Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-28 / 201. szám

\ Á Régi igazság: a szülő akkor a legboldogabb, ha gyereke örül. Mit rejt a táska? Tud­ják mind a hárman, de a bolt előtt jólesik belenézni még, hiszen az örömmel jóllakni nem szabad. Mindig és újra kóstolgatni kell! (Ágotha Tibor felvételei) sfc Tolltartó-ország. A legjobb lenne elvinni mind, de csak egy jut. Ez? Talán éppen ez. Az autó indulni kész, es a be­iratkozáskor váltott útlevél az ABC-birodalömba szól. Novak Jancsi — a szülők mondták — hetek óta hajnalban ébred, hogy el ne aludja, jaj, el ne aludja az iskolát. Zolti kicsit kintfelejti a nyel­vet ebben a táska-, radir-, ce­ruza-birodalomban. Ildikó hosszasan válogat a táskák között. Ildi a holnapi asszony: szin és fazon szerint válogat. Még néhány nap és Miskol­con 2542 gyerek indul el bol­dogan, szorongva, némelyek kis sirással is, az iskolába. Első- osztályosok. Hat-hétévesek. A tanszervásár nagyja már lezaj­lott, de azért sokan visszamen­nek még a boltokba egy ceru­záért, egy radírért, ami elve­szett a nyáron. És természete­sen vannak, akik most vásá­rolnak. Egy-egy elsős iskolába indítása a szülőknek két-három- száz forintjába kerül, de néha többe is, hiszen, ami a felnőt­teknek örömteli gond, az a ayerekeknek a papírbolt biro- aaimat felfedező játék. Tatarozás, felújítás Jövőre tervezték, az idén elkezdik (Folytatás az 1. oldalról) A Miskolci Építőipari Vál­lalat minden esztendőben több tízmillió forint értékű felújítási, karbantartási, ta­tarozás! munkával járul hoz­zá a régi házak állagának megóvásához, a lakóépületek csinosításához. Ezt a feladatot ma már két építésvezetőség végzi. Az egyik 25 fővel dolgozik. Jelenleg a Széchenyi utca 6. szám alatti ház felújítá­sán tevékenykednek. A szak­iparosok jócskán találnak maguknak tennivalót a kor­szerűsítésre ugyancsak meg­érett épületen. A Rákóczi utca 2., 4., 14. szám alatti, kisebb házakon tízfős brigá­dot foglalkoztatnak. Mind a Széchenyi utcai, mind pedig a Rákóczi utcai felújítás ha­táridejét november 30-ra tűztek ki. A vállalat főmérnöke sze­rint a tervek reálisak és az átadást semmi sem akadályozza. A Il-es számú építésvezető­ség a Ságvári utcai több­szintes épületeken dolgozik, a 28., 30. és a 32-es számú ház felújításán. Ugyancsak ők végzik el az Qprendek Sándor utca 9., 11., 13-as számú tömb tatarozását, bel­ső munkáit is. A felújítások költségeinek csökkentése érdekében arra törekszik a MIK és a MIÉP is, hogy a pénz lehetőleg elegendő legyen a sortataro­zásra. Még ebben az évben befe­jezik a Tátra utca 1., 3., 19., 21., a Torontáli utca 4/A, 4/B épületek felújítását is, ahol egy 20 fős brigád dol­gozik. A Miskolci Építő Válla­latnál közölték, hogy a ter­vek szerint még az idén megkezdik a Gyula utca 28., 36. szám alatti épületek felújítási munkáit is, amit egyébként csak a jövő évre terveztek. Lehetőleg még karácsony előtt elvég­zik a legalapvetőbb építő- mesteri feladatokat, korsze­rűsítik a fűtést, átépítik a vezetékeket stb. A festés, parkettázás a jövő évre ma­rad. N. J. A Mályi-tónál és a Hcrnád-parton Sokan üdülnek a Pamutfo­nóipari Vállalat miskolci gyá­rában dolgozó asszonyok kö­zül szakszervezeti beutaló­val. Ezenkívül toboen igény­be veszik a gyár hétvégi pi­henőjét a Mályi-tónál és a Hernád partján. Mályiban kétszobás, a Hernád mellett háromszobás üdülőben pi­henhetnek a fonónők. Pommes-friies A hűtőházban «megkezdő­dött a sültburgonya, nép­szerű nevén a pommes-frites gyártása. A gyárban aprít­ják, majd megsütik a bur­gonyát, ami műanyag fóliá­ban kerül forgalomba. A há­ziasszonyoknak csak fel kell melegíteni és már fogyaszt­ható is. A hütőház naponta 40—45 tonnát szállít a ke­reskedelemnek. REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében közgyűlést tart a Nemzetközi Orvóstörténelmi Társaság. + Észtergomban átadják a' szakmunkásképző intézet új kollégiumát. * Gyöngyösön vendégszerepei a Debreceni Csokonai Szín­ház együttese. Á Nyíregyhá­zán kétnapos nemzetközi al­matermesztési tanácskozás kezdődik. 