyerekek! — 19.00: Kapcsoljuk a Berlini Népszínházát. — 20.05: Hírek. —

20.15: Sporthírek. — 21.10: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. — 21.20: Nóták. — 21.45: Levelek a világirodalomból. — 22.00: Othello. Részletek Verdi operájából. — 23.00: Hírek. — 23.10: Népszerű énekesek és együttesek műsorából. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 18.00: Vasárnapi krónika. — 18.05: Fiatalok

zenés találkozója. — 18.52—19.00: A sportrovat jelenti...

Televízió: 8.20: Iskola-tv. — 9.50: Csak gyerekeknek! — 11.10: Leonard Bernstein a muzsikáról. — 13.48: Műsorismertetés.

— 13.50: Omer pasa. Osztrák tv- film. — 14.15: Mi újság az úttörőknél? — 15.00: Ki vagy te, robot?.. . — 15.25: Nemzetközi

Pajtás Kupa. — 16.45: Delta. Tudományos híradó. — 17.10: Műsorainkat ajánljuk. — 17.40: Repül a nehéz kő. Szovjet tv-film- sorozat. — 18.40: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A Hét. — 20.00: Hírek. — 20.05: Klasszikusok tv-íilmen. Platonov szerelmei. — 21.50: Chris es

Frank. NDK zenés film. — 22.30: Hírek.

Szlovák televízió: 8,30: Híradó.

— 9.05: Gyermekeknek. — 9.45: A borzalmas malom (bábjáték).

— 11.00: A Rudó Právo mezei futóversenye. — 12.00: Hangverseny Kassáról. — 12.45: Mezőgazdasági magazin. — 13.10: Heti híradó. — 13.35: Kelet-Csehor- szágban a tv kameráival. — 14.00: Az „Arany sisak” motorkerékpár-verseny és lóverseny közvetítése. — 16.30: Szórakoztató műsor. — 19.00: Híradó. — 19.50: A vasárnap verse. — 20.00: Az üveghölgy. Rafael-mü- teremben. (Tv-játék). — 21.10: Híradó. — 21.30: Irodalmi ö$z- szeállítás Julius Fucikról.

Kiállítások. Miskolci Képtár (10—18 óráig): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Déryné-ház (10—18 óráig): Régi magyar arcképek. — József Attila klubkönyvtár (10—18 óráig): Gacs Gábor grafikái. — Miskolci Galéria (10—18 óráig): Kass János grafikusművész kiállítása.

Miskolci Nemzeti Színház (7):

Kakuk Marci. Szigligeti bérlet.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8 óra): Ki megy a nő után? (mb. szí. angol). — Matiné (10 óra): Egy magyar nábob és Kárpáti Zoltán. (Dupla helyár!) — Kossuth (nlO, nl2 óra): Ki megy a nő után? (mb. szí. angol). — (f3, hn5, 7 óra): Robinson Crusoe (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (5 óra): Csendesek a hajnalok . . . I—II. (Másfélszeres helyár! Mb. szovjet.)

— Mesemozi (10 óra): A pirospöttyös labda. — Fáklya (f5, f7 óra): Ki van a tojásban? (szí. magyar). — Matiné (fii óra): Dollárpapa (magyar). — Petőfi (f5, f7 óra): Francia kapcsolat (16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Szí. amerikai). — Matiné (10 óra): Bob herceg (szí. magyar). — Szikra (5, 7 óra): A Pendragon legenda (premier helyár! Szí. magyar). — Matiné (9, ll óra): Don Quijote fiai (mb. szí. szovjet). — Táncsics (f5, f7 óra): A locsolókocsi (szí. magyar). — Matiné (fii óra): Botrány az operában (amerikai filmvígjáték). — Ta- polca-kert (f8 óra): Jelszó: A puszták angyala1 (mb. szovjet).

— Hámor (6 óra): Elza kölykei.

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.11:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.16: Mit üzen a Rádió? — 8.51: Hegedűs

Lászlóné népdalokat énekel. — 9.06: A Prométheusz-rejtély. Szemelvények Mesterházi Lajos regényéből. — 9.26: Rádióbörze. — 9.30: A hét zenemüve. — iO.OQ: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Szimfonikus zene. — 11.00: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik.

