Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-09 / 83. szám

Megszerezni könnyebb volt... Kiváló könyvtár Második alkalommal hirdette meg 1972. január 1-éveJ a Mű­velődésügyi Minisztérium azt a pályázatot, amelynek eredmé­nyeképpen az országban S4 könyvtár lett a „Kiváló” cím birtokosa. Köztük van a mis­kolci Városi Könyvtár is, amely most mindenekelőtt az erkölcsi elismerésre büszke. De egy ilyen nagy hálózatnál van he­lye annak a kitüntetéssel együtt járó 75 ezer forintnak is, ame­lyet az intézmény gazdagításá­ra fordítanak, és az ezen felül kapott 15 ezer forintot is szí­vesen osztották el a legjobb könyvtárosok között. A pályá­zat feltételeiről és az elmúlt két esztendőről Győri Erzsé­bettel. a városi könyvtár igaz­gatójával beszélgettünk. és követelmények Az 1973. december 31-ével véget érő, könyvtárait kö­zötti verseny arra az Alap­elvek és követelmények cí­mű útmutatóra épült, ame­lyet 1972-ben adott ki a Művelődésügyi Minisztérium. Ebben pontosan meghatá­rozták. hogy melyek azok a feltételek, amelyek, egy Mis­kolc nagyságú városban a lakosság könyvtári ellátá­sának szolgálatában kell hogy álljanak. Ilyen nagy városban szükséges egy úgynevezett A-típusú könyv­tár, amely a legnagyobb in­tézmények központi szol­gáltatásait biztosítani tudja, (Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár), ugyanakkor pedig több B és még több C kategóriába tartozó intézmény is kell. Ez utóbbiakat fogja össze a 24 fiókkönyvtárral rendel­kező városi hálózat. A leg­előnyösebb körülmények kö­zött, a legjobb feltételekkel a központ, — a Szabó Lőrinc könyvtár és a József Attila klubkönyvtár dolgozik, va­lamint ilyen B kategóriájú intézmény lesz a Petőfi - emlékkönyvtár. Ezek megfe­lelően tágas és kulturált környezetben tudják fogadni olvasóikat, akik megtalálják itt a magyar könyvkiadás (ésszerű válogatással szelek­tált) csaknem teljes termé­sét, a négy világnyelven megjelent tájékoztató anya­got, a szomszéd népek iro­dalmával megismertető ki­adványokat. De a többi könyvtár is rendelkezik a megfelelő kézikönyv állo­mánnyal és a teljes magyar könyvtermés törzsanyagával. Elismerés a városnak is Néhány hónappal ezelőtt tíz évre visszamenőleg vizs­gálta Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága a városi könyvtár hálózatának helyzetét és el­ismerően nyilatkozott ered­ményeiről. Benne volt eb­ben az elismerésben az is, bogy jól gazdálkodik az in­tézmény azzal a pénzzel, amelyet fenntartására és fejlesztésére fordítanak. A pályázat két éve alatt a mi­nisztérium és a Könyvtudo­mányi és Módszertan1 Köz­pont munkatársai többször jártak ellenőrző körúton Miskolcon. Számba szedték többek között a részvételnek azt a feltételét is, hogy mennyi pénzzel, milyen kö­rülmények között dolgoznak a könyvtárak. Most az elis­merés legalább annyira szól a bőkezű fenntartóknak, a városnak, mint a könyvtáro­soknak. A közművelődési könyvtá­rak hatását azon tudjuk le­mérni, hogy mennyire van­nak jelen egy városban, mennyire tartoznak hozzá mindennapjainkhoz. Ez egy­szersmind szakmai súlyuk bizonyítéka is, és nem vélet­len, hogy a pályázaton való részvételnek egyik sarkala­tos pontja is ez volt. A vá­ros különböző pontjain le­vő fiókoknak megvan a ma­guk felnőtt, fiatal és gyer­mekközönsége. Külön ifjú­sági könyvtára van a háló­zatnak és az egy gyermek- intézmény mellett még ki­lenc fióknak van gyermek­könyvtár-részlege. Ezek a tények, és számtalan ren­dezvény, az író—olvasó ta­lálkozók, kiállítások sora szólt mellettük, mikor két év elmúltával a pályázatot lezáró önjellemzést elküld­ték, és a bírálók azt a saját tapasztalataikkal összevetet­ték. A „Kiváló” cím két évre szól, és mint elmondták, megszerezni volt az egysze­rűbb. Hogy a pályázatnak az intézmény megfelelhes­sen, gyors „felfutásnak” lehettünk tanúi. Üj könyv­tárak nyíltak felújították