Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-13 / 110. szám

I Figyeij a gyermekre! Testi-telki harmónia. Iskola és család Ki az egészséges? Mi az egészséges élet? Milyen az egész­séges gyerek? Nemigen tesszük fel ezeket a kérdéseket ma­gunknak, de mindennapjainkkal válaszolunk rájuk. Jól- rosszul, és azután látjuk a hasznát vagy a kárát. Egészsé­ges az, akinek nincs nyilvánvaló testi hibája — a legegy­szerűbben így fogalmazunk. Az orvos pedig ezt mondja: az egészség több, mint a betegség tüneteinek a hiánya. Testi- lelki harmóniát jelent. Hogy az ember el tudja viselni a fi­zikai és szellemi megterhelést, a testi és lelki válságokat. Eegyen tartalék energiája, tudjon alkalmazkodni a modern élettempóhoz. Ha mindennek birtokában van. akkor egész­séges. Pedagógusoknak, védőnők­nek, egészségügyi dolgozók­nak rendezte a TIT Miskolc városi Szervezete azt az elő­adói konferenciát, ahol ezek a gondolatok elhangzottak. Miután nem lehet valameny- nyiünknek külön-külön el­mondani, elmondták azoknak, akiknek megvannak rá az eszközeik, hogy továbbadják. Hiszen a megállapítások he­lyességét senki sem vonhat­ja kétségbe. De az sem jó, ha vitatkozik velük, mert magát károsítja meg. Csak éppen ... Tudjuk-e, hogy mit kell tennünk? Bajban lennék, ha össze kellene számolni, hogy hány tanácskozáson, értekezleten hallottam előadást, vitát, be­szélgetést az utóbbi hetek­ben az új, módosított család­jogi törvényről és mindarról, ami hozzá kapcsolódik. Köz­életünk képviselői, orvosok, jogászok, pedagógusok tár­gyalták meg, hogy mi a ten­nivalójuk. Dr. Velkey László kandidátus az említett elő­adói konferencián azt mond­ta, nem is tudja hirtelen, hogy témáját, az egészséges gyermekről szóló előadását hogyan is tudná ide kapcsol­ni. Azután kapcsolódott az magától. A gyermekre gondolt min­denki, mikor az egészség fo­galmának összetevői között elhangzott: testi-lelki harmó­nia. A tulajdonságot, ami valamennyiünkre jellemző kellene hogy legyen, az ő esetében már nem lehet fel­tételes módban emlegetni. Éppen úgy, ahogy nem lehet azon sem vitatkozni, hogy hol kell számára mindennek a feltételeit megteremteni, hol kell nevelni. Otthon-e vagy az iskolában. Régen eldőlt, hogy a kettő elválaszt­hatatlan, hogy az otthonnak és az ' iskolának egyaránt megvan a maga feladata. Éppen úgy nem lehet ez vi­tatéma, mint az, hogy a csa­ládjogi törvény is elsősorban a gyermek érdekében szüle­tett újjá. Hallgattam az előadást: az egészség öröklött, veleszüle­tett és szerzett adottságok­tól függ. Az egészség a csa­ládban kezdődik. Egészséges lesz a gyermek, ha bizton­ságot, védettséget, harmóniát biztosít számára a család. Ha felkésziti az örömre, a sze- retetre, az önzetlenségre, ön­állóságra. ha munkakedvre neveli, ha rendszerességre szoktatja. És egészséges lesz a gyermek, ha a család által meghatározott karakterét, ér­tékítéletét, világnézetét, élet- szemléletét erősíti, továbbfej­leszti az iskola. Ha mindarra megtanít, amire az otthon felkészít. Anyáink azt mondták: a gyermeknevelést a pólyában kell elkezdeni. Az orvos to­vábbmegy, amikor a tudo­mány eredményeivel tá­masztja alá a véleményét: a gyermekre már megszületése előtt gondolni kell. Vala­mennyiünk jelmondata lehet az előadáson elhangzott fel­szólítás: Vigyázz! Figyelj a gyermekre! Tetteidet, maga­dat látod viszont benne. Tő­led függ, hogy egészséges, teljes értékű ember lesz-e. Valamennyiünktől függ. (M—) A dohányzó férfiakat érinti A férfi