Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-05 / 182. szám

Az ifjúságpolitikai határozat szellemében Mint lapunkban már hírt adtunk róla, péntek délután fia­tal orvosokkal folytatott beszélgetést a megyei pártbizottság titkára, Deme László. Tulajdonképpen az év eleji beszélge­tés folytatása volt ez, amikor Borsod ifjú orvosai az MSZMP ifjúságpolitikai határozata, s az ifjúsági törvény ismeretében mondták el pályakezdő gondjaikat, problémáikat. Azóta még mélyebben, elemző módon vizsgálta meg a megyei pártbizottság fiatal orvosaink helyzetét Borsod nagyobb kórházaiban, egész­ségügyi intézeteiben. A ta­pasztalatokról — vitaindító­ként — ez alkalommal Ko­vács László, a megyei pártbi­zottság propaganda- és mű­velődésügyi osztályának munkatársa tájékoztatta a meghívottakat. Örömmel állapították meg, hogy egészségügyi intéze­teinkben megfelelő módon dolgozták fel a párt ifjúság- politikai határozatát, meg­tárgyalva a végrehajtás fel­adatait, s többségében intéz­kedési tervet is készítettek. A kedvező tendencia ellené­re azonban megállapították azt is, hogy még nem min­denütt rendszeres az ifjúság problémáival való foglalko­zás, az ifjúság nevelése, tö­rekvéseik segítése. Néhány egészségügyi intézetben haj­lamosak arra, hogy a veze­tőkre hárítsák a feladatot. Ügy vélik, gazdasági, anya­gi segítséggel megoldható minden. Különösen a közép­es alsószintű vezetők köré­ben tapasztalható még értet­lenség a határozatból rájuk háruló tennivalók terén. n n A kórházak pártszervezetei messzemenően segítik ugyan, de még nem mindenütt irá­nyítják is az ifjúságnevelési munkát. Az utóbbi időben azonban már e téren is ta­pasztalható javulás. A vizsgálódás során kitűnt: a párthatározat nyomán szü­letett intézkedési tervek leg­kivált az ifjúság érdekvédel­mével, érdekképviseletével foglalkoznak, s ami a leggya­koribb hiba: rövidtávú prog­ramokat dolgoztak ki. Kovács László erőteljesen hangsú­lyozta: az ifjúságpolitikai ha­tározat és az ifjúsági törvény szelleme az intézkedési ter­vekhez elsősorban hosszú tá­vú elképzeléseket sugall, En­nek megfelelően kellene te­hát ezeket az intézkedési ter­veket az illetékeseknek felül­vizsgálni. Másik, még időben érkezett figyelmeztetés: a kezdeti ne­kibuzdulás után néhol bizo­nyos „belefáradás” is észlel­hető. Vannak, akik úgy gon­dolták: egy rohammal az if­júságnevelés minden problé­máját meg lehet oldani. Ho­lott ez a szemléletbeli változ­tatásokat is megkívánó fel­adat türelmet és körültekin­tést igényel. Pozitívumként értékelhető, hogy mindenütt megnő az ér­deklődés a fiatal orvosok helyzete iránt, néhány helyen már javultak az ifjúsági szer­vezetek mozgalmi életének tárgyi feltételei is, mint pél­dául a Semmelweis Kórház­ban és az ózdi kórházban, ahol klubhelyiséget kaptak a fiatalok. Mindenképpen sok a tenni­való a folyamatosságot, a fe­lelősség megosztását, a végre­hajtás számonkérését igénylő, az ifjúság egységes megítélé­sét kívánó párthatározat meg­valósításáért egészségügyi in­tézeteinkben. Legkivált azért, hogy jól érezzék magukat pá­lyakezdő orvosaink Borsod­ban, s megszűnjék a koráb­ban tapasztalható fluktuáció. Ez utóbbihoz természetesen szükséges, hogv az illetéke­sek összefogásával tovább fejlődjön az a tendencia, amely a jelenleg bizony még mostoha objektív feltételek javítását szolgálja. A vitaindító előadást köve­tően a fiatal