Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-06 / 131. szám

Egy szociológiai felmérés tapasztalatai mwm A víz nem hideg, csak piszkos. Kék kesztyűben követ raknak Tisztítják Eddig találtak: tojássütőt, telefonkagylót, lyukas lábast, aktatáskát, vasgerendát, több kilóméternyi drótot és ter­mészetesen irdatlan mennyi­ségű követ. Pedig a Szinva tisztítása csak hétfőn kezdő­dött meg, s a felső szakasz — ez a munkákat megelőző terepszemlén derült ki — tartogat még néhány megle­petést. A Hoffmann Ottó ut­cánál például építésből visz- szamaradt betongyűrűt, föl­jebb egy vaskályhát, matra­cot és bizony néhány kutya-, macskatetemet is. Csákánnyal, gereblvével A Köztisztasági Vállalat dolgozóival a selyemréti há­zak mögött találkoztam. Combig érő csizmában bá­nyászták a vizet, csákánnyal, gereblyével húzva-vonszoiva a víznél is mélyebb iszapból a múltat és a miskolciak .szemetelő kedvét idéző hul­ladékot. A parton formás kis cso­mókba gyűlt a kő, rozsdás vas és egyéb kacat. Az ég­színkék mosogatók esztv űben dolgozó emberek (mert bi­zony a József Attilát versre ihlető Szinva-mederben most a mosogatólénél is szennye- sebb lé folyik) csak azért iz­gultak, hogy időben érkezzék a teherkocsi, mielőtt még néhány jótét lélek visszado­bálná az ölben partra cipelt köveket. Az iszapot is Néhány napon belül a Kun Béla utcától a Tiszai pálya­udvarig tiszta, gazmentes lesz a Szinva medre. A ter­vek szerint szeptemberig a Baross Gábor utcától a Kö­kény utcai hídig érő, mint­egy nyolc kilométeres sza­kaszon tisztítják ki a Szin- vát, s ezt követi a Hejő, a Pece és a többi városi víz­folyás gyomtalanítása és megtisztítása. Farkas László, a városi tanács vízügyi csoportvezető­je elmondotta, hogy a nyár derekán az ÉVIZIG szakem­berei megkezdik a Szinva iszaptalanítását is. Ez lénye­gesen nehezebb és költsége­sebb munka az előbbinél, ezért több évig is eltarthat. A tervek a napokban készül­tek el, csak még a kivitele­* 'V ■ .< Nagy csizmás emberek csákányozzák a vizet. A Szinva gyomra szemetet rejt. (Kerényi László felvételei) REFLEKTOR Ma Budapesten a SZOT- székházban megjutalmazzák a legjobb munkahelyi könyv- terjesztőket. Békéscsabán a hűtőház megkezdi a zöld­borsó feldolgozását. Eger­ben könyvtárosok és könyv­terjesztők tanácskoznak. + Kisvárdán fennállása 25. év­fordulóját ünnepli a kisegítő iskola. Szegeden a Lidicei Emlékműnél koszorúzási ün­nepséget rendeznek. % Szek- szárdon közlekedéstudományi ankétot tartanak. zés technológiája nem bizo­nyos. A munka a rézsűk meredeksége és a nagy be­építettség miatt speciális, nehezen gépesíthető; legfel­jebb egy szállítószalaggal könftyíthető a lapátos embe­rek és a markológép mun­kája. A Szinvából irdatlan meny- nyiségű hordalékot kell ki­bányászni, mert néhol mé­teres az iszap. Ez pedig azt jelenti, hogy méterenként tíz-tizenöt köbméter anyagot kell kiszedni az egyébként kövezett medrű patakból. Kéímillió forint A városi tanács az idén kétmillió forintot költ a miskolci, közterületen levő, vízfolyások tisztítására. Ha­talmas pénz ez, s arra fi­gyelmeztet, hogy a most fo­lyó munkát nem lehet éven­ként ismételni. Egyáltalán nem szüségszerű, hogy az ipari szennyvíztől amúgy is ftrtőzött Szinvát