Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-21 / 222. szám
Az elnöki sajtóiroda munkatársa volt Chilei vendég az ifjúsági házban A Molnár Béla Ifjúsági és Űttöröházban KlSZ-vezetők- kel találkozott tegnap Hor- vát János, a Televízió szerkesztő-riportere és Mario Rarzini, chilei fiatalember, aki a kegyetlen politikai fordulat bekövetkezéséig a Népi Egység kormánya elnöki sajtóirodájának munkatársa volt. Horvát János kubai és chilei útjáról, tapasztalatairól beszélt. Az előadás szünetében volt alkalmam beszélgetni Marió Barzinivel, aki augusztus 6. óta tartózkodik Magyarországon. Buenos Airesből érkezett hazánkba. — Nyolc hónapig tartózkodtam Chilében a fordulat napja után. „Egyházi csatornán” keresztül sikerült kijutnom az országból, mint még 700 honfitársamnak. Harmincéves vagyok, 1964 óta dolgoztam a volt népi kormány sajtóirodáján, ahol rádióműsorokat szerkesztettem. Ezt megelőzően három rádi egyetemen történelmet és filozófiát hallgattam. 1971- ben még Jugoszláviában voltam, amikor Almeyda külügyminiszter kérésére visszatértem Chilébe. Apám matematikus-csillagász — ma már nyugdíjas. A gyermekei miatt — hatan vagyunk testvérek — nagyon sok kellemetlenség éri mostanában. A testvéreim közül egyedül sikerült elhagyni a manapság rémtetteiről ismert országot. A szünet végéig még maradt néhány perc, s Horvát Jánost kérdeztem, a nemrégen megjelent kubai riportkönyvéről, amely a Minerva Kiadó gondozásában látott napvilágot. — Ebben a könyvben kubai riportjaim megszületésének körülményeit írtam le. Kétszer voltam Kubában. Mindkét alkalommal a Hét című politikai magazin részére készítettem dokumentumfilmet munkatársaimmal. Ugyancsak kétszer jártam Chilében, akkor ismerkedtem meg Mario Barzini ba>+c Apróságok a nagy házak tövében (Ágotha felv.) Miskolcon REFLEKTOR Nemcsak az árokásás Vannak dolgok, amelyeket mindenki tud, mégis újra és újra ismételni kell — tudatosítani —, hogy természetünkké váljék. A városi pártbizottság most tartott kibővített ülésén egyik közéleti vezetőnk ezt mondta: „Nemcsak az árokásás lehet társadalmi munka, hanem a közművelődési tevékenység is...” (Természetesen csak akkor, ha díjtalanul és önként vállaljuk a köz érdekében). Majd egy szónoki kérdés következett: ..Meg vannak-e becsülve a közművelődés társadalmi munkásai?” S a felszólaló mindjárt felelt is: nincsenek! Gyorsan visszalapoztam füzetemben, ahol fel volt jegyezve, hogy 40 ezer fát ültettünk el társadalmi munkában, hogy a város szocialista brigádjai hárommillió forintot gyűjtöttek össze óvodák építésére, hogy 80 ezer munkaórát ajánlottak fel nagyüzemi dolgozóink önként, díjazást nem várva. De nem volt feljegyezve annak a munkásnak a neve, aki politikai és szépirodalmi könyvekkel a hóna alatt jár üzemről üzemre, aki — mennyi energia kellett ehhez — a háromszázas létszámú munkahely dolgozói közül 223 embert rendszeres olvasóvá nevelt. És azoknak a neve sincs följegyezve, akik színház- meg hangverseny-bérletekkel kilincselnek. S még hány név vár feljegyzésre! Zenészek, akik munkásszállásokon, iskolákban vagy távoli falvakban tartanak ismeretterjesztő hangversenyeket. Képzőművészek, akik termelőszövetkezetben rendeznek tárlatot, vagy ipari tanulóknak beszélnek az alkotás titkairól. Aztán a művészeti csoportok résztvevői. Kórustagok, akik éppen olyan becsületbeli dolognak tekintik a próbákat, mint a gyári műszakot. A bábjátékosokra — a sok száz gyereken kívül — vajon ki figyel? Hát a színjátszókra, táncosokra? A mérnökökre, tanárokra, orvosokra, akik — munkaköri kötelezettségeiken túl — nyitogatják környezetük szemét a korszerű ismeretekre? évig közgazdaságtant tanul- rátommal is. tam hazámban, majd a belgV. R. Panasz Diósgyőrből Amíg járda nincs... A diósgyőri lakótelepen a kertészek hozzáfogtak a parkosításhoz. Az egyik lakó, B Zoltán az iránt érdeklődött: mikor díszlenek már virágok a déli házsor mentén? Sokakkal együtt úgy tudják, hogy a növények