orvosok közül számosán mondták el véle­ményüket arról, hogyan le­hetne tovább enyhíteni a pá­lyakezdők gondjain, majd Deme László foglalta össze a vita tanulságait, hangsúlyoz­va: egészségügyi intézeteink állami, párt- és tömegszerve­zeti vezetőinek mindent el kell követni azért, hogy ezek a gondok enyhüljenek, meg­oldódjanak. Ám természete­sen fiatal orvosainknak is olykor kritika tárgyává kell tenni saját szemléletüket, s megérteniük: társadalmunk a munkához való viszony, a közéleti, politikai szereplés, a közösséghez, s a műveltség­hez való viszony alapján ítéli meg az embert. Ezen a téren pedig nekik is sokat kell még tenniük. RADVÄNYI ÉVA Ha betörik... Az elmúlt esztendőben az Állami Biztosító 208 624 üvegkárt rendezett, csaknem 117 000-ret a fővárosban. Míg azonban a károk többsébe a meleg, de viharos tavaszi­nyári időszakra esik, a be­jelentések mintegy 60 száza­léka a hűvösebb idő kezde­tére, szeptember végére. A betört alblaküveg most a kánikulában még lehet kellemes, nemsokára azon­ban mindenkinek egyszerre sürgős lesz a hiány pótlása. Ezért aki el akarja kerülni a hosszú várakozást, jól teszi, ha az őszi „csúcsszezont” , megelőzve már most beje- ! lenti betört ablakait. Augusztusi memento Néhány esztendeje, éppen egy augusztusi napon talál­kozott magyar újságírókkal Budapesten Hirano Yoshitaro japán jogászprofesszor, a Ja­pán Béketanács elnöke. Év­forduló volt: negyedszázados évfordulója annak, hogy 1945. augusztus 6-án irggel Hirosi­ma fölött egy amerikai re­pülőgépről ledobták az atom­bombát. „A támadás követ­keztében, ha hozzászámítjuk a három nappal későbbi, Na- gasziki fölött ledobott bomba hatását is, 360 000 ember pusztult el és háromszázöt­venezren kaptak radioaktív fertőzést. Történelmileg be­bizonyosodott, hogy a már vesztes Jkpánnal szemben értelmetlen volt ennek, az tömegpusztító fegyvernek az alkalmazása” — mondotta ■ a többi között Yoshitaro pro­fesszor és azt is elmondotta, hogy a nemzetközi jog értel­mében súlyos bűntettnek te­kintendő a hirosimai táma­dás. Most is évforduló van: 29 esztendeje bomlott ki a ha­lálra ítélt japán város fölött a gomba alakú felhő. Az idei évfordulót még külön is nyomatékosan emlékezetünk­be idézi, hogy Ausztráliai meg új-zélandi politikusok, közéleti emberek, békeharco­sok hangos és haragos szava szól Párizs felé: a francia „önálló atomerőmű” még mindig elszánt hívei-hirdetői éppen a hirosimai évforduló­hoz oly közeli napokat talál­ták alkalmasnak arra, hogy új bombakísárletet folytassa­nak le a Mururoa-korallzá- tony fölött, veszélyeztetve ezzel messzi földrészek és apró óceániai szigetecskék népének életét, egészségét. Ha valaki a történelem- könyvet lapozgatva a hiro­simai támadás okait gondol­ja végig, tudnia kell; az atombomba ledobását azért határozták el a washingtoni stratégák, hogy ezzel próbál­ják megakadályozni, hogy a Szovjetunió is btt szerepel­hessen a militarista Japánt legyőző amerikaiak oldalán. Más szóval: az atomtáma­dás n ncsak a második vi­lágháború befejezését, ha­nem egy új történelmi sza­kasz, a hidegháború kezdetét is jelentette. Napjainkban gyakran és alappal mondjuk: a hideghá­ború évei már mögöttünk vannak és lassan-lassan elin­dul a világ a békés egymás mellett élés hosszú korszaká­nak évtizedei felé. A békés egymás mellett élés idején sem feledkezhetünk meg azonban olyan