szeméttel, papírhulladékkal, matraccal, vaskályhával tegyük még csúnyábbá. A város folyóinaik tervsze­rű és teljes tisztité:it eddig nem volt érdemes elkezdeni, mert túl sok volt a vizekbe vezető szennyvízlefolyó és nem épült ki a pari-rendszer. De most már halogatni sem lehetett, mert a régi és sze­melés folyók partján (illetve felett) új, tiszta ruhába öl­tözött a város. Ezután nem a lakás- és higiéniai körül­ményeken múlik a Szinva vagy a Pece szennyezettsége, hanem a komfortos lakásban lakó és a közös értékeket — remélhetőleg — a saját ér­tékekhez hasonló buzgalom­mal óvó miskolciakon. (brackó) 3. II lakásigények ,,Taktikai99 megfontolások Hány szobás legyen ? A család nagysága nem döntő A lakásigényekről tulajdonkép­pen nincs áttekinthető képünk. Az, hogy ki milyen lakásban szeretne élni, még viszonylag a legegyszerűbb formában éppen a lakásigénylők körében vizsgál­ható. Az ő igényeik ugyanis csak „szabályozottan” érvénye­sülhetnek. Egyfelől azeket az igényeket korlátozzák a hatósá­gok. amikor a „jogosultság mér­tékét” meghatározzák. De az igényeket meghatározzák olyan körülmények is, hogy a tanácsi szervek rendelkezésére álló új lakásállomány választéka adott, a régi, kiutalható lakások szá­ma pedig felettébb kevésnek bizonyul. És nem utolsósorban jelentősen befolyásolják az igé­nyeket bizonyos, a lakásigények benyújtásakor és az igénylési lapok kitöltése során követett „taktikai” megfontolások; ami­kor például valaki kisebb lakást igényel, mint amilyenre jogo­sult, csak azért, mert úgy véli, hogy ilv módon hamarabb jut­hat lakáshoz. És legfőképp: aki a hatósági úton kíván lakáshoz jütni. az az esetek többségében beletörődik abba, hogy bérház­ban, több emeletes lakóépület­ben lakik majd, jóllehet egyál­talán nem biztos, hogy ilyen házgyári lakás lenne álmai ne­továbbja. Mert az minden ko­rábbi kutatás során kiderült, hogv a lakásra váró emberek korántsem építenek légváraka!, és lakásigényedet, vagyis azt, hogy milyen lakásokban szeret­nének élni, a gazdasági lehető­ségeikkel való reális számvetés alapján fogalmazzák meg. A napi sajtóban örökös polémia folyik akörül, hogy kis vagy nagy lakásokat építsünk-e, hogy kicsi-e az 53 négyzeméterben megálla­pított átlagos lakásnagyság vagy sem? Amikor azt vizs­gáltuk, hogy az igénylők hány szobás lakásokat igé­nyeltek, és ezt összevetettük azzal, hogy a lakáselosztó hatóságok szerint milyenre jogosultak, akkor nagyjából a következőket tapasztaltuk. A tényleges igények sze­rinti megoszlás és a jogo­sultság mértéke szerinti megoszlás korántsem esik egybe; igen jelentős az elté­rés. Mégpedig két irányban. Többen igényeltek ugyanis háromszobás lakást, mint amennyien „jogosultak” ilyenre, pontosabban kb. két- szerannyian szerettek volna ilyen lakásokban élni, mint amennyinek az igényeit a lakáselosztást végző hatósá­gok „elismerték”. Másfelől viszont lényegesen keveseb­ben kértek garzon-, illetve szoba-konyhás lakást, mint ahányan csak ilyen lakások­ra jogosultak. De alighanem tévednek, ha ebből azt a következte­tést vonnánk le, hogy az emberek általában elégedet­lenek a lakások nagyságá­val és ezért szeretnének leg­többen háromszobás lakások­ban élni. Mint kiderült, a családnagyság és