dohányosok köré­ben háromszor olyan gyakori a szélütés, mint a nemdo­hányzók között. Ez derül ki a bostoni egyetem egy kuta­tócsoportja vizsgálatából, amelyet San Franciscóban hoztak nyilvánosságra egy neurológiai kongresszuson. Különösen nagy veszély fenyegeti a 45 és 54 év kö­zötti dohányosak azon cso­portját, akik naponta több mint 20 cigarettát szívnak el. E csoporton belül a szél­ütés a hatszorosát is eléri a nemdohányosok közötti aránynak. A vizsgálat a szélütés leg­gyakoribb formájára' vonat­kozott, amelyben az agy vér­ellátásának megszűnése az agysejtek elhalását idézi elő. Nagy szerepet játszik azon­ban az egybeesés más veszé­lyeztető tényezőkkel, a ma­gas vérnyomással, a cukor- hetegséggel, vagy a magas koleszterintükörrel. A 18 év alatt 5184 sze­mélyen végzett vizsgálat nem adott tájékoztatást a női dohányosok veszélyezte­tettségéről, jelentette ki dr. Philip Wolf, a kutatás irá­nyítója. Túlságosan kevés megfigyelt nő szenvedett szélütést és közülük túlságo­san kevesen dohányoztak. A vekker gombja és a többi KihyezctüÉ kitllúrája Valószínűleg a világ leg­rondább hangja a vekker- óráké. Még nem is vagyunk igazán ébren, csak a. kezünk mozdul, hogy elhallgattas­suk, megállítsuk ezt az alat­tomos, csörömpölő, szörnye­teget. Kalimpálunk a sötét­ben. míg végre megtaláljuk a kerek masina tetején a gombot, hogy befogjuk vég­re a száját ennek az agyun­kat szétziláló szerkentyűnek. Azaz, hogy kérdés: kerek-e az ébresztőóránk és gombot kell-e benyomni a tetején? Az enyém például néhány év óta szegletes és egy fe­hér műanyaglapocskát kell benyomni, hogy abbahagyja a zörgést. Tulajdonképpen miért nem kerek, miért szögletes? Vagy miért nem gömbalakú például az óra? Igaz, már ilyet is lehetett látni karácsonyi vásár idején a kirakatokban. Nosza, nézzük csak meg, tapogassuk ki a villanykap­csolót! Itt lóg a lámpa zsi­nórjáról a gomb, csak meg kell nyomni, máris ég a villanykörte. Persze, ez a gomb sincs már. Nem is lehet ilyet kapni. Lapos, marokba való, áramvonalas műanyagdobozkában fut a zsinór, s elég végigsimítani a dobozka egyik oldalán, hogy a billentyű kattanjon, s világosság legyen a szobá­ban. De miért billentyű, s miért nem a körtealakú kap­csoló, végén a fehér- gomb­bal? A kérdés helyett ideje zuhanyozni. Milyen vacak ez a csap! Ki kellene már cse­rélni. A vasboltok kirakatai­ban gyönyörűszép csaptele­peket lehet látni. Olyan szép, fekete, szokatlan, nem sza­bályos csavarója van. Talán jobb kézbe venni, mint a régit. Jó ilyenkor reggel a kávé. lássuk a csészéket. Az a régi, hasas, bordásoldalú fehér, az a gyereké. Ezt a kék cserepet most vette az asszony. Tényleg .iól néz ki benne a fehér tej, vagy a barna tejeskávé. Bárki tudja folytatni. A réginél szögletesebb az új kávéskanál, a rongyszőnye­jjt Szép, jól kihasználható és a legfontosabb berendezési tár nem is drága. A gyerekbútorok gyak. (Kerényi László felvétele) Városi közlekedés helikopterrel? Az Egyesült Államokban most tanulmányozzák azt a tervet, amely' szerint a ha­gyományos városi közleke­dési eszközöket helikopterek­kel cserélnék ki. Az ameri­kai szakemberek szerint a helikoptereknek sok előnye van: háromszor gyorsabb, mint a földi közlekedés, le­hetővé teszi, hogy rugalma­sabb közlekedési hálózatot alakítsanak ki és 1300-szór kisebb városi területet igé­nyei. Feltételezések szerint a városokban tíz utast befoga­dó kétmotoros helikoptereket fognak alkalmazni.. Mielőtt azonban a helikopterekkel