Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1974-05-21 / 117. szám
Tévé és parkettgyalu Az együttélés írott és irattan szabályai Vasárnap a késői órákban, amikor a tévében már a gyerekek kedvenc esti meséje is véget ért — és ilyenkor a legtöbb csöppség már nyugovóra is tér — kitartó, erős zaj zavarta az egyik ház lakóinak nyugalmát. Megkérték a házfelügyelőt: járjon közbe, hogy elhallgattassák a parkettgyaluló vagy csiszológépet. A házfelügyelő figyelmeztetése sem vezetett eredményre. A zajt okozó lakó arra hivatkozott, hogy este tízig jogában áll elvégeztetni az ilyen munkákat, s hogy a kisiparos csak most ért rá. Mit tehet ilyenkor egy lakóközösség? A munkavédelmi óvó rendszabályok végrehajtásának feladatait vállalati munka- védelmi szabályzatban kell rögzíteni. Ezt írja elő a Munkatörvénykönyv 8. paragrafusa. A vállalati munkavédelmi szabályzat tartalmazza az általános balesetvédelmi és egészségvédelmi óvó rendszabályok helyi alkalmazását; jogilag határozza meg az ebből eredő teendőket minden dolgozó számára. A Lenin Kohászati Művekben jelenleg érvényes vmsz-t folyamatosan formálták a mindenkori igényekhez, de most a megváltozott körülményekhez kell alakítani. Ezért kerylt napirendre ennek átdolgozása. Ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tartják minden vállalati dolgozó hatékony segítségét, így csak e javaslatok feldolgozása után öntik végleges formába az új szabályzatot. Munkavédelem Fáznak a méhek A hűvös, csapadékos idő késlelteti az akácméz gyűjtését az Alföldön, s máris rövidült az első nagyobb hordási idény. A Duna—Ti- sza-közére sereglett vándorméhesekben nem telnek a kaptárak. Felmelegedésre, hosszabb kirepülésre várnak a bogarak, napos időben 40— 50 000 méhcsalád gyűjthetné az akácmézet. Egy-egy szélcsendes, meleg napon 18—20 kilogramm mézzel súlyosbodhatna a kaptár akácvirágzás idején. A méhészek még bizakodnak, a hűvös idő ugyanis elnyújtja a jónak ígérkező akácnyílást. A Borsod megyei Tanács tavaly határozatot hozott a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett támogatására. Gazdálkodásuk fejlesztésének elősegítésére e határozat tájegységenként egy-egy modellüzemet jelölt ki. Ilyen modellüzem lett a krasznok- vajdai közös gazdaság. 1974— 1978 között megvalósuló fejlesztési tervét az Agrober Borsod megyei kirendeltsége számítógéppel készítette el. Az állattenyésztés gyors ütemű fejlesztését előirányzó terv egyik érdekessége, hogy A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatási osztály- vezetőjétől megtudtuk, hogy a házfelügyelők vagy a bérlőik panaszait a helyszínen kivizsgálják és csak utána foglalnak állást. Bizonyos esetekben valóban szükség van arra. hogy a zajosan élőket megfékezzék, ezért szabálysértési eljárást indítanak ellenük. * A városi tanács kerületi hivatalának szabálysértési főelőadója szerint az utóbbi időben egyre több az ilyen ügy. A kiszabott bírságok összege 3—4—500 forint között ingadozik. Vannak „visz- szaesők” is, akik újra meg újra megszegik a közösségi éle'; szabályait. A legmagasabb bírság azonban az ő esetükben sem haladta még meg az ezer forintot. Igazából nem tudni, hogy miért, de előbb-utóbb elcsitulnak az ilyen lakók közötti nézeteltérések. Lehet, hogy azért nem kerülnek újra a szabálysértési előadókhoz, mert sokkal inkább eltűrik az időközönként eszlelhető, erős zajokat, mintsem „pereskedjenek”. Elképzelhető persze az is, hogy bizonyos különösen szoros kapcsolatba hozta a háztájit a nagyüzemmel. így például a hízó-alapanyag egy részét a háztájiból vásárolja majd fel a nagyüzemi hizlalda, s a nagyüzem értékesíti a háztájiban megtermelt különféle árukat is. A terv megvalósítása révén a termelőszövetkezet tiszta termelési értéke a jelenlegi évi 30 millió forintról 1978-ban 50 millió forintra emelkedik. A szövetkezet tagjainak jövedelme évi 16 ezer forintról 40 ezer forintra ugrik, s ehhez járul majd körülbelül 9000 fórint a háztájiból. esetekben nevelő hatása volt a kiszabott pénzbírságnak. * Akik a házgyári lakásokban élnek, tudják, hogy nagyon sok ..mesterember” valóságos