Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-05 / 182. szám
Hív, vár Magyarország! Nápolyi látni és — természetesen nem meghalni, hanem egészségben, élményekben gazdagodva hazaérkezni; fölkeresni Párizst, eljutni Amerikába, ismerkedni Görögországban az antik kultúra emlékeivel, Bokharában kelet mesés szépségével: érthető igény ez, és örvendetes, hogy egyre többen vannak, akiknek zsebe is bírja ezeket az utazásokat. Örülnünk kell annak is, hogy ma már az emberek többsége azért utazik, hogy lásson, tapasztaljon, üdüljön, s nem pedig azért, hogy valamilyen „cuccot” hozzon külföldi útjáról. Fenyeget azonban egy újfajta veszély. Mintha napjainkban kezdene státusszimbólummá válni, hogy ki hová utazik. Az idén például az számít igazán menőnek, aki „Spanyolba” tart. Nem megvetendő továbbá görögországi vagy olaszországi utazás sem, de aki például a román vagy a bolgár tengerpartra készül, jobb, ha nem is nagyon emlegeti. A sznobság rendkívül járványos betegség. Aki megkapja, képes erején felül áldozatot vállalni, csakhogy elmondhassa, például járt a Pradóban. Az élmény háttérbe szorul, a fontos az esemény megtörténte és az, hogy erről beszélni lehet. S miközben folyik a tülekedés a legkülönbözőbb divatos utakért, végképpen háttérbe szorul a haza megismerése, a belföldi turizmus. Holott Magyarország legkülönbözőbb tájai kínálják a nyugodt pihenés lehetőségét, és egyre több az olyan kulturális esemény is, amelyre érdemes elmenni. A Szegedi Ünnepi Játékok természetesen nem szűkölködik közönségben, de találomra meg lehet említeni Sopront, Debrecent, Gyulát, ahol szintén bőven akad látnivaló az ünnepi hetek, a virágkarnevál, illetve a várjátékok alkalmából. De még olyan kisebb helység is, mint például Nyírbátor, igyekszik eseményt biztosítani az oda látogatónak. Függetlenül a különböző programoktól, egész nyáron kínálják szépségüket a tájak, látogathatók a műemlékek. És hányán vannak, akik szeretnének minden áron „letisztelegni” a pisai ferde torony előtt, de még nem látták a soproni Kecske-templomot, sohasem jártak a debreceni Nagyerdőben, nem kapaszkodtak föl a sümegi vár romjához, és azt sem tudják, vajon merre is van a Szelidi-tó, hol keressék Ágasvárt. ' Egyszóval: fedezzük föl saját hazánkat! Senkit sem akaMásfél millió Trabant ára a takarékban Egy és Az idei, a szokásosnál egy héttel korábban indított nyári vásár nagy forgalmat ígér. Ezt nemcsak a nagyobb és jobb összetételű árukészlet garantálja. Vegyük sorra a további serkentő tényezőket! Eddig tulajdonképpen nem is volt nyár. A vásárló pedig kényelmes. Addig nem vesz fürdőruhát, strandpapucsot, könnyű ruhát, gumimatracot stb., amíg hűvös van. A kereskedelem szerencséjére a vásár premierje találkozott az igazi nyár kezdetével ... Az eladók már joggal aggódhattak, hogy a nyakukon marad a portéka. (Egyébként a borsodi üzletek árukészlete az év első felében 11 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ä forgalom viszont nem nőtt, „csak” — bár ez is rekordnak számít — 9,7 százalékkal. A kereslet rugója A' nagy kereslet másik rugója az, hogy az embereknek van pénze. A miskolci munkások átlagbére egy esztendő alatt 9,1 százalékkal, átlagkeresete pedig 10,7 százalékkal nőtt. Országos adatok szerint a lakosság kész- pénzbevétele — a tavalyi első félévhez képest — 10,4 százalékkal volt több. Más kérdés, hogy ezt a többletet nem teljes egészében vásároltuk el. Június 30-án a hazai takarékbetétállomány 67,6 milliúgy képződik, hogy az évközben eladott termékek árába eleve belekalkulálnak egy aprócska költséghányadot. Tehát a vevő végül is a pénzét kapja vissza, és szó sincs valamiféle önzetlen gesztusról. Tény az, hogy a vásárral a vevő és a kereskedő is jól jár. Az