Petőfi rádiód 8.00: Hírek. — 8.05: A mikádó. Részletek Sullivan—Gilbert operettjéből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. . . — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.00: Hírek.

MAKAI MARTA

Bitesőn, süsü?

Álltam a berlini Alexanderplatz szegélyén, s szemlélgettem a rengeteg látnivalót. Egyszer csak ötvenes forma, tömzsi férfi toppant elém és sietősen kétszer is elhadarta: „Bitesőn, süsü?” —, miközben a két kezével utánozni próbálta a mozdonykerekek hajtókarjainak mozgását. Mindebből megértettem, nem gúnyolni akart a „süsü”-vel, hanem „bitte schön"-özve (azaz, „kérem szé- pen”-ezve) az iránt érdeklődött: merre van a vasútállomás? Kiderült az is, hogy a csekélységemet németnek hívő tájékozatlan érdeklődő — egy honfitársam. Magános magyar turista, aki csupán az említett két német szót birtokolva napokat töltött az NDK-ban.

Több hasonló hazámfiával találkoztam még kéthetes utazásom során. Az üzletekben — Berlinben, Potsdamban, Drezdában — mintha pantomimjátékosok lettek volna, tucatnyian élénk arcjátékkal és taglejtésekkel fejezték ki valamely árura irányuló vásárlási szándékukat. Komikus jeleneteknek lehettem így szemtanúja. Fenn, északon, a Keletitenger partján fekvő Koserow-ban berendezett hatalmas kempingben pedig egy, az autóján érkezett gyöngyösi parasztembert ismerhettem meg, aki még az említett két német szót sem tudta. Így élt napokon át annak az NDK-beli ismerősének a társaságában, akivel annak magyarországi látogatásakor hozta össze a véletlen —. s akit, miután másfél órán át hasztalan kereste, egyik németül tűrhetően beszélő turistatársam segítségével öt perc alatt talált meg.

Elgondoltam, s most is meditálgatok rajta: amilyen örvendetes, hogy hazánkból évente már több mint egymillióan külföldön tölthetnek egy-két hetet, annyira meghökkentő és sajnálatos, hogy jelentős részük kukkot sem beszél a vendéglátó ország népének nyelvén. Így pedig csak látnak, hallanak, de nem sokat, vagy semmit sem értenek meg. A legtöbb esetben félre is értenek bizonyos dolgokat, aminek következménye: hamis képet alkotnak a látottakról-hallottakról.

Meg kellene tehát tanulni legalább egy világnyelvet! De hol, hogyan?

Állok néhány barátommal együtt Miskolcon, a főutcán, a TIT plakátja előtt. S a választ onnan olvasom le: hat nyelv tanulását teszi lehetővé a társaság.

— Ha valamelyik világnyelven naponta csak egy idegen szót tanulna meg az ember, a jövő nyárig azzal is sokra menne — mondta barátaim egyike.

Igaza van. Az a mintegy háromszáz szó ugyanis sokkal többet jelent. Hiszen az ige múlt, jelen, jövő idejének, ragozásának vagy a főnév eseteinek, képzésének ismeretében hatványozódik az említett mennyiség. És természetesen nemcsak egy szót lehet naponta úgy megtanulni, hogy egy év múlva is tudja az ember. Egyik fővárosi ismerősöm úgy tanult meg három év alatt tökéletesen angolul, hogy este felírt öt szót egy kartonlapra, s reggel borotválkozás, majd a villamoson való utazás közben mint az ötöt agyába véste.

Számos más módja van még valamely idegen nyelv elsajátításának — nem beszélve a TIT tanfolyamairól —, s a tévében nemrég nyilatkozó, tizenhat nyelvet beszélő dr. Lomb Katóval vallom, a legfontosabb: a kitartó tanulás. Akinek ehhez nem fülik a foga, azzal szokta ámítani magát, hogy kár fáradoznia, mert nincs nyelvtehetsége.

Igenis, fáradozni kell az idegen nyelv elsajátításáért, ám a nem inatszakasztó erőfeszítés megtermi gyümölcsét. Azt eredményezi, hogy nem lesz a külföldön járó magyar hallószervének épsége ellenére is süket, azaz — süsü.

TARJÁN ISTVÁN