Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1974-05-31 / 126. szám
Dr. Romány Pál előadása Az MHSZ megyei székhazának nagytermében rendezett kiállítás egy részlete (Ágotha Tibor felvételei) JUBILÁL A FÜSZÉRT Negyedszázaddal ezelőtt hozták létre a Borsod megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Nemzeti Vállalatot, a FÜSZÉRT jogelődjét. Átszervezések, összevonások után igazi nagyvállalattá nőtt az élelmiszer- és vegyiáru-nagy- kereskedelmi vállalat, amely Borsod és Heves megye lakosságának ellátásáról gondoskodik. Kezdetben évente százmillió forint értékű árut adták át a boltoknak, üzleteknek. Az idén már három- milliárd forintos forgalommal számolnak. Az MHSZ megyei székházában rendezett kiállítás azt mutatja, hogy kávéfogyasz- tásunk 1965 óta több, mint négyszeresére emelkedett, hús- és halkonzervből kétszer annyit fogyasztunk, mint kilenc évvel ezelőtt. Kozmetikai cikkekből pedig csaknem háromszor annyit vásárolunk, mint 1965-ben. A kiállítást tegnap délelőtt 10 órakor Szabó József, a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója nyitotta meg. A kiállítást készítői úgy állították össze, hogy a látogatók könnyen áttekinthetik a vállalat tevékenységét. Láthatók a kiállításon a legújabb húskonzerv-készítmények, édességek, kozmetikai- és festékáruk. REFLEKTOR Tapolcai panasz Láncra vert virágok Koranyár. Gyönyörű a tapolcai park. Szinte idill a kép: a tegnapi tulipánágy helyére új virágszőnyeg kerül majd. Mérges a feljegyzett monológ. Mérges? Van ebben a haragban szomorúság is. Szemrehányás és vád. Magunkét féltő indulat. Aki elmondta, Felföldi Rezső, a Miskolci Kertészeti Vállalat brigádvezetője: — Hogy szép? Persze hogy az. Kövike, muskátli és dália kerül az elvirított tulipánágyba. De látja: láncra verjük a virágokat itt... Mondja, maga érti? Meg tudja érteni ezt? Itt ez a körialakú ágy. ösvényt jártak benne a gyalogosok. A széleire is mindenütt beletapostak. Most aztán láncra verjük a virágokat. Körbekerítjük. Úgy kétezer forintos kiadás ez, de hát nem is ez a baj. — Nem ennyit költünk itt ebben a városban virágra és parkra, jól tudom én, de ebből a kétezer forintból új játék lehetne a játszótéren, sok-sok új tő virág valahol... Néha, ha rossz kedvem van, azt mondom, kár nekünk bármit is csinálni. Ott magukkal szemben, a Sajtóház előtt is van egy játszótér. Láttam a hinták rúdjait megcsavarva. Mi kár az! És mentem már este át a parkon, hogy kerülnöm kellett a padot teleülő fiatalokat. Mit szólhattam volna nekik? Sört ittak és célba dobáltak az üres üvegekkel. A homokozó is tele volt cserepekkel. És mindenüvé lánc se jut. Nem verhetünk minden virágtövet láncra, őrt se tehetünk minden játék mellé. Pedig szép ez. Nagyon szép. A munkánk is az. Ha nyitni kezd itt a dália ... i B. G. A budapesti lakosok tejszükségletének felét 150 kilométernél messzebbről szállítják a fővárosba. Az ózdi piacra kerülő primőrkáposzta Mohácsról, a sóska Dunapatajból, a saláta Nagykőrösről származik. A példák sora hosszú, de néhány is jól jellemzi a gazdasági fejlődés területi aránytalanságait. Igaz ugyan, hogy Szegeden hetekkel előbb virágzik az akác, mint Miskolcon, s egy mégoly kis országban is, mint hazánk, meghatározóak a földrajzi, éghajlati viszonyok, ennek ellenére mégsem abszolutizálható a környezet, az ország nem osztható fel csak mezőgazdasági és csak ipari megyékre. E gondolatok szolgáltak kiinduló alapul ahhoz az előadói konferenciához, amelyet tegnap rendeztek a megyei tanács dísztermében. Az előadó dr. Romány Pál, az MSZmT* KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztályának vezetője volt. A házigazda szerepét Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára és Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese töltötte be. Már nem Pest vezet Dr. Romány Pál elmondotta, hogy