164 kilométer gázvezeték Miskolcon Tiz-tizenkét évvel ezelőtt még mindössze 16 kilométer gázvezeték szolgáltatta a korszerű fűtőanyagot a mis­kolci háztartások számára. Azóta az üzemeket, lakáso­kat gázzal ellátó vezetékek hossza megtízszereződött, és elérte a 164 kilométert. Jégelhárítás Baranyában A meteorológiai radar már megérkezett A Szovjetunióból megérke­zett a magyar jégelhárító rendszer első egysége: a me­teorológiai radar. Négy vas­úti vagonban szállították Pécsre a berendezést és a hozzá tartozó alkatrészeket, amelyeket most a végleges helyére — a Siklós közelé­ben emelkedő Tenkes-hegyre — visznek. Rövidesen meg­kezdődik az összeszerelése, szovjet radartechnikai szak­ember irányításával. A radar lesz a védelmi rendszer „szeme”. A Tenkes- hegyről — 408 méter magas­ságból — figyelik vele a szakemberek a légkört, hogy idejében felderítsék a fel­hőkben végbemenő jégkép­ződést. Kelet-Baranya hazánk egyik legtermékenyebb vidé­ke, egyúttal az ország legin­kább jégveszélyes körzete, ezért is került ide az első magyar jégelhárító rendszer. Másfélezer hektár területet véd majd a „jégernyő”, köz­tük a történelmi villány-sik­lósi borvidéket és a vető­magtermelő Bólyi Állami Gazdaságot. Mindennapos kihágásaink Tegye a szivére a kezét, aki nem vét — talán naponta — az írott törvények ellen. Bizony, mondom, esendőek vagyunk s szinte naponta vétkezünk. Ne tévesszen meg senkit a pré- dikátoros mondatfűzés. Komoly dolgokról van szó. Példánk okáért említsük fel a belkereskedelmi miniszter manapság oly gyakran citált 14/1972. (VI. 17.) Bk. M. számú rendeletét, amely a vállalatok szeszesital-értékesítési tevé­kenységét szabályozza. Jó a rendelet? Közérdeket szolgál? A válasz: igen. Betartjuk? Nem! Nem mindig. Folyik a bor, a pálinka á gyárkapuk előtt, kocsmává vált jó néhány élel­miszerüzlet. És mit gondolnak, hogyan állunk a Belkereske­delmi Minisztérium Árosztálya 30 005/84/1973. számú állás- foglalásának betartásával? Finoman fogalmazva — sehogy. Ez a rendelkezésnek beillő útmutatás ugyanis előírja, hogy „a vevők kívánságára biztosítani kell, hogy a bútorgarnitú­rák egyes darabjait is megvásárolhassák”. Köztudott, hogy ez még csak terv. Az állásfoglalás jó, helyes, közérdeket szol­gál, csak éppen nem lehet megvalósítani... Ismeretes Mis­kolc város Tanácsa Kereskedelmi Osztályának az olcsóbb fo­gyasztási cikkekről összeállított kötelező árulistája, mely sze­rint például „vizes zsemle és tejes kifli” nem hiányozha< az élelmiszerüzletekből. Általában van is. De hogy mindig len­ne, ezt korántsem állíthatjuk. Vehetnénk más, a kereskedelmen kívüli példákat is. Ilyen a városi tanács vadkempingezést tiltó, sátortáborozásról szóló rendelete, vagy pedig a Tiszta, virágos Miskolcért! akció na­gyon is megszívlelendő felhívása. Tiszta lelkiismerettel állít­hatjuk-e, hogy nem vétünk? Aligha. Vagy nézzük a közleke­dést? Van-e autós széles-e hazában, aki nem ment még hat­vannál többel lakóterületen? Örülnénk, ha lenne. Van-e gya­logos, aki csak a zebrán hajlandó átmenni az úttesten? Foly­tassam? Korántsem szeretnék én most kollektív lelkiismeretfurda- lást okozni. Gondolom, hogy legtöbbünk tudatában Van azok­nak az apróbb vétségeknek, amelyeket kényelmességből vagy nemtörődömségből elkövet. Nem is lehet egyforma súllyal mérni a közpark véletlen fűtaposójának alkalmi kihágását és a szándékos fatördelők vandalizmusát. Egy eldobott villa­mosjegy vagy cigarettavég még senkit sem tesz bűnözővé, de igenis rendőrségi üggyé válhat a kuka-borogatók, szemét- gyűjtő-gyújtogatók tette ... Ezt az írást nem a törvényes elő­írások notórius megszegőinek szánom, hanem azoknak a — többségben levő — jobb érzésű embereknek, akiket törvény- tisztelő, a közösségi élet szabályait betartó állampolgároknak tartunk. Azt írtam fentebb, hogy nem szeretnék kollektív lelkiisme- retfurdalást okozni. De igenis, a lelkiismeretre apellálunk akkor, amikor