lakatos-, kovácsműhelyt rendez be a kis lomkamrában. ahol satupadtól kezdve villanyfúrón keresztül minden megtalálható. Munkaidő után aztán a többi lakó nyugalmának rovására kezdődik a kisipari műszak gyertyatartók, virágállványok barkácsolásával. Pedig a mások nyugalmát zavaró tevékenység végzése napközben is tilos. Ebbe a fogalomkörbe tartozik az ilyen kisipari tevékenység is. A szabálysértési előadónak módjába* áll az ilyen lakót csendháborításon kívül kontárkodás miatt is megbírságolni. * De vannak az emberi együttélésnek íratlan szabályai is. Induljunk ki abból, hogy munkája után más is fáradt, kimerült és a szabad idejét — különösen az esti órákat — a pihenésnek akarja áldozni... NAGY JÓZSEF Ifjúsági élelmiszerbolt Nemrégiben tartotta meg ifjúsági parlamentjét a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat fiatalsága. Többek között felvetették, hogy legyen Miskolcon egy olyan bolt, áruház, amely kifejezetten a fiataloké, ahol az ifjúsági korosztályhoz tartozó kereskedők dolgoznak. A javaslatot elfogadták és várhatóan a közeli jövőben meg is valósítják. Í j ABC-áruház Diósgyőrben Számítógéppel készítették a fejlesztési tervet ár Nyuszi ül a fűben— Mégpedig három méter magas nyuszi. A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében készült és reklámcélokat szolgál majd. Természetesen nem csokoládéból van. (Ágotha felv.) Kékmezőre tart a zöld A szobában festékdobozok, hígítás kannák sorjáznak. Nem nagyon illenek ide, a KISZ- bizottság székekkel, iratokkal, könyvekkel telezsúfolt főhadiszállására. Hriczu Gábor titkár azonban semmi kivetnivalót nem lát a festékes csendéletben. — Úgysem sokáig marad itt. A héten elkészül a fürdőkocsi, s ahhoz kell a festék. A fürdőkocsi, amelynek június közepére gurulnia és működnie kell, most még ott áll a Volán 3. számú Vállalatának pénz hiányában félbehagyott festőcsarnokában. Eredetileg autóbusz-pótkocsi volt, de a srácok megbütykölték, és a ti. számú Fazekas utcai iskolások kérésére (a vállalat KISZ-esei és az iskola diákjai között évek óta a kölcsönös segítség jegyeben szövődnek a kapcsolatok) fiirdökocsi lesz a rozsdás kaszaiból. A mosdókkal. zuhanyozókkal, kályyhával felszerelt zöld kocsi a nyarat már Kékmezön tölti, az úttörőtábor eddig nélkülözött tartozékaként. A Volán KISZ-bizottsága titkárának nevét nemrég hallottam emlegetni a Társadalmi Munkát Szervező Albizottság ülésén, amikor az elmúlt évi eredményeket tették mérlegre. A vállalat KISZ-bizottsága, illetve annak első embere, Hriczu Gábor kapta azt a megbízást. hogy az l. kerületben szervezze, irányítsa a fiatalok társadalmi munkáját. S hogy milyen sikerrel? A magas, szőke hajú fiatalembert kérdezem Vízódozik a választól. — Nekem is több fülem van kettőnél Hallottam, hogy — egy hasonló nyilatkozat után — valaki azt mondta: „az is dolgozzon. aki nyilatkozik”. Bántott a dolog. Gáborra sokféle tulajdonság jellemző, csak, az nem, hogy feltűnési viszketegségben szenved. Tavasszal, néhány száz társával együtt, fát ültettek. Háromezer csemetét tettek földbe a Szentpeteri kapui lakótelepen. Volt ásó, volt lapát, buzgóit a faültető kedv. Aki csak eljött, mind szerszámra kapott. Ö is, aki megszervezte a munkát; tárgyalt a kertészekkel, szólt a többi vállalat ifjúsági vezetőinek, vezette a kimutatást, és dicsért, ha kellett. — Az ilyen akciók mindig kollektivek. Az egyik az ásót forgatja, a másik az öntözőkannát emeli, a harmadik megszervezi. Nem minden munka látványos, de mindegyik lehet egyformán hasznos. És a példa: a parkokban, játszótereken az I. kerületi KISZ-esek szervezték meg az őrjáratot. A vasutas fiatalok a népkerti játékokért felelősek. A Selyemrét a Járműjavítóé, s a Szentpéteri kapui gyerekkertek gazdái a December 4. Drótművekből szerveződtek. A faültető, hintát javító fiatalok sokan vannak. Mindnyájuké az érdem, ha közülük valamelyiket megdicsérik. (bracké) Négymillió forintos költséggel új ABC-áruház épül Diósgyőrben, az új város- központban. Ez lesz a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat második élelmiszer-árusító üzlete a lakótelepen. A