a területi munkamegosztás és a területfejlesztés tudományos igényű vizsgálatát gazdálkodásunk dinamizmusa és gazdaságunk általános növekedése tette szükségessé. Továbbá: fogyóban vauinak a szinte ingyen kapott természeti kincsek (már a tiszta víz is milliókba kerül), kimerültek a termelésbővítés extenzív forrásai, s gyors orvoslást igénylő szükséggel vetődtek fel gazdálkodásunk területi ellentdolgozók a környező településekről, viszont egy fővárosi iparbővítés előbb-utóbb metróépítési gondokkal jár. Persze, az irányított fejlesztés gyakran olyan területen emeltet új gyárat, ahol hagyomány nélküli volt az ipari termelés. Csak szakképzetlen munkaerő volt, termelési tapasztalat, nagyüzemi iskola nem. Ez a „gombhoz a kabátot” módszer kezdetben persze a gyors felfutást, a hagyományos ipari körzetekben mértékadónak tartott teljesítményt és minőséget nem produkálta. De csak ideig-óráig, hiszen — gondoljunk csak a kőbányaival vetélkedő bocsi sörre — tanulással, szorgalommal. akarattal pótolható a hagyomány hiánya. Csökken a keresők aránya A Központi Bizottság osztályvezetőjét a közelmúltban egyetemista fiatalok faggatták: meddig őrizzük még az István király korában kialakult megyehatárokat? S a válasz: a megyehatároknak társadalmi, politikai funkciója van, de a közigazgatási határok nem jelentenek, s nem is jelenthetnek gazdasági határt. Észak-Magyarország három megyéje például olyan gazdasági egységet alkot, amely egy asztalhoz kell. hogy ültesse a fejlesztés fő irányát meghatározó borsodi. hevesi, szabolcsi vezetőket. (Nem véletlenül alakult meg a közelmúltban az egész Észak-Magyarországot ellátó, két nagykereskedelmi vállalat.) Végezetül az előadó, a területi fejlesztés feltételeit elemezve, a demográfiai problémákról szólt. Jelenlek az aktív keresők aránya 61—62 százalék. Ez az arány (mivel a korábbi években kevesebb gyermek született, s mert nőtt az idősek száma) hatvan százalék alá csökken. Ez pedig azt jelenti, hogy a mostani nemzeti jövedelemért is többet kell majd tennünk. De mert szeretnénk jobban élni, a mostaninál nagyobb nemzeti jövedelmet kell termelnünk. Ennek pedig nem más a feltétele, mint a termelékenyebb, jobban szervezett munka. A helvbenmaradáshoz is léoni kell tehát, de kettőt kell lépni, hogy valóban haladjunk. BRACKÓ ISTVÄN jeiyaiitomata a pécsi aitóbuszoleon Szovjet jegykiadó automatákkal indultak forgalomba Pécs három forgalmas útvonalán a városi autóbuszok. Az országban korábban már kísérleteztek ehhez hasonló jegykiadó automatával. Az akkori észrevételek alapján módosították, fejlesztet- , ték a típust és most ez vizsgázik Pécsett. A mechanikus működtetésű, ötletes szerkezetet 1970 óta gyártja a kalinyingrádi élelmiszergyártó vállalat. Kezelése egyszerű. Az automata a bedobott pénz méretét, súlyát veszi figyelembe, s ennek alapján ad jegyet, „Becsapni” nem lehet. Minden autóbuszon két jegyautomata működik. Ha a kísérlet beválik, az év végéig Pécs valamennyi autóbuszjáratán automaták adják a jegyet az utasoknak. Delegáció érkezett testvérvárosunkból Készül a katowicei napok programja Lengyel testvérvárosunkból, Katowicéből tegnap délután öttagú küldöttség érkezett Miskolcra Jplian Czaj- kowskinak, az ottani városi tanács elnökhelyettesének vezetésével. A vendégeket — akiket a fővárosunkban működő Lengyel Kultúra igazgatója, Wladyslaw Kobialka is elkísért — Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese Csótai Jánosnak, a városi pártbizottság osztályvezetőjének, valamint Hegyi Imrének és Szuchy' Róbertnek, a Hazafias Népfront megyei, illetve városi bizottsága titkárának a társaságában fogadta. A delegáció látogatásának célja az idei katowicei napok megrendezésének a megbeszélése. Mint ismeretes, először öt évvel ezelőtt került sor hasonló rendezvénysorozatra, amelyet a következő