kiültetésére addig nem kerülhet sor, amíg a házak mellett húzódó járdákat át nem adják. A Miskolci Kertészeti Vállalatnál közölték, hogy az épületek falát szegélyező úgynevezett csepegőjárdák még valóban nem készültek el. (Az elnevezés onnan adódik, hogy ezek a betoncsíkok elsősorban nem a gyalogos-forgalmat szolgálják, inkáBb a ház állagát védik és esztétikai jelentőségük a lényegesebb.) Ezeket a munkákat alig két hónapja rendelték meg a Miskolci Mélyépítő Vállalatnál. Mulasztásról szó sincs, hiszen a vállalat dolgozói most készítik a terület északnyugati részére tervezett utakat. Ezt követően fognak hozzá a szolgálati, vagy, más néven csepegőjárdák építéséhez. Kétségtelen, hogy a házak előtt a talaj szintbehozásához szükség volna járdára. Erre a területre' ugyanis 60 —70 ezer virágot ültetnek majd ki — de már csak jövő tavasszal. (A kertészeti vállalatnál elmondták, hogy amíg ez a parkosítási munka a számukra egy-kétszáz- ezer forintot jelent, addig a játszótér és a nagy kiterjedésű park munkái több mint négymillió forintba kerültek. A szolgálati járdák hiánya ugyanis ezeket a munkákat nem akadályozta, és elkészültek a parkba tervezett séta- utak is.) N. J. 15 elemes antenna kell Hamarosan üzembe helyezik a Magyar Televízió II. programjának vételét biztosító tokaji adót. A VASVILL Kereskedelmi Vállalat felkészült a várhatóan megnövekvő antenna- és konverterkeresletre. Ahhoz azonban, hogy megfelelő minőségben vehessük a II. program adását, tudni kell, hogy műszaki szakemberek megállapítása szerint kedvező terep- és éghajlati viszonyok esetén 15 kilométeres körzeten belül elegendő a szobaantenna használata is. 40 kilométeres körzet n belül 11 elemes, 60 kilométeres körzeten belül 15 elemes, míg 80 kilométeres körzeten belül és azon túl 25 elemes antenna biztosíthatja a jó vételt. Így például Mádon és Szerencsen elegendő lesz a szóbaantenna használata, míg Miskolcon a jó minőségű kép vétele csak 15 elemes antennával érhető el. A csővezetéket is tisztítani kell- Tisztítják a Barátság II. kőolajvezetéket. A csaknem két éve folyamatosan üzemelő olaj távvezeték magyarországi szakaszán ezekben a napokban végez csőtisztítási munkálatokat a Kőolajvezeték Vállalat miskolci 07-es számú távvezetéki üzeme. A Fényeslitkétől a borsodi Tisza vonaláig húzódó szakaszon ezekben a napokban halad végig a tisztító berendezés. amelyet az olajnyomás visz előre a csőben. Biztonságosabban Jelentős összeget fordítanak a biztonságtechnikai feladatok megoldására az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál. Az idei évre erre a célra 31 millió 365 ezer forintot terveztek. Ezáltal kívánják javítani a vállalat munkavédelmi helyzetét, amely a dolgozók fegyelmezetlensége miatt, az utóbbi években szomorú statisztikát mutat. jjc Másfél hónapja szenvednek a kutyák a szopornyica járványtól. A vírusos eredetű, hurutos megbetegedés könnye- zéssel, orrfolyásos tünetekkel kezdődik, de a későbbiekben az állat idegrendszerére is kihatással lehet. Mint az Állategészségügyi Intézet munkatársától megtudtuk, időben alkalmazott védőoltással megelőzhető a baj. (Kerényi felv.) Ma Budapesten a Fáklya Klubban 80. születésnapja alkalmából köszöntik Péchy Blankát. Esztergomban levéltári szakemberek közreműködésével rendhagyó irodalmi órát tartanak a Dobó István Gimnáziumban. ^ Kaposvárott kommunista szombatot tart a megyei építőipari vállalat 2500 dolgozója. ★ Nagyvázsonyban versenyló-börzét rendeznek. Nyíregyházán megnyitják az országos szövetkezeti fotókiállítást. Teljesítményük pedig alig-alig mérhető. De ki tagadná, hogy részük van a társadalmi tudat kedvező változásában? Volt időszak, mikor művelődéspolitikánkban — a helyes elvek ellenére — perifériára szorult a népművelés. Reszortfeladatnak tekintették, vagy bizonyos emberek kedvtelésének, esetleg szükséges rossznak, ami sok pénzt emészt fel. Az árokásók, faültetők, téglarakók nem akarták tudomásul venni, hogy másféle