előbbi olcsóbban vásárol, az utóbbi megszabadul a portékától, nem kell tovább tárolni, nem kell kamatot fizetni, nem kell félni a divat változásától. A kereskedelem szempontjából a vásár leginkább a vérátömlesztéshez hasonlítható. A nyári transzfúzió ad erőt a téli felkészülésre. (brackó) „Csendélet” sok szereplővel, a Centrumban. árd forintot tett ki. Hogy ez mekkora összeg? Másfél millió Trabant ára! A betétállomány növekedése két következtetés levonására ad okot. Vagy dicséretes nálunk a takarékossági hajlam, vagy pedig egyszerűen úgynevezett kényszertakarékosságról van szó, tehát az emberek azért teszik betétkönyvbe a pénzüket, mert nem tudják mire költeni... Az igazság valahol á két „vagy” között van, tény az, hogy minden 100 forintnyi bevételből öt forint húsz fillér a takarékba kerül. A kockázati alapból A nyári vásár kapcsán szólni kell még egy évenként visszatérő, jobban mondva újranövő vadhajtásról. A hivatalos kommünikék megfogalmazói hajlamosak arra, hogy a 30—40 százalékos árengedményt kizárólag a kereskedelem gesztusának tüntessék fel. Egy hete arról olvastam, hogy a nyári szezonvégi vásár 650 millió forint értékű árut, s a lakosság 210 millió forintot „takaríthat” meg. Első látásra csakugyan hibátlannak tűnik az állítás... Ám azt a kereskedelem rejtelmeibe kevésbé beavatott vásárló is tudja, hogy a vállalatok, szövetkezetek úgynevezett kockázati alapot képeznek, s ebből finanszírozzák a szezonvégit. A kockázati alap pedig runk lebeszélni arról, hogy menjen külföldre, ha teheti. Sőt, igyekezzék minél többet látni! De ha anyagi helyzete, vagy más körülmény nem teszi lehetővé a külhonba utazást, ne veszítse kedvét. Nézzen körül itthon, Magyarországon. Talál élményt, szépséget bőven. Persze, nemcsak a balgatag szemlélet a gátja a belföldi turizmusnak. Sokszor nem megfelelő a propaganda, kevés az ötlet a belföldi programok szervezésében, nincs elegendő olcsó szálláshely. A két dolog azonban összefügg. Az igény kivívja a lehetőséget, a lehetőség biztosítása viszont megteremti azt, hogy minél többen töltsék hasznosan szabadságukat, pihenésük idejét a határon belül is. » M. I. Fejfájás zenészek Nyugatnémet orvosok megvizsgálták három olyan nagy zenekar muzsikusait, amelyek popzenét is játszanak. Megállapították, hogy ez a zene kedvezőtlenül hat az előadóművészek egészségére, minél sűrűbben kell popműsort játszaniuk, annál többet panaszkodnak fejfájásra és depresszióra. T Szép és tehetséges A kis Stefánia bájait már 14 éves korában megcsodálta egy szépségverseny zsűrije. Később azonban kiderült, hogy nemcsak szép* hanem tehetséges is. Felfedezte az olasz filmgyártás. Első filmjét 1960-ban forgatta, de az igazi nagy sikert három év múlva Pietro Germi hozta meg számára. Ettől kezdve szinte állandó szereplője a neves olasz rendező alkotásainak. Elvált olasz módra; elcsábították és elhagyták; láthattuk egy erkölcstelen férfi oldalán, a Szüzek egyikeként, keresztesháborúban Branca- leonéval... És még sorolhatnánk szerepeit. Színészi képességei, jellemábrázoló, drámai ereje és szatirikus érzéke a fiatal olasz színésznemzedék egyik legtehetségesebb képviselőjévé emelték. Stefánia Sandrelli ma már (talán nem követünk el illetlenséget, ha leírjuk) 28 éves, neves rendezőkkel, színészekkel és jól sikerült filmekkel a háta mögött. Pietro Germihez azonban nem lett hűtlen. Egyik legutóbbi filmjében, az Alfredo, Alfre- doban ő kapta meg az egyik főszerepet. A hamarosan nálunk is bemutatásra kerülő vígjátékban egy temperamentumos, túlzottan is szenvedélyes szép asszonyt kellett alakítania. A képről ítélve ez a szerep nem okozhatott különösebb nehézséget... Stefánia Sandrelli Próba a könyökhajlatban vagy a fül mögött Nyár, festék nélkül Az arckikészítés divatja napjainkban reneszánszát éli. Egészségügyi szempontból ez a divat a szakorvosok szerint nem káros, azonban mint minden másban, ebben is ajánlatos mértéket tartani. Dr. Boér Ildikó bőrgyó- gyász-kozmetológus szakorvos szerint az intelem elsősorban a nyári szezonra vonatkozik. Azok a felnőttek, akiknek — adottságuknál fogva — túlságosan zsíros, olajos bőrük van, s azok a fiatalok, akiknek serdülőkorát pattanások keserítik meg, örömmel fogadhatják a nyarat, mert a napfény amellett, hogy a bőr vérkeringését javítja, anyagcseréjét serkenti, szárító hatása miatt is jót tesz a bőrnek. A szárazbőrü- eknek azonban mértékkel kell napozniuk. A napsugarak szárító hatása ugyanis fokozza a bőr ráncosodásra való hajlamát is. Ezek a káros hatások azonban kedvezően befolyásolhatók a mai kozmetikumokkal. Az alapozókrémek használatát ennek ellenére nyáron, nappal senkinek sem ajánljuk. Elzárják ugyanis a pórusokat és rontják az ilyenkor egyébként is fokozott verejtékes faggyúkiválasztást. Ezenkívül az ilyen kozmetikai készítményekben levő illat- és színanyagok fokozzák a bőr fényérzékenységét és egyenetlen pigmen- tációt, szemmel is jól látható csúnya foltosodást okozhatnak. A leghelyesebb, ha nyáron napközben — az ajakrúzst kivéve — semmit nem használunk. Így átmenetileg „nyugdíjazhatjuk” a szem- héjpudereket és a szemhéj- festékeket is. A szempillák tussal való kihúzása csak akkor ártalmas, ha a tusszemcsék a szempilláról a szemrésbe kerülnek. Érdemes megemlíteni, hogy a szempillafestékek allergiás túlérzékenységet és bőrgyulladást is okozhatnak. Ezért feltétlenül célszerű a vásárlás után ezeket a festékeket mindig kipróbálni. A túlérzékenységi próbára a könyökhajlat vagy a fül mögötti vékony bőrfelület a legalkalmasabb: ha a festék helye kipirosodik, ajánlatos másikat választani. A kikészítés egyik kellékének, a kölninek is van kockázata. A kölni szintén a bőr fény- érzékenységét fokozza és ennek hatására ugyancsak erős helyi pigmentáció, foltosodás jöhet létre, amit elég nehéz eltüntetni. Az ilyen csúnya foltok kialakulását bizonyos fényvédő anyagok használatával már a nyár előtti hónapoktól célszerű megelőzni. A legegyszerűbb fényvédő anyag a paraffin és a púder, s természetesen valamennyi arckrémnek van fényvédő hatása. Ha viszont már kialakultak a foltok vagy szeplők, házilag a legeredményesebben citromlével vagy uborkalével lehet halványítani. c I ehénen a nyereg Akadnak tehenek, amelyeknek a nyereg ugyanolyan jól áll, mint a lovaknak. Az egyik salzburgi gazdaság tulajdonosának két leánya kitűnő sporteredményeket ért el_ apjuk „Lili” és „Mari” nevű tehenével. Kitartó munkájuk — a helyi lovarda vezetőinek szakértelmével párosulva , —, meglepő eredményekre vezetett. A tehenek gyorsan megszokták a nyerget és a kantárt, megtanulták az ügetést és a vágtát, sőt még akadáyok átugrására is vállalkoztak. „Mari” pl. könnyedén és nyilvánvaló gyönyörűséggel ugorja át az 1 méter 10 centiméteres sorompót. Az ifjú „lovagnőket” csak az hozza ki a sodrukból, hogy tehénkéik — a nyertes paripák diadalmas nyerítésétől eltérően — olykor panaszos bőgést hallatnak. Egyébként semmi különbség. r reklám Az egyik japán társaság az NSZK-ban 350 millió jenért vásárolta meg az „Orient” elnevezésű kormányozható léghajót. Ennek hossza 57 méter, térfogata 600 köbméter, átlagsebessége 50. maximális sebessége 95 kilométer éránként. Mire kellett a társaságnak ez az óriási léggömb? Az „Orient” körutat tesz Japán fölött, egy házépítő társaság reklámozása céljából. Amikor majd csökken az érdeklődés az „égből jövő reklám” iránt, a levegő szennyezettségi fokának megfigyelésére használják fel, vagy sportesemények, tv-köz- vetítésére.