esztendőben Katowicében a miskolci napok megrendezése követett. A küldöttség vezetője ismertette tervüket, ami szerint városunk lakóinak gazdag program keretében szándékoznak bemutatni Katowicét. A többi közt város- fejlesztési, fotó-, könyv-, népművészeti, bélyeg-, érme-, plakátkiállítást nyitnának, s „A lengyel konyha heté”-t is megrendeznék. Filmbemutatók, a két város egyetemi tanárai, helytörténészei közötti találkozók s különböző sportrendezvények is szerepelnek a kat^wxeiek javaslatában, valamint az, hogy néhány autóbuszon elhoznák hozzánk azokat a társadalmi munkásokat, akik a legtöbbet tették testvérvárosunkért. Az elgondolások konkretizálása végett ma folytatódik a megbeszélés. Annyi már bizonyos, hogy a katowicei napok késő ősszel városunk felszabadulása 30. évfordulójának ünnepségsorozatához kapcsolódnak, s jövőre a miskolci napok is Katowice hasonló évfordulóiénak az ünnepségeit gazdagítják. Ma Budapesten a Műcsarnokban . megnyitják a román plakátkiállítást. Ajkán megkezdődnek a Veszprém megyei gyógyszerésznapok. Budaörsön a repülőtéren ro* mán helikopter-bemutatót rendeznek. Jf- Debrecenben a tüdőklinika létrehozásának 80. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek. Mezőkovácsházán országos népi díszítőművészeti és gyermekraj z-kiállítás nyílik. Murony községben (Békés megye) magyar—kubai barátsági napot rendeznek. T>f. Szegeden „Az újítómozgalom aktuális kérdései” címmel előadást tart dr. Szilvásy Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese. mondásai. A mostani az első olyan középtávú (ötéves) terv, ‘ arrretywek kimunkálásánál már figyelembe lehetett venni a területfejlesztés távlati koncepcióit. A beruházások irányítottsága, az egyenletesebb fejlesztésre való törekvés jelentős arányváltozásokat eredményezett népgazdaságunkban. Erre egyetlen, de nagyon frappáns példa. Né- hánv évvel ezelőtt az ipari mulfkások nagyobbik fele budapesti lakos volt. Ma a főváros az ipari dolgozóknak csak mintegy harminc százalékát foglalkoztatja. Gombhoz a kabátot A Pesten kívüli iparfejlesztést nemcsak a vidéki foglalkoztatottsági gondok megoldásának szándéka siettette. A már amúgy is nagy fővárosban csak aránytalanul sok áldozattal lehetett volna alapanyagot, energiát, vizet, valamint a dolgozóknak lakást, bölcsődét, közlekedési lehetőséget biztosítani. A kerékpár olcsóbb, mint a metró! — fogalmazott találóan az előadó, s ezzel arra utalt, hogy egy kis város új ipari üzemébe még akár kerékpárral is bejárhatnak a T?bb földieper, zöldborsó A piacok és az üzletek áru_ választéka jól példázza a szeszélyesen változó időjárást. Az ilyenkor szokásosnál kevesebb volt a cseresznye is, ára azonban jelentősen mérséklődött. A korai májusi cseresznyét 6—10 forintért, a zsabolait 14-ért, a rövidszárú, fekete szomo- lyait 16 forintért adják. Az Agrokonzum üzleteibe 80 mázsa földieper érkezett, s a néhány nappal ezelőtti 76 forint helyett már 24—42 forintért árusítják. A vártnál kevesebb kelkáposzta helyett csaknem 600 mázsa fejeskáposzta került forgalomba a héten. Sok volt a saláta is, csakúgy mint az újburgonya, amelyből 200 mázsát kínáltak a vállalat árusítóhelyem. A múlt héthez képest 12 áru lett olcsóbb. A zöldborsó 20 forint helyett 13-bá ke. rül, a karfiol ára 36-ról 16 forintra csökkent. A fejes- káposztát 5,60-ért adják, a múlt heti ár ennek több mint kétszerese volt. Olcsóbb lett a karalábé is (6—8 forint), valamint az újburgonya (16- ról, 11 forint), a salátát 1,20. ért a zöldhagymát 1,40-ért adják, . , i , Területi gazdaségfemésztés A kerékpár olcsóbb, mint a metró Sárospatak egészségháza forintos beruházással épült emeletes egészségházat júniusban adják át rendeltetésének. Sárospatak kialakuló új városközpontjában elkészült a város egészségháza, amelynek műszaki átadására szerdán került sor. A hatmillió