háromszáz négyzetméter alapterületű áruházát rövidesen átadják. REFLEKTOR i Ma Budapesten az Ifjúsági Park feletti sétányon leleplezik a bécsi légió emléktábláját. + Baján a halászok süllőkel tetési kísérletet kezdenek. * Egerben a bolgár UNESCO-bizottság képviselőinek részvételével baráti találkozót rendeznek. á: Eresztvényben (Nógrád megye) szónokképző tanfolyam kezdődik, át Szegeden országos környezetvédelmi anké- tot tartanak. Miért nincs belőlük több? Kastélyszállók • Például az edelénvi • Kész ráfizetés • Érdekek ütközése A közelmúltban a ..bakancsos turista” szemével vizs- gáigatluk a megye idegen - forgalmát. Arra adtunk választ — a népi ellenőrzési bizottság tapasztalatai alapján —, mit keres és mit talál a kispénzű hazai turista Borsod-Abaúj-Zemplén- ben, a természetadta szép tájakon kívül. Most a vendéglátók oldaláról közelítjük meg az idegenforgalmat, pontosabban annak lcgsarkala- tosabb problémáját, a szállodahiányt. A már említett NEB-vizs- gálat javaslatai között olvashatjuk, hogy a füzérrad- ványi vagy a kékedi kastélyt fel lehetne használni — belső átalakítás után — szállodaként. Javasolták továbbá a népi ellenőrök, hogy a sárospataki (Kádár Ka'ta utca 14.) műemlék jellegű iskolát szintén alakítsák át turistaszállóvá. Tovább bővíthetjük a kört, hiszen a gyönyörű edelényi kastély idegenforgalmi hasznosítása jószerivel kimerül abban, hogy időnként odakanyarodik egy-egy turistákat szállító busz, és az idegenvezető elmondja az épület történetét. Az eredmények felsorolása — sajnos — sokkal rövi- debb. A sárospataki Rákóczi- vár már múzeumként szolgálja az idegenforgalmat, és — ha minden jól megy — ebben az évben megnyílik a szerencsi várkastélyban berendezett Hotel Huszárvár. A kérdést tehát így fogalmazhatjuk meg: miért nem enyhítik a szállodahiányt az ilyen célra kitűnően megfelelő kastélyok belső átalakításával? Az Idegenforgalom című lap legutóbbi számában Eladó kastélyok címmel dr. Barcza Géza, az Országos + Az edelényi kastély. Műemléki Felügyelőség osztályvezetője így summázza mondandóját: „Ha nálunk jobban felismernék, milyen nagy jövője van a kastély- szállóknak, akkor talán nagyobb lenne a vállalkozási kedv. Sajnos azonban jó néhány — az idegenforgalomban jól használható — kastélynak egyszerűen nem tudunk gazdát találni.” Ugyan miért? Idézzük tovább dr. Barcza Gézát: ..A vállalatok működését szabályozó pénzügyi kötöttségek legtöbbször nem teszik lehetővé kastélyok átvételét, fönntartását”. Ismerős gondolat, többen megfogalmazták a népi ellenőrzés vizsgálatát követő vitában is, hogy a szállodák fenntartása, üzemeltetése kész ráfizetés a vállálatok számára. Ügy tűnik, igazuk van azoknak, akik szerint változtatni kell a gazdasági szabályozókon, kedvezményeket kell nyújtani az olcsó díjú szállodákat építtető és fenntartó vállalatoknak. Ám van azért egy bökkenő. A hazai és különösen a külföldi turista nemcsak szállásdíjat fizet. Igénybe veszi az idegenforgalom többi szolgáltatását is: étkezik, utazik, szórakozik, ajándékot vásárol stb. Ha tehát a szálloda üzemeltetése önmagában nem is hoz nyereséget, érdemes szállodákat építeni. Ennek belátásához nem kel] több. csak annyi, hogy komplex módon értelmezzük, irányítsuk és fejlesszük az idegen- forgalmat. Kérdés: kitől várható az idegenforgalom komplex értelmezése mondjuk egy megyében? Az érdekelt vállalatok csak annyit látnak az egészből, amennyi számukra érdekes: a kezelésükben levő szálloda, étterem stb. gazdaságosságát avagy gazdaságla- lanságát. Az Idegenforgalmi Hivatalnak pedig nincsenek meg az adottságai ahhoz, hogy mindenen felülemelkedve értékelje és irányítsa az idegen- forgalmi munkát. A megyei tanács kereskedelmi osztálya — sok más feladata mellett — szintén képte’en erre. Maradna még az Észak- magyarországi Intéző Bizottság. ám ez csupán javaslat- tevő társadalmi szerv. Rövidesen kormányszinten foglalkoznak az ágas-bogas idegenforgalmi teendőkkel. Remélhetőleg sikerül összehangolni a társadalmi és helyi — vállalati! — érdeket, egyebek között a szálloda- építés. fenntartás területén is. Békés Dezső