a •'•nieket. v övéké de it. gazda­godott a hálózat. A nehe­zebb feladat ezután követ­kezik: tartan: kell a színvo­nalat. hogy megőrizhessék az elismerét. De talán járt úton már könnyebb haladni. (M-) A Rádióban hallottuk Az író emberközelben Tele a polcok. A Kazinczy Könyvesbolt is felkészültén \várja a költészet napját. Könyvkiadásunk több értékes kö­tettel ünnepli meg ezt a napot. Már most kapható a min­den évben megjelenő Szép versek antológia. A fiatal (1971 óta feltűnt) költők, a Ne mondj le semmiről című antoló­giájukkal köszöntik a líra ünnepét. A kiadványban 5—600 sornyi verssel és rövid életrajzokkal jelentkeznek, így tu­lajdonképpen 13 kis verseskötetet tart egyszerre a kezében az olvasó. A megjelent könyvek közül Petőfi Sándor újabb kiadású összes költeményei és Radnóti Miklós Bori notesze mellett, Franyó Zoltán Ősi örökség című (az ó-egyiptomi, sumer, akkád, ó-görög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költészetből adott) válogatása érdemel különös figyelmet. (Kerényi László felvétele) rsma Az olvasót mindig érde­kelte az író magánélete is. Mindent tudni szeretne róla, hogy jobban megértse ma­gukat a műveket. A leg­utóbbi „Irószobám” interjút Garai Gábor „készítette” Mesterházi Lajossal. Tehát egyik legismertebb költőnk az egyik leismertebb írónk­kal. Hisszük, hogy ez a be­szélgetés még Mesterházi legjobb ismerőinek is adott újat. Már maga az izgalmas, ahogyan Mesterházi a pol­gári családból és nevelte­tésből eljutott a mozgalo­mig. Lehetetlen az egyórás beszélgetés minden mozza­natát ismertetni, ezért csak néhány érdekesebb gondo­latot ragadhatunk ki. Mes­terházi elmondta, hogy mint beteg ember (izomsorvadása van) távol akarta tartani magát a cselekvéstől, a po­litikától. De mert nyitott szemmel élt, rá kellett döb­bennie, hogy a történelem által feladott leckét meg kell oldani. Vannak szituá­ciók (a fasizmusra gondolt), amikor hallgatni, félrehú­zódni már-már árulás. Ez a felismerés vitte előbb a pol­gári antifasiszta, majd a szociáldemokrata, később a kommunista mozgalomig. Ez, a cselekvés kényszere és vállalása felvet egy má­sik, morális kérdést is. A szocializmus eszméjéről és a megvalósításáról van itt szó. Aki csak a „tiszta” eszmét látja, vallja, az képtelenné válik a cselekvésre. Mert cselekedni: azt is jelenti, hogy hibákat is elkövetünk. Érvényes ez az egyénre is, a társadalomra is. Aki fél­rehúzódik, várva, amikor az eszme tökéletesen megvaló­sul, az „tiszta” maradhat ugyan, de kihull a történe­lem tudatából, — hiszen nem csinált semmit. Aki vi­szont vállalja a cselekvést, eít a mi társadalmunkat, annak joga js, kötelessége is szót emelni a hibák, fogya­tékosságok ellen! Mesterházi szépírói, pub­licisztikai pályájára az a legjellemzőbb, hogy „leteszi a voksot”, de a birtokon be­lüli szilárdságával és türel­metlenségével figyelmeztet a veszélyekre, buktatókra is. Kitűnő példa erre legutóbb publikált cikke: „A gyerek és a fürdővíz” (Űj írás, 1974/1.). Visszataszító és ri­asztó jelenséget ír le — az ő kifejezésével, a „nagypol- gáriságot”. Nem csupán a tisztességtelenül szerzett va­gy önökről van itt szó, de egy procc, ellenszenvesen hivalkodó (olykor fenyege- tődző) rétegről, amely pén­zével, összeköttetéseivel visz- szaélve nyugtalanítja és sér­ti a becsületes emberek ön­érzetét, morális érzékét. Ezek a „nagypolgárok” ki­sebbségben vannak ugyan, de nagy a hatásuk a kis­polgárokra (akik igyekeznek utánozni éket) és a labili­sabb erkölcsű emberekre. Ezekről (és más) kérdések­ről ejtettek szót Garai Gá­borral. Zárjuk Mesterházi gondo­latával az ismertetést: „Va­lamit soha ne feledjünk! Egy ügyet két módon lehet gán­csolni: akadékoskodással, a szeplők, hibák örökös hány- torgatásával — és agyondi- cséréssel, kritikátlan hozsan- názással. A sSerívtelenség nem lojalitás. A lojalitás minálunk: ügyszeretet. Az pedig állandó kritikai éber­séget követel. A szülő, az igaz barát éberségét”. HORPÁCSI SÁNDOR Rembrandt A németalföldi festészet nagyjairól szóló előadás- sorozat keretében legköze­lebb Rembrandtról beszél dr. Végvári Lajos művészet- történész a miskolci Egye­temváros fiataljainak. Az előadás április 11-én, csü­törtökön este 7 órakor lesz az E/l-es kollégium klubjá­ban. A barokk zeneművészet óriási kincsestárából váloga­tott, ritkán hallható művek tették még vonzóbbá a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar kamarazenekarának leg­utóbbi hangversenyét. Az est karnagya, Pál Tamás, éppen a napokban kapott Liszt-díjat. Ez a koncert is felkészültségét, ízlését, mű­vészi elképzeléseinek helyes­ségét tükrözte. Látható kedvvel vezényelte a Mis­kolci Szimfonikusokat, akik viszonzásképpen pontos, ki­egyenlített, szép zenekari hangzással örvendeztették meg a közönséget. Telemann, a német barokk népszerű mestere volt. Nap­jainkban — legtöbbször ér­demtelenül — keveset játsz- szák alkotásait. C-dúr ze­nekari szvitje hangulatos, jól sikerült mű — bár egy kissé hosszú. A tánctételek sorozata hű tükre a kornak s a mai hallgató is szívesen elidőzik a hol komoly, hol játékos muzsikában. A Purcell angol zeneszer­ző Artur király című operá­jából készült szvit méretei már szerencsésebbek; a mél­tóságteljes Ouvertüre, a lí­rai és vidám karakterű ári­ák, s a Chaconne variációs tétel változatos zenei anya­got tartalmaznak. A pompá­san előadott szvitek között versenyművek hangzottak el. Bach E-dúr csembalóver­senyét Pertis Zsuzsa szólal­tatta meg stílushűen, érzék­letesen. Az olasz barokk zene egyik legjelentősebb muzsi­Miskolci siker Salgótarjánban Hazánk felszabadulásának 29. évfordulóján nyitották meg a Salgótarjáni Tavaszi Tárlatot, mely két miskolci alkotónak hozott jelentős el­ismerést. A kiállítók leg­jobbjai között Feledj/ Gyula grafikusművész és Szanyi Péter miskolci szobrászmű­vész kapott értékes díjat. A díjakat és a tárlat plakett­jét Csik Pál, a városi tanács elnökhelyettese nyújtotta át képzőművészeinknek. kusától, Vivalditól két ver­senyművet is hallhattunk. Az a-moll fagottverseny szólistája Nemes Ferenc, az oboa-fagott kettősverseny előadói Bákonyi Tamás és Nemes Ferenc voltak. Mind­két előadóművész tökélete­sen ura hangszerének, így a produkciók feszültséget te­remtő dinamizmussal keltek életre. BARTA PÉTER KEDD Kossuti] rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódia- koktél. — 13.45: Törvénykönyv. Tsz-tagok a döntőbizottság előtt. — 14.00: Mlkrobi és a Panta- gonit. Fantasztikus rádiójáték. — 14.49: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Székely Mihály nótaíelvételeiből. — 15.24: Rádió­iskola. A biológia nagy pillana­tai. Az élet titkosírása. Művésze­ti kislexikon. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Rádió- novella-pályázat. Nagy Piroska: Heprecsóré Fáni. — 16.25: Lajtha László: Négy emlékezés. — 16.49: Autók, utak, kutak. Bakonyi Pé­ter riportja. I. rész. — 17.90: Hí­rek. — 17.05: Clemens Kraus Strauss-müveket vezényel a Bé­csi Filharmonikus Zenekar óién. — 17.30: Okosabbak lesznek-e utódaink? — 17.45: örökzöld dal­lamok. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Arcképvázlat. — 20.24: Negyed­század emlékezetes budapesti hangversenyei. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az Operaház történetéből. 