Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-09 / 83. szám
Városi komloríot nemcsak a város adhat Az urbanizáció ellentmondásai Kazán fia Mackó Egy délután a Népkertben Három híján száz éve annak, hogy a városatyák elfogadták Haday Dániel műkertész tervét a mai Népkert beültetésére. Azóta sok víz lefolyt a Szinván. ki- lencvenhétszer bontottak levelet a fák, de a pompás kis liget mit sem vesztett népszerűségéből. Horváth József nyugdíjas mindennapos vendége, használója a parknak. Hol az unokákkal, hol a kutyával, s van amikor együtt. Mackó, a kétökölnyi puli engedelmeskedni tanul. Jól ismerik a játszótéri gyerekek, s ha a gazdi engedi, birkóznak is. — A kohászatból mentem nyugdíjba — mondja az ősz kutyatulajdonos —, s ide a kertbe legalább olyan pontosan járok, mint hajdan az üzembe. Ebben a gyorsan változó városban a Népkert a fiatalságomat juttatja eszembe. Igaz, a régi időkben több volt a bokor, nem volt ilyen kopasz a fák alja. Most már a Sportcsarnoknál látom, ha valaki a liget túlsó végén csókolódzik. Kiss Bertalan nyugdíjas tűzoltó főtörzsőrmester a napsütötte pádon egy kutyatörténettel ajándékozott meg. — Amikor még a Bársony János utcában laktam, a romos pincéből vinnyogást hallottam. Először azt hittem, valami gyerek, de aztán látom, hogy kutya. Fázott, éhes volt. Bevittem, meg- * * Mackó engedelmeskedni tanul. (Kerényi László felvételei) Ma reggel Miskolcon is megkezdték a II. Békekölcsön visszafizetését. Az Országos Takarékpénztár különleges brigádot alakított, melynek tagjai ma és holnap az Arany János utca 2. szám alatt, nemcsak kötvények beváltásával foglalkoVitmer Gyuri, ha nem is kincset, de egy jú búvóhelyet talált. etettem, felneveltem. Aztán bérházba költöztem, a kutyától meg kellett válni. Kihoztam és a sportpályán hagytam. Azóta is itt él Kazán a neve, merthogy a telet a kazánházban húzta ki. A Mackó már az ő köly- ke. Kazán a Népkert legismertebb figurája. Ismerik a pályán gyakorló labdarúgók, s hallottak róla a salakon labdát kergető női focisták is. Szepesi Lajos edzőhelyettes, a lelkes, ám gazda nélküli amazonok egyik önzetlen támogatója, fürgébb játékot vezényel. Két sípszó között megjegyzi: — A hely ideális, a lányok technikásak, csak az emancipációval van baj. Ezek a lányok (diákok, ipari tanulók, adminisztrátorok) legalább tizedannyi támogatást érdemelnének, mint a zik, hanem tanácsadó szolgálatot is látnak el. A munkacsapat reggel 8-tól délután 4-ig áll a lakosság rendelkezésére. Az országban egyébként mintegy 74 millió forintot kapnak vissza az 1951-ben kibocsátott kötvények tulajdonosai. férfiak. Annyira amatőrök vagyunk, hogy még a mezeket is a feleségem mossa, társadalmi munkában. A lányok kiskapuznak. A becsúszó szerelés szabálytalanul sikerült. Szabadrúgás. Feláll a sorfal. A labdának háttal. A pádon napozó, álmodozó nyugdíjasok fejbólintással nyugtázzák a gólt. A magyar munkásmozgalomnak több újságíró mártírja is van. Közülük kettőnek a tevékenységét ismertetjük. Somogyi Béla Halastón, 1868. május 16án született: Huszonöt éves korában Felsővisón tanítós- kodott, és Suhogó álnéven írt a Népszavába, amelynek egyik szerkesztője lett. Tanítói állását haladó szellemű cikkei miatt elvesztette, a Népszavától pedig a pártviszályok következtében elbocsátották. 1903-ban Budapesten középiskolai tanárként kereste meg kenyerét, két év múlva azonban újra a Népszava munkatársai közé került. Zigány Zoltánnal 1906-ban megalapította az Üj Korszak című haladó tanügyi lapot, amely az egyházi iskolák álMiskolcon 12 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván, de a megye aprófalvas településein csaknem másfél ezer elhagyott, bedeszkázott ajtajú és ablakú ház áll üresen. A megyeszékhely lakóinak száma száz év alatt meghatszorozódott, az 1070-ben tízezer lelket számláló Leninváros kétezerig hatvanezer lakosú várossá nő. viszont Sátoraljaújhelyen ma ötezerrel kevesebben laknak, mint 1920-ban. Az ezredfordulóig mintegy negyvenezerrel csökken a borsodi mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, és iparunk még legalább tízezer, más medvéből idevándorló férfimunkást igényel. A fentiekből nyilvánvalóak azoí; az ellentmondások, amelyeket a már könyvtárra rúgó szakirodalommal rendelkező urbanizáció teremtett. Hol lakjanak a bevándorlók ? A Népszava tegnapi számában Magyar László azt a kérdést feszegette, hogy az elkövetkező másfél évtizedben milyen mértékben gyarapszik a városi népesség száma. Hivatkozik a Városfejlesztési Tudományos és Tervező Intézet két tanulmányára és megállapítja, hogy 1990-re nyolcszázezerrel nő a városi népesség száma. Ennyivel, s kívánatos lenne, ha nem többel, mert a túlzottan nagy bevándorlást nem győznénk lakással. Az olvasó még bizonyára emlékszik arra a majd tizenöt éven át tartó „versenyfutásra”, amelynek során a vidéki városok minden eszközzel és minden áron törekedtek a lélekszám feltorná- szására. Ezt természetesen siettették