mindnyájunk jó közérzete érdekében a kol­lektív bölcsességgel hozott törvények egyénenkénti betartását kérjük számon. B. L Használják ki jobban a lehetőségeket! x. Lakás — vállalati támogatással (Folytatás az 1. oldalról.) Az SZMT elnökségének ma délelőtti ülése elé ter­jesztett, a munkáltatói tá­mogatassa! megvalósuló la­kásépítés helyzetét elemző jelentés megállapítja, hogy a munkások támogatása, la­káshoz juttatása az erőfeszí­tések ellenére sem kielégítő. A nagyobb arányú munkás- lakás-építést is számos té­nyező gátolja. Vegyünk sorra ezek közül néhányat. Magas törlesztési költségek £5 c A munkáslakás-építési ak­ció széles körű bevezetésé­nek egyik legnagyobb aka­dálya az előközművesített te­rületek és a megfelelő építő­ipari kapacitás hiánya. De számos anyagi, pénzügyi problémával is számolnia kell annak, aki a lakásszer­zésnek ezt a módját választ­ja. Az egyik közismert gond: munkáslakás-építésre, illetve a kedvezmények igénybevé­telére megyénkben Ózdon, Leninvárosban, Sátoraljaúj­helyen, Kazincbarcikán és Miskolcon van lehetőség. Ezekben a városokban azon­ban az állami lakásépítés teljes egészében házgyári technológia alkalmazásával történik, s emiatt a fajlagos építési költségek itt a legma­gasabbak. Az akció kereté­ben történő lakásvásárlásnál ezért olyan eladási árral kell számolni, amely a munkás­családokra mind a saját rész befizetését, mind a havi tör­lesztés részletét illetően túl­ságosan is nagy, gyakran alig elviselhető terheket ró. Növeli ezt a gondot, illetve a részletfizetés költségeit, hogy egyes helyeken az át­lagosnál is rövidebb törlesz­tési időt határoznak meg a vállalatok. A másik oldalról nézve: az üzemek jelentős ré­szének viszonylag kevés fej­lesztési alapja van, s emiatt, valamint a változó nyereség következtében csak kevés pénz jut a lakásépítési alap­ba. Akad azonban vállalat, ahol ezeket a nehézségeket is át tudják hidalni. A Lenin Kohászati Mű­vekben már a tavalyi mi­nisztertanácsi rendelet meg­jelenése előtt is jelentős tá­mogatást adtak a dolgozók lakáshelyzetének megjavítá­sához. Csak egy adatot: 1966 és 1973 között a vállalat 69,8 millió forintot költött lakás­építésre, lakásvásárlásra, il­letve kamatmentes kölcsön folyósítására. Ebben az idő­szakban a gyár 147 lakást épített, 90 lakás-, 69 bérlő-, illetve vevőkiválasztási iogot vásárolt, s 87 dolgozónak nyújtott építési, illetve vá­sárlási kamatmentes köl­csönt. 1972-ben például 20 családiház-építő kapott a gyártól 470 ezer forint ka­matmentes kölcsönt. Kamatmentes kölcsönök A tavalyi központi intéz­kedéseket követően, (a városi pártbizottság felhívása után) az LKM is bekapcsolódott a munkáslakás-építési akcióba. A lakásépítésre, a vásár­lásra, a és bérlőkijelölési jog megszerzésére korábban biz­tosított 2,7 millió forintos ke­retet 6 millió forintra bőví­tették. A dolgozók sokaságá­nak helyeslésével és tetszé­sével találkozott az at intéz­kedés is, amely a kamat­mentes kölcsönök eredeti, 10—15—20 éves törlesztési * idejét 30 évre módosította azoknál, akik erre igényt tartottak. Különösen a fiata­lok örülnek ennek, akiknél a havi törlesztési részlet így jelentősen csökkent. Az SZMT elnökségének Az SZMT elnöksége a ma délelőtti ülést követően több hasznos javaslatot ad a vál­lalatoknak a munkáslakás- építési akció kiszélesítése ér­dekében. Javasolja például, hogy a vállalatok a lakás- építési alapok növelése érde­kében a korábbinál jobban használják ki lehetőségeiket, biztosítsanak pénzeszközöket a részesedési alap terhére is. Számos vállalatot (MIK, Avas Bútorgyár, Miskolci Vasioari Vállalat, miskolci MEZOGEP stb.) arra hív fel, hogy kap­csolódjanak be a munkásla­kás-építési akcióba. A válla­lati szakszervezeti bizottsá­gokat kéri: törekedjenek rá, hogy valóban az arra rászo­ruló fizikai munkáscsaládok, a sokgyermekesek, a kiske­resetűek, a családalapitó fia­talok, a gyermeküket egye­dül nevelő anyák és apák részesüljenek támogatásban. Ny. L )

Next

/
Thumbnails
Contents