bűntettekről, mint a hirosimai atomtáma­dás volt. Július elején, amikor Moszkvában a csúcstalálkozó után nyilvánosságra hozták a szovjet—amerikai közös köz­leményt; abban — a hadá­szati fegyverek további kor­látozásával kapcsolatos ered­ményes megbeszéléseken túl — szó volt más leszerelési kérdésekről, hivatkoztak az atomcsend és az atomsorom­pó szerződésre és a többi kö­zött olyan megállapodást kö­töttek, amely 1976. március 31-től kezdődően jelentősen korlátozza a föld alatti nuk­leáris kísérleteket. Amikor a csúcstalálkozó alkalmából rendezett egyik vacsorán Leonvid Brezsnyev ezekről a kérdésekről beszélt, megjegyezte, hogy az ilyen meg jegyzések jelentősen szol­gálják a nemzetközi enyhü­lés ügyét. A szovjet politika mindig is kiállt azért, hogy minél előbb teljesen szüntes­sék be a nukleáris fegyver- kísérleteket és helyezzék tör­vényen kívül a nukleáris fegyvereket. Hirosima gyásznapja az egész világ számára figyel­meztető évforduló. Mementó. amely egy elpusztult város iszonyú képével figyelmezteti az, emberiség lelki ismeretét: a tudománynak, a technika haladásának mindig az éle­tet, az embert kell szolgál­nia, sohasem a halált, a pusztulást. G. M.-Jé Hazánk sörimportjának 70 százalékát Csehszlovákia adja. Ezek a nagy tartálykocsik mindennapos vendégek a fejtőüzemekben. Folyamatos gyártás — szakaszos fogyasztás Mennyi sört iszunk? „A múlt évben 5,8 millió hektoliter sört gyártottak, s Magyarország ezzel a teljesít­ménnyel a világon a 24., Eu­rópában a 16., a KóST-orszá- gok között pedig az 5. he­lyen áll” — olvashatjuk a Figyelő 27. számában.-W- Hordóban a termelt sörmennyiségnek csak kis hányada hagyja el az üzemet. A töltősoron azonban sohasem fogynak el a kéz alá guruló hordók. (Herényi László felvételei) Mit jelent az „előkelőnek” tűnő rangsorolás? Mindenek­előtt azt, hogy megnőtt ha­zánkban a leggyengébb sze­szes ital népszerűsége. Míg pár évtizeddel ezelőtt a bor volt vezető italunk (a har­mincas években több mint 32 litert fogyasztott egy hazai lakos és sörből csak három litert ivott), most sörből igé­nyeljük a legtöbbet. 61 liter fejenként És igényelhetjük is, hiszen a múlt évben 6,2 millió hek­toliter sör állt nálunk a fo­gyasztók rendelkezésére; nyolc százalékkal több, mint korábban. Abban, hogy ma már egy lakosra több mint 61 liter sör jut évenként, a borsodi sörgyár is „ludas” ... Az új üzem egyetlen év alatt 871 ezer hektoliterrel tudta fokozni a termelést. Néhány nappal ezelőtt jár­tunk a Bocsi Sörgyárban, ahol, mint képeink is tanú­sítják, teljes az üzem. Bár ami a képeket illeti, azok .csalnak egy kicsit. Ez a ren­geteg hordó nem is olyan rengeteg. A termelt sörmeny- nyiségnek csupán 19 százalé­ka utazik hordóban, a többi palackokban hagyja el az üzemet. A szakemberek vé­leménye szerint az egész vi­lágon — nemcsak a hordós, közlemény A Miskolci városi és járási Rendőrkapitányság értesíti Mis­kolc város és járás lakosságát, hogy az 1974. évben lejáró, vagy korábban lejárt személyi igazol­ványok cseréjét és érvényesíté­sét folyamatosan intézi. Kéri a lejárt, érvénytelen sze­mélyi igazolványok tulajdonosait hogy saját érdekükben, rövid időn belül gondoskodjanak a cseréről. A lejárt személyi igazolványok cseréjét és érvényesítését a Mis­kolci városi és járási Rendőrka­pitányság igazgatásrendészeti osz­tálya (Miskolc I., Rudas László u. 14. fsz. 