a foglalkoztatottsági tényezők is, továbbá az a körülmény, hogy városi komfortot csak a város tudott nyújtani. Csak nvolcszázezer A hirtelen óriássá nőtt városok azonban sem lakással, sem vízzel, sem levegővel nem győzték az új városlakókat, s időközben az is kiderült, hogy a városias életkörülményeket (vízvezeték, központi fűtés, kereskedelmi és vendéglátói ellátás, jó utak stb.) a fallamosítátát, a nyolcosztályos kötelező népoktatást, a tanítók helyzetének javítását követelte. A lap olvasóiból alakult meg. szintén 1906- ban, Somogyi elnökletével a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete. 1911-ben az Ifjúmunkás című lap szerkesztője, 1918-ban a Magyar- országi Tanítók Szakszervezetének egyik alapítója és elnöke Somogyi Béla. A polgári demokratikus forradalom után a Károlyikormány közoktatásügyi államtitkára. a Tanácsköztársaság kikiáltását követően pedig a Szövetséges Központi Intéző Bizottság, valamint a budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katona- tanács tagja. A proletárdiktatúra leverése után a fehérterror dühöngése idején vállalta a Népszava szerkesztését, fellépett a gyilkosságok ellen. Ezért az Ostenburg-különít- mény egyik csoportja elhurA kettes számú elképzelés honytól Szombathelyig érnek. vakban is meg lehet teremteni. így aztán a városi népesség ..csak” nyolcszázezerre taksált növekedése józanul szerény számításon alapul, figyelembe veszi a foglalkoztatottsági struktúra változását, de nem hagyja figyelmen kívül a már amúgy is túlzsúfolt városok teherbíró képességét sem. A már idézett tanulmány egyik legérdekesebb fejezete az a kérdés, hogy az ország melyik részén a legcélszerűbb a fejlesztés. A szakemberek három változatát is megadták a feleletnek, s ezeket most a Népszava cikke alapján ismertetjük, már csak azért is, mert Miskolc, illetve a borsodi ipari koncentráció egyik variánsból sem maradt ki. Három variáció Az első változat szerint a jelenlegi „energiatengely” mentén (Dunántúli-közép- hegység) és Északi-középhegység, valamint az alsó Duna-szakasz és Észak—Ke- let-Magyarország térségében a legkívánatosabb a fejlesztés. A másik változat a Záhony, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok. SzázhalombatMa Budapesten, a Kertészeti Egyetemen megkezdődik a MÉM II. országos kutatási tanácskozása. ^ Egerben, megrendezik az ifjú ficolta, s 1920. február 17-én meggyilkolta. öt nappal későbbi temetésén százezres tömeg vett részt; ez volt az első nagyszabású demonstráció a fehérterror rendszere ellen. Bacsó Béla Kassán született, 1891. január 7-én. Iskolái elvégzése után újságíróként a Kassai Munkás című szociáldemokrata pártlapnál dolgozott, majd 1919-ben a Népszava belső munkatársa lett. A tanácshatalom megdöntése után cikket írt a fehérterror ellen. 1920. február 17-én este, amikor Somogyi Béla társaságában távozott a Népszava szerkesztőségéből, az Osten- burg-különítmény tagjai szerkesztőjével együtt elhurcolták, s mindkettőjüket meggyilkolták. PERÉN YI KÁROLY fejlesztési „erővonalai’’ Záta, Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely által alkotott második „erővonalra”, valamint a Pécs—Szek- szárd, Budapest—Győr vonalra, a Sátoraljaújhely, Miskolc kiindulópontú Ti- sza-vidék fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, A harmadik variáns két nagy kör érintője mentén javasol fokozott urbanizációt. A külső kör városai: Szombathely, Salgótarján, Ózd, Miskolc. Debrecen, Szeged, Baja. Pécs. Zalaegerszeg. A belső kör városai: Tatabánya. Salgótarján, Szolnok, Dunaújváros, Székesfehérvár. A terv érdekes és szimpatikus vonása, hogy a fővárost elkerüli mindkét fejlesztési „erővonal”. Bármelyik elképzelés valósuljon is meg, beleillik a megye két évvel ezelőtt kialakított településhálózat-fejlesztési tervébe. Ez a terv, a tudományos alapú hipotézisek kétezerig érő kivetítése, az urbanizációs folyamatnak olyan prognózisa, amely — Erdei Ferenc szavait használva — kifejezésre juttatja a technika fejlődését. a munkamegosztás kiterjedését és a társadalmi viszonyok alakulását. latelisták országos vetélkedőjét. Hódmezővásárhelyen megkezdődik a fizikatanárok háromnapos országos tanácskozása. ★ Kecskemétről 30 ipari tanuló jutalomkirándulásra a Szovjetunióba utazik. Nagykanizsán csehszlovák kulturális napot rendeznek. Villányban átadják a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola 150 személyes kollégiumát. Bővül a gázvezeték- hálózat A TIGÁZ az idén tovább bővíti Miskolcon a földgázvezeték-hálózatot. A fejlesztési program szerint még ebben az évben földgázt kap az Eszterházy, az End- resz György utca, a Maros, a Kinizsi, a Derkovits, a Fürst Sándor utca, valamint a Báthory utca. A hálózat- építéssel párhuzamosan a házakba is bekötik a vezetékeket. Munkába állt a különleges brigád Megkezdték a 11. Békekölcsön visszafizetését (BRACKÓ) Utcáink, tereink névadói Újságíró mártírok B. I. REFLEKTOR ^ A lányok focizni tanulnak.