ásás, ültetés és építés is van. Társadalmunkban egyik igen fontos értékmérő a műveltséghez való viszony. Aki ezzel nem ért egyet, az nem értheti pártunk politikáját. S aki — a maga lehetőségei, adottságai szerint — arra törekszik, hogy korszerű tartalmak befogadásával, közvetítésével gyümölcsözővé tegye ezt a viszonyt, az politikai agitátor. Tevékenysége tiszteletet és megbecsülést érdemel. (gyarmati) Gépgyári munkások a várospolitikáról II. Drágák a munkáslakások A Diósgyőri Gépgyárban rendezett vitafórumon sok szó esett a munkáslakás-épí- tési akcióról. Az egyik felszólaló kérdés formájában fogalmazta meg véleményét: — Miért nevezzük egyáltalán kedvezményes munkáslakásoknak az Árvíz utcaiakat? Olcsóbb építési eljárást! László László, a városi tanács építési osztályának vezetője egyetértett azokkal, akik túl drágának találják ezeket a lakásokat. Bizony, egy kisebb keresetű fiatal házaspár annak ellenére sem győzi a részleteket, hogy a vállalat 50 ezer forint kamatmentes hitelt adott az akcióban részt vevő dolgozóknak, és a meglevő, illetve „vállalt” gyerekek után további engedmény járt. Ezeknek a lakásoknak az ára ugyanis 320 ezer forint körül mozog. Megoldás az lenne, ha egyrészt olcsóbb építési technológiát alkalmaznának, másrészt a lakásokra pályázók is végezhetnének valamilyen munkát az építkezésen, melynek értékét levonnák az árból. Igen ám, de mi legyen az az olcsóbb építési eljárás, hiszen a házgyár üzembe helyezése óta kizárólag az ott készült elemekből szerelnek össze lakásokat Miskolcon. Az építési osztályvezető — szélesítve a gondolatkört — arról beszélt, hogy nemcsak a munkáslakás-építésnél, hanem általában a kislakásépítésnél gondot jelent, hogy kizárólag a házgyárra számíthatunk. Ezért határoztak úgy a tanács vezetői, hogy a Miskolci Építőipari Vállalatot — tanácsi támogatással — felkészítik a nagyblokkos építésre. Életveszélyes Egy ifjú apa azt panaszolta, hogy a Győri kapuban — bár felújították a burkolatot — továbbra is igen szűk az út keresztmetszete és keskenyek a járdaszigetek. Életveszélyes gyerekkel megállni ezeken a szigeteken, hiszen szinte súrolják a várakozókat a mellettük elrohanó autóbuszok. László László — félig tréfásan, félig komolyan — azzal kezde a válaszát, hogy ez a fiatal munkás elmehetne hozzájuk dolgozni, olyan jól rátapintott a problémára. A tanácsiak megpróbáltak segíteni az említett bajon, szélesíteni akarták az úttestet, s ezzel együtt a járdaszigeteket is, ám az út szélén húzódó különböző vezetékek miatt erre nem kerülhetett sor. Most már csak annyit lehet tenni, hogy felhívják az autóbusz- vezetőket: lassítsanak a járdaszigetek mellett. A miskolci gépkocsivezetők egyébként sem tartják be — vetették fel többen — azokat az előírásokat, melyek a villamosmegállóhoz igyekvők biztonságát védik. Garázs a parkban Ettől kezdve legalább fél órán keresztül kizárólag közlekedési kérdésekkel foglalkozott a gépgyáriak fóruma. A vélemények, hozzászólások arra utaltak, hogy a lakás- helyzet mellett a közlekedés a legfontosabb kérdés manapság Miskolcon. Pallér Károly azt a reményét fejezte ki, hogy a következő ötéves terv során megépítik a belvárosi tumultust megszüntető északi tehermentesítő utat. László László válasza: — Szerepel a tervekben. — A Marx tértől a város- központ felé haladva, a gépkocsivezető sohasem tudhatja, mikor lép elé — féktávolságon belül — egy járókelő, az utat szegélyező bokrok ugyanis elfedik a kilátást. — Intézkedünk! — ígérte az építési osztály vezetője. Szemmel láthatóan örült László László annak, hogy a gépgyári munkások is úgy látják, rendet kell végre teremteni a garázsépítésben. — Lehetetlen állapot — fej - tették ki többen —, hogy a lakótelepeket teljesen elcsúfítják a tervszerűtlenül, össze-vissza épített garázsok, Nem szabad tűrni, hogy egyes gépkocsi-tulajdonosok a parkokból, játszóterekből lopjanak el térülőiét garázsépítésre vagy parkírozásra. (Folytatjuk) BÉKÉS DEZSŐ