5.) végzi, szombat ki­vételével minden munkanapon. A cseréhez, érvényesítéshez szükséges kellékek: — 2 db 4x4 cm-es nagyságú, fehérsarkas személyiigazolvány- fénykép, — 1 db 10 Ft-os illetékbélyeg, — ..Adatlap személyi igazol­ványhoz” c. nyomtatvány, sza­bályosan kitöltve. A munkahely rovatnál a munkáltató bélyeg­zőjével ellátva — nyugdíjasok törzsszelvénye. — a személyi igazolvány tu­lajdonosának adataiban esetleges változások igazolására; okirat, bizonyítvány, igazolás, a kato­nakötelesek katonai igazolványa. Az új személyi igazolvány át­vétele vagy a személyi igazol­vány érvényesítése után MIN­DENKI KÖTELES — 3 NAPON BELÜL — a lakóhelye szerint illetékes LAKÓNYILVÁNTARTÖ- KÖNYV VEZETŐJÉNEK — a változások átvezetése végett — IGAZOLVÁNYÁT BEMUTATNI! Aki lejárt személyi igazolvá­nyának kicserélését. érvényesí­tését, az ehhez fűződő köte­lezettségét elmulasztja, a 38 1969. (XI. 17.) sz. kormányrendelet, a 3 1989. (XI. 17.) sz. belügymi­niszteri rendelet alapján sza­bálysértést követ el és a 171968. (IV. 14.) sz. kormányrendelet 2. § (1.) bek. alapján 1000 Ft-ig TERJEDŐ PÉNZBÍRSÁGGAL SÚJTHATÓ. A Miskolci városi és járási Rendőrkapitányság vezetője Közérdekű-#• A söriparban ma már az egész világon kiszorították a fá­ból készült hordókat az „alu-hordók”. Könnyűek és könnyen kezelhetőek, de olcsóbbak is lehetnének ... hanem a dobozos sörökkel szemben is — újra győzedel­meskedik a palackos ital. A borsodi sörgyárnak három megyét és 12 kirendeltséget kell ellátnia. Ottjártunkkor még nem tért visza a meg­szökött nyári meleg, s így bi­zony némi gondot okozott, hogy sikerül-e a tervet telje­síteni. Mert a sörgyártás ugyan folyamatos, de a fogyasztás szakaszos. Nyáron nyilván­valóan több sört isznak, mint télen. Ugyancsak a Figyelő­ből tudtuk meg, hogy az első és a negyedik negyedévben a sörtermelés alig 30 száza­léka fogy el. Rendes körül­mények között a gyártási és a fogyasztási igények augusz­tusban kerülnek a legtávo­labbra egymástól. A mostani meleg azt bizonyítja, hogy az idén sem lesz másként. Sorízűbb az import? De hát jön az import sör is. A hatalmas tartálykocsi sűrűn látogat Bőcsre a szom­szédos Csehszlovákiából. Mint ismeretes, az importált sör 70 százalékát Csehszlovákia szállítja. Ebből természetesen a borsodi gyárnak is jut. Az italt itt palackozzák, s úgy kerül a z üzletekbe. A bőcsiektől — nagyon ta­pintatlanul — megkérdeztük, hogy a cseh vagy a hazai sört tartják ízletesebbnek? Olyosmit mondtak, hogy sör­ízűbb sör a csehszlovákiai; nagyobb a komlótartalma. Bár a bocsi gyártmányt sem kell szégyenleni; nincs is reklamáció az utóbbi időben. Legfeljebb csak akkor, ha a kereskedelem a szavatossági határidőn túl is tárolja a sört. A fogyasztónak nem árt tudni, hogy a leggyengébb sö­rök (10 Baling-fok) 8 napig tárolhatók általában. A Ki­nizsi 20 napig is nyugodtan tartható raktáron, míg a bar­na sörök szavatossági ideje egy hónap. ...és a Rákóczi? De ami a hazai választékot illeti, a barna sör szinte csak jelkép. Annál több fogy az alacsonyabb Baling-íokú kommersz sörökből. Ezek iránt nagy a kereslet. Meg­gondolandó hát, mondták a Bocsi Sörgyárban, hogy ki­rukkoljanak-e a tervezett „Rákóczi” márkával. Ez egy jobb minőségű — talán a Mátyáshoz leginkább hasonló — sör lenne. Az idén már aligha iszunk belőle ... (gyarmati) Fiatal orvosok találkozója

Next

/
Thumbnails
Contents