való közlekedést bevezetnék, az általuk keletkezett zajt 90 százalékkal kell csökken­teni. get kidobtuk az előszobából, most műanyagra hordjuk a sarat. Az új buszoknak egé­szen más a fprmájuk, mint a régieké, a kis parkot a kertészek másként rendez­ték, mint húsz évvel ezelőtt. Munkahelyünkön átfestették a falakat, meglepetésünkre nem fehérre, hanem sárgá­ra. A gyerek óvodája elé szobrot helyeztek, csak az éppen nem hasonlít semmi felismerhetőre. Elkészült a szomszédban az új irodaház, amelynek olyan betonteteje van, mintha kalapja lenne az épületnek. így is, és még nagyon sokfeieképoen lehetne foly­tatni a felsorolást, amely azt bizonyítaná, hogy a vekker- óránk gombjától az iroda­ház tetejéig milyen sokféle formai változásnak lehetünk tanúi napról napra, évről évre. Nem tulajdonítunk túlságosan nagy jelentőségét ezeknek a változásoknak. S ha a művészetről, kultúrá­ról, ízlésről esik szó, akkor is többnyire könyvre, mo­zira. színházra, festményre,, zenére, mostanában talán még a televízióra gondolunk vekkeróránk gombjára a legritkábban. Pedig hát mennyivel több­ször találkozunk a vekker­rel, mint a színházzal, meny­nyivel többször látjuk a szé­künket, asztalunkat, mint ahányszor festményt, 'gy szobrot nézünk meg. r- sze, nem összekeverhető dol­gok ezek é§ bizonyos, hogy nem lehet egyenlőségi jelet tenni a vízcsap formája meg a téren fölállított szobor kö­zé. De annyira elválasztani sem szabad ezeket a kör­nyezetünket meghatározó tárgyakat a művészetektől, még kevésbé az ízléstől, kul­túrától, mint ahogy azt álta­lában tesszük. fMindenki tudja, hogy be­rendezési tárgyaink nem pusztán egyéni ízlésünk ered­ményeképpen állnak össze, hanem aszerint változnak, hogy mit örököltünk, mit kaptunk szüléinktől és a boltokban mit árulnak, mit tudtunk hozzá vásárolni. De a határok között — amelyek lehetőségeinket ilyen sokol­dalúan körbefogják — még­iscsak ott a mi egyéni ízlé­sünk, / egész egyéniségünk, amolyik választ. BERNÁTH LÁSZLÓ Varrás nélküli ruhák Egy japán cég megkezdte a varrás nélküli ruhák, puló­verek és más ruházati cik­kek gyártását. A félkész­gyártmány először egy vég nélküli tömlőre emlékeztet. Ezt felhevített fémformára húzzák és a felesleges hosz- szúságot levágják. A „tömlő'’ termoplasztikus anyagát a modell szerint kiformálják, azután hozzáillesztik az uj- jakat és más részeket. Igaz, a varrás nélküli ruha egye­lőre még nem olcsóbb, mint a hagyományos módon varrt, a cég szakemberei azonban azt állítják, hogy a varrás nélküli ruhák már a közel­jövőben igen olcsók lesznek és vezető helyet töltenek be a készruha-kereskedeletn- ben. Ausztráliában mindig rit­kaságszámba mentek a te­vék, legfeljebb csak az állat­kertben lehetett látni ezeket az' állatokat. Az ausztráliai farmerek most azt áUílják, hogy annyi tevét tenyészte­nék, amennyi egyetlen or­szágban sincs. A lelkesedésnek az az oka, hogy a biológusok legújabb adatai szerint a tevetej nagy mennyiségben tartalmaz amt-j nósavakat, amelyek elősegí­tik a vörös vérsejtek foko­zott képződését. Ezenkívül serkentik a fáradt szívmű­ködést. A tevetejet sűríteni, kon­zerválni fogják és elsősor­ban a szívkórházaknak szál­lítják. Apa, karján gyerekkei Hajnal: még éppen csak kinyitott a bolt. Sokan vagyunk. Mindenki siet. Van ben­nünk egy kis nyugtalanság, mint a vágtá­ban hirtelen megállított lovakban, ha fut­nának még. Veszekszünk: — Álljon a sorba! — Én jöttem előbb, várjon! Hátulról érkezik a mérges mondat: — Hogy nem szégyenli el magát!... A bolt megtelik feszültséggel. Ideges a vevő. Az eladó. Csak körülöttünk szép, ben­nünk ebben a pillanatban rossz a világ . . S ekkor érkeznek ők ketten. Még bentről látni, ahogy a ■ fiatal férfi átcikázik a szé­les úton, szabad kezével bocsánatot intve egy taxisofőrnek. Beáll a sorba. Karjában a fia. Még negyedrészt alszik. Szeme sar­kában szétmorzsolt könnycsepp, a hajnali kapkodás bánata. Ott a könnycsepp, de már les a szeme mögül az apja válla fölött... — Tessék csak!... Fiú? — Aki az előbb dörmögve emlegette a szégyent, most egy­szeriben előreengedi őket. — Fiú — mondja a férfi. — De van egy óvodás lányom is. Öt az asszony viszi. . . A férfi már léphet tovább, mert félreáll­nak előtte hárman is. Közöttük van a szi­gorú, aki szégyelltetett. de köztük van az is, akinek szégyellnie kellett volna magát. — Hogy néz!... — Aranyos ... Nyílik az út a pultig. A férfi kicsit zava­rodottan magyarázza, hogy azért siet, mert még át kell öltöztetnie a gyerelcet és nem késhet el, hiszen ... — Az én unokám is éppen ekkora. — Már csupa kedvesség a morcos -eladó. A férfi fizet. Indul. Válla felett visszales a fia. Mi, a félpercenként veszekedők, ma­radunk. Nézzük őket, ahogy átcikáznak az úton. Nagyon szép lett körülöttünk a reggel. És bennünk is természetesebbé lett a világ... (bartha) Kár nem veszély télén! Jó tanácsok kerékpárosoknak Abban az időben, amikor a biciklista csak elvétve akadt össze a közutakon egy- egy autóval ez jó vicc volt. A mai közlekedési viszonyok között azonban súlyosan ve­szélyezteti életét, testi épsé­gét, aki kerékpárra ül, de nem tudja a KRESZ szabá­lyait, nem ura járművének. Ezért érdemes megszívlelni a kővetkező előírásokat cs intelmeket: A kerékpározás nincs en­gedélyhez kötve, de közúton csak olyan személy kerékpá­rozhat, aki már kellőképpen uralni tudja járművét — nem veszélyezteti önmagát és a közúti forgalom többi részt­vevőjét. Tizenkét éven aluliak fel­ügyelet nélkül csak mellék­útvonalon kerékpározhatnak. Gyalogjárdán kerékpárt tolni tilos. Természetesen ke­rékpározni szintén nem sza­bad. Kerékpározást csak hozzá­értő, kerékpározásban jártas, a közlekedési szabályokat is­merő személy felügyelete mellett, olyan helyen szabad tanulni, ahol a gyalogos- és járműforgalmat a tanuló nem veszélyezteti. A kerékpár nélkülözhetet­len — és kötelező — tarto­zékai: mindkét kerék fékezé­sére alkalmas, két, egymástól függetlenül működtethető fék; legalább 30 méterről hallható csengő; előre tehér vagy sár­ga fényt adó lámpa; hátul vörös fényű lámpa; hátul a sárvédőn elhelyezett nem há­romszög alakú, vörös prizma; olyan hátsó sárvédő, amely teljesen, de legalább alul 20 centiméter hosszan fehér, vagy krómozott. Ugyanilyen „felszereléssel” kell ellátni a segédmotoros kerékpárt, kiegészítve álló helyzetben rs működtethető hangjelző készülékkel, s elől fényszóróval. A segédmotor két fékje közű) az egyik láb­fék legyen. A segédmotorra nem kell prizma, viszont elő­írás az égéstermékek elveze­tésére szolgáló, hangtompító­val ellátotti!) cső. A kerékpárra is vonatko­zik, hogy: lassan járj, to­vább élsz. A kerekpár lakott területen megengedett legna­gyobb sebessege 20, lakott te­rületen kívül 30 km/óra. A segédmotoros lakott te­rületen legfeljebb 30 km-rel közlekedhet. Lakott területen kívül sebessége nincs korlá­tozva, de az 50 km egyébként is teljesítményének a felső határát jelenti. Szívbetegeknek: lentiül

Next

/
Thumbnails
Contents