az igényelt lakások nagysága között (nem is beszélve a komfor­tosságról, tehát a lakás mi­nőségéről) és a család nagy­sága, illetve a gyermekek száma között csak Igen laza kapcsolat vap. Vagyis egy­gyermekes családok, tehát háromtagú családok éppen úgy igényeltek háromszobás lakásokat, mint ahogyan a sokgyermekes családok kö­zött is vannak olyanok, akik beérik kétszobás, sőt más­fél szobás lakással is. Van­nak azután olyan igénylők is, akik egyáltalán nem óhajtanak összkomfortos la­kást; hogy igen jelentős azoknak az egvedü’álló igénylőknek a száma, akik másfél szobás lakásokat kér­nek stb. Azt tehát, hogy ki milyen lakásra vágyik, nagyobbat akar-e vagy beéri kisebb la­kással is; összkomfortos la­kást igényel-e, vagy éppen­séggel komfortnélküli lakás Is tökéletesen megfelelne ne­ki, csak a lakbér legyen ala­csony — nem egyszerűen az dönti el, hogy milyen nagy a család, vagy egyszerűen mennyi a gyerekek száma. Az emberek lakásigényét döntően életstílusuk, élet­módjuk, származási helyük, családjuk összetétele, a csa­lád fejlődésének fázisai (nö­vekedő, stabilizálódott, szét­eső családok), a családfő fog­lalkozása. jövedelme, társa­dalmi státusa stb. határozza meg. Éppen a fentiekre való te­kintettel, bármilyen prognó­zis, melyet e tárgyban készí­tünk, szükségképpen nem le­het más, mint nagyfokú bi­zonytalansággal terhelt elő­rejelzés. Mert hiszen a la­káshoz juttatott családok élete folyik tovább: a család növekszik, a szülők külön­válnak, a férj magasabb po­zícióba kerül, a nagylány férjhez megy: az igények „újratermelődnek”. TOTH PÁL, Sokat jelent, ha kész a szerszám A Diósgyőri Gépgyár L­egységének Balla Géza vezet­te szocialista brigádja a ter­vezettnél lényegesen koráb­ban teljesítette kongresszusi vállalásának 3. pontját. Az 1—9675 MSZ OP. 16 típusú lyukasztószerszámot ugyanis a tervezettnél két héttel ko­rábban készítették el. Emel­lett — terven felül — átad­ták a termelőüzem részére az 1—92674 MSZ P—20 típusú lyukasztószerszámot is. Ez utóbbi teljesítményük azért jelentős, mert a 87 ezer forint értékű szerszámot három hét­tel a korábban kért határidő előtt adták át. Felülvizsgálják a bérházak A házgyári lakások szellő­zői ellen sok kifogás hang­zik el; felül kellene vizs­gáltatni ezeknek a berende­zéseknek a működését. Va­lós-e a hír, hogy ezt a mun­kát a Borsod megyei Ké­ményseprő Vállalat szakem­berei fogják elvégezni, s egy­általán indokolt egy ilyen vizsgálat? — kérdeztük Vi- szokai Tibort, a vállalat tó­mérnökét. — Többen szóltak már amiatt, hogy a fürdőszobá­ban, WC-ben és a konyhá­ban levő berendezések nem működnek megfelelőn. Az Betonba fojtott vágyak A minap teljesen véletlenül jelen vol­tam egy tárgyaláson. Dr. Bartus Elemér, a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyának kertmérnöke „szentesített” két ter­vet. Az egyik rajz a Vörösmarty utca men­tén kialakítandó belváros bölcsődéjének kertjét, a másik az avasi intézményközpont közvetlen környezetét ábrázolta. Kiderült, hogy a bölcsőde udvara kisebb lesz a normában meghatározottnál is. Hogy miért lesz kisebb? A tervező szerint azért, mert csak ennyi területet kapott. Miért ka­pott kisebbet, mint kellett volna? Nyilván azért, mert ez értékes terület és a város- rendezők igyekeztek minden tenyérnyi he­lyet kihasználni lakásépítés céljára. A ma­gyarázat logikus és első hallásra elfogadha­tónak tűnik, hiszen lakásból még jó néhány évig nem tudunk annyit építeni, hógy sok lenne. Ám, ha egy kicsit belegondol az ember, akkor rájön, hogy az a néhány négyzetmé­ter, amivel megkurtították a bölcsőde ud­varát, nem oszt és nem szoroz a lakásépí­tésben. A kisgyerekeknek viszont néhány méter is sokat számít, hiszen ennyivel to­vább lehetne futni fogócskázás közben. Az avasi lakótelepen remélhetőleg gon­doskodnak elegendő zöldterületről. Hol, ha itt nem? Mégis elszomorító volt hallani, hogy az intézményközpontot körülfolyó be­tonba milyen nehéz belecsempészni néhány fát, virágot. Az egyik oldalra nem lehet, mert észeki fekvésű és ott kevés növény élne meg, a másikon távvezeték húzódik, a harmadikon lépcső, a negyediken ... Hosszas fejtörés után jutottak el odáig a kertész- mérnökök, hogy talán-talán néhány fával mégiscsak lehetne többet telepíteni. Az ember fára, virágra vágyik. Es maga fojtja betonba vágyait. Nem tervezünk mi valamivel több követ és betont magunk kö­ré, mint kellene? Nem szabjuk túl szűkre életterünket? Tudom, hogy a terület drága, hogy minél jobban „széthúzunk” egy lakótelepet, annál többe kerülnek a közművek, annál többet kell útra, járdára költeni. De amíg hidegen mérlegeljük a gazdaságossági szempontokat, néha elfeledkezünk a forintban ki sem fe­jezhető értékekről: egészségünkről, közérze­tünkről. A tervek felülbírálata a szakemberek dol­ga. A fentiek csupán egy laikus dobogása­ként foghatók fel. Talán nem is éppen most kellett volna háborognom, talán jobb pél­dákat is találhattam volna annak a már közhelyszámba menő igazságnak a bizonyí­tására. hogy kevesebb fával, virággal, gyep­pel ajándékozzuk meg magunkat, mint ér­demelnénk. Később aztán szánjuk magun­kat fukarságunkért. (békés) utóbbi — mivel a házgyári lakások többségében gáztűz­hely van — különösen ve­szélyes lehet. Az EMI túl­terheltsége miatt nemigen vállalná ezt a munkát, ezért valószínűleg mi végezzük az ellenőrzéseket. — Tárgyalnak már ilyen megbízatásról? — Tárgyalunk; többek kö­zött a MIK-kel is. Vállala­tunk már most is rendelke­zik megfelelő műszerekkel ilyenfajta mérések elvégzé­sére, ám ha széles körben kell ezeket a méréseket el­végeznünk. bővítenünk kell műszerparkunkat is. Borsod megyében már ed­dig is több ezer házgyári la­kás épült, s az ezentúl épü­lő lakások döntő többsége is házgyári. Senki számára nem lehet közömbös, hogy szellő­zőberendezéseik a célnak megfelelően működnek-e. (Egyébként ez a nem ház­gyári lakások hasonló beren­dezéseire is vonatkozik). Nyilván népi véletlenül ta­lálták a bérlők a lakás kony­hájában azt a kis táblács­kát, amely felszólít minden­kit, hogy a szellőzőberende­zések eltömítése tilos és élet- veszélyes! Ha ez így van, nyilván fontos, hogy a szel­lőzők megnyugtatóan üze­meljenek. Ny. I. Tejkóstolás Tejtermék-bemutatót ren­deznek ma a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat 621-eS tejbüféjében, ahol a vendé­gek a turmixitalokat is meg­kóstolhatják. Hasonló kiállí­tás lesz ma a MTESZ-ben is és Özdon a tej büfében.

Next

/
Thumbnails
Contents