23.25: Huszonhatodik év. Részlet Szabó Lőrinc költeményciklusá­ból. — 23.30: Nóták. — Közben: 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Kamara­zene. — 13.00: Hírek. — 13.03: Titokzatos nagy csúcsokon. — 13.18: Angol kórusmuzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: Egy asztal mellett... Folytat­juk a beszélgetést a művelődés­ről a Hungarocamionnál. I. — Országos doni oben a Manézs Színpad A „Szóljatok játszók, re­gélők” elnevezésű művészeti vetélkedő legjobbjainak ver­senyében ismét láthatjuk, hallhatjuk a Manézs Szín­pad produkcióját. Az orszá­gos döntőt Debrecenben ren­dezik, ahol az együttesek április 16-tól 29-ig mutat­koznak be. A négynapos verseny műsorát a rádió egyenes adásban közvetíti. A Gárdonyi Géza Művelő­dési Ház országos hírű együttese egyébként a na­pokban utazott Pécsre, ahol tegnap este mutatta be az ottani amatőr színházban Az apostol és a Sámánének című műsorát. Brigád az iskoláért A DIGÉP szerkesztésének Zsukovszkij MSZBT szocia­lista brigádja és a 21. sz. ál­talános iskola a közelmúlt­ban megújította a patroná- lási szerződést. Tavaly szem­léltető eszközöket készítet­tek, kisebb javításokat vé­geztek el a brigád tagjai. Az idén a fiatalok rendelkezé­sére bocsátják a vállalati autóbuszt is, hogy tanulmá­nyi kirándulásokat tehesse­nek a tanulók. L6.4u: Haydn: e-moU szimfó- uia. No. *4. — 13.Ui ; Uj aony- vük. — 13.0*: Jó estei., gyereaexi — 19.09: öpon, Xunny uzeiie. Köz­vetítés az asztauteiusz EB-rol. — 23.00: Híreit. — 23.1a: öuszta- kovics: V. szimfónia. — M.üo: HireX. Miskolci rádió: 17.30—13.00: Nagy építkezés Miskolc belvá­rosában ... — Az Aúami Népi Együttes músoraoói — 18.00— I3.rö: Borsodi Tükör. (A Nagy­miskolci Állami Gazdaságban; Az Avas-szálló jövője; Aüzent- peteri kapuban történt). — 18.15—19.00: „Nem is oly reg” — még sláger volt... — Az igaz­ságügy fóruma. — Zenekari mu­zsika. Televízió: 14.00: Az iskolatévé különkiadása. — 17.18: Műsoris­mertetés — 17.20: Hírek. — 17.25: Kresxmese — gyerekeknek. — 17.35: Kip-kop. — 18.10: „Ars poetica helyett”. Bálint Endre műtermében. — 18.40: Játék a betűkkel. — 19.05: Reklámmüsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Orosz klassziku­sok. Emberek között. Szovjet lilm (1938). — 21.40: Tv-híradó. — 2. kiadás. — 21.50: Telesport. Szlovák televízió: 16.30: Hírek. — 17.05: Ifjúsági szórakoztató műsor. — 18.10: A cirkuszi fé­nyek varázsa. — 18.50: A Szö­vetségi Bűnügyi Központ kere­si. .. — 19.00: Híradó. — 20.15: Tizenhét tavasz. — 21.25: Orvosi tanácsok. — 22.05: Andrej Oce- nás zeneszerző. — 22.35: Sajtó­szemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Testvérek. Csortos- és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19) Kernstok Károly-euilek- kiállítás. — Miskolci Képtár (10— 18): A grafikai gyűjtemény új szerzeményei. — Kossuth Mű­velődési Ház (10—18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): özvegy Coudercné (szí. olasz —francia). — Kossuth (13. hn5, 7): Hangverseny Bangladesért (szí. amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (f5, í7): A 22-es csap­dája (18 éven felülieknek, szí. amerikai). — Fáklya (f5, f7): így jöttem (felszabadulási ünnepi so­rozat; magyar). _ Petőfi (f5, f7): Egy kis hely a Nap alatt (ma­gyar). — Szikra (5, 7): Buda­pesti tavasz (felszabadulási ün­nepi sorozat; magyar). — Tán­csics (5. 7): Karneváli éjszaka (szovjet). — Sáffvári (Adv Műv. Házban, 5, 7): Melody (mb, szí. angol). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Zeneké-d muzsika. — 9.00: Vi’.áeriad''! Fogytán a nyersanyagok? — 10.00: Hírek. — 10.05: Kincske­reső kis ködmon. m. rész. — 10.42: Kamarazene — 11.30' \ Szabó család Petőfi rádió: 8,00’ Hírek. — 8.05: A mikádó. — 9 on- Hf-ek. — 9.02: Nóták. — 9 30- M' vén a varázsdobozban? — 19 no • 1 zene hullámhosszán, — 1930- hány perc tudomány. A Borsodi Ércelőkészítő Mű felvesz ács, géplakatos, marós, hegesztő, szivattyúkezelő szakmunkásokat. Felveszünk továbbá tmk-munkák szerkesztésében jártas, több éves gyakorlattal rendelkező technikust vagy fiatal mérnököt. Heti 42 és 44 órás munkaidő. Bérezés beosztástól függően, megegyezés szerint. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Sajókeresztúron